Népszava, 1994. augusztus (122. évfolyam, 178–203. sz.)

1994-08-12 / 188. szám

1994. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Hárommillió forint adomány a ruandaiaknak Egészen pontosan 3 261 990 forint érkezett a Magyar Vörös­­kereszthez augusztus 10-ig, tizenöt nappal azután, hogy a szervezet is csatlakozott a ruandai segélyakcióhoz. A se­gélyfelhívásra számos kispénzű ember, nyugdíjas, rokkant­­nyugdíjas, sőt gyerek küldte el felajánlását a vöröskereszt­hez, míg a jogi személyek, társadalmi szervezetek, közössé­gek közül mindeddig 56 érezte szükségét a segítségnyújtás­nak. Nagyvállalatoktól vagy bankoktól - legalábbis a csütör­töki információk szerint - még nem érkezett adomány. Vagyoni és személyi kárpótlások A vagyoni kárpótoltak ügyében szeptemberben, a személyi ügyekben pedig októberben kezdődik a határozathozatal. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal kéri, hogy az igénylők őrizzék meg a beadást igazoló postai ajánlott fel­adóvevényt, illetve az ügyfélszolgálatoknál kiállított átvételi elismervényt, a beérkezés tényéről ugyanis nem küld külön értesítést az OKKH. A hivatal felhívja az érintettek figyelmét, hogy az 1994. évi II. törvény szerint az igények beadásának határideje ez év március 16-a volt, az ezen túl beadott igé­nyek elfogadását a törvény kizárja. Tovább apad a Duna A Mahart áruszállító hajói már csak 20-30 százalékos kapa­citáskihasználtsággal közlekedhetnek a Dunán, a folyó ala­csony - a Lánchídnál 131 centiméteres - vízmélysége miatt. A mélyebb merülésű hajókat csak a duzzasztott folyószaka­szokon indítják útnak, míg az alacsony vízmélységű gázló­kon már csak a sekély merülésű járművek jutnak át. Különö­sen kedvezőtlenek a hajózási viszonyok egyes németorszá­gi szakaszokon, valamint Magyarországon Dömösnél és a Szigetközben. A személyforgalomban egyelőre nem okozott fennakadást az apadó vízszint, bár a Budapest és Bécs kö­zötti útvonalon már csak a sekély merülésű „Bíbic" szárnyas­­hajók közlekednek. Debrecenben állnak bíróság elé a randalírozók Hivatalos személy elleni erőszak miatt Debrecenben állítják bíróság elé azt az öt román állampolgárt, akik hétfőn hajnal­ban Biharkeresztesen kövekkel dobálták meg a határőröket. A beutazók sem az országba való belépéshez szükséges pénzzel, sem érvényes vonatjeggyel nem rendelkeztek, útle­velük pedig olyan állaptban volt, hogy azokból személyi azo­nosságukat nem lehetett megállapítani. A határőrök kiutasí­tásukról döntöttek, az érintettek azonban kőzáport zúdítottak az útlevélvizsgálókra, egyikőjük karját pedig az egyik nő megharapta, miközben társai arra biztatták, hogy vágja el a határőr torkát. Rendőröket képeztek a munkanélküli fiatalokból Munkanélküli fiatalok számára indított egyéves rendőrképző tanfolyam zárult csütörtökön Szolnokon. A megyei rendőrka­pitányság és a munkaügyi központ szigorú feltételek alapján választotta ki a 19-26 év közötti fiatalokat, akik a szakmai tantárgycsoporton belül közrendvédelmi és jogi tudnivalókat, idegen nyelveket és számítógép-kezelői alapismereteket ta­nultak, valamint az önvédelem fortélyaival ismerkedtek meg. A több mint ötven rendőri hivatást választónak több megyé­ből is érkezett állásajánlata. Gazdagodott a győri termálfürdő Új, 264 négyzetméteres medencével gazdagodott a győri termálfürdő, ahol 35 fokos gyógyvízben lubickolhatunk. Előnyben a készpénzes privatizáció várhatóan augusztus 22-én tartja következő ülését az a pri­vatizációs tanácsadó testület, amely javaslatokat készít Bar­­tha Ferenc privatizációs kormánybiztosnak az új kormány magánosítási programjához. Stratégiai javaslatukban alap­vetően a készpénzes privatizációt kívánják előnyben része­síteni, de emellett súlyt helyeznek a vagyonátadási igények kielégítésére is. Javaslatot dolgoznak ki olyan jogszabály tervezetére is, amely az Állami Vagyonügynökségből és az Állami Vagyonkezelő Rt.