Népszava, 1994. szeptember (122. évfolyam, 204–229. sz.)
1994-09-01 / 204. szám
NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért váltott? Válaszol: Ungár Klára Október elsejétől a korábbi Fideszes, most SZDSZ-es képviselő tölti be az Első Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatói tisztét. Információink szerint a képviselőnőt nem a közelmúltban kérték fel erre a posztra. A nyugdíjpénztár születése is az ő ötlete volt. - Az elmúlt év vége felé, a Fidesszel való szakításom után kezdtem el a pályamódosítás gondolatával foglalkozni, s ekkor vetődött fel a nyugdíjpénztár megalapításának ötlete. Szerencsére ebben jó partnerre találtam a Bankár Kft.-ben. Idén januártól már a szervezés és az alapítás lépcsőit jártuk végig, s ma már minden készen áll arra, hogy a Nyugdíjpénztár valóban beinduljon. - Kikre számítanak, a vállalatokra vagy inkább magánszemélyekre? - Eddig 16 vállalatot kerestünk fel, s jó néhány szándéknyilatkozattal is megerősítette érdeklődését. Számukra ez különösen jó lehetőség, hiszen a „pótnyugdíjjal” olyan béren felüli juttatást tudnak nyújtani a dolgozóiknak, amelyet nem terhel társadalombiztosítási járulék. Az idei év végéig egyébként körülbelül 10 ezer fő csatlakozására számítunk. Természetesen magánszemélyek számára is nyitva áll a Nyugdíjpénztár, bár számukra a jelenlegi adótörvények alapján kevésbé előnyös, mintha munkáltatói hozzájárulásként tudnak pénztártaggá válni. Nem érzi összeférhetetlennek új állását a képviselői státuszával? - Összeférhetetlenséget nem érzek, hiszen nem állami szférában dolgozom majd, hanem egy magánbefektetési társaságnál. Jó lett volna, ha minden volt képviselőtársamnak ilyen „átlátható” és publikus üzleti érdekeltségei lettek volna az elmúlt négy évben, mint most nekem... Szakonyi Péter Önkéntes biztosító Daróczi József NÉPSZAVA A szociális biztonság a társadalom sürgető igénye. Ezt a biztonságot szolgálják az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak (ÖKBP) - hangzott el tegnap az MSZOSZ és a Postabank Rt. sajtótájékoztatóján. A két fél több, közelebbről meg nem nevezett szakmai szakszervezet együttműködésével létrehozta a Realitás Kft.-t, melynek feladata, hogy az ilyen pénztárak létrehozásában működjék közre Az ÖKBP-k tagjaik számára társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve - széles körben való elterjedésük esetén - azokat helyettesítő szolgáltatásokat nyújtanak. A nyugati példa mellett a hazai tapasztalatok is arra utalnak, hogy az állam szerepe a nyugdíj- és egészségügyi biztosítás támogatásában hosszú távon elenyészik, helyét az OKBP-k veszik át - fejtette ki Szabó Imre, a Realitás Kft. ügyvezetője. Segélyalap a főiskoláknak Danó Anna NÉPSZAVA Nehéz helyzetbe hozhatja a felsőoktatási intézmények gazdasági igazgatóit a parlament döntése, mely egy évvel halasztja a tandíj bevezetését. Már az 1993. évi költségvetés azzal az ígérettel vont meg 500 milliót a főiskoláktól és egyetemektől, hogy az elvont összeghez, sőt talán valamivel többhöz is ez év őszén, a tandíj bevezetésével hozzájuthatnak. Az intézmények pedig előre elköltötték az ígéretet. Ráadásul az 1994-es pótköltségvetés a művelődési tárcától 1,5 milliárdot vonna meg, mely előzetes becslések szerint a felsőoktatást újabb 500 milliónyival érintené, bár erről ma kezdődnek a tárcánál az egyeztetések. Honti Mária, a tárca új államtitkára, az Országgyűlés kulturális valamint oktatási bizottságának együttes ülésén bejelentette, hogy a tárca a nehéz helyzetbe kerülő intézmények megsegítésére gyorssegélyalapot hoz létre, így az oktatási kényszerszünetek biztosan elkerülhetők. BELFÖLD 1994. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Járatokat szüntet meg a BKV Felülvizsgálják a főváros teljes közlekedési hálózatát Mától takarékossági okok miatt több járatot megszüntet a BKV. A fővárosi önkormányzat következő ülésén tárgyal arról az üzemeltetési szerződésről, ami alapján jövő januártól tovább „racionalizálják” Budapest közlekedését. A Városháza állítja: ettől nem lesz rosszabb a tömegközlekedés, drágább is legfeljebb az infláció arányában. Csík Rita NÉPSZAVA Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere nyár elején bejelentette: az idén nem emelik a tömegközlekedés díját. A BKV ezzel egy időben - a nyári szabadságolásra és iskolaszünetre hivatkozva - több járat, köztük a városhatárt elhagyó HÉV-szerelvények menetsűrűségét csökkentette. Szeptember 1-jétől ugyan a legtöbb HÉV a korábbi menetrend szerint jár, de a gödöllői vonalon továbbra is a nyári menetrend marad érvényben. Mától - a költségek csökkentése miatt - nem közlekedik a 36-os villamos és a 116-os autóbusz. A Budakeszire kijáró 22-es gyorsbusz pedig csak hétköznap, csúcsidőben közlekedik. Felmondtak továbbá egy olyan buszjáratot is, ami Budakeszi és Budaörs között a főváros érintése nélkül járt. A költségek csökkentését szolgálja az is, hogy mintegy nyolcvan, a forgalomirányításban dolgozó közlekedésitől válik meg idén a vállalat. A jövő évtől felülvizsgálják a BKV valamennyi járatát - tájékoztatta lapunkat Arató Balázs, a Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályának vezetője. Ezt az teszi lehetővé, hogy kétévi előkészület után, a közgyűlés következő ülésén várhatóan elfogadja a BKV-val megkötendő üzemeltetési szerződést. Az üzemelteti szerződés megkötését egy EBRD hitelszerződés írta elő a városnak. A szerződés rögzítette azt is, hogy a BKV költségfedezeti mutatójának (ez a jegybevétel és a tényleges közlekedési költségek hányadosa) javulnia kell két év alatt 10-14 százalékkal. Arató Balázs szerint a BKV-ban van annyi „tartalék”, hogy a következő években ne kelljen sort keríteni az inflációt meghaladó áremelésre. Mint mondja, a vállalat ma hozzávetőleg kétszer annyi energiát (gázolajat, áramot) használ fel a tömegközlekedés fenntartására, mint a nyugati nagyvárosok hasonló cégei. Ennek egyik oka a rendkívül leromlott, rossz hatásfokkal működő járműpark, aminek cseréjét már az idén megkezdték. Az üzemeltetési szerződés előírja a vállalatnak, hogy milyen szintű szolgáltatást kell nyújtaniuk a város lakosságának. Csak ennek betartása esetén kapja meg a BKV a fővárostól az éves támogatás teljes összegét, ami jelenleg 11,3 milliárd forint. Jövőre felülvizsgálják, hogy a késő esti járatok jelenlegi sűrűsége, különösen a lakótelepeken, mennyire indokolt. Ahol nincs elegendő utas, az esti járatokat ritkíthatják, ám a megállókban menetrendet helyeznek el. A BKV-t ésszerűbb gazdálkodásra szorítja, hogy bevezetik a bonus-malus rendszert. Ha a megállapodásban rögzítettnél gyakrabban marad ki valamely járat, nagyobb a zsúfoltság, nem tartják a menetrendet, a következő hónapban a főváros csökenti a támogatás összegét. Ha viszont a BKV az előírnál jobb számokat „hoz”, a támogatás nő. A Városháza évente egyszer közvélemény-kutatással méri fel, mennyire elégedettek az utasok a szolgáltatás színvonalával. Ez a felmérés jelenti a legtöbb bonus illetve malus pontot a vállalatnak. S a vezérigazgató prémiuma is függ attól, a fővárosiak elégedettek-e a vállalattal. A járatkimaradásokról, zsúfoltságról pedig nem csak a BKV havonta kötelezően benyújtott jelentéséből tud majd a főpolgármesteri hivatal: munkatársai inkognitóban ellenőrzik a helyzetet. Tankönyvesek ajánlása Kertész Balázs írása a NÉPSZAVÁNAK A jelenlegi tankönyvrendelet eltörlését és annak módosítását javasolja a kormánynak a Tankönyvkiadók Országos Szövetsége. A kiadók szerint a jelenlegi tankönyvrendelet törvényellenes, mert a megjelenő könyvnek meg kell felelnie az 1996-os Nemzeti Alaptantervnek, amely még nem készült el. A rendelet megszüntetéséig javasolnak néhány módosítást. Jelenleg csak kész könyvet lehet beadni a minisztériumba jóváhagyásra, ám a közgyűlés egyhangúlag megszavazta, hogy korrektúrát és lektorált kéziratot is elfogadnak. Kérték, a minisztériumok hozzák nyilvánosságra a tankönyvek jóváhagyásának menetét, a szakértők jegyzékét és a bírálati szempontokat, valamint azt, hogy folyamatosan benyújthassák a könyveiket elbírálásra. Tavalyig a Művelődési Minisztérium a tankönyveket támogatta, az idén a gyerekek kapják a tankönyvvásárláshoz a támogatást. A TANOSZ azt javasolja, hogy a minisztérium - őket megkérdezve - döntse el, hogy a könyv iskolai használatra alkalmas-e, ha igen, kapjon egy engedélyszámot, amire lehet támogatást osztani. Európa rektorai hazánkban Tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök, Kuncze Gábor belügyminiszter és Fodor Gábor kultuszminiszter fogadta a Parlamentben az Európai Rektori Konferencia vezetőit. A szeptember 1-3 között zajló eseményre 330 külföldi vendégrektor látogatott hazánkba. Képünkön Fodor Gábor és Göncz Árpád a rektorok között Cseke Csilla felvétele Új pályázati kiírások miatt lassul a privatizáció Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa tegnap általános érvényű döntést hozott. További privatizációra csak akkor kerül sor, ha a döntés elhalasztása kárt okoz az országnak. A többi esetben pedig új pályázat kiírásáról határoznak, vagy a meglévőt módosítják. Szakonyi Péter NÉPSZAVA Az ÁVÜ Igazgatótanácsa tegnapi döntésével egyértelmű helyzetet kívánt teremteni. Tegnap az IT elé került kilenc ügyből csupán egyben született döntés, az összes többi esetben új pályázat kiírására, illetve árjavító tárgyalások lefolytatásáról döntöttek. Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese a Népszava kérdésére elmondta, hogy a „döntésképtelenségben” nem játszott szerepet az, hogy a vevők kárpótlási jeggyel fizettek volna. Az ÁVÜ döntése szerint a már eddig kiírt pályázatokat az eredeti feltételek mellett bírálják el, tehát nem élveznek előnyt a készpénzes vásárlók. Halmi úr nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy hány milliárd forintnyi állami tulajdon eladására van mód a régi feltételek mellett. Több ezer kisbefektető csalódott a Pillér I. Befektetési Alapban, mert az ígéretek ellenére a hozamfizetés idén elmaradt. A Pillér I. és II. kezelője, a Prudent Invest cég helyzetét is megtárgyalta az IT, és úgy döntött, hogy néhány héten belül új előterjesztést készítenek a cég alaptőke-emelésésről és új partner bevonásáról. Az ÁVÜ megítélése szerint a két befektetési alapnak hosszú távú és biztonságos befektetést kell nyújtania a kisbefektetőknek, ezért olyan partner bevonására törekszenek, aki megfelelő anyagi háttér birtokában eleget tud tenni a vállalt kötelezettségeknek. Másfél millióan az iskolapadokban (Folytatás az 1. oldalról) Adataik szerint 15-20-szal több egyházi és 10-15-tel több alapítványi, illetve magániskola működik, mint a múlt esztendőben. Az egyházi iskolák többségével, valamint 141 közoktatási intézménnyel kötött eddig közoktatási megállapodást a művelődési tárca. A már működő alapítványi iskolák közül 53 kötött szerződést a helyi önkormányzattal, 25-30-ra tehető azon magániskolák száma, melyek a kultuszminisztériummal, kívánnak szerződni. A tárca eddig egy alapítványi iskolával kötött megállapodást. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy véli, hogy a pénzügyminiszter által felvázoltak alapján az idén sem lesznek kedvezőbb helyzetben az iskolák, mint tavaly. Az intézmények az összköltség 70 százalékát kénytelenek a dolgozók bérére fordítani. A fenntartók nehéz helyzete további iskolaösszevonásokat eredményezhet, így egyes kistelepüléseken bezárás fenyegeti az általános iskolát. A pedagógus-érdekképviseleti szervek szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb bérkategória megegyezzen a minimálbér szintjével. Az A-1-es, legalacsonyabb bérkategória ugyanis mindössze 8000 forintot takar. Az összeg emeléséről várhatóan a közeljövőben kezdenek tárgyalni az illetékes tárcákkal. A beiskolázással kapcsolatosan a legnagyobb gondot abban látják, hogy nem tisztázott még, változtatnak-e, és ha igen, akkor mit a közoktatási törvényen. A jelenleg hatályos ugyanis egy nemlétező Nemzeti Alaptantervre „lőcsölte” a közoktatás feladatait. Boldizsár Gábor, a tárca Közoktatásfejlesztési Főosztályának vezetője elmondta: minél előbb módosítani kell a törvényt. A NAT ismételt kidolgozása pedig folyamatban van. Ami a közoktatási feladatok deklarálását illeti, a főosztályvezetőnek is az a véleménye, hogy ideje lenne ezeket pontosan meghatározni. Mert ameddig ez nincs készen, addig hogyan lehet közoktatási megállapodást kötni, mely azonban alapfeltétele az iskolák működésének? A tárca vezetői szerint kétlépcsős béralkut kell a pedagógusok számára bevezetni. Első lépcsőben emelni kell a 8000 forintos alapkategóriát, de ezt követi majd az iskola és a fenntartó külön alkuja. Vannak olyan intézmények, melyek tandíjat szednek, illetve nem alapoktatás folyik. Nagyobb problémát jelent, hogy nő a munkanélküli pedagógusok száma. Ez elsősorban a képesítetlen, illetve a tanítói vagy orosz tanári diplomával rendelkezőket sújtja. Ennek némileg ellentmond, hogy az elmúlt tanévben az általános iskolákban jóval több pedagógust alkalmaztak, mint amenynyire szükség lett volna. Ennek oka, hogy nőtt az iskolát kezdők száma, s ezért rengeteg tanárt vettek fel az általános iskolák. Kialakult a túlfoglalkoztatottság, mivel 1985-93. között 39 600 volt az elhelyezkedés évében egyetemen, illetve főiskolán végzett pedagógusok száma, miközben csak 22 700-an mentek nyugdíjba. Szociális segítség diákoknak Csík Rita NÉPSZAVA A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezi, hogy valamennyi középfokú iskolában „Diákszociális Alapot” hozzanak létre. Az induláshoz a főváros részben az iskolatej-akcióból megtakarított, részben a költségvetéséből kiszorított pénzből 30 millió forintot különített el - jelentette be tegnap Demszky Gábor főpolgármester a Karinthy Frigyes Gimnázium tanévnyitóján. Az iskolákban létrejövő alaphoz szülők és jogi személyek is csatlakozhatnak befizetéseikkel. Az iskolák nevelőtestületei és diákönkormányzatai helyben döntik el, hogy a szociálisan rászorulók közül ki kap majd tankönyvsegélyt, étkezési hozzájárulást.