Népszava, 1994. december (122. évfolyam, 282-307. sz.)
1994-12-17 / 296. szám
1994. DECEMBER 17., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Átadták az idei Bibó István-díjat Az idei Bibó István-emlékérmet, oklevelet és a Magyar Politikatudományi Társaság örökös tagságát Schmidt Péter alkotmányjogásznak ítélte a Bibó István Alapítvány kuratóriuma és a Magyar Politikatudományi Társaság elnöksége. A kitüntetést a hazai politikatudomány szakértőjének a pénteki közgyűlésen adta át Bihari Mihály, a társaság most leköszönő elnöke. Régi idők karácsonya A Kiscelli Múzeum tegnap megnyílt kamarakiállításán - amely január 29-ig várja a látogatókat - ezúttal az ajándékozás szokását idézik fel, mégpedig döntően egy család emlékanyagából válogatva. A kiállítás keretében ma délelőtt 10 és 12 óra között karácsonyfadíszeket és karácsonyi ajándékokat készítő gyermekfoglalkozást tartanak, s karácsonyi vásárt rendeznek. Erre a programra a belépődíj 50 forint. Az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának ülése Szűrös Mátyásnak, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja elnökének vezetésével kihelyezett ülést tart szombaton Somlóhegyen az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának hatpárti vezetősége. Értékelik a magyar IPU-csoport 1994. évi munkáját, meghatározzák a jövő évi feladatokat, megvitatják az IPU és az ENSZ együttműködésének módozatait. Az ülésen részt vesz Pierre Cornillon, az IPU főtitkára, valamint a szlovén parlament IPU-csoportjának küldöttsége. Kodály Zoltánra emlékeztek szülővárosában Kodály Zoltán születésének 102. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést rendeztek pénteken Kecskeméten, a születési hely falán elhelyezett emléktáblánál. Az ünnepség szónoka, Ladics Tamásné, a világhírű Kodály Iskola igazgatója méltatta a nagy zeneszerző, népzenekutató, zenetudós és -tanár munkásságát. A Kodály Iskola tanárai, tanulói, a helyi önkormányzat és kulturális intézmények képviselői, illetve a zeneszerző tisztelői az ünnepség végén megkoszorúzták a város nagy szülöttének emléktábláját. Kis falu, nagy idegenforgalmi tervek Pilisszentivánon a hónap végéig 300 új telefont kötnek be, így csaknem minden második családnál megszólalhat a készülék. Havelka József, a frissen megválasztott polgármester elmondta, a szlovák nemzetiségi település várja azokat a befektetőket, akik hozzájárulnak a falu idegenforgalmának fellendüléséhez. Az elképzelés szerint a pilisi erdőben lévő XII. századi pálos kolostor romjait fokozottan óvják, létrehoznak egy múzeumot a település története relikviáinak kiállítására, egyebek közt parkolók, sétálóutak kiképzését tervezik. Konferencia az osztrák-magyar kapcsolatokról Hagyományok, perspektívák és kapcsolódási pontok az osztrák-magyar szomszédságban címmel pénteken egynapos tudományos konferenciát rendeztek a Magyar Írószövetség székházában. A rendezvényt Módos Péter, az Európai utas című folyóirat - a konferencia szervezője - főszerkesztője nyitotta meg, majd Erich Kussbach, Ausztria budapesti nagykövete szólt Magyarország és Ausztria közös történetéről. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter tartott bevezető előadást. Jelen volt és előadást tartott Erhard Busek osztrák alkancellár is. A konferencia Göncz Árpád zárszavával ért véget. Magyar templom épül a Don mentén Az Oroszországi Pravoszláv Egyház segítségével magyar templom épül a Don folyó mentén, Kosztomarovónál, hogy a II. világháború áldozataira méltó körülmények között emlékezhessenek a messze idegenben kegyeletüket lerovó hozzátartozók. A pravoszláv egyház egyhektáros területet bocsát rendelkezésre, továbbá biztosítja az építőanyagokat, szerzetesrendre vállalja az imahely gondozását és fogadja a Don-kanyarhoz utazó hozzátartozókat. A templomépítési lehetőséget a pravoszláv egyháznak viszonozza majd a Fényeslitkei Alapítvány. Lezárult a költségvetés parlamenti vitája Kevéssel emelkedhet a kezdő nyugdíjak szintje A jövő évi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira vonatkozó két javaslat, valamint a földrendező és földkiadó bizottságokat érintő törvény vitája szerepelt tegnap a parlament plenáris ülésének napirendjén. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Hamar lezárult az 1995-ös központi költségvetés vitája, amelyhez ezúttal mindössze ketten szóltak hozzá. A társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének elfogadásáig érvényes átmeneti törvény kiegészítéseképpen Csehák Judit (MSZP) a szociális bizottság ajánlását ismertette, amely a nyugdíjszámítás eddigi rendszerét már január 1-jétől módosítaná. Ezzel elkerülhetővé válna az új nyugdíjtörvény meghozataláig tartó, több hónapos jogbizonytalanság. A javaslat szerint a nettó kereset nem 16 ezer, hanem 20 ezer forintig számítana bele száz-százalékosan a nyugdíjalapba, és csak efölött csökkenne a beszámított átlagkeresetrész aránya. Ez öt-hatszáz forinttal emelné a kezdő nyugdíjak szintjét. Költségkihatása mintegy félmilliárd forint, amely vállalható. Pusztai Erzsébet (MDF) az új támogatási rendszer megszületéséig a gyógyszergyártóknak és -forgalmazóknak juttatandó havi egymilliárd forintos kerettel kapcsolatban fejezte ki aggályait. A rossz rendszer szerinti támogatásnak mihamarabb véget kell vetni - állapította meg. Erre eredetileg egy február 28-i határidőt javasolt, de végül elfogadta a bizottság által ajánlott, két héttel későbbi időpontot, így tehát - ha az Országgyűlés elfogadja - a havi egymilliárd forintos árbevétel-kiegészítést legkésőbb március 15-ig folyósíthatja a biztosító a gyártókkal és forgalmazókkal kötött szerződések alapján. Eddig az időpontig mindenképpen meg kell hogy szülessen a gyógyszertámogatás új rendszere. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvénnyel kapcsolatban ismét összecsaptak az ellenzéki és kormánypárti vélmények arról, milyen legyen a mezőgazdaság szerkezete, a szövetkezetek jövője. A Ház legközelebb december 22-én, csütörtökön ül össze, majd ez évi utolsó ülésnapján, december 27-én várhatóan megszületik az 1995-ös költségvetés, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és a pénzintézetekről szóló törvény. Találók díja Csala Péter NÉPSZAVA Fejenként ötszázezer forint találói díjat ítélt meg kamataival együtt tegnap a Vas Megyei Bíróság annak a két fiatalembernek, akik értékes római kori érmékre bukkantak Szombathelyen. A kincstalálók két éve azért fordultak bírósághoz, mert kevésnek érezték a találói jutalmat. Fejenként nettó kétszázezer forintot kaptak, ám ők ennél lényegesen többet követeltek. A Szombathelyi Városi Bíróság helyt adott keresetüknek, és kétmillió forintot ítélt meg. A fellebbviteli bíróság leszögezte: sántít az érvelés, hogy az érméket jól el lehetett volna adni a feketepiacon. Jár viszont a találói jutalom, amely ebben az esetben, tekintettel az érmék ritkaságára, nem a szokásos tíz százalék. Végösszege a kamatokkal együtt majdnem eléri a hatmillió forintos belföldi érték egyharmadát. Az átvilágítóbizottság előtt a képviselők MTI-információ Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság pénteken megtartotta az országgyűlési képviselők első csoportjának meghallgatását abból a célból, hogy az érintettek kifejthessék álláspontjukat a bizottság által nekik megküldött adatokkal kapcsolatban. Az ügynöktörvény előírásai szerint az ellenőrzés alá vont személynek nem kötelező személyesen is megjelennie a bizottság előtt, álláspontját a kitűzött időpontig írásban is benyújthatja. Ha egyiket sem teszi, akkor az átvilágítótestület a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg döntését arról, hogy a szóban forgó személy végzett-e ügynöki tevékenységet. Eigner József, az „átvilágítóbizottság” soros elnöke az ülést követő rögtönzött sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy hány képviselőt hívtak meg az első meghallgatásra, és közülük mennyien jelentek meg, nem kívánt válaszolni. Más forrásból származó információk szerint 10 képviselőt hívtak meg az ülésre, és közülük négyen jelentek meg a testület előtt. Eigner beszámolt arról is, hogy az Országgyűlés Hivatala által megadott címek részbeni hiányosságai miatt nem volt mindenütt szabályos a kiértesítés. Előfordult olyan eset is, hogy a postás nem találta otthon a képviselőt. Ilyen esetekben a honatyák számára új meghallgatási időpontot biztosítanak. A soros elnök egy kérdés kapcsán pozitívan nyilatkozott egy újabb „átvilágítóbizottság” felállításának személyi feltételeiről. Az „átvilágítóbizottság” az országgyűlési képviselők következő csoportjának meghallgatását december 23-ára tervezi. A rendelkezésre álló rövid idő alatt elsősorban arra lesz mód, hogy azt vizsgálják: a privatizációs ügymenet megfelel-e a jogszabályoknak, milyen érvek szólnak a pályázatok mellett és ellen - nyilatkozta lapunknak Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) vezetője. Rubicsek úr úgy gondolja, hogy elkerülhetetlen a gazdasági ésszerűség figyelembevétele az ellenőrzés során, hiszen komoly érvek feszülnek egymásnak az ügyben, így azt is megnézik, hogy a folyamatosan ismert kétféle koncepció egyben, vagy külön-külön értékesítsék a HungarHotels szállodaláncot - mivel támasztható alá. Arra is kitérnek, hogy a jövendő nyertes szakmai, vagy pénzügyi befektető legyen, a kincstár rövid, vagy hosszú távú bevételben legyen érdekelt. Feladatuk ugyanis a pénzügyi-gazdasági-költségvetési szempontok érvényesítése is. A KEI-t október 20-án hozta létre a kormány a Központi Számvevőségi Hivatal (KSZH) utódjaként. A KEI a kormány ellenőrzési szerve, hasonlóképpen az Országgyűlésnek felelős Állami Számvevőszékhez. A KSZH korábbi feladatai mellett elvégzi a kormány meghatározott döntései hatályosulásának vizsgálatát is. Ez annak ellenőrzését jelenti - mondotta Rubicsek Sándor -, hogy a kormányzati szándék mennyiben teljesül a végrehajtás során. A közeljövőben a lakáscélú pénzeszközök felhasználását nézik meg jogi és gazdaságossági szempontból egyaránt. A KEI összlétszáma hatvan fő, közülük 45-en végzik a tényleges ellenőrzést. A névváltozáson és a feladatbővülésen túl fontos változás, hogy a KSZH-t a pénzügyminiszter felügyelte, a KEI felett ezt a feladatot a miniszterelnök látja el. Az iroda állásfoglalása semmire sem kötelezi a kormányfőt - mondotta Rubicsek Sándor Horn Gyula szabadon dönt, hogy figyelembe veszi-e véleményüket. NÉPSZAVA Paktum januárban (Folytatás az 1. oldalról) Elfogadták a szakszervezet javaslatát, miszerint a szociális paktum keretében alakítanak egy árellenőrző bizottságot, amely a hatósági áremelések előtt megvitatja a kormány javaslatait. A kormány szerint január 27-én aláírható a szociális partnerekkel a társadalmigazdasági megállapodás. Ehhez a kormány január tizenharmadikáig átnyújtaná a szociális partnerek számára a kormány hároméves gazdaságpolitikai irányelveit. A foglalkoztatási törvény módosítására tett kormányzati javaslatot a munkaadói oldal elutasította. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a munkavállalói és munkaadói befizetésekből finanszírozná a kormány az aktív foglalkoztáspolitikát, valamint hogy éppen egy szociálliberális kormány korlátozná az érdekegyeztetés jogait. A szakszervezetek előbb kifogásolták, majd elfogadták, hogy az említett törvénymódosítás keretében korlátoznák a munkanélküliségi járadék igénybevételét azzal, hogy a járadékfolyósítás alatt csak a minimálbér ötven százalékáig lehetne munkát vállalni. Ma ez a határ a minimálbér 100 százaléka. Megállapodás NÉPSZAVA-információ Mintegy ötmillió forinttal támogatja a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. a Magyar Újságírók Országos Szövetségét. A péntek délelőtt tartott sajtótájékoztatón jelentette be hivatalosan a MUOSZ elnöke, Kereszty András a szerződés aláírását. Kereszty elmondta, hogy az újságíró-szövetség 1989-es önállósulása, az állami támogatás megszűnése óta ez az első alkalom, hogy a MUOSZ jelentős anyagi támogatóval írt alá szerződést. Sugár András, a Westel 900 elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a támogatásért cserében semmiféle politikai árat nem követelnek, s tiszteletben tartják a sajtó függetlenségét. Konzultáció után döntöttek a szállodák eladásáról (Folytatás az 1. oldalról) Ezt az érvrendszert támogatja az Intercontinental-lánc is, mely hírek szerint mindent megtesz, hogy megszerezhesse a Forum Hotelt. Ezt Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos is megerősítette. A másik - végül is győzedelmeskedő - oldal az egyben való eladást szorgalmazta. Ők arra hivatkoztak, hogy a szállodalánc számos tagja igen rossz állapotú, felújításra szoruló épület. Ezeket igen nehéz vagy lehetetlen lenne egyenként értékesíteni, ráadásul milliárdokat kellene költeni a renoválásukra. Hosszas alkudozás után kedd este az ÁVÜ némi meglepetésre úgy döntött, hogy az utolsó alkalommal 64 millió dolláros árajánlatot tevő American General Hospitality 57,5 millió dollárért megkapja a részvénypakett 51 százalékát. Az árcsökkenés oka, hogy a láncból kiemelték a 9 millió dollárra értékelt Budapest Szállót. A döntés bejelentése után egy nappal Horn Gyula soron kívül utasította a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, hogy december 22-ig vizsgálják ki a magánosítás körülményeit. Az ÁVÜ tegnapi sajtótájékoztatóján Bartha Ferenc elmondta, hogy a tranzakcióról a kormány számára részletes tájékoztató anyagot készítettek. Az egy szavazat híján egyhangú döntés megszületése előtt a kormánybiztos konzultált Békesi László pénzügyminiszterrel. A vizsgálatot Bartha annak tulajdonítja, hogy „a miniszterelnök úr nagyon elfoglalt volt az utóbbi időben”, viszont „próbál az ügyek jó gazdája lenni”. A biztos szerint Horn környezetében felerősödhettek az egyben való eladást ellenző hangok. Bartha Ferenc az ügynek nem tulajdonít politikai jelentőséget, sem a privatizációs folyamat, sem saját jövője szempontjából. A magyar privatizáció megbízott vezetője elmondta, hogy a vizsgálat nem fogja befolyásolni a szerződés aláírását. A kormány adott esetben dönthet a kontraktus annulálása mellett, de annak részleteit utólag nem befolyásolhatja. Tardos Márton közgazdász, az SZDSZ képviselője kérdésünkre elmondta, hogy ismeretei szerint a HungarHotels privatizációja elfogadható választás volt alternatív lehetőségek között. A folyamat megzavarására indokot nem látott. Tardos szerint a vizsgálat elrendelése azért is súlyos hiba, mert alááshatja a Magyarországon befektetők biztonságérzetét. A tekintélyes közgazdász úgy látja, hogy egy kormányfő nagyot hibázik, ha beleszól egy törvényesen működő intézmény életébe, és bármiféle eredmény megszületése előtt közzéteszi a vizsgálat tényét.