-ből létrejövő új vagyonkezelő szer­vezet munkáját szabályozná. a # NÉPSZAVA _ Autóvilág Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy Autóvilág című mellékletünk ezentúl nem pénteken, hanem keddenként jelenik meg. Vita az önkormányzati választások napjáról Az önkormányzati választások november 27-én vagy december 6-án legyenek-e, ezt a két lehető­séget vizsgálják a Belügyminisztériumban. MTI-információ Erdélyi László, a Magyar Közigazgatási Kamara titká­ra, a Pest Megyei Önkor­mányzat főjegyzője ezzel összefüggésben elmondta: az időpontok több okból is gondot okoznak, így például az államháztartási törvény szerint a képviselő-testüle­teknek november 30-ig kell elfogadniuk jövő évi gazdál­kodásuk koncepcióját. Egy éppen távozó testülettől azonban - amely várhatóan már csak november elején ülésezik - kérdéses, hogy el­várható-e a gazdálkodás irá­nyának meghatározása. Tes­tületi döntések hiányában viszont előfordulhat, hogy csak hivatali költségvetése lesz az önkormányzatoknak, ami mindenképpen aggasz­tó helyzetet eredményezne. Érdekes állapot alakulhat ki azáltal is, hogy a törvény szerint az állami költségve­tés elfogadását követően az önkormányzati költségveté­seket egy hónapon belül kell elkészíteni. Az új képvi­selő-testületek­ ekkor csak alakuló üléseiket tartják. Az önkormányzati törvény tervezetéről szólva a főjegy­ző annak az aggodalmának adott hangot, hogy az immár egyértelműen politikai jel­legűvé vált tervezet nem ve­szi figyelembe a közigazga­tási szakma által az elmúlt években kidolgozott javas­latokat. A legújabb változat - amelynek kereteit szakmai szempontból átlépni nem lehet - parlamenti elfogadá­sa várhatóan jelentős fe­szültségeket okoz majd ha­tásköri ügyekben a polgár­­mester és a jegyző között. A munkáltatói ügyekben a pol­gármestert és a jegyzőt egy­aránt megillető egyetértési jog csak arra lesz jó, hogy a kettős irányítás miatt a hiva­tal működése szétzilálódik. Feszültségekre számít a főjegyző a szerinte rende­zetlennek tűnő gazdálkodá­si kérdésekben is. Az önkor­mányzás jogának érvényesí­téséhez ugyanis anyagi ön­állóságra van szükség. Je­lenleg azonban - amikor minden attól függ, hogy a kormányzat mennyi pénzt juttat az önkormányzatok­nak - aligha lehet szó valódi önkormányzásról. Ezen a helyzeten csak a központi támogatások csökkentésével, illetve a saját bevételek nö­velésével lehetne változtatni - vélekedik Erdélyi László. A Fidesz nemet mond a Békesi-tervre MTI-információ Nem támogatja a Békesi-fé­­le pótköltségvetési csoma­got a Fidesz elnöksége. A testület csütörtöki ülésén, az eddig közzétett informá­ciók alapján úgy ítélte meg, hogy e tervezet több lénye­ges eleme - a növekvő adó­terhek, valamint a munka­adók által kifizetendő táp­pénz tíz napról harminc napra történő emelése olyan mértékben növeli a kis- és középvállalkozók terheit, hogy ennek követ­keztében gazdaságok men­nek majd tönkre. Ez pedig nyilvánvalóan a munkanél­küliek számának növekedé­sét vonja maga után. Az el­nökség értékelése szerint a gazdasági növekedéshez éppen ezekre a vállalkozá­sokra és beruházásokra van szükség - tájékoztatta az MTI-t Cs. Bíró Attila, a Fi­desz sajtófőnöke. Elmondta azt is, hogy az ülésen Varga Mihály, a Fidesz alelnöke beszámolt az Iposz vezetői­vel folytatott megbeszélésé­ről, amelyen központi téma a kormány gazdasági prog­ramja és a pótköltségvetés tervezete volt. Ezek tekinte­tében - mint mondotta - a Fidesz és az Iposz állás­pontja közel áll egymáshoz. A Bős-Nagymaros kérdé­sével foglalkozó ad hoc bi­zottság tevékenységéről Il­lés Zoltán, a bizottság elnö­ke tájékoztatta a testületet. Ez alkalommal is hangsú­lyozták: a Fidesz vélemé­nye azonos a zöld mozgal­makéval, elfogadhatatlan számukra a dunakiliti táro­ló feltöltése. Csarnokegyezség Mindkét fél számára kedve­ző megegyezés jött létre a kereskedők visszaköltözé­­sének pénzügyi feltételei­ről - mondta Demszky Gábor főpolgármester az MTI-nek csütörtökön.­­ A főváros a tárgyalások során jelentős engedményeket tett a ke­reskedőknek, így például pályáztatás, licit nélkül köl­tözhetnek vissza. Demszky Gábor szerint joggal elvár­ható, hogy a 4 milliárd fo­rintos beruházással felújí­tott csarnok helyreállítási, illetve működési költségei­hez a kereskedők is hozzá­járuljanak. Az egyezséggel szeptem­bertől már a vásárlóké le­het a Nagyvásárcsarnok. MEPSZAVA Megvannak az eltűntnek hitt útlevelek Tegnap beszámoltunk ar­ról, hogy a budapesti köz­­társasági megbízotti hivatal­ban elszámolási differenciát tapasztaltak az útleveleknél. Kiderült, hogy mintegy hat­van útlevél hiányzik. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy nem kitöltetlen út­levelekről van szó. A tavaly beérkezett 3000 kérelemből több esetben a Belügymi­nisztériumban is megindult az okmányok kiállítása, így sok kérelmező két, más sor­számú, érvényes útlevél bir­tokába jutott. A „szeren­csés” polgárokat felelősség nem terheli. Hogy kinek a hibájából történhetett az eset, arról Sass Attila, a hi­vatal kabinetfőnöke a Hír­adónak még nem kívánt nyi­latkozni. Mint mondta: gya­núsítani senkit nem szeret­nének a vizsgálat lezárásáig. A jövőben a kérelmeket át­veszik a köztársasági megbí­zotti hivatalok, de az okmányo­kat a rendőrségen adják át. Nincs pénz fejlesztésre A tavalyinál gyengébb szezon a Balaton partján Mind markánsabbá válik az az ellentmondás, hogy miközben a fő felelősség az államot, az önkormányzatokat, a társadalom legitim szer­vezeteit terheli, a bevételek jelentős része a feketegazdaságon keresztül az állam elől eltű­nik - mondotta tegnap Baja Ferenc környezet­­védelmi miniszter Szántódpusztán. így, tette hozzá, e pénzek, illetve adóik hiányoznak a szükséges környezetvédelmi, infrastrukturális fejlesztések forrásaiból. Andrássy Antal NÉPSZAVA Az elhangzott tájékoztatók­ból kiderült, hogy a Balaton ökológiai állapota az utóbbi években nem romlott, és ez nagy eredmény. Helyenként és időnként a Balaton vize mégis kritikus. Az idén a halpusztulás is kisebb, míg a nádasokat mindenekelőtt a privatizáció veszélyezteti. A továbbiakban leginkább a szennyvíztisztítás és -elve­zetés gondjait kell enyhíte­ni. Az idei szezon eddigi ta­pasztalatairól Kovács Mik­lós, a Balatoni Gazdasági Kamara elnöke, a Siótour vezérigazgatója adott tájé­koztatót. Jó előszezon után tapasztalataik szerint a ta­valyival egyező vagy annál valamelyest gyengébb ide­genforgalom várható a Bala­ton partján. Sajnos, nem áll­nak rendelkezésre megbíz­ható adatok, mivel az ide­genforgalom mind jelentő­sebb része az árnyékgazda­sághoz fűződik. Kedvezőt­len tapasztalatként említet­te, hogy a közelmúltban is­mertté vált szabályozó vál­tozások már a jövő évi sze­zont is beárnyékolják. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter a szemle és a hal­lottak alapján úgy vélte, a kormányzatnak a Balaton ügyében egységes akaratot kell képviselnie a tárcák kö­zötti koordinációban, s ezt érvényre is kell juttatni. Megjegyezte, hogy a balato­ni környezetvédelmi gon­dok létezésében, szemben egyes feltevésekkel, nem az idegenforgalom meghatáro­zó. Sokkal inkább a rende­zetlenség, a törvények, sza­bályok be nem tartása, és egyes vízvédelmi és vízmi­nőség-javító berendezések hiánya. - Az idegenforgalmi szak­ma, miután az eddigi felügye­leti szervénél, az Ipari Minisz­tériumnál meglehetősen ked­vezőtlen tapasztalatokat szer­zett, szorgalmazza, hogy kor­mányzati felügyeletét az ön minisztériuma lássa el. Hírek szerint erre ön hajlik is. Nincs elég baja? - Úgy látom, hogy az ide­genforgalmi szakma minde­nekelőtt önállóságáért küzd. Úgy ítéli meg, hogy más szervezeti rendben a Környezetvédelmi Miniszté­riumnál ez jobban megte­remthető és ezen keresztül a politikai érdekérvényesí­tésnek is nagyobb az esélye. Álláspontunk szerint a szak­ma törekvése helyes és ért­hető. - Feszültséget is vállal ezért ön az Ipari és a Környezetvé­delmi Minisztérium között? - Nem hiszem, hogy ez re­ális veszély lenne. Racioná­lis érvek alapján döntenie kell a kormányzatnak, és ezt a döntést mindkét minisz­ternek el kell fogadnia. A fiatalság rossznak látja saját helyzetét A fiatalok nagy többsége távol tartja magát a politikától. A rendszerváltástól többet várt, mint ami bekövetkezett; úgy érzi, kívül maradt a demokratikus változásokon. Célt, perspektí­vát nemigen lát maga előtt - ez derül ki a Ma­gyar Polgár Alapítvány megbízásából 1993 vé­gén készült felmérésből. Az ifjúsági szerveze­tek szeptember 16-ra egyeztető fórumot hívtak össze a legsürgetőbb feladatok megvitatására - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Az 1235 fiatalból álló mintán végzett kutatás eredménye elszomorító: a 17 és 35 év kö­zöttiek mind az ország, mind a saját helyzetüket rosszabb­nak ítélik, mint amilyen 1990- ben volt - mondta a kutatást vezető Bánáti Ferenc szocio­lógus. „Az ifjúság és a rend­szerváltás” című, kérdőíven és mélyinterjúkon alapuló, ta­valy befejezett vizsgálat tanú­sága szerint az ifjúság több­sége nem kormánypárti, de az ellenzéki pártokkal sem ro­konszenvez. A megkérdezet­tek többsége a társadalom­ban bekövetkezett változá­sok közül egyedül a demok­ratikus intézményrendszer és a piacgazdaság kiépülé­sét, a szabadságjogok meg­teremtését ismerte el pozi­tívumként. Mindennapjaik­ban azonban - a válaszok ta­núsága szerint - nem érzik a demokrácia előnyeit. Úgy értékelték, hogy a megélhe­tés költségei emelkedtek, a szociális és a közbiztonság romlott, ugyanúgy, mint a továbbtanulási és munkába állási lehetőségek. Jellemző adat, hogy a vá­laszadók mindössze 2 száza­léka tagja valamilyen politi­kai pártnak és további 2 szá­zalék a támogatók aránya. 65 százalékuk semmiféle párttal nem rokonszenvez. Az elmúlt négy évvel szem­ben végre ifjúságbarát poli­tikára van szükség - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Simon Gábor, a BIT alelnö­ke. Óriási a fiatalokat érintő munkanélküliség, minden harmadik pályakezdő mun­ka nélkül marad. A hangu­lat alapvetően pesszimista, holott az ifjúságban rejlő erőforrásra nagyobb szük­ség van, mint valaha. Az MSZP parlamenti frak­ciójához tartozó ifjúsági, mo­dernizációs munkacsoport 13 pontos feladatlistát állított össze, amelyben többek között egy Gyermek- és Ifjúsági Ügy­nökség felállítását, érdekegy­eztető fórum létrehozását, a gyermekek és fiatalok jogai­ról szóló törvénytervezet be­nyújtását, valamint megfele­lő ingatlan kijelölését kéri a kormánytól a jelenleg Csille­bércen ideiglenes körülmé­nyek között működő II. Euró­pai Ifjúsági Központ számára.

Next