Népszava, 1994. december (122. évfolyam, 282-307. sz.)

1994-12-17 / 296. szám

1994. DECEMBER 17., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Átadták az idei Bibó István-díjat Az idei Bibó István-emlékérmet, oklevelet és a Magyar Politi­katudományi Társaság örökös tagságát Schmidt Péter alkot­mányjogásznak ítélte a Bibó István Alapítvány kuratóriuma és a Magyar Politikatudományi Társaság elnöksége. A kitüntetést a hazai politikatudomány szakértőjének a pénteki közgyűlésen adta át Bihari Mihály, a társaság most leköszönő elnöke.­ ­ Régi idők karácsonya A Kiscelli Múzeum tegnap megnyílt kamarakiállításán - amely január 29-ig várja a látogatókat - ezúttal az ajándéko­zás szokását idézik fel, mégpedig döntően egy család em­lékanyagából válogatva. A kiállítás keretében ma délelőtt 10 és 12 óra között karácsonyfadíszeket és karácsonyi ajándé­kokat készítő gyermekfoglalkozást tartanak, s karácsonyi vá­sárt rendeznek. Erre a programra a belépődíj 50 forint. Az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának ülése Szűrös Mátyásnak, az Interparlamentáris Unió Magyar Nem­zeti Csoportja elnökének vezetésével kihelyezett ülést tart szombaton Somlóhegyen az IPU Magyar Nemzeti Csoportjá­nak hatpárti vezetősége. Értékelik a magyar IPU-csoport 1994. évi munkáját, meghatározzák a jövő évi feladatokat, megvitatják az IPU és az ENSZ együttműködésének módo­zatait. Az ülésen részt vesz Pierre Cornillon, az IPU főtitkára, valamint a szlovén parlament IPU-csoportjának küldöttsége. Kodály Zoltánra emlékeztek szülővárosában Kodály Zoltán születésének 102. évfordulója alkalmából ün­nepi megemlékezést rendeztek pénteken Kecskeméten, a születési hely falán elhelyezett emléktáblánál. Az ünnepség szónoka, Ladics Tamásné, a világhírű Kodály Iskola igazga­tója méltatta a nagy zeneszerző, népzenekutató, zenetudós és -tanár munkásságát. A Kodály Iskola tanárai, tanulói, a helyi önkormányzat és kulturális intézmények képviselői, il­letve a zeneszerző tisztelői az ünnepség végén megkoszo­rúzták a város nagy szülöttének emléktábláját. Kis falu, nagy idegenforgalmi tervek Pilisszentivánon a hónap végéig 300 új telefont kötnek be, így csaknem minden második családnál megszólalhat a ké­szülék. Havelka József, a frissen megválasztott polgármes­ter elmondta, a szlovák nemzetiségi település várja azokat a befektetőket, akik hozzájárulnak a falu idegenforgalmának fellendüléséhez. Az elképzelés szerint a pilisi erdőben lévő XII. századi pálos kolostor romjait fokozottan óvják, létrehoz­nak egy múzeumot a település története relikviáinak kiállítá­sára, egyebek közt parkolók, sétálóutak kiképzését tervezik. Konferencia az osztrák-magyar kapcsolatokról Hagyományok, perspektívák és kapcsolódási pontok az oszt­rák-magyar szomszédságban címmel pénteken egynapos tu­dományos konferenciát rendeztek a Magyar Írószövetség szék­házában. A rendezvényt Módos Péter, az Európai utas című fo­lyóirat - a konferencia szervezője - főszerkesztője nyitotta meg, majd Erich Kussbach, Ausztria budapesti nagykövete szólt Ma­gyarország és Ausztria közös történetéről. Fodor Gábor műve­lődési és közoktatási miniszter tartott bevezető előadást. Jelen volt és előadást tartott Erhard Busek osztrák alkancellár is. A konferencia Göncz Árpád zárszavával ért véget. Magyar templom épül a Don mentén Az Oroszországi Pravoszláv Egyház segítségével magyar templom épül a Don folyó mentén, Kosztomarovónál, hogy a II. világháború áldozataira méltó körülmények között emlé­kezhessenek a messze idegenben kegyeletüket lerovó hoz­zátartozók. A pravoszláv egyház egyhektáros területet bo­csát rendelkezésre, továbbá biztosítja az építőanyagokat, szerzetesrendre vállalja az imahely gondozását és fogadja a Don-kanyarhoz utazó hozzátartozókat. A templomépítési le­hetőséget a pravoszláv egyháznak viszonozza majd a Fé­­nyeslitkei Alapítvány. Lezárult a költségvetés parlamenti vitája Kevéssel emelkedhet a kezdő nyugdíjak szintje A jövő évi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira vonatkozó két javaslat, vala­mint a földrendező és földkiadó bizottságokat érintő törvény vitája szerepelt tegnap a parla­ment plenáris ülésének napirendjén. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Hamar lezárult az 1995-ös központi költségvetés vitá­ja, amelyhez ezúttal mind­össze ketten szóltak hozzá. A társadalombiztosítás jö­vő évi költségvetésének el­fogadásáig érvényes átmene­ti törvény kiegészítésekép­pen Csehák Judit (MSZP) a szociális bizottság ajánlását ismertette, amely a nyugdíj­­számítás eddigi rendszerét már január 1-jétől módosíta­ná. Ezzel elkerülhetővé vál­na az új nyugdíjtörvény meg­hozataláig tartó, több hóna­pos jogbizonytalanság. A ja­vaslat szerint a nettó kereset nem 16 ezer, hanem 20 ezer forintig számítana bele száz-százalékosan a nyugdíjalap­ba, és csak efölött csökkenne a beszámított átlagkereset­rész aránya. Ez öt-hatszáz fo­rinttal emelné a kezdő nyug­díjak szintjét. Költségkihatá­sa mintegy félmilliárd forint, amely vállalható. Pusztai Erzsébet (MDF) az új támogatási rendszer megszü­letéséig a gyógyszergyártók­nak és -forgalmazóknak jutta­tandó havi egymilliárd forin­tos kerettel kapcsolatban fe­jezte ki aggályait. A rossz rendszer szerinti támogatás­nak mihamarabb véget kell vetni - állapította meg. Erre eredetileg egy február 28-i határidőt javasolt, de végül elfogadta a bizottság által ajánlott, két héttel későbbi időpontot, így tehát - ha az Országgyűlés elfogadja - a ha­vi egymilliárd forintos árbe­vétel-kiegészítést legkésőbb március 15-ig folyósíthatja a biztosító a gyártókkal és for­galmazókkal kötött szerződé­sek alapján. Eddig az időpon­tig mindenképpen meg kell hogy szülessen a gyógyszertá­mogatás új rendszere. A földrendező és földki­adó bizottságokról szóló tör­vénnyel kapcsolatban ismét összecsaptak az ellenzéki és kormánypárti vélmények arról, milyen legyen a mező­­gazdaság szerkezete, a szö­vetkezetek jövője. A Ház legközelebb decem­ber 22-én, csütörtökön ül össze, majd ez évi utolsó ülés­napján, december 27-én vár­hatóan megszületik az 1995-ös költségvetés, valamint a tár­sadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és a pénzintézetek­ről szóló törvény. Találók díja Csala Péter NÉPSZAVA Fejenként ötszázezer forint találói díjat ítélt meg kama­taival együtt tegnap a Vas Megyei Bíróság annak a két fiatalembernek, akik érté­kes római kori érmékre bukkantak Szombathelyen. A kincstalálók két éve azért fordultak bírósághoz, mert kevésnek érezték a ta­lálói jutalmat. Fejenként nettó kétszázezer forintot kaptak, ám ők ennél lénye­gesen többet követeltek. A Szombathelyi Városi Bíró­ság helyt adott keresetük­nek, és kétmillió forintot ítélt meg. A fellebbviteli bíróság le­szögezte: sántít az érvelés, hogy az érméket jól el lehe­tett volna adni a feketepia­con. Jár viszont a találói ju­talom, amely ebben az eset­ben, tekintettel az érmék rit­kaságára, nem a szokásos tíz százalék. Végösszege a ka­matokkal együtt majdnem eléri a hatmillió forintos bel­földi érték egyharmadát. Az átvilágítóbizottság előtt a képviselők MTI-információ Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzé­sét végző bizottság pénteken megtartotta az országgyűlési képviselők első csoportjá­­nak meghallgatását abból a célból, hogy az érintettek ki­fejthessék álláspontjukat a bizottság által nekik megkül­dött adatokkal kapcsolatban. Az ügynöktörvény előírásai szerint az ellenőrzés alá vont személynek nem kötelező személyesen is megjelennie a bizottság előtt, álláspontját a kitűzött időpontig írásban is benyújthatja. Ha egyiket sem teszi, akkor az átvilágí­tótestület a rendelkezésre ál­ló adatok alapján hozza meg döntését arról, hogy a szóban forgó személy végzett-e ügy­nöki tevékenységet. Eigner József, az „átvilágí­tóbizottság” soros elnöke az ülést követő rögtönzött sajtó­­tájékoztatón arra a kérdésre, hogy hány képviselőt hívtak meg az első meghallgatásra, és közülük mennyien jelen­tek meg, nem kívánt vála­szolni. Más forrásból szár­mazó információk szerint 10 képviselőt hívtak meg az ülésre, és közülük négyen je­lentek meg a testület előtt. Eigner beszámolt arról is, hogy az Országgyűlés Hivata­la által megadott címek rész­beni hiányosságai miatt nem volt mindenütt szabályos a kiértesítés. Előfordult olyan eset is, hogy a postás nem ta­lálta otthon a képviselőt. Ilyen esetekben a honatyák számára új meghallgatási időpontot biztosítanak. A so­ros elnök egy kérdés kap­csán pozitívan nyilatkozott egy újabb „átvilágítóbizott­ság” felállításának személyi feltételeiről. Az „átvilágító­bizottság” az országgyűlési képviselők következő cso­portjának meghallgatását december 23-ára tervezi. A rendelkezésre álló rövid idő alatt elsősorban arra lesz mód, hogy azt vizsgálják: a privatizációs ügymenet megfelel-e a jogszabályoknak, milyen érvek szólnak a pályázatok mellett és ellen - nyilatkozta lapunknak Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) vezetője. Rubicsek úr úgy gondolja, hogy elkerülhetetlen a gazdasági ésszerűség figyelembevétele az ellenőrzés során, hiszen komoly érvek feszülnek egymásnak az ügyben, így azt is megnézik, hogy a folyamatosan ismert kétféle koncepció­­ egyben, vagy külön-külön értékesítsék a Hun­garHotels szállodaláncot - mivel támasztható alá. Arra is kitérnek, hogy a jövendő nyertes szakmai, vagy pénzügyi befektető legyen, a kincstár rövid, vagy hosszú távú bevételben legyen érdekelt. Feladatuk ugyanis a pénzügyi-gazdasági-költségvetési szempontok érvényesítése is. A KEI-t október 20-án hozta létre a kormány a Központi Számvevőségi Hivatal (KSZH) utódja­ként. A KEI a kormány ellenőrzési szerve, hasonlóképpen az Országgyűlésnek felelős Állami Számvevőszékhez. A KSZH korábbi feladatai mellett elvégzi a kormány meghatározott döntései hatályosulásának vizsgálatát is. Ez annak ellenőrzését jelenti - mondotta Rubicsek Sándor -, hogy a kormányzati szándék mennyiben teljesül a végrehajtás során. A közeljövőben a lakáscélú pénz­eszközök felhasználását nézik meg jogi és gazdaságossági szempontból egyaránt. A KEI összlétszáma hatvan fő, közülük 45-en végzik a tényleges ellenőrzést. A névváltozáson és a feladatbővülésen túl fontos változás, hogy a KSZH-t a pénzügyminiszter felügyelte, a KEI felett ezt a feladatot a miniszterelnök látja el. Az iroda állásfoglalása semmire sem kötelezi a kormányfőt - mondotta Rubicsek Sándor Horn Gyula szabadon dönt, hogy figyelembe veszi-e véleményüket. NÉPSZAVA Paktum januárban (Folytatás az 1. oldalról) Elfogadták a szakszervezet javaslatát, miszerint a szo­ciális paktum keretében alakítanak egy árellenőrző bizottságot, amely a hatósá­gi áremelések előtt megvi­tatja a kormány javaslatait. A kormány szerint január 27-én aláírható a szociális partnerekkel a társadalmi­gazdasági megállapodás. Ehhez a kormány január ti­­zenharmadikáig átnyújtaná a szociális partnerek szá­mára a kormány hároméves gazdaságpolitikai irányel­veit. A foglalkoztatási tör­vény módosítására tett kor­mányzati javaslatot a mun­kaadói oldal elutasította. Elfogadhatatlannak tart­ják, hogy a munkavállalói és munkaadói befizetések­ből finanszírozná a kor­mány az aktív foglalkoztás­­politikát, valamint hogy ép­pen egy szociálliberális kormány korlátozná az ér­dekegyeztetés jogait. A szakszervezetek előbb ki­fogásolták, majd elfogadták, hogy az említett törvénymó­dosítás keretében korlátoz­nák a munkanélküliségi jára­dék igénybevételét azzal, hogy a járadékfolyósítás alatt csak a minimálbér ötven szá­zalékáig lehetne munkát vál­lalni. Ma ez a határ a mini­málbér 100 százaléka. Megállapodás NÉPSZAVA-információ Mintegy ötmillió forinttal tá­mogatja a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségét. A péntek délelőtt tartott sajtótájékoztatón je­lentette be hivatalosan a MUOSZ elnöke, Kereszty And­rás a szerződés aláírását. Ke­reszty elmondta, hogy az új­ságíró-szövetség 1989-es önál­lósulása, az állami támoga­tás megszűnése óta ez az első alkalom, hogy a MUOSZ je­lentős anyagi támogatóval írt alá szerződést. Sugár András, a Westel 900 elnök-vezér­igazgatója elmondta, hogy a támogatásért cserében sem­miféle politikai árat nem kö­vetelnek, s tiszteletben tart­ják a sajtó függetlenségét. Konzultáció után döntöttek a szállodák eladásáról (Folytatás az 1. oldalról) Ezt az érvrendszert támogat­ja az Intercontinental-lánc is, mely hírek szerint mindent megtesz, hogy megszerezhes­se a Forum Hotelt. Ezt Bartha Ferenc privatizációs kor­mánybiztos is megerősítette. A másik - végül is győzedel­meskedő - oldal az egyben való eladást szorgalmazta. Ők arra hivatkoztak, hogy a szál­lodalánc számos tagja igen rossz állapotú, felújításra szoruló épület. Ezeket igen nehéz vagy lehetetlen lenne egyenként értékesíteni, rá­adásul milliárdokat kellene költeni a renoválásukra. Hosszas alkudozás után kedd este az ÁVÜ némi meg­lepetésre úgy döntött, hogy az utolsó alkalommal 64 mil­lió dolláros árajánlatot tevő American General Hospita­lity 57,5 millió dollárért megkapja a részvénypakett 51 százalékát. Az árcsökke­nés oka, hogy a láncból ki­emelték a 9 millió dollárra értékelt Budapest Szállót. A döntés bejelentése után egy nappal Horn Gyula soron kívül utasította a Kormány­zati Ellenőrzési Irodát, hogy december 22-ig vizsgálják ki a magánosítás körülményeit. Az ÁVÜ tegnapi sajtótájé­koztatóján Bartha Ferenc el­mondta, hogy a tranzakcióról a kormány számára részletes tá­jékoztató anyagot készítettek. Az egy szavazat híján egyhan­gú döntés megszületése előtt a kormánybiztos konzultált Bé­kesi László pénzügyminiszter­rel. A vizsgálatot Bartha annak tulajdonítja, hogy „a miniszter­­elnök úr nagyon elfoglalt volt az utóbbi időben”, viszont „próbál az ügyek jó gazdája lenni”. A biztos szerint Horn kör­nyezetében felerősödhettek az egyben való eladást ellen­ző hangok. Bartha Ferenc az ügynek nem tulajdonít poli­tikai jelentőséget, sem a pri­vatizációs folyamat, sem sa­ját jövője szempontjából. A magyar privatizáció meg­bízott vezetője elmondta, hogy a vizsgálat nem fogja befolyá­solni a szerződés aláírását. A kormány adott esetben dönt­het a kontraktus annulálása mellett, de annak részleteit utólag nem befolyásolhatja. Tardos Márton közgazdász, az SZDSZ képviselője kér­désünkre elmondta, hogy is­meretei szerint a Hungar­Hotels privatizációja elfo­gadható választás volt alter­natív lehetőségek között. A folyamat megzavarására in­dokot nem látott. Tardos szerint a vizsgálat elrendelése azért is súlyos hiba, mert alááshatja a Ma­gyarországon befektetők biz­tonságérzetét. A tekintélyes közgazdász úgy látja, hogy egy kormányfő nagyot hibá­zik, ha beleszól egy törvénye­sen működő intézmény életé­be, és bármiféle eredmény megszületése előtt közzéte­szi a vizsgálat tényét.

Next