Népszava, 1996. április (124. évfolyam, 77–101. sz.)
1996-04-12 / 86. szám
Gyors reformot akar a Pénzügyminisztérium NÉPSZAVA-információ A várományfedezeti nyugdíjrendszer kialakítása mellett foglalt állást a Nyugdíjreform és gazdasági növekedés című konferencia legtöbb felszólalója. A Világbank, a Kelet-nyugati Tanulmányok Intézete Bank- és Pénzügyi Központja, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság kétnapos rendezvényén felszólaló, többségében külföldi szakértők tegnap elsősorban arról beszéltek, milyen előnyökkel jár, ha egy ország - a most Magyarországon működő - felosztó-kiróvó rendszerről egy, a nyugdíjpénztárak működéséhez hasonlítható várományfedezetbe tér át. Hetényi István volt pénzügyminiszter, Medgyessy Péter tanácsadója bevezetőjében azt hangsúlyozta, csak egy gyors és hathatós reformmal érhető el az ország hárommillió nyugdíjasának további biztonságos ellátása. Kifejtette azt is, a GDP kilenc százalékát költi el hazánk nyugdíjakra, így ha más nem, az biztosan látszik, hogy át kell alakítsák a rendszert. Hetényi kiállt az eddig a Pénzügyminisztérium szakmai munkájaként jellemzett tervezet mellett, azonban leszögezte, nagyon fontos - bármelyik átalakítási terv is kerüljön ki győztesen -, hogy az új rendszer költségeit is vizsgálatok tárgyává tegyék. Klaus Schmit-Hebbel, a Világbank munkatársának nézetei szerint egy ilyen rendszer úgy is segíti a tőkepiacok működését, hogy növeli az emberek megtakarítási hajlandóságát. Ezen kívül hat a feketefoglalkoztatás visszaszorítására is, és növeli a befizetések mértékét, hiszen az emberek így nem érzik adónak a társadalombiztosítási járulékot. Hangsúlyozta azonban, a rendszer bevezetésének eredményei csak évtizedek múlva látszanak meg, politikai, gazdasági költségei viszont szinte azonnal jelentkeznek. Csehák Judit, az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke, a szocialista párt képviselője mindehhez azt tette hozzá, nem szabad túlértékelni a tőkefedezetre alapuló nyugdíjrendszert. Magyarországon - mondta - a két világháború között ez a rendszer működött, azonban a gazdasági világválság és a II. világháború miatt a megtakarítások „elolvadtak”, majd a fedezetre alapuló nyugdíjrendszer egésze csődbe jutott. Túlzóak voltak a megszorítások? Szabó Brigitta NÉPSZAVA A monetáris restrikciós politikának köszönhetően jelentősen javult a külgazdasági egyensúly, és az államháztartási deficit is a GDP 6,5 százalékára mérséklődött. Azonban a költségvetési megszorítások az indokoltnál erőteljesebbek voltak. Kevésbé fájdalmas intézkedésekkel is érzékelhető lett volna némi javulás - ismertette a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. véleményét Oblath Gábor. A magyar gazdaság fejlődése 1995-ben lelassult, a GDP másfél százalékosra becsült növekedése 1,4 százalékponttal marad el a megelőző évitől. Az infláció további 10 százalékponttal emelkedett, a reálkeresetek pedig 12 százalékkal estek vissza. Tavaly a beruházási kedv megállt, és úgy tűnik, az idén sem várható nagyfokú növekedés. Öszszességében az állam drasztikusan csökkentette a beruházásait, és csak a gépiparban volt jelentősebb növekedés. Az infláció meglódult, amiben sem a költségvetési, sem a monetáris politikának nem volt szerepe. A valós ok a hatósági áremelésekben, az inflációs várakozásokban és a leértékelésekben kereshető. 1996-ra 22-24 százalékosra becsüli a Kopint-Datoré az inflációt. Tavaly nőtt az export, mintegy 15-16 százalékkal, és ezzel együtt megállt az import gyors növekedése is, így javult a külső egyensúly. A külső mérleghiány csökkenésében leginkább a márciusi leértékelésnek, a vámpótlék bevezetésének és a csúszó árfolyamnak volt szerepe. A magyar gazdaság egyre jobban beleilleszkedik a világgazdasági folyamatokba - mondta Szamuely László, a jelentést készítő munkacsoport vezetője. A világkereskedelmi forgalom tavaly kilencszázalékos volt, és az idén nyolc százalékra számít a Kopint- Datorg. Az összeállítás szerint a magyar gazdaság idei kilátásai valamivel kedvezőbbek a tavalyinál. A belföldi fogyasztás várhatóan 0,5-1,5 százalékkal csökken, a beruházások 6-8 százalékkal emelkednek, az export 8-10, az import pedig 3-4 százalékkal bővül. Mindebből a szakemberek idén 2-2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. GAZDASÁG 1996. ÁPRILIS 12., PÉNTEK 5 A Molnak is nehéz tele volt Tranzitvezetéket és tárolót épít a magyar-orosz vegyes vállalat, a Panrusgáz Az ország gázellátásáról és a gázmonopóliumról tartott sajtóbeszélgetést a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Az elmúlt tél nagy nehézségeket okozott a cégnek, és nemegyszer olyan döntés meghozatalára kényszerült, amely anyagi érdekeivel ellentétes volt -mondta Mándoki Zoltán, a Mal ügyvezető vezérigazgatója. Ugyancsak tegnap hozta nyilvánosságra hosszú távú terveit a Mal leányvállalata a Panrusgáz Rt. is. A cég többek között tranzitvezetéket, tárolót építene Magyarországon. Pekár Erzsébet NÉPSZAVA Az idei tél nagyon nehéz feladatok elé állította a Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-t, átlagosan 4-9 fokkal volt hidegebb, és ez azt jelentette, hogy a gáz iránti igény megnövekedett. A társaságnak 1,4 milliárd köbméter földgázt kellett a szerződéseken felül beszereznie, és ez összességében közel 5 milliárd forintos veszteséget okozott. A veszteséget a cég tudatosan vállalta, mivel nem engedhette meg, hogy ellátási zavarok lépjenek fel. Nem volt fennakadás a gázellátásban, és ezt a nemzeti gáztársaság vezetősége óriási sikernek könyvelte el. A Mal sajtóbeszélgetésén is felmerült a Panrusgaz ügye, de többet árult el a cég terveiről Mihail Rahimkulov vezérigazgató. A magyar-orosz vegyes vállalat, melyet 1994-ben 120 millió forint alaptőkével hoztak létre és felerészben a Mal, 40 százalékban Gazprom és 10 százalékban a Gazexport leányvállalatának, az Interprokomnak a tulajdonában van, 20-25 éven keresztül képes a magyarországi földgázigényeket kielégíteni - jelentette ki a vezérigazgató. A társaság egyébként arra készül, hogy 1999-től közvetlenül is értékesítsen gázt a felhasználóknak. Ennek egyik feltétele, hogy megépüljön a dél-európai tranzitgázvezeték és föld alatti gáztároló. Mándoki Zoltán, aki a cég elnöki tisztét is betölti, kifejtette, hogy a cég létrejöttének egyik célja az volt, hogy a gázért cserében a kereskedőház magyar termékeket és szolgáltatásokat közvetítsen Oroszországba, ezzel is csökkentve a jelentős magyar kereskedelmi deficitet. A tranzitvezetés megépítésére vonatkozó terveket a Panrusgáz igazgatósága április 26-án tárgyalja. Az előterjesztés két variációt tartalmaz a finanszírozásra, az egyik hitelből, a másik változat pedig a Mal és a Gazprom saját eszközeiből valósítaná meg a beruházást. Az utóbbi variáció elfogadása esetén 40 százalékkal olcsóbban lehetne megvalósítani a beruházást, amely 500 millió dollárba kerülne. A tervek szerint 1998-ig megépülne a csővezeték, amely Szlovákiától Szlovéniáig 230 kilométer lenne. 2000 után készülne el a tranzitvezetékhez tartozó kompresszor, illetve a föld alatti gáztároló. Bár még a beruházási tervet az igazgatóság nem hagyta jóvá, a vezérigazgató elmondta, hogy a csővezeték építéséhez szükséges lemezeket a Dunaferrtől szereznék be. A tranzitvezeték megépítése után lehetővé válik, hogy 1999-től közvetlenül értékesítsen a Panrusgáz földgázt a felhasználóknak- Elképzelhető, hogy gáztüzelésű erőműveket majd a Panrusgáz lát el. Az elmúlt évben kezdte meg tevékenységét a Panrusgáz Rt., s az előirányzott 3,5 milliárd köbméter földgáz helyett 4,3 milliárd köbmétert importált Magyarországra. Az első éves tevékenységük során 656 millió forint adózás előtti eredményt értek el. A nyereséget az alapítók a későbbi fejlesztésekre tartalékolják. Mándoki Zoltán azt is elmondta a Mól Demecs Zsolt felvétele sajtótájékoztatóján, hogy az idei évi import a Panrusgázon keresztül kerül a Mól tárolóiba, ez alól kivételt képez az októbertől a Győr-Baumgartner vezetéken bejövő energiahordozó - hozzávetőleg 200 millió köbméter - és az a kontingens, ami a jamburgi szerződésből jut az országba. Mint ismeretes, Magyarország korábbi szolgáltatásaiért ingyen kap gázt Oroszországtól, ,és a forgalmazó, jelenleg a Mal Rt. számol el az állammal. A Panrusgáz átvenné ennek a mennyiségnek a leszállítását is, de ez legkorábban csak jövőre lehet esedékes. Már most készül a Mol a következő télre h A Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat (1036 Budapest, Fényes Adolf u. 19—21.) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. megbízásából nyilvános pályáztatás keretében értékesíti állami tulajdonú, a vállalat kezelésében lévő Budapest III., Szentendrei út 89-95. sz. és Budapest XI., Hengermalom úti (Budafoki út 111-113. sz.) ingatlanhányadait, valamint Dunavecse (Fő út 104., Városkert u. 3. és Petőfi tér 5. sz.) ingatlanjait. A pályázati kiírások tartalmazzák a pályáztatás részletes feltételeit, helyét és limitárakat. A pályázat beadási időpontja: 1996. május 28-án 10-12 óra között. A pályázati kiírások megvásárolhatóak (10 000 Ft+áfa) a Budaprint Vállalat Titkárságán. A pályázaton való részvétel feltétele a pályázati kiírás megvásárlása. Az egy helyrajzi számon bejegyzett, osztatlan közös tulajdont képező ingatlanra bejegyzett tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, mely jogukat a pályázati kiírásban foglaltak keretein belül érvényesíthetik. A pályázat elbírálásánál előnyben részesül az a pályázó, aki az adott pályázati felhívásban felsorolt ingatlanhányadokat egyben, illetve minél nagyobb hányadában kívánja megvásárolni. További felvilágosítást ad: Bauer János és Szentesi Endréné dr. Cím: Budapest, 1036 Fényes Adolf u. 19-21. Tel.: 1687-074; Fax: 1686-8331 Két jelölt a tőzsde élére MTI-információ A Budapesti Értéktőzsde pénteken, Balatonon tartandó tisztújító közgyűlésén a két hivatalos elnökjelölt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Járai Zsigmond, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatója. Ezt Száz János, a Budapesti Értéktőzsde elnöke közölte tegnap egy sajtóbeszélgetés keretében. Mint ismeretes, Száz nem jelölteti magát az értéktőzsde tanácsának elnöki posztjára, azonban sokan szívesen látnák újra ebben a székben. Kifejtette, továbbra is segít az értéktőzsde munkájában, az opciós piac, a határidős állampapírpiac felfuttatásában. Száz János szerint a jövő egyik feladata a BÉT fokozottabb külföldi elismertetése. Az elmúlt év egyik legnagyobb sikerének a határidős piac beindítását tekinti, ennek fontosságát mind több brókercég ismeri fel. A BÉT-re bevezetett értékpapírok piaci értéke 1995-ben 40 százalékkal nőtt, és elérte az 1521,9 milliárd forintot. Megduplázódott a részvények piaci értéke is. Ez az év végén 475 milliárd forintot tett ki. A Budapesti Értéktőzsdére az elmúlt év folyamán összesen 151 értékpapírt vezettek be. Öt tőzsdei papír tekintetében történt alaptőke-emelés vagy részvényátalakítás folytán további bevezetés. A tőzsde azonnali kereskedésében lényeges változást jelentett, hogy az automatikus kereskedés vált meghatározóvá. A nyílt kikiáltásos kereskedés aránya már csak a forgalom 30 százalékát adta. Az elmúlt év végére már 8-10 részvény azonos időben történő kereskedésére volt mód. Az újonnan bevezetett papírokat kizárólag az automatikus kereskedésben lehetett adni-venni. A BÉT nemzetközi értékelését jelzi, hogy a londoni tőzsde a kelet-európai tőzsdék közül hivatalosan is a megfelelően szabályozott tőzsdeként ismerte el. Az értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX egy év alatt 85 százalékkal nőtt, értéke március végére meghaladta a történelmi maximumot, a 2255 pontot, majd átlépte a 2400 pontos határt. Nem fizettek a műsorszórónak Az Antenna Hungária bírósághoz fordult fizetési meghagyás kibocsátásáért a Magyar Rádió és a Duna Tv ellen. Azért kényszerültek erre, mert a cégek ugyan elismerték tartozásaikat, de azok kiegyenlítésére nem hajlandóak. A Duna Tv tegnap tartozásának nagyobb részét átutalta a részvénytársaságnak. A ÁRUHÁZBAN a Nyugati téren 1992-es ÜZLETHELYISÉG BÉRBE ADÓ! Telefon: 212-0952, -53, -54. Akcióval ünnepel a Hungária NÉPSZAVA-információ Új utazási biztosítással áll elő a Hungária Biztosító Rt., az eddigi jól megszokott betegség-, baleset- és poggyászbiztosítások mellé immár választani lehet az úgynevezett assistance-szolgáltatást is. Ezzel bárhol érje baj az embert, a biztosító azonnal gondoskodik róla, megszervezi ellátását, a velük szerződéses kapcsolatban álló orvosokkal kezelteti és haza is szállítja. Az új rendszer kialakítását segíti utasbiztosítási irodájuk megnyitása is, ahol éjjel nappal ügyeletes várja a segélykérő hívásokat. A Hungária július 1-jén ünnepli tízéves születésnapját, és ez alkalomból nagyszabású akcióba kezdett. Felhívást tett közzé, amely szerint az 1986. július 1-jén született - a statisztikai hivatal kimutatása szerint - 411 gyermek jelentkezzen irodáikban. A gyerekeket és szüleiket július 1-jén minden megyében egy szülinapi parti várja, amelyen az elmaradhatatlan torta mellett egy tíz évre szóló, százezer forint értékű Famíla életbiztosítást is átnyújtanak az anyáknak. RÖVIDEN Csökkent az idegenforgalom Február végéig 3,7 millió külföldi látogatott Magyarországra, 16 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A látogatók 82 százaléka a szomszédos országokból érkezett. Az év első két hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken 374 ezer vendég fordult meg, s összesen 1 millió éjszakát töltöttek el - tájékoztatott a KSH. Alaptőkét emelt a BKD Bank A BKD Bank az elmúlt esztendőt 35,2 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta, a pénzintézet adózás utáni eredménye 569 millió forintot ért el - derült ki a bank éves rendes közgyűlésén. A részvényesek arról is döntöttek, hogy a társaság jegyzett tőkéjét 1,47 milliárd forintról kétmilliárd forintra emelik. A tőkeemelés után a Banque Nationale de Paris és a Dresdner Bank ugyanúgy 50 százalékos arányú tulajdonhányaddal rendelkezik, mint korábban. Pénz van, de nincs, aki elköltse Hárshegyi Frigyes szerint „a külföldi bankok itt toporognak nálunk, pénzt akarnak adni, de nincs mire és nincs kinek”. A jegybank alelnöke a Debreceni Közgazdász Hallgatók Egyesülete által rendezett konferencián elmondta, a magyarországi átalakulás egyik legnagyobb vesztese a bankrendszer volt. Igaz, a konszolidációval az állam átvállalta a bankrendszer veszteségeit, de ez újabb több száz milliárdos államadósságot jelentett. Garanciát kérnek a kőolajkutatóra NÉPSZAVA-információ A Szolnoki Kőolajkutató Rt. eladásával kapcsolatban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az orosz Arhangelsz Geológia Hungária Kft.-vel kíván tárgyalásokat folytatni - jelentette be tegnap sajtótájékoztató keretében Héjjá Róbert, a privatizációs szervezet vezérigazgató-helyettese. A Kőolajkutató Rt.-re kiírt pályázatot az orosz cég nyerte meg, azonban az ÁPV Rt. igazgatósága felülvizsgálta a pályázatot és úgy döntött, hogy garanciákat kér az Arhangelsztől, például a kollektív szerződésekről és a fő tevékenység megtartásáról. Ha a garanciákat nem tartja be az orosz cég, akkor pénzügyi szankciókkal érvényesíti jogait az ÁPV Rt. A nagy múltú BHG holding ügyében is döntés született, az igazgatóság határozata szerint előbb az adósságait kell törlesztenie a híradástechnikai vállalatnak, csak azután kerülhet sor a privatizációra. Külön-külön értékesítik a céget, nincs arra mód, hogy egyben el lehessen adni. A Credit Suisse First Bostoniért a Tiszai Vegyi Kombinát pénzügyi tanácsadója. Az előzetes tervek szerint a TVK esetében összetett részvényértékesítésre kerül sor. Ennek során várhatóan a többségi részvénycsomagját értékesítik. A társaság jól működik, nincs szüksége feltétlenül stratégiai befektetőre. Héja végül elmondta azt is, hogy 3-4 részvénytársaságot szeretnének bevinni a budapesti tőzsdére.