Népszava, 1996. március (124. évfolyam, 52–76. sz.)
1996-03-01 / 52. szám
2 1996. MÁRCIUS 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Meghallgatás olajgate-ügyben Beigazolódni látszik az ellenzék feltevése, miszerint fennállt az összeférhetetlenség az orosz adósság leépítését célzó szerződéskötési lehetőségek odaítélésénél - jelentette ki Demeter Ervin bizottsági elnök, miután a parlament olajügyet vizsgáló bizottsága meghallgatta Hujber Ottó vállalkozót. A bizottság a magyarorosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosításával kapcsolatos összeférhetetlenségeket, a politikusok és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgálja. Hujber Ottó, a tárcaközi bizottság egykori tagja elmondta: nem osztogatták a „jó üzleteket”, hanem ütemezték az adósságot. Az általa képviselt cégek olajkereskedelemmel nem foglalkoztak. Áprilisban felülvizsgálják a rendőrbéreket Pintér Sándor országos rendőrfőkapitánya Debrecenben megerősítette: a 24 százalékos bérfejlesztésre kapott pénzt az utolsó fillérig béremelésre fordítják, s azt január elsejétől visszamenőleg kapják meg a testület tagjai. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője elmondta, hogy a mostani bérrendezéssel kiegyenlítést is végrehajtanak. Az alacsonyabb jövedelműek többet, a magasabb jövedelműek kevesebb emelést kapnak. Vitatott kuratóriumi kinevezés A magyar Országgyűlés alapelvet sértett akkor, amikor egyeztetés nélkül, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (Duna Tv) kuratóriumának ellenőrző testületébe - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a parlament médiaalbizottsági ülésén. Tabajdi úgy véli, törvénymódosítással eleget lehetne tenni a határon túli magyar szervezetek igényének, miszerint a Duna Tv kuratóriumának elnökségében képviseletet kapjanak. A bizottság tagjai nem zárkóznak el a törvénymódosítástól, de szerintük a hatpárti megállapodásban rögzített politikai egyensúlyt fenn kell tartani. Számítógépesített továbbképző központ A kecskeméti regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központban a munkanélküliek átképzése mellett az aktív dolgozók továbbképzésével is foglalkoznak.. Az át- és továbbképzést világbanki támogatással létrehozott, korszerű berendezésekkel felszerelt üzemekben és tantermekben végzik. Új baromfikeltető Bábolnán A magyar és amerikai együttműködéssel öt évvel ezelőtt létrehozott Bábolna Arbor Acres Kft. egyértelműen bizonyította eddigi eredményeivel a nemzetközi kooperáció szükségességét, valamint azt, hogy külföldi tőke bevonásával gyorsabban és eredményesebben lehet megújítani a nemzetgazdaság különböző ágait. Mindezt Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter hangsúlyozta csütörtökön Bábolnán, az Arbor Acres Kft. 380 millió forint értékű, Európa legkorszerűbb baromfikeltetője felavatásakor. Közgyűlést tartott az Európa Ház Az 1990-ben Budapesten alakult nemzetközi egyesület, az Európa Ház csütörtökön tartotta közgyűlését. Szilágyi Maya, az Európa Ház egyik titkára beszámolt az elmúlt évi programokról, kiemelte közülük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tevékenységével összefüggő fórumok, konferenciák szervezését. A közgyűlés ismét Hubay Miklóst választotta meg az Európa Ház elnökének. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. 2234 Maglód, Szekfű u. 5. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Rovattelefonok: belföld 202-2817, gazdaság 202-6610, publicisztika 202-7619 Hirdetés: telefon: 202-6297, 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellrnél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Pályázható a panelpénz Minden harmadik forint a feketegazdaságban képződik A kormány harmincmillió márkát szán arra, hogy a panellakársaik felújítására vállalkozókat kedvezményes kamatozású hitelhez juttassa. A kabinet megállapította: a nemzeti össztermék majd’ egyharmada a feketegazdaságban keletkezik. Ennek növekedését csak lassítani sikerült, megállítani nem. A kormány 15 millió forintos gyorssegélyt utalt ki a kutasi baleset szenvedőinek. Csík Rita NÉPSZAVA A kormány 15 millió forintos gyorssegéllyel támogatja a kutasi közlekedési katasztrófa sérültjeit és áldozatainak családjait. A kabinet csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a költségvetés általános tartaléka terhére az elhunytak családja egyenként fél-fél millió forintot kap. A sérültek megsegítésére 7-8 millió forint áll rendelkezésre - jelentette be a Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A kormány a jövőben félévente összefoglaló jelentést hallgat meg a feketegazdaság elleni harc eredményeiről - szögezte le az államtitkár. A kabinet ülésén tárgyalt jelentés szerint a feketegazdaság növekedésének üteme összességében csökkent, de megállítani nem sikerült. A nemzeti össztermék mintegy 30 százaléka keletkezik az adót nem fizető feketegazdaságban. A kormány célja, hogy ezt az arányt 10-20 százalékra szorítsa vissza - fogalmazott Kiss Elemér. A kabinet szerint a feketegazdaság térnyerésének oka, hogy magas a jövedelemelvonás szintje, a közigazgatási apparátus ellenőrző tevékenysége hiányos, a büntető igazságszolgáltatás pedig lassú. A feketegazdaság elleni küzdelem keretében az APEH tavaly 2,5- szer annyi adózót bírságolt meg, mint egy évvel korábban. 185 ezer személyre és szervezetre 4,3 milliárd forint bírságot szabtak ki. A feltárt adóhiány 38,6 milliárd forint volt. Az adóhatóság 12 milliárd forint összértékben 953 büntetőeljárást kezdeményezett, s 12 milliárd forint jogtalan áfa-visszaigénylés kifizetését tagadta meg. A vám- és pénzügyőrség által feltárt jogsértések értéke 33,2 milliárd forint volt. Olajügyben 440 büntetőeljárás indult, ezek összértéke 30 milliárd forint, de eddig csak 14 eljárás zárult le bírói ítélettel. Privatizációs visszaélések miatt 100 feljelentés érkezett a rendőrséghez, ebből ötven esetben rendeltek el nyomozást. De eddig csak 12 ügyben született vádemelési javaslat. A kormány döntött arról is, hogy azok a lakóközösségek, melyek vállalkoznak a panelépületek energiatakarékos, értéknövelő felújítására, kedvezményes kamatozású hitelt pályázhatnak meg. A német kormány 30 millió márkás (mintegy 3 milliárd forint) hitelkeretet ad erre. A magyar kormány költségvetési forrásból a hitel piaci kamatának kétharmadát vállalja magára, vagyis a jelenlegi kamatszint mellett mintegy tízszázalékos kamattal juthatnak hosszú lejáratú felújítási hitelhez a panellakásban élők. Az egyéb lakóépületek felújítására megpályázott hitelhez a kormány az első öt évben négy-, a második öt évben háromszázalékos kamattámogatást ad, s lehetővé teszi a halasztott kamatozású hitel igénybevételét. A kabinet döntése szerint 35 magyar rendőr segítheti a boszniai rendfenntartást. A kormány, módosítva a pénzintézetek éves beszámolójáról szóló rendeletét, előírta, jövőben a pénzintézetek nem számolhatják el követelésként és bevételként az olyan kamatok és jutalékok összegét, amelyek az esedékességükkor nem folytak be. A külföldiek beutazásával kapcsolatos kormányrendelet módosítása pedig kimondja, hogy azok a Magyarországon engedély nélkül tartózkodó külföldiek, akiknek tartózkodási jogosultsága az 1994-ben életbe lépett új idegenrendészeti szabályok miatt szűnt meg, egyszeri lehetőségként 1996. augusztus 31-ig benyújthatják tartózkodási kérelmüket. Megszűnés előtt vásárolt az ÁFI NÉPSZAVA-információ Torgyán József elnök-frakcióvezető az FKGP tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján bejelentette: pártja szerint a tegnap megszüntetett Állami Fejlesztési Intézettel Bokros Lajos lemondása napján még megvetette közel egymilliárd forintért a Budapest Bank tulajdonát képező egyik lerobbant, legfeljebb pár száz milliót érő épületet. A vételárat meghatározó felértékelést egyetlen nap alatt végeztették el, az állam pedig, mint az ÁFI jogutódja, köteles lesz fizetni - állították az FKGP sajtótájékoztatóján. Horn Gyula miniszterelnök csütörtökön vizsgálatot rendelt el a fővárosi Széchenyi rakpart 6. szám alatti épület értékesítése kapcsán - tájékoztatta lapunkat Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Az ingatlan 850 millió forintért jutott az ÁFI tulajdonába - reagált az FKGP állítására Kiss Elemér. Ez a vételár az előzetes értékbecslés nyomán alakult ki. Az értékbecslést végző cég piaci áron 1,373 milliárd, forgalmi értéken pedig 1,023 milliárd forintig becsülte az épületet, mely vagy az APEH (melynek egyik székháza az épület mellett van), vagy a januárban létrehozott kincstár elhelyezési gondjait lenne hivatott megoldani. Amiatt, hogy az ÁFI pénteken megszűnik, az állami költségvetést semmiféle kár nem éri. Az intézet teljes vagyona a kincstárhoz kerül. Információnk szerint az ÁFI megszűnése előtt egy nappal kötött szerződést az indokolhatja, hogy az államigazgatási szervezetek elhelyezését csak a költségvetés általános tartaléka terhére lehetett volna megoldani. Kevés érdeklődő az adatbörzén György Bence NÉPSZAVA Gyér érdeklődés mellett „nyitott könyv”-napot tartott tegnap a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal. Az első alkalmakkor még százával jöttek a látogatók, de amint kiderült, hogy III/III-as listákkal és dokumentumokkal nem, csupán az általános nyilvántartásban szerepő nevekkel és címekkel tudnak szolgálni, csökkent a kíváncsiskodók száma. Czifra Andrástól, a hivatal marketing- és PR-főtanácsadójától megtudtuk, hogy hatályba lépett az a törvény, amely lehetőséget teremtett címlisták megvásárlására, sőt az eddig feketelistának számító adati bázisok kifehérítésére. A hivatal akár az összes állampolgár adatait is eladhatja valakinek, de ilyen nagyságrendű megrendelésre nem számítanak, még tarifája sincsen. A törvény mellesleg szigorú szabályokkal védi az adatokat: a címeket nyilvántartó cégek bejelentési kötelezettséggel tartoznak az Országgyűlés adatvédelmi biztosához. Az árak felülvizsgálatára javaslatot tett a hivatal. Elképzeléseik szerint például a 200 ezer feletti sávban az adatok „kifehérítése” három forintba, felfrissítése 4,50-be, az új adat 9 forintba kerülne. Természetesen a kisebb tételek drágábbak. A nyílt napon lehetőségük volt az érdeklődőknek, állampolgároknak, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságoknak saját adataikról tájékoztatást kérni, illetve adataikat zároltatni. A törvény ugyanis lehetőséget ad mindenkinek, hogy a kereskedelmi vagy tudományos kutatók elől elbújjék. Czifra András azért megjegyezte: ez nem jelenti azt, hogy az adataikat letiltókat ne találná meg az APEH vagy a hadsereg. A nyílt napon letilthatták adataikat az állampolgárok Gy. Balázs Béla felvétele Zárt ülésen választ az MDF Csík Rita NÉPSZAVA Zárt ülés elrendelését javasolja az MDF országos elnöksége a párt március 23-án tanácskozó tisztújító országos gyűlése küldötteinek - közölte a pártelnökség döntését csütörtökön Herényi Károly szóvivő. Elmondta: a sajtó kizárását részben a helyhiány indokolja, részben az ülésen sorra kerülő tisztázó viták témája. Az elnöki posztra két jelölt, Szabó Iván ügyvezető elnök és Lezsák Sándor alelnök pályázik. Für Lajos pártelnök nem vállalta a jelölést, neki mindkét tábor szerepet szán. Az alapszabály módosításával létrehoznák a tiszteletbeli elnöki posztot. Az országos elnökség 16 helye közül eddig nyolc kelt el a regionális választás során. Közülük Farkas Gabriellát, Szabó Józsefet, Zsebők Lajost és Ligeti Imrét emlegetik úgy, mint a Szabó Iván-féle centristákhoz tartozókat, míg a másik négy politikust, Dávid Ibolyát, Pordány Lászlót, Gémesi Györgyöt és Petróczky Ferencet a radikális Lezsák-Boross-pártiakként tartják nyilván. Az országos gyűlés e nyolc jelöltet már csak megerősíti. Információink szerint a centristák, akiknek Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében nem volt jó esélyük, „megtámogatták” a Lezsák Sándor köreihez tartozó Pordány Lászlót. Az elnökválasztásra szombaton kerül sor, a fennmaradó nyolc elnökségi helyről pedig vasárnap dönt az országos gyűlés,gy mindkét tábor lehetőséget kap arra, hogy a szombati eredmények alapján „felülvizsgálja” pozícióit. A radikálisok korábbi nyilatkozataikban egyértelművé tették, hogy nem kívánnak részt venni a Szabó Iván vezette elnökségben. Szabó Iván alulmaradása esetére nem tett hasonlóan egyértelmű nyilatkozatot, de utalt erre a lehetőségre. Amennyiben a regionális jelöltek közül bárki visszalép, az érintett megyék küldöttei vasárnap még újat tudnak helyette választani, s ezt követően megtörténhet az országos gyűlés megerősítő szavazása is. A munkaadók büntetnének Mucsányi Marianna NÉPSZAVA Ma tárgyalja az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezetét, melynek megalkotását a terület szabályozatlansága, a szankciók gyengesége indokolja. A szociális partnerek épp ezért már július elsejétől életbe kívánják léptetni a törvényt. A tervezet újdonsága, hogy bevezeti a rendbírság fogalmát, a munkaügyi nyilvántartással kapcsolatos ellenőrzést, s megerősít egy 1995-ös rendeletet a munkaszerződések kötelező írásba foglalásáról. A megyei és fővárosi ellenőrök az év második felétől tehát vizsgálhatnák a bejelentési, igazolási kötelezettségek végrehajtását, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartását, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok és a legkisebb munkabér összegére vonatkozó előírások betartását. A hatósági ellenőrzésnek minősülő vizsgálatban a munkaügyi központok alkalmazottai igazoltathatják majd az adott munkahelyen tartózkodókat, azonnal elrendelhetik az alkalmazás felfüggesztését, megindíthatják a szabálysértési eljárást, és kivethetnek rendbírságot. Ennek mértékéről még nem született egyezség a tárgyaló felek között. A kormány tervezetében 50 ezertől 3 millió forintig terjedő összeg szerepel, melyet a munkaadói oldal sokall, s ragaszkodik a feketén munkát vállalók megbüntetéséhez is. Ezt a munkavállalói oldal csak abban az esetben hajlandó elfogadni, ha minden egyes tényálláshoz pontosan meghatározott bírságtételt rögzítenek. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénnyel összefüggésben foglalkozik az ÉT a munkanélküli-ellátás megállapításához szükséges igazolólap és az egységes nyilvántartási rendszer bevezetésével is. NÉPSZAVA Bírósági kereset Bokros ügyében György Bence NÉPSZAVA A Fidesz megdöbbenéssel fogadta, hogy létrejött a konzultáció a Miniszterelnöki Hivatal és a Legfelsőbb Bíróság között Bokros Lajos végkielégítésének ügyében - jelentette ki Szájer József, a Fidesz- Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának vezetője a párt elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. A Fidesz jogértelmezése szerint annak a kormánytagnak, aki önként, lemondással távozik hivatalából, sem végkielégítés, sem a felmondási időre járó illetmény nem jár. Az ezt előíró jogi szabályozást ellentmondásosnak s részben alkotmányellenesnek tartják. Ez utóbbi véleményüket, az érintett 1987-es minisztertanácsi határozat megsemmisítését kérve, az Alkotmánybírósággal is megosztották. Arra kérik a kormányfőt, hogy ne utalja ki Bokrosnak a hat hónapos felmondási időre járó pénzt, szüntesse meg a lemondások kapcsán gyakorolt helytelen jogértelmezést, fizettesse vissza a korábban lemondott miniszterek által felvett összegeket, vonja vissza a szerintük alkotmányellenes határozatot, és terjessze be a parlament elé a miniszterek jogállásáról szóló törvényt.