Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)
1996-06-03 / 128. szám
NÉPSZAVA PÁHOLYBÓL Egy évad három napja Stuber Andrea írása a NÉPSZAVÁNAK Temesváron a színház internacionális: ha innen nézem, román, ha onnan, akkor német, másfelől meg éppenséggel magyar. Az épületben ugyanis négy társulat dolgozik egymás mellett és között. A legnagyobb színpad a román Nemzeti Színház és az Opera társbérlete, míg egy kisebb, 290 férőhelyes színháztermen a német és a magyar társulat osztozik. Most azonban előnyre tett szert a Csiky Gergely Színház: csinos kis stúdiószínpaddal gazdagodott. Az új játszóhely megteremtése a fiatal, ambiciózus színész-igazgató, Demeter András érdeme, aki pár éve került a színház élére, pályázat útján. S azóta pályázik csak igazán, minden hivatalos lehetőséget megragad a pénzszerzésre. Tudniillik folyton akar valamit. Kezdetben rendes társulatota 90-es évek elejére elfogytak-elfogyogattak Temesváron a színészek), magyarországi vendégrendezőket, komplett repertoárt, szakmai megméretést (a miniévad keretében, amikor is három nap alatt eljátsszák a szezon összes bemutatóját az érdeklődő színházi embereknek), színpad- és világítástechnika-fejlesztést (inkább alapozást) és legutóbb a stúdiószínpadot. Furcsa paradoxon: Temesváron a színház gyarapszik, miközben a közönsége végzetesen fogy. A város magyar ajkú lakosságának száma mostanra 20 ezerre apadt, s magár csak ezer-ezerötszáz ember látogat magyar nyelvű színielőadásokat. Egy-egy újabb bemutató 4-5 előadásig jut el (telt ház nélkül), majd indul a tájolás, hogy a produkció hadd éljen még kicsit. S aki látott már kongó nézőterű színházi előadást, az tudja igazán becsülni a színészek áldozatos munkáját. Hadd soroljam el néhányuk nevét, szabadon választva: Mátyás Zsolt Imre, Fincziski Andrea, Higyed Imre, Lehoczky Andrea fh., Mátray László, István István. A színház erőfeszítéseit jelzi, hogy a repertoár minden lehetséges nézőre gondol. A Szélkötő Kalamona kedves előadása a gyerekeket várja, míg a Figaro házassága az időseknek is kellemes szórakozást kínál. Az ifjak okulhatnak a Csongor és Tündén, majd könnyítésül élvezhetik a La Mancha lovagját, netán lelkesedhetnek vagy utálkozhatnak A gondnok ürügyén színre vitt rendezői lilaságok láttán. Végezetül pedig az Éjjeli menedékhely előadásán találkozhat olyan élménnyel is a ki tudja, merre járó néző, hogy egy dráma valóban megelevenedik és megszólal a színpadon. Az Árkosi Árpád által jegyzett Gorkij-bemutató azt bizonyítja, hogy a társulat immár nemcsak a nyelvápoló, a szórakoztató és a színpadi ismeretterjesztő feladatot tudja ellátni, hanem optimális esetben igazi színházi minőséget is képes felmutatni. Ami mindenesetre arra utal, hogy a temesvári színháznak van jövője, ha lesz jövője. Három nap alatt a vendég beleszagolhatott a színházba, a közegbe, szállodába, étterembe, piacba, s aztán azzal a szomorkás, ámbár tagadhatatlanul megkönnyebbült sóhajjal indult haza, hogy: de jó is magyarnak lenni Magyarországon! Mindenki könyvesboltja Tízmilliókat raboltak, embereket gyilkoltak, a rendőrség éveken át nem jutott a nyomukra, az 1989-ben kezdődött gátlástalansági versenyben ők jutottak a legmesszebbre. Róluk, a skálás gyilkosság, a szárazréti kettős vadászgyilkosság, a győri rendőrgyilkosság elkövetőiről írt tényregényt Tábori Zoltán Nagyvadak címmel. A rendkívül kiterjedt kutatómunka alapján megírt történet a könyvhét egyik újdonsága, kiadója pedig az országos terjesztőszolgálatáról ismert Magyar Könyvklub. A Magyar Könyvklub négy éve alakult azzal a céllal, hogy az ország minden részébe eljuttassa a könyveket. Idén első alkalommal már saját katalógust is készítettek a könyvünnepre, amelyen saját kiadású újdonságaik között van az említett tényregényen kívül egy másik magyar szerző, Görgey Gábor regénye, a Vadászszőnyeg újrakiadása. Az országszerte sok százezres táborhoz (több mint félmillió klubtaghoz) a könyvet sok helyen, az ország felében már szó szerint házhoz viszik a könyvklub munkatársai, segítenek választani, felhívják az értékekre a figyelmet. Az ünnepi könyvhét idején, a hét végén nyitották meg első vidéki könyvesboltjukat Miskolcon. Ez az első lépés annak a nagyszabású tervnek a megvalósításában, amelynek végeredménye egy országos, bolthálózat kiépítése lesz. A Magyar Könyvklub tavasszal megvásárolta az Officina Nova Kiadót, tehát külön sikerként könyvelik el, hogy a Szép Magyar Könyv versenyén a közös kiadványuk, A magyarok krónikája kapta meg a miniszterelnök különdíját. A könyv ünnepén illesse elismerés tehát az ország könyvesboltjának feladatát ügybuzgalommal végző Magyar Könyvklubot. Benedikty Béla írása a NÉPSZAVÁNAK Van egy jó hírem meg egy rossz, minthogy egyetlen állításról van szó, nézőpont kérdése, ki hogyan értékeli: a hagyományos, fekete lemez szebben szól, mint a CD. Pontosabban bizonyos fekete lemezek szebben szólnak, mint bizonyos CD-k, még pontosabban a legjobb márkáknak szebb a hangja, mint a róla készült CD-é. Kinek jó ez a hír és kinek rossz? Gondolom, annak jó, aki nem dobálta ki, nem kótyavetyélte el a régi lemezeit. Rossz a bigott CD-hívőknek (én is közéjük tartoztam nyolc évig), őket viszont nem érdekli, úgyhogy csak jó hírem van, a feketelemez-gyűjtemények tulajdonosainak szól. Hosszú évekig nekem is hiába mondta az az egy-két tárgyilagos ítéletű, jó fülű ember, hogy a fekete lemez jobb, ókonzervatív fafejűnek minősítettem őket. Aztán egyszer csak elfogyott a türelem. Az történt ugyanis, hogy bizonyos zeneművek bizonyos előadásaira hiába vadásztam, nem jelentették meg őket, vagy én kerestem rossz helyen. Lényeg az, hogy midőn a Beethoven D-dúr szonáta sokadik előadását hallgattam meg jobbnál jobb, divatosnál divatos Qifdércétxmmm 4 MUSZORGSZKIJ sabb zongoristák produkciójában, és egyik sem tetszett igazán, elhatároztam, hogy kockáztatva a családi költségvetést, beszerzek végre egy rendes tűt a lemezjátszómhoz, ellenőrizendő az emlékeimet: valóban annyira utolérhetetlen-e az én ősöreg fekete lemezemre rögzített előadás, bizonyos Dieter Zechlin zongorajátéka. A több százezer forintos csodamasinák korában valószínűleg nevetség tárgya lennék, ha kiválónak minősíteném csaknem húszéves lemezjátszómat. Mindenesetre a napokban megtörtént a nagy visszatérés: újra szól a kedves, öreg lemezjátszó, ennek eredményeként jelentem: a hagyományos fekete lemez hangja pótolhatatlan. Na jó, nem szebb talán a CD-nél, de más. Valahogy hangszerebbek a hangszerek. Teltebb és világosabb a hegedű hangja, csillogóbb a cintányér, ércesebb a trombita és a harsona, búgóbb a vadászkürt, levegősebb a fuvola... Vigyázat, mindez csak akkor ellenőrizhető, ha garantáltan ugyanazt az előadást játsszuk le egymás után a két hanghordozón, azaz ugyanazzal a karmesterrel, ugyanazzal a zenekarral, ugyanazon a napon készült felvételnek kell megszólalnia fekete lemezen és CD-n, a kísérlet eredménye különben érvénytelen. Azoknak ajánlom ezt a játékot, akik megtartották a régi lemezeket, aztán beszerezték ugyanazt CD-n. A bakelitnak nagyon jó márkának kell lennie, a tucatáru nem rúg labdába a CD mellett. És még valami. A 4D jelzésű CD-k már tudják mindazt, amit a fekete lemez tudott, s a CD hasonlíthatatlanul praktikusabb, mint fekete elődje. Úgyhogy maradok a CD-nél. Viszont megtartom a régi lemezeimet is. Méghozzá nagy becsben. (Mellesleg: Dieter Zechlin tényleg utolérhetetlen.) Ne dobja ki régi lemezeit! ÉJ A KOPÁR HEGYEN NEW YORK Egy a régi, fekete kincsek közül KULTÚRA 1996. JÚNIUS 3., HÉTFŐ 11 Köszönöm, megvagyok... Beszélgetés Nyakó Júliával, akiből mégiscsak színésznő lett A Vasárnapi szülők című filmben ismertük meg a nyers tehetségű, érzékeny fiatal lányt, Nyakó Júliát. Még két filmszerep következett, aztán eltűnt a szemünk elől. Akik nem figyelték élete alakulását, most bökkenve fedezik fel, hogy ma Lady Macbethet játssza Győrben. Csizmadia Gertrúd írása a NÉPSZAVÁNAK - Kaptál valami családi indíttatást a színészpályára? - Soha, semmit. Egyszerű, szép családban nőttem fel Debrecenben. Édesapám pilóta volt, aztán katonatiszt, édesanyám sokáig otthon maradt velünk. Hárman vagyunk testvérek. Politikai védőügyvéd akartam lenni, aztán régész vagy pszichológus. Tizenöt éves voltam, amikor kiemeltek a megszokott környezetemből. A szakközépiskolában válogattak, aztán Pestre mentünk próbafelvételre. - Rögtön sikerült? - Igen. Hamarosan elkezdtük forgatni a Vasárnapi szülőket. Utána jött a Köszönöm, megvagyunk - ezt nagyon szerettem, díjat is kaptam érte -, aztán a Kabala. - Nem volt nehéz átlépni a jó családi légkörből az élet szomorú oldalát megjelenítő filmekbe? - Rémes dolgokat láttam, nagyon megviselt. A Vasárnapi szülők fiatalkorúak börtönében készült. Szörnyű volt átélni egy elhagyott gyerek küzdelmét tizenöt évesen, ártatlanul, idealistán. Annyiban érdekes volt, hogy világot láttam - a való világot, de ez túl nagy terhelés egy érzékeny embernek. A filmekig tudtam, hogy mit akarok, aztán rá kellett jönnöm, hogy semmi nincs úgy, ahogy gondoltam. - Utána egyenes út vitt a Színművészeti Főiskoláig? - Nem akartam a főiskolát, de a rendezők, akikkel dolgoztam, bizonygatták, hogy ezt kell tennem. Akkor nem éreztem, hogy színésznőnek kell lennem. Három hónapig bírtam a főiskolát, aztán úgy döntöttem, hogy ez nem kell nekem. Ha nincs Fodor Tamás, aki meghívott a Stúdió K-ba, akkor talán abba is hagyom a pályát. Általa szerettem meg a színészmesterséget. Jó, hogy így alakult. Most már érzem, hogy ez az én istenadta feladatom, nincs értelme hadakoznom ellene. - Milyen a vidéki színészélet? - Nagyon jó. A filmgyár megszűnése után Győrbe szerződtem. Négy évig maradtam a társulatnál. Nehezen hagytam el a várost. Utána Szabadkán voltam vendég, két évig Szolnokon, most Kecskeméten. - Magánélet? ! - Öt éve férjhez mentem. Én Kecskeméten, ő Pesten a Tháliában. Köszönöm, megvagyunk. - Távházasság? - Remek dolog. Négy évig, amíg sülve-főve együtt voltunk, rengeteg konfliktus adódott. Minden élet külön teret kíván. Szeretem a szabadságot, szeretek egyedül lenni. - A szerepek kitöltik a mindennapjaidat? - A Chioggiai csetepatéban játszom és Győrben Lady Macbethet. Elég is ez, mert mindegyikben nagyon benne vagyok. Lady Macbeth szerepe olyan, mint a szaxofon. Mindent ki lehet általa adni, le lehet vezetni. A szaxofonhoz egyébként különleges vonzódás köt. Úgy érzem, meg tudja szólaltatni azt, amit elmondani lehetetlen. - Játszol szaxofonon? - Meg tudtam fújni, volt is hangszerem, de egy bolond hangulatban túladtam rajta. - Hogyan éled meg az előadások hangulatát? Le tudod vetkőzni a szerepet? - Mindig másként. Van, amikor képes vagyok arra, hogy takarékoskodjam az energiával, de van úgy, hogy magával ragad a szerep. Amikor először átadtam magam Lady Macbethnek, sírógörcsöt kaptam és rémekkel álmodtam. Egy idő múltán már mosolyogva hajolok meg még ilyen rémdráma után is. - Tervek? Álmok? - Szeretnék egy gyereket. Csak adna isten lakást, mert a kicsinek tér kell, világosság, biztonság és rendezett élet. Nyakó Júlia: A rémdráma után is mosolyogva hajolok meg Tisztelgés a film német fenegyereke előtt Bársony Éva NÉPSZAVA Filmbarátoknak ez a könyvhét ritka értékes meglepetéssel szolgál: nemzetközi kulturális összefogásnak, lelkes német" és"magyar közreműködőknek köszönhetően az Osiris Kiadónál megjelent egy több mint háromszáz oldalas, régen hiányzó kötet, amelynek címe: Rainer Werner Fassbinder. (Külön érdekesség, hogy Zalán Vince sorozatszerkesztő meghívására Fassbinder legközelebbi munkatársa, Juliane Lorenz és a Veronika Vosst alakító Rosef Zech is eljött a Goethe intézetben könyvbemutatóra, mindketten sok személyes emléküket osztották meg a közönséggel.) Mindössze harminchét éves volt, amikor meghalt, de több mint negyven filmet hagyott maga után - Rainer Werner Fassbindert nem csak a német, az európai, hanem az egyetemes mozgóképművészet kivételes személyiségeként tartja nyilván a filmtörténet. Néhány nap múlva lesz 14 éve, hogy meghalt, pontosan annyi ideje, mint amennyi idő alatt létrehozta rendkívüli életművét. Fassbinder 14 év alatt 44 filmet forgatott, köztük sokrészes sorozatokat is, mint például atévében néhány éve nálunk is sugárzott) Berlin, Alexanderplatz. A berlini Fassbinder Alapítvány támogatásával, Győrffy Miklós és Orosz Magdolna remek fordításában megjelent könyv egyrészt beszélgetéseket, interjúkat tartalmaz, másrészt Fassbinder összes, a filmmel kapcsolatos írását. Az új német film fenegyerekeként emlegetett rendezőt A zöldségkereskedő, A félelem megeszi a lelket, a Maria Braun házassága, a Lili Marleen, a Lola, a Veronika Voss vágyakozása és még egy sor más filmje révén tanulta meg csodálni a magyar néző, annál inkább izgalmas az utazás, amelyet a könyv kínál a társadalom jelenségeiről, s a film mellett a művészet más területeiről is egyénien gondolkodó Fassbinder világába. Retrospektív sorozattal adózik a Művész mozi és a Goethe Intézet Fassbinder tehetsége előtt, a június 18-áig tartó programban több, nálunk még nem játszott film is szerepel. Szépirodalmi ajánló A tavaly első könyvesként kirobbanó sikert aratott szerző, Esze Dóra második regényét, a Két tojást is felfedezője, az Ab Ovo kiadó jelentette meg. A történet családi tragédiával indul 1956-ban, s apa és lánya szerelmi hódításainak különös kavargásában a Kádár-korszak végéig tart. (650 Ft.) Egy felbomló országban évek óta dúló polgárháború története alulnézetből - így határozható meg Gion Nándor novellaciklusa, amely Mint a felszabadítók címmel jelent meg az Osiris Kiadónál. Erős hatású, katarzist kiváltó emberi tragédiák elevenednek meg az elbeszélésekben. (720 Ft.) Végtelen napjaim címmel negyven évet átfogó naplóját írta meg Hubay Miklós. A Ferenczy Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kötetben megelevenedik a drámaíró-szerző életútja, számos, ma már irodalomtörténeti esemény és legendás író kel életre a színes, élvezetes stílusú könyvben. (980 Ft.) Rácpácegres Lázár Ervin csodáinak csodáján megidézett színhelye. A szökés címmel az Osiris Kiadónál megjelent novelláiban ismét ide vezeti rajongó olvasóit, s ezúttal is megajándékozza őket azzal az örömmel, hogy könnyű gyermeki lélekkel csodálkozhassanak rá a szerző nevetős-szomorkás, bölcs-bölcs világára. (720 Ft.) Országos színházi dzsesszturné Hétfőn folytatódik Kulka János és az ESP Group dzsessz-zenekar közös országos turnéja, amelyet a két műfaj közelítésének jegyében színházakban rendeznek. Nem véletlen a koncertek színhelyének kiválasztása, ugyanis Kulka János elsősorban színész, aki joggal mondhatja, hogy otthon érzi magát a világot jelentő deszkákon. A színházak akusztikus, látványtechnikai adottságait is felhasználják. Kulka új anyagának zenei részét az ESP Group igényes dzsessz-zenéje határozza meg. A két éve működő ESP - amelynek vezetője Gőz László és Erdélyi Péter - számos magyarországi és külföldi fesztivál után örömmel vállalta a felkérést a feladatra. Ezzel szeretnék bebizonyítani, hogy a dzsessz nemcsak a vájt fülű kevesek szórakozása, hanem - mint azt több külföldi példa is bemutatta - lehet népszerű is. A turné júniusi állomásai: 3-a, hétfő: Sopron, Petőfi Színház; 4-e, kedd: Miskolc, Nemzeti Színház; 5-e, szerda: Pécs, Nemzeti Színház; 8-a, szombat: Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház; 9-e, vasárnap: Eger, Gárdonyi Géza Színház; 10-e, hétfő: Budapesti Operett Színház; 11-e, kedd: Szeged, Ifjúsági Ház; 12-e, szerda: Kecskemét, Katona József Színház; 13-a, csütörtök: Székesfehérvár, Vörösmarty Színház. / . . V : \:....... Kulka ezúttal dzsesszt énekel a világot jelentő deszkákon NÉPSZAVA-információ