Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)

1996-06-01 / 127. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért képeznek mentálhigiénés szakembereket? Válaszol: dr. Veér András Ötszörös túljelentkezés van a szeptemberben induló, másoddiplomát adó mentálhigiénés szakra. Az országban egyelőre a szegedi, kecskeméti, debreceni, miskolci, pécsi, győri egyetemeken, illetve főiskolákon, valamint a budapesti Testnevelési Egyetemen indul mentálhigiénés szakemberképzés. Dr. Veér András mentálhigiénés miniszteri biztost ar­ról kérdeztük, hol helyezkedhetnek el erre a speciális területre szakosodott nevelők? - Azok az orvosok, jogá­szok, teológusok, peda­gógusok, akik erre a szakra jelentkeznek, a közösségi, munkahelyi mentálhigiéné oktatásá­ra vállalkoznak. Felmé­résünk szerint a banki és kereskedelmi szféra és nem utolsósorban az is­kolák érdeklődnek szak­embereink iránt. - Eddig hányan jelent­keztek, és mennyibe ke­rül a képzés?­­ A mentálhigiénés iroda adatai szerint az egyetemek, illetve a főis­kolák átlagosan 30 em­ber oktatására vállalkoz­nak, ezzel szemben már most ötszörös a túlje­lentkezés a mentálhigié­nés szakra. Kétéves el­foglaltságot ad az iskola, és ez idő alatt körülbelül 400 ezer forintot fordí­tunk egy ember képzésé­re. Úgy gondolom, az is­kola elvégzésével na­gyobb esélyük van az esetenként munka nél­kül maradt pedagógu­soknak az elhelyezke­désre, mert az általános iskolákban a nemzeti alaptanterv keretében is elindul az oktatás. - Tudomásuk szerint hány iskolában élnek a pedagógusok ezzel a le­hetőséggel? - Már most legalább négyszáz iskolában in­dult el az oktatás. En­nek keretében a tanu­lók olyan lelki védekező mechanizmusokat ta­nulnak meg, melyek se­gítik őket, akár az isko­lai, akár a magánéleti problémák megoldásá­ban, úgy, hogy ne nyúl­janak se az alkoholhoz, se a droghoz. Tinnyei Mária Tüntettek a kórházért NÉPSZAVA-információ Tiltakozást szervezett pén­tekre a pásztói önkor­mányzat a városi kórház védelmében. A több mint ezer ember az ellen tiltako­zott, hogy a gyógyító intéz­ményből két éven belül el­fekvő legyen. Követelték, hogy a parlament által 1994-ben megítélt több mint egymilliárd forint zárlatát oldják fel, s folyta­tódhasson a kórház re­konstrukciója. A most 130 ágyas kórhá­zat az utóbbi években egy­folytában a megszűnés ve­szélye fenyegette, az embe­rek egy éven belül másod­szor vonultak az utcára. A mátraaljai települések a Margit Alapítvány által gyűjtött forintjaikból hoz­ták létre a kórházat. Felújítására két évvel ez­előtt kapott címzett állami támogatást az önkormány­zat, folyósítását azonban tavaly januárban leállíttat­ta a Belügyminisztérium, mert úgy találta, hogy a pásztóiak eltértek az ere­deti tervtől.­­A rendelke­zésre álló pénzből az erede­ti terv kivitezelésére senki sem vállalkozott, ezért ki­sebb módosítások történ­tek. A legutóbb a népjólé­ti miniszter által a céltá­mogatások felhasználását vizsgáló bizottság azonban úgy találta, hogy a város az eredeti szakmai programot kívánja megvalósítani.) A miniszterelnöknek pénte­ken elküldött petícióban ezért követelik a támogatás folyósításának felújítását. A tüntetésen Pusztai Erzsébet, a Magyar De­mokrata Néppárt alelnö­­ke - volt népjóléti állam­titkár - a többi között el­fogadhatatlannak mond­ta, hogy a kórház helyzetét utólag igazítsák a jelenlegi elképzelésekhez, s az innen visszavett pénzzel máshol hiányzó címzett támogatá­si összeget egészítsenek ki. Csépe Béla, a KDNP frak­cióvezető-helyettese rámu­tatott, hogy a támogatás megilleti a várost, mert a parlament nem vonta vissza korábbi döntését. BELFÖLD 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT 3 Újabb fertőzést találtak az almásokban Francia és japán technológiát vetnek be a fák megmentésére, de országos ellenőrzést is végeznek Alig fejezték be az erwiniabaktériummal fertőzött 40 ezer nyárlőrinci almafa megsemmisítését, a szakemberek három kilométerrel odébb újabb fer­tőzésre bukkantak. Ezúttal új típusú növényvédel­mi technológiát vetnek be a fák megmentése érde­kében. A Földművelésügyi Minisztérium frissen kiképzett szakemberekkel átfésültéti az egész or­szágot. A tárca azt reméli, almaexportunk előtt nem csukódik be teljesen az Európai Közösség kar­fája. Erwiniamentes státusunk helyett most men­tes zóna státusért folyamodunk. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Újabb erwiniafertőzést fedeztek fel a megsemmisí­tett nyárlőrinci almáskert­től három kilométernyire, tájékoztatta tegnap lapun­kat Balog Béla, a Bács- Kiskun Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédel­mi Állomás igazgatója. A növényvédelmi szakembe­rek egy 43 hektáros almás jól körülhatárolható ré­szében tömeges pusztulást derítettek fel. Egyik-má­sik fán 50 fertőzött ágat is találtak. A kór rendkívül gyorsan, egyik napról a másikra terjed. Az állomás dolgozói kijelölték a beteg fákat, amelyeket azonnal kihúznak, és a korábbihoz hasonlóan elégetnek. Az igazgató elmondta, hogy az ültetvény többi részén csu­pán szórványosan találtak fertőzést. Bíznak abban, hogy az érintett mintegy 500 fán lokalizálni tudják a fertőzést az ágak levágásá­val és elégetésével. Az almáskert megmen­tése érdekében az állomás új típusú növényvédelmi technológiát alkalmaz. Kí­sérletképpen két új készít­ményt vetnek be a fák vé­delmében. A francia gyárt­mányú Aliet-től és a japán Kasumintól azt várják, hogy a fák együtt tudnak élni a friss fertőzéssel. A 43 hektáros almáskert 80 tulajdonosa közül he­tet érint a megsemmisítés, a hét család fáinak felét kell elpusztítani. Balog Bé­la kérdésünkre elmondta, nem bizonyítható, hogy a baktérium a három kilo­méterre fekvő, fertőzött al­maültetvényről került át. Eddig is rendszeres volt a tűzelhalás nevű betegség felderítése, tájékoztatta la­punkat Biber Károly, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezető-he­lyettese. Az ellenőrzés első­sorban a volt nagyüzemi ültetvényekre, a szaporító­anyag-előállító telepekre irányult. A történtek után a felde­rítést az ország minden te­rületére kiterjesztik. A jövő héten befejeződik a felderí­tést végző szakemberek központi kiképzése. Biber Károly kijelentette: nem titkolt céljuk, hogy miután Magyarország elvesztette erwiniamentes státusát a nemzetközi növényvédelmi szervezetnél, legalább meg­szerezhessük a mentes zó­na státust. Még idén elkészül egy er­­winiával kapcsolatos jog­szabálycsomag terve. A jövőben megszigorítják a szaporítóanyag egyik terü­letről másikra szállítását. Biber Károly hozzátette: az idei év rendkívül kedvező járványtani helyzetet te­remtett a baktériumnak. A 25 fok meleg és a sok csapadék kedvezett a fer­tőzés megjelenésének és el­terjedésének. Ha ilyen feltételek mel­lett nem észlelnek erwiniát az adott ültetvényen, biz­ton kimondhatják, hogy megszűnt a fertőzés. A je­lenlegi időszak tehát szak­mai szempontból sorsdön­tő lesz. Nincs olyan ember, akinek életét ne határozta volna meg egy-két tanárának személyisége, tudása, és érdeklődése - fogalmazott Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken, amikor a Parlamentben át­nyújtotta a pedagógusnapi kitüntetéseket. Az államfő személyes hangú köszöntőjében hangsúlyoz­ta: ő nem tenne különbséget pedagógus és pedagógus között attól függően, hogy ki hol tanít. Véle­ménye szerint az óvónő és az egyetemi tanár tevékenysége - értéküket tekintve - teljesen azonos. A pedagógus munkája aszerint értékelhető, hogy a maga helyén megteszi-e azt, amit adott korú gyer­mekekkel tenni lehet és tenni kell - húzta alá Göncz Árpád. Az államfő rámutatott: ha valaki, ak­kor senki más nem formálhatja oly nagy mértékben a közösség életét, mint a pedagógusok. A poli­tikusok biztosan nem - tette hozzá Demecs Zsolt felvétele Két politikus, két vélemény MTI-információ A Népjóléti Minisztérium jelenlegi politikai államtit­kára elsősorban az 1990 előtti évek, illetve az utána következő négy esztendő hagyatékával indokolta, a tárca volt vezetője viszont a jelenlegi kormány hibás, lépéseivel, döntéseivel ma­gyarázta, hogy az egészség­ügy legfeszítőbb gondjait mindmáig nem sikerült megoldani. Kökény Mihály, illetve Surján László azon a fórumon fejtette ki állás­pontját, amelyet a SOTE Egészségügyi Menedzser­képző Központja szerve­zett Budapesten. Surján szerint a szaktár­ca reménytelen kísérletet tesz akkor, amikor magán a rendszeren belül próbál megoldást találni az egész­ségügy legfőbb problémá­jára, a pénzhiányra. A kór­házi ágyak csökkentésével még nem jut több pénz az egészségügyre, sőt a nem­zetközi tapasztalatok sze­rint a végeredmény épp az ellenkező: minél kevesebb ágyon kell ellátni ugyan­annyi beteget, annál drá­gább az ellátás. A terve­zett 10-12 milliárd forintot valószínűleg nem lehet megspórolni - vélekedett az orvosokba szakdolgo­zók elbocsátása sem meg­oldás, az ágyak leépítése egyáltalán nem jelenti a betegszám csökkenését. Kökény Mihály annak a véleményének adott han­got, hogy bár az idén va­lóban nem hoz megtakarí­tást az ágyszámcsökken­­tés, nem mindegy, hogy jö­vőre meg lehet-e állítani a költségek növekedését. El­ismerte: egyelőre nekik sem sikerült elérniük, hogy ne csökkenjen az egészség­­ügyi kiadások reálértéke. Javulást várnak a kamionstoptól Nagy balesetveszélyt jelent a nagy tömegű és nagy sebességű kamionok jelenléte a vasárnapi vezetőktől zsúfolt utakon. Szakértők szerint a leg­több, figyelmetlenségből és elalvásból eredő kamion­baleset oka a pilóták fáradtsága. Hazánk legko­rábban jövőre társulhat a közúti teherfuvarozás nemzetközi szabályait elfogadó országok szövet­ségéhez, a javulást ezért a kamionok hét végi for­galmának korlátozásától várják az illetékesek. Báli Zoltán NÉPSZAVA Amint arról a Népszava már beszámolt, e hét végén elkezdődik a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű te­hergépkocsik hét végi for­galmának korlátozása. Ha­táraink közelében 39, ma­gánkézben lévő, ideiglenes parkolóhely várja a jármű­veket. Ukrajna és Szerbia kivé­telével a szomszédos orszá­gok mindegyikében már korábban korlátozták a kamionok hét végi forgal­mát, a nehéz-tehergépko­csik jelentős többsége ezért hazánkat választotta a szombati és vasárnapi út­jaira - mondta lapunk kér­désére Takács Béla, a köz­lekedési minisztérium fő­tanácsosa. A lakosság nyu­galmát zavaró zajjal és szennyezéssel járó kamionok egyébként is komoly ve­szélyt jelentettek a hét­végi autósoktól zsúfolt uta­kon. Mivel a tehergépkocsi­vezetők munkafeltételeit szabályozó AETR-egyez­­ményhez csatlakozásunk legkorábban jövőre várha­tó, a probléma megoldását a kamionok hét végi forgal­mának korlátozásától vár­ják az illetéseket. Bár hazánk elöregedett te­hergépkocsiparkjának mű­szaki színvonala bőven hagy kívánnivalót maga után, a koros teherautók évenkénti kötelező szak­vizsgája megfelelő kont­rollt jelent. A balesetek többsége a vezetők fáradt­sága miatt következik be - mondta Császár György, a KHVM műszaki főosztá­lyának vezetője. A jelenlegi jogszabályok a jármű össz­­tömegének minden egyes tonnájára nyolc lóerő telje­sítményt írnak elő, ezért té­ves az az elképzelés is, hogy a magyar tehergépko­csik alacsony menettelje­sítménye áll a balesetek hátterében. Sokkal na­gyobb gond az elöregedett teherautók magas üzem­anyag-felhasználása és el­fogadhatatlan károsanyag­kibocsátása. A tehergépjárművek kijelölt határ közeli parkolói Megye Település Szolgáltatás Megye Település Szolgáltatás 1. Baranya Drávaszabolcs ő­,b,t,é Vámosszabadit Mohács ő, b, t, é Kópházat 2. Bács-Kiskun Tompa sz, é, t, na Sopron t, b Kisszállás t, é, na 7. Hajdú-Bihar Berettyóújfalu ő, b, t 3. Békés Békéscsaba ő, b, sz, é, t + e 8. Nógrád Nagyoroszi ő, b,t, é, sz Békéscsaba sz, é, t + e Rétság ő,b, é,t + e Gyula, János-zup é,t + e Balassagyarmat ő, b,t 4. Borsod-Abaúj-Salgótarján 6­,b,t Zemplén Bánréve é, t 9.Szabolcs-Szatmár Tiszabezdéd ő, b,t,é Hét é,t Komoró sz,t,ő­,b,é+e Tornyosnémetit 10. Vas Körmend ő, b,t Forró sz, é, t Szombathely ő,b,t,é,na+e Sátoraljaújhelyt 11.Zala Letenye ó­,b,t,sz,é+e 5. Csongrád Apátfalva é,t Nagykanizsa b, t Kiszombor ő, é, t, üa Lenti Vámudvar sz, t, é Makó ó­,b,sz,t,üa+e Lenti ó­, b, t Makó vasútáll. é, sz, t 12. Somogy Barcs na Röszke ó­,é,t,sz + e Berzence t, b Szeged ó­,b, é, t, üa 13. Komárom-Eszter­ Komárom sz, é, t 6. Győr-Moson-Sopron M.-magyaróvár­i, b, sz, é,t, naA szolgáltatási módok: e: őrzés, ír bekerítés, sz: szállás Rajkai é: étkezés, t: tisztálkodás, ü: üzemanyag, e: egyéb Ismét kész utcára menni a Hökosz Veszélyben érzi a tavaly ősszel Horn Gyulával kötött megállapodást a Hallgatói Önkormányza­tok Országos Szövetségének elnöksége. Állás­pontjuk szerint Magyar Bálint művelődési mi­niszter az adójellegű, egységes tandíjat képvise­li, holott a miniszterelnökkel a teljesítménytől függően differenciált tandíjrendszerről állapod­tak meg. A Hökosz szerint realitás, hogy radika­­lizálódik a diákság, ezért elképzelhetőnek tart­ják, hogy csatlakoznak az őszre meghirdetett diák­­tüntetéshez. Zappe Gábor NÉPSZAVA A Hallgatói Önkormány­zatok Szövetségének (Hö­kosz) alelnöke, Szaniszló László szerint a művelődé­si tárca a tavaly őszi, a diák­­tüntetéseket lezáró meg­állapodással ellentétben kitart a jelenlegihez hason­ló, egységes tandíjrendszer mellett. Októberben a Hö­kosz és Horn Gyula meg­állapodott, idén márciusig új tandíjrendelet készül, amelyben a hallgatói telje­sítménytől teszik függővé a fizetendő tandíj összegét, szemben a jelenlegi egysé­ges kétezer forinttal. A Hökosz álláspontja szerint egységesen kell ke­zelni a tandíjat, az ösztön­díjat és a szociális támo­gatást. Úgy vélik azonban, hogy aki ösztöndíjat kap tanulmányi eredménye alapján, az mentesüljön a tandíjfizetés alól. A Hö­kosz ragaszkodik ahhoz, hogy a tandíjplafon a dif­ferenciált rendszerben se lehessen több havi kétezer forintnál. A szövetség köz­leménye szerint a jelenlegi adójellegű rendszer fenn­maradása „reálissá teszi azt a veszélyt, hogy a hall­gatóság radikalizálódni fog, és így a Hökosz csatla­kozik az őszi tüntetéshez”. A Hökosz elutasítja a művelődési tárca elképze­lését, mely szerint az egye­temek és főiskolák a nap­pali képzés kereteiben is folytathatnának költségté­rítéses oktatást. Ebben az esetben mindenki bejut­hatna, és ugyanolyan diplo­mát kaphatna, akinek pén­ze van, mint aki a rendes felvételi eljárás keretében, tudása és szorgalma alap­ján jutott be valamely in­tézménybe - mondta la­punknak Skultéty Tamás, a Hökosz ma hivatalba lé­pő elnöke. Álláspontja sze­rint ez a lehetőség egyet je­lentene a diplomavásárlás lehetőségével. Nincs pénz vadászokra Szabó Iréné NÉPSZAVA Lapunk katonai körökből szerzett értesülései szerint a repülőtender idei kiírását nemcsak azért tolta el 1997-re a kabinet, mert meg kívánja várni, hogy a hazánk NATO-felvételére irányuló tárgyalások meg­kezdődjenek. Informáto­raink állítják: a kormány­­döntés hivatkozásában ugyan benne van a NATO- bővítéssel kapcsolatos óva­tosság, de inkább az anyagi okok esnek latba. A katonák számításai szerint a tervezett 30 darab korszerű vadászgép ára a kiadásoknak csupán egy tétele. Ez a nyilvánosság előtt is többször hangozta­tott 1-1,2 milliárd dollár szerintük nem tartalmaz egy hasonló nagyságú té­telt, amelyet a vásárlást tartalmazó szerződés meg­kötése után azonnal kell törleszteni. A szakemberek elmond­ták, a világon mindenütt az a gyakorlat, hogy a gyártó cég hitelt vesz fel, abból fi­nanszírozza az előállítás költségeit, és a kölcsön ka­matainak fizetését a vevőre terheli. Következésképpen a 30 repülő ára kedvező esetben sem csak a 10-15 év után megkezdődő, leg­alább egymilliárd dollár értékű áruval történő tör­lesztés, hanem a már emlí­tett kamat is. A katonák saját ismereteik alapján úgy vélik, a kamat vég­összege akár újabb egy­milliárd dollárt is elérhet. A pilóták körében egyéb­ként az a hír járja, egyre kevesebb az esély a tender jövő évi kiírására is. Jelen­leg kétféle vélemény osztja meg a honvédvezetést. Az egyik tábor szerint a lízing lenne a megoldás. A másik csoport azt hangoztatja: a mai gazdasági helyzetben a MiG-23-asok felújítása és korszerűsítése a járható út. Az új gépeknek persze minden pilóta örülne, de a beszerzéssel kapcsolatos politikai döntésnél vélhe­tően szerepet játszanak a többi haderőnemi lobbyk is, amelyek nemcsak saját nyomorúságos technikai felszereltségükre hivatkoz­nak, hanem hozzáteszik a sürgős napi tennivalókat. Azt például, hogy 30 ezer tonna használhatatlan lő­szer, 500 gépkocsi, 120 da­rab rakéta, lejárt szavatos­sági idejű egészségügyi és élelmezési, úgynevezett M készlet vár megsemmi­sítésre, de nincs egy égető­mű, amelynek 30 éven át munkát tudnának garan­tálni. A sereg gazdasági csődjét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ár­emelkedések miatt az idén közel 2 milliárd forint nem tervezett kiadásra számí­tanak. Erre egyelőre nincs fedezet a költségvetésben.

Next