Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)
1996-06-28 / 150. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Elkerülhetők-e nyári betegségeink? Válaszol: dr. Mikola István A nyári hónapokban a vakáció örömeit gyakran tönkreteszi egy-egy fertőzés, vagy járványos megbetegedés. Az úgynevezett szezonális betegségeket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat számon tartja, de a jó szándékú tanácsadáson túl nem sokat tehet a bajok elkerülésére. Dr. Mikola István, az ÁNTSZ osztályvezető főorvosa szerint azonban a „piszkos kezek betegségei” egy kis odafigyeléssel elkerülhetőek lennének. - Melyek a legtipikusabb nyári betegségek? Az emésztőrendszeri fertőzések, így a szalmonellózis vagy vérhasbetegség nagyon gyakori előfordulást mutatnak, a klimatikus hatásokkal összefüggően azonban számolni kell még gombás megbetegedésekkel, napszúrással, napégésekkel, allergiákkal és kullancsokozta fertőzésekkel is. - Megelőzhetők-e ezek a betegségek? - Az esetek nagy részében igen. A higiéniai szabályok betartásával a kánikulával együttjáró fertőzések elkerülhetőek, a konyhatechnika korszerűsödésével mára minden lehetősége megvan a háziasszonyoknak az élelmiszerek fertőtlenítésére. Komoly veszélyforrást jelentenek a strandok, nyilvános fürdőzők, a gombás megbetegedések szinte egyértelműen a fertőzött vizű strandok rovására írhatók. -A gomba ellen is van biztos ellenszer? - A legbiztosabb ellenszer, ha kánikulában nem megyünk tömeges fürdőhelyekre, a gombás fertőzés ellen sajnos nemigen ismerünk más megelőzést. A természetes tavak, folyók szennyezett vizei is komoly veszélyforrást jelenthetnek, és nem csak a gombás megbetegedések szempontjából. Itt is az emberi felelősségre kell felhívni a figyelmet, a fertőzésveszélyre ugyanis minden bányatónál és folyónál táblák hívják fel a látogatók figyelmét. Hámori Barbara Szabálytalanságok a szociális központban Tenczer Gábor NÉPSZAVA Iványi Gábor, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI) igazgatója maga kérte, hogy indítsanak ellene fegyelmi eljárást a szervezetnél feltárt gaz,dasági és pénzügyi hiányosságok miatt. A nemrég elkészült revizori jelentés megállapítja: az FSZKI nem az alapító okiratban foglaltak szerint működik, a költségvetési alapokmányban rögzítettnél nagyobb összeget költött beruházásokra, az újonnan kialakított férőhelyek feladatuk ellátására nem alkalmasak, a pályázaton nyert pénzek elköltése nem követhető, az alkalmazotti létszám egyes egységekben túlzott, az üzemanyag-elszámolás során sokszor szabálytalanul jártak el. Győri Péter, a fegyelmit indító Fővárosi Közgyűlés szociálpolitikai és lakásügyi bizottság elnöke lapunknak elmondta, a tavalyi 21 milliós közműtartozás hívta fel a figyelmet arra, hogy az intézmény gazdálkodásával baj van. Győri szerint az FSZKI-nál a szakmai szempontok felülbírálták a gazdasági szempontokat, így adósodott el az intézmény. Az évi 205 millió forintos költségvetésű szociális központ havi tízmillióval lépte át a számára biztosított keretet. •BérÜlISZSZálFa töble T3S51- ben nem volt műszaki engedély, műszaki terv. A bizottság 37 milliós gyorssegélyt javasolt a 60 napon túli kintlevőségek kiegyenlítésére, és őszig dönt arról, mit tud finanszírozni a főváros az FSZKI mostani tevékenységéből . Iványi Gábor, a revizori osztálynak küldött válaszlevelében leszögezi, hogy ha az Országos Egészségügyi Pénztár tavaly az ígért támogatást az intézmény rendelkezésére bocsátja, nem adósodtak volna el. A pályázaton elnyert pénzeket elkülönített számlán vezették. Az alapító okirat általánosságban tartalmazza a végzett feladataikat, annak határait nem lépték túl. Elismeri viszont, hogy a beruházásokhoz szükséges műszaki engedélyekkel viszont nem rendelkeznek. BELFÖLD 1996. JÚNIUS 28., PÉNTEK 3 Munkáskörút a Körvasútsor mentén Budapest közlekedésének fejlődésében ez az esztendő meghatározó: idén készül el az általános rendezési terv, ezzel párhuzamosan tárgyalják a közép- és hosszú távú közlekedési koncepciót. Tervek szerint negyedik körútként megépülne a Körvasútsor mentén az úgynevezett Munkáskörút. Egy északi és négy déli híd épül. A többéves felújítási munkát igénylő Lánchídból gyalogoshíd lehet. Tenczer Gábor NÉPSZAVA A közúthálózat fejlesztésének legsürgősebb feladata a Hungária körút kiépítésének befejezése (a fővárosi közgyűlés 1996-ban 200 millió forintott szavazott meg a Kőbányai úti vasúti felüljáró áttörésére. Tovább folytatják az M0- ás építését északon és keleten. Emellett elkezdődik a körvasútsori útépítés előkészítése. A Munkáskörút negyedik, külső körútként működne, amely az Újpesti vasúti hídtól indulna és a Határ úti hídnál végződne (Madridi út-rákospalotai Körvasút-Szolnoki út-Gitár u.-Kőér u.-Határ u.). A közlekedési koncepció a várost több zónára osztja, a körutak mentén. A Kiskörúton belül tiltják majd az általános átmenő forgalmat, korlátozzák a parkolást és a célforgalmat, előnyben részesítik a gyalogos- és kerékpáros közlekedést. A Kis- és a Nagykörút között hasonló korlátozásokra lehet számítani. A Nagykörút és a Hungária körút közötti sávban fejlesztik a villamos- és trolivonalakat. Az ezen kívül eső részeken főforgalmú úthálózat és a sugárirányú gyors tömegközlekedés fejlesztésére, P+R parkolók kiépítésére számíthatunk. A Duna-hidak öregednek, rekonstrukciójuk közeledik, tehermentesítésükre szükség van. Az ezredfordulóig várhatóan csak az M0-ás autóút hídja épül meg, kétszer két forgalmi sávval. A 2000 utáni Újpest-Római parti híd (az Északi-összekötő vasúti híd északi oldalán) a már jelenleg is túlterhelt Árpád hidat tehermentesítené, illetve az úgynevezett Körvasút menti gyűrű átvezetését szolgálná. A város középső hídjain terv szerint csökken a közúti átkelő forgalom, amelyet ráterelnek a külső hidakra. A Lánchíd kora és állapota 15-20 éven belül megköveteli a többéves lezárással járó teljes felújítást. Addig van idő rá, hogy döntsenek a híd forgalmi szerepéről. Három változat lehetséges: mostani feladata megmarad, csak a tömegközlekedésre használják; csak gyalogosok (és belvárosi kisbuszok) járhatnak rajta. A változatok közötti döntés összefügg a Duna-alagút kérdésével. A közúti alagút a Krisztina tér és az Erzsébet tér vonalában húzódna. Az alagút terve azonban lassan lekerül a napirendről, mivel a Belváros a gépkocsiktól védett zónába tartozik majd, így a forgalmat sem lehet beterelni oda az alagúton át. A Szabadság hídon a villamosközlekedést 2000-ig meg kellene szüntetni, ám ez a kérdés még nagyban összefügg a dél-budai metró elkészülésének időpontjával. A Margit híd keresztmetszete a jövőben nem változik, de felújítása az egyik legsürgetőbb feladat: az ezredfordulóig meg kell történnie. A város déli térségében négy új híd építését tervezik. A Csepel-Albertfalvai híd az ezredforduló után elsőként épülne meg, összesen négy forgalmi sávval és kétirányú villamospályával. Ezt a hidat egészítené ki Csepel keleti oldalán a Határ úti híd, amelyen a Munkáskörút forgalma érkezne és haladna át a szigeten. A következő két híd - a Galvani utcai és az Illatos úti- Csepel északi csúcsának területhasznosítását segíti majd. Nem terveznek átmenő forgalomat rajtuk, megépítésük sem sürgős. A tömegközlekedésben javasolt elgondolások többsége folytatja az ezredfordulót megelőző fejlesztéseket. Eszerint megépülne a 4-es metróvonal a Bosnyák tér, illetve Gazdagrét irányába. Építését jelentősen meggyorsítaná az orosz adósságtörlesztés e célra való felhasználása, az ügyben jelenleg is folynak a tárgyalások. A Fővárosi Közgyűlés döntése szerint a Csepel-Boráros téri HÉV 2005-ig mostani formájában működik. Később átalakulna városi gyorsvasúttá, és vonalát fokozatosan kiterjesztenék északi és déli irányba egyaránt. (A Belváros felé felszín alatt futna, az M0-ás autópálya térségéig a felszínen.) A jelenlegi ráckevei hév Határ úttól északra eső szakaszát szintén átépítik városi gyorsvasúttá, amely csatlakozna a csepeli törzsvonalhoz, és felszín alatt bevezetnék Pestszenterzsébet központjába. A ráckevei hév rekonstrukciója is 2000 után várható. Társakat kap az új Lágymányosi híd Hajdú András felvétele Digitális Magyarország Elkészült t az ország topográfiai térképe Nyusztay Máté írása a NÉPSZAVÁNAK Elkészült, az első digitalizált topográfiai Magyarország-térkép - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti és Katonaföldrajzi Intézete, és az alvállalkozó AGM Rt. Mint azt Andrássy János Mihály, az AGM vezérigazgatója elmondta, azon túl, hogy lényegesen megkönnyíti a térképkészítést, a DTA-50 egy intelligens, „gondolkodó” adatbázis, amely a tervezéstől a hadicselekmények szimulálásáig sok mindenre alkalmas Mint elhangzott, a sok „kicsi” után ez az első részletes, az egész országot átfogó adatbázis. Már a ’80-as években kezdődtek ilyen jellegű fejlesztések, a gazdasági, és külpolitikai helyzet azonban nem adott túl sok teret a szükséges techniai beruházásoknak, már csak a COCOM-egyezmény miatt sem. Az új rendszertől a fejlesztők elsősorban a hadsereg továbbfejlődését várják, az adatbázis azonban polgári célokra is használható. (Ha csak védelmi célokat szolgálna, nem kapott volna ekkora nyilvánosságot - mondta Andrássy)... A DTA-50 adatbázist már több cég (köztük a Matáv és a KTM) is megrendelte. A térinformatikai rendszer a honvédelmen kívül nemzetgazdasági, közigazgatási, vízgazdálkodási célokra, így többek között az erőforrások gazdaságosabb kihasználásához is használható. A tízmilliós ár miatt az intézet egyelőre nem vár teljes megtérülést. Lopják a tűzvédelmi felszereléseket Mindenki szerezzen be egy poroltót, ennyit megér a biztonság Drucker Szilvia írása a NÉPSZAVÁNAK Gyakoriak a tűzesetek lakóházakban, ám a tűzoltók nem számíthatnak az épületek biztonsági felszereléseinek segítségére - mondta el lapunknak Szőke Gábor alezredes, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának szóvivője. A panelházakban például kötelező többek között a szárazfelszálló vezeték. Erre a függőleges csőre tudnak rácsatlakozni a tűzoltók az emeletenként beépített tömlőkapcson keresztül. Mivel ezek alumíniumból készülnek, sajnos ellopják őket - jegyezte meg a szóvivő. A tízemeletesnél magasabb épületekben állandó nyomás alatt álló nedves felszálló vezetékek vannak. Ott ugyan a kapcsokat nem szerelik le, mivel akkor ömlene a víz az emeleteken, ám a rendszereket központilag zárják le. Teszik ezt azért, mert a berendezések leromlottak, megette őket a rozsda, s emiatt szivárognak. A tűzvédelmi berendezések a legtöbb épületben használhatatlan állapotban vannak, a tűzoltóság már nem is számít rájuk. Kiszállásukkor csak a tűzoltókocsik felszerelésére támaszkodnak - hangsúlyozta Szőke Gábor. Az Országos Építésügyi Szabályzat és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat nem csak az építőanyagok tűzállóságát, hanem tűzgátló és biztonsági rendszerek beépítését is előírja. Karbantartásukról azonban a lakóépületek tulajdonosainak kell(ene) gondoskodniuk. A tűzoltóság készséggel nyújt segítséget a privatizáció utáni új tulajdonosoknak a tűzvédelmi rendszerek és felszerelések megismerésében, állapotuk felmérésben. Sajnos gyakori azonban, hogy egyszerűen nem fordítanak pénzt a csövek és kapcsok fenntartására. Pár ezer forintba kerül egy-egy kapocs, ám valószínűleg újra leszerelnék, mivel lelakatolni nem szabad őket. A csövek karbantartása mintegy tízezer forintos költséggel jár évente. „Azt tanácsolnám, hogy mindenki szerezzen be legalább egy porral oltó készüléket és szerelje fel a lakásában, ennyit megér a biztonság” - hangsúlyozta végül Szőke Gábor alezredes. Nemzetközi kollégium nyílt MTI-információ Tanévzáróval egybekötött megnyitót tartottak csütörtökön a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU). Ez alkalommal adták át hivatalosan a CEU nemzetközi kollégiumát és konferencia központját is. Az egymilliárd forintos költséggel helyreállított volt munkássszálló a X. kerületi Kerepesi úton található. Már az új épület ad otthont július 1-jétől az ez évtől rendszeresen hallgatókat fogadó nyári egyetemnek is - tudatta az MTI-vel az egyetem sajtóreferense. A nyári egyetem a közép- és kelet-európai térségből érkező tanárok számára nyújt tájékozódