Népszava, 1994. augusztus (122. évfolyam, 178–203. sz.)
1994-08-12 / 188. szám
1994. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Hárommillió forint adomány a ruandaiaknak Egészen pontosan 3 261 990 forint érkezett a Magyar Vöröskereszthez augusztus 10-ig, tizenöt nappal azután, hogy a szervezet is csatlakozott a ruandai segélyakcióhoz. A segélyfelhívásra számos kispénzű ember, nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, sőt gyerek küldte el felajánlását a vöröskereszthez, míg a jogi személyek, társadalmi szervezetek, közösségek közül mindeddig 56 érezte szükségét a segítségnyújtásnak. Nagyvállalatoktól vagy bankoktól - legalábbis a csütörtöki információk szerint - még nem érkezett adomány. Vagyoni és személyi kárpótlások A vagyoni kárpótoltak ügyében szeptemberben, a személyi ügyekben pedig októberben kezdődik a határozathozatal. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal kéri, hogy az igénylők őrizzék meg a beadást igazoló postai ajánlott feladóvevényt, illetve az ügyfélszolgálatoknál kiállított átvételi elismervényt, a beérkezés tényéről ugyanis nem küld külön értesítést az OKKH. A hivatal felhívja az érintettek figyelmét, hogy az 1994. évi II. törvény szerint az igények beadásának határideje ez év március 16-a volt, az ezen túl beadott igények elfogadását a törvény kizárja. Tovább apad a Duna A Mahart áruszállító hajói már csak 20-30 százalékos kapacitáskihasználtsággal közlekedhetnek a Dunán, a folyó alacsony - a Lánchídnál 131 centiméteres - vízmélysége miatt. A mélyebb merülésű hajókat csak a duzzasztott folyószakaszokon indítják útnak, míg az alacsony vízmélységű gázlókon már csak a sekély merülésű járművek jutnak át. Különösen kedvezőtlenek a hajózási viszonyok egyes németországi szakaszokon, valamint Magyarországon Dömösnél és a Szigetközben. A személyforgalomban egyelőre nem okozott fennakadást az apadó vízszint, bár a Budapest és Bécs közötti útvonalon már csak a sekély merülésű „Bíbic" szárnyashajók közlekednek. Debrecenben állnak bíróság elé a randalírozók Hivatalos személy elleni erőszak miatt Debrecenben állítják bíróság elé azt az öt román állampolgárt, akik hétfőn hajnalban Biharkeresztesen kövekkel dobálták meg a határőröket. A beutazók sem az országba való belépéshez szükséges pénzzel, sem érvényes vonatjeggyel nem rendelkeztek, útlevelük pedig olyan állaptban volt, hogy azokból személyi azonosságukat nem lehetett megállapítani. A határőrök kiutasításukról döntöttek, az érintettek azonban kőzáport zúdítottak az útlevélvizsgálókra, egyikőjük karját pedig az egyik nő megharapta, miközben társai arra biztatták, hogy vágja el a határőr torkát. Rendőröket képeztek a munkanélküli fiatalokból Munkanélküli fiatalok számára indított egyéves rendőrképző tanfolyam zárult csütörtökön Szolnokon. A megyei rendőrkapitányság és a munkaügyi központ szigorú feltételek alapján választotta ki a 19-26 év közötti fiatalokat, akik a szakmai tantárgycsoporton belül közrendvédelmi és jogi tudnivalókat, idegen nyelveket és számítógép-kezelői alapismereteket tanultak, valamint az önvédelem fortélyaival ismerkedtek meg. A több mint ötven rendőri hivatást választónak több megyéből is érkezett állásajánlata. Gazdagodott a győri termálfürdő Új, 264 négyzetméteres medencével gazdagodott a győri termálfürdő, ahol 35 fokos gyógyvízben lubickolhatunk. Előnyben a készpénzes privatizáció várhatóan augusztus 22-én tartja következő ülését az a privatizációs tanácsadó testület, amely javaslatokat készít Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztosnak az új kormány magánosítási programjához. Stratégiai javaslatukban alapvetően a készpénzes privatizációt kívánják előnyben részesíteni, de emellett súlyt helyeznek a vagyonátadási igények kielégítésére is. Javaslatot dolgoznak ki olyan jogszabály tervezetére is, amely az Állami Vagyonügynökségből és az Állami Vagyonkezelő Rt.-ből létrejövő új vagyonkezelő szervezet munkáját szabályozná. a # NÉPSZAVA _ Autóvilág Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy Autóvilág című mellékletünk ezentúl nem pénteken, hanem keddenként jelenik meg. Vita az önkormányzati választások napjáról Az önkormányzati választások november 27-én vagy december 6-án legyenek-e, ezt a két lehetőséget vizsgálják a Belügyminisztériumban. MTI-információ Erdélyi László, a Magyar Közigazgatási Kamara titkára, a Pest Megyei Önkormányzat főjegyzője ezzel összefüggésben elmondta: az időpontok több okból is gondot okoznak, így például az államháztartási törvény szerint a képviselő-testületeknek november 30-ig kell elfogadniuk jövő évi gazdálkodásuk koncepcióját. Egy éppen távozó testülettől azonban - amely várhatóan már csak november elején ülésezik - kérdéses, hogy elvárható-e a gazdálkodás irányának meghatározása. Testületi döntések hiányában viszont előfordulhat, hogy csak hivatali költségvetése lesz az önkormányzatoknak, ami mindenképpen aggasztó helyzetet eredményezne. Érdekes állapot alakulhat ki azáltal is, hogy a törvény szerint az állami költségvetés elfogadását követően az önkormányzati költségvetéseket egy hónapon belül kell elkészíteni. Az új képviselő-testületek ekkor csak alakuló üléseiket tartják. Az önkormányzati törvény tervezetéről szólva a főjegyző annak az aggodalmának adott hangot, hogy az immár egyértelműen politikai jellegűvé vált tervezet nem veszi figyelembe a közigazgatási szakma által az elmúlt években kidolgozott javaslatokat. A legújabb változat - amelynek kereteit szakmai szempontból átlépni nem lehet - parlamenti elfogadása várhatóan jelentős feszültségeket okoz majd hatásköri ügyekben a polgármester és a jegyző között. A munkáltatói ügyekben a polgármestert és a jegyzőt egyaránt megillető egyetértési jog csak arra lesz jó, hogy a kettős irányítás miatt a hivatal működése szétzilálódik. Feszültségekre számít a főjegyző a szerinte rendezetlennek tűnő gazdálkodási kérdésekben is. Az önkormányzás jogának érvényesítéséhez ugyanis anyagi önállóságra van szükség. Jelenleg azonban - amikor minden attól függ, hogy a kormányzat mennyi pénzt juttat az önkormányzatoknak - aligha lehet szó valódi önkormányzásról. Ezen a helyzeten csak a központi támogatások csökkentésével, illetve a saját bevételek növelésével lehetne változtatni - vélekedik Erdélyi László. A Fidesz nemet mond a Békesi-tervre MTI-információ Nem támogatja a Békesi-féle pótköltségvetési csomagot a Fidesz elnöksége. A testület csütörtöki ülésén, az eddig közzétett információk alapján úgy ítélte meg, hogy e tervezet több lényeges eleme - a növekvő adóterhek, valamint a munkaadók által kifizetendő táppénz tíz napról harminc napra történő emelése olyan mértékben növeli a kis- és középvállalkozók terheit, hogy ennek következtében gazdaságok mennek majd tönkre. Ez pedig nyilvánvalóan a munkanélküliek számának növekedését vonja maga után. Az elnökség értékelése szerint a gazdasági növekedéshez éppen ezekre a vállalkozásokra és beruházásokra van szükség - tájékoztatta az MTI-t Cs. Bíró Attila, a Fidesz sajtófőnöke. Elmondta azt is, hogy az ülésen Varga Mihály, a Fidesz alelnöke beszámolt az Iposz vezetőivel folytatott megbeszéléséről, amelyen központi téma a kormány gazdasági programja és a pótköltségvetés tervezete volt. Ezek tekintetében - mint mondotta - a Fidesz és az Iposz álláspontja közel áll egymáshoz. A Bős-Nagymaros kérdésével foglalkozó ad hoc bizottság tevékenységéről Illés Zoltán, a bizottság elnöke tájékoztatta a testületet. Ez alkalommal is hangsúlyozták: a Fidesz véleménye azonos a zöld mozgalmakéval, elfogadhatatlan számukra a dunakiliti tároló feltöltése. Csarnokegyezség Mindkét fél számára kedvező megegyezés jött létre a kereskedők visszaköltözésének pénzügyi feltételeiről - mondta Demszky Gábor főpolgármester az MTI-nek csütörtökön. A főváros a tárgyalások során jelentős engedményeket tett a kereskedőknek, így például pályáztatás, licit nélkül költözhetnek vissza. Demszky Gábor szerint joggal elvárható, hogy a 4 milliárd forintos beruházással felújított csarnok helyreállítási, illetve működési költségeihez a kereskedők is hozzájáruljanak. Az egyezséggel szeptembertől már a vásárlóké lehet a Nagyvásárcsarnok. MEPSZAVA Megvannak az eltűntnek hitt útlevelek Tegnap beszámoltunk arról, hogy a budapesti köztársasági megbízotti hivatalban elszámolási differenciát tapasztaltak az útleveleknél. Kiderült, hogy mintegy hatvan útlevél hiányzik. A vizsgálat megállapította, hogy nem kitöltetlen útlevelekről van szó. A tavaly beérkezett 3000 kérelemből több esetben a Belügyminisztériumban is megindult az okmányok kiállítása, így sok kérelmező két, más sorszámú, érvényes útlevél birtokába jutott. A „szerencsés” polgárokat felelősség nem terheli. Hogy kinek a hibájából történhetett az eset, arról Sass Attila, a hivatal kabinetfőnöke a Híradónak még nem kívánt nyilatkozni. Mint mondta: gyanúsítani senkit nem szeretnének a vizsgálat lezárásáig. A jövőben a kérelmeket átveszik a köztársasági megbízotti hivatalok, de az okmányokat a rendőrségen adják át. Nincs pénz fejlesztésre A tavalyinál gyengébb szezon a Balaton partján Mind markánsabbá válik az az ellentmondás, hogy miközben a fő felelősség az államot, az önkormányzatokat, a társadalom legitim szervezeteit terheli, a bevételek jelentős része a feketegazdaságon keresztül az állam elől eltűnik - mondotta tegnap Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter Szántódpusztán. így, tette hozzá, e pénzek, illetve adóik hiányoznak a szükséges környezetvédelmi, infrastrukturális fejlesztések forrásaiból. Andrássy Antal NÉPSZAVA Az elhangzott tájékoztatókból kiderült, hogy a Balaton ökológiai állapota az utóbbi években nem romlott, és ez nagy eredmény. Helyenként és időnként a Balaton vize mégis kritikus. Az idén a halpusztulás is kisebb, míg a nádasokat mindenekelőtt a privatizáció veszélyezteti. A továbbiakban leginkább a szennyvíztisztítás és -elvezetés gondjait kell enyhíteni. Az idei szezon eddigi tapasztalatairól Kovács Miklós, a Balatoni Gazdasági Kamara elnöke, a Siótour vezérigazgatója adott tájékoztatót. Jó előszezon után tapasztalataik szerint a tavalyival egyező vagy annál valamelyest gyengébb idegenforgalom várható a Balaton partján. Sajnos, nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, mivel az idegenforgalom mind jelentősebb része az árnyékgazdasághoz fűződik. Kedvezőtlen tapasztalatként említette, hogy a közelmúltban ismertté vált szabályozó változások már a jövő évi szezont is beárnyékolják. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter a szemle és a hallottak alapján úgy vélte, a kormányzatnak a Balaton ügyében egységes akaratot kell képviselnie a tárcák közötti koordinációban, s ezt érvényre is kell juttatni. Megjegyezte, hogy a balatoni környezetvédelmi gondok létezésében, szemben egyes feltevésekkel, nem az idegenforgalom meghatározó. Sokkal inkább a rendezetlenség, a törvények, szabályok be nem tartása, és egyes vízvédelmi és vízminőség-javító berendezések hiánya. - Az idegenforgalmi szakma, miután az eddigi felügyeleti szervénél, az Ipari Minisztériumnál meglehetősen kedvezőtlen tapasztalatokat szerzett, szorgalmazza, hogy kormányzati felügyeletét az ön minisztériuma lássa el. Hírek szerint erre ön hajlik is. Nincs elég baja? - Úgy látom, hogy az idegenforgalmi szakma mindenekelőtt önállóságáért küzd. Úgy ítéli meg, hogy más szervezeti rendben a Környezetvédelmi Minisztériumnál ez jobban megteremthető és ezen keresztül a politikai érdekérvényesítésnek is nagyobb az esélye. Álláspontunk szerint a szakma törekvése helyes és érthető. - Feszültséget is vállal ezért ön az Ipari és a Környezetvédelmi Minisztérium között? - Nem hiszem, hogy ez reális veszély lenne. Racionális érvek alapján döntenie kell a kormányzatnak, és ezt a döntést mindkét miniszternek el kell fogadnia. A fiatalság rossznak látja saját helyzetét A fiatalok nagy többsége távol tartja magát a politikától. A rendszerváltástól többet várt, mint ami bekövetkezett; úgy érzi, kívül maradt a demokratikus változásokon. Célt, perspektívát nemigen lát maga előtt - ez derül ki a Magyar Polgár Alapítvány megbízásából 1993 végén készült felmérésből. Az ifjúsági szervezetek szeptember 16-ra egyeztető fórumot hívtak össze a legsürgetőbb feladatok megvitatására - hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Az 1235 fiatalból álló mintán végzett kutatás eredménye elszomorító: a 17 és 35 év közöttiek mind az ország, mind a saját helyzetüket rosszabbnak ítélik, mint amilyen 1990- ben volt - mondta a kutatást vezető Bánáti Ferenc szociológus. „Az ifjúság és a rendszerváltás” című, kérdőíven és mélyinterjúkon alapuló, tavaly befejezett vizsgálat tanúsága szerint az ifjúság többsége nem kormánypárti, de az ellenzéki pártokkal sem rokonszenvez. A megkérdezettek többsége a társadalomban bekövetkezett változások közül egyedül a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság kiépülését, a szabadságjogok megteremtését ismerte el pozitívumként. Mindennapjaikban azonban - a válaszok tanúsága szerint - nem érzik a demokrácia előnyeit. Úgy értékelték, hogy a megélhetés költségei emelkedtek, a szociális és a közbiztonság romlott, ugyanúgy, mint a továbbtanulási és munkába állási lehetőségek. Jellemző adat, hogy a válaszadók mindössze 2 százaléka tagja valamilyen politikai pártnak és további 2 százalék a támogatók aránya. 65 százalékuk semmiféle párttal nem rokonszenvez. Az elmúlt négy évvel szemben végre ifjúságbarát politikára van szükség - mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Simon Gábor, a BIT alelnöke. Óriási a fiatalokat érintő munkanélküliség, minden harmadik pályakezdő munka nélkül marad. A hangulat alapvetően pesszimista, holott az ifjúságban rejlő erőforrásra nagyobb szükség van, mint valaha. Az MSZP parlamenti frakciójához tartozó ifjúsági, modernizációs munkacsoport 13 pontos feladatlistát állított össze, amelyben többek között egy Gyermek- és Ifjúsági Ügynökség felállítását, érdekegyeztető fórum létrehozását, a gyermekek és fiatalok jogairól szóló törvénytervezet benyújtását, valamint megfelelő ingatlan kijelölését kéri a kormánytól a jelenleg Csillebércen ideiglenes körülmények között működő II. Európai Ifjúsági Központ számára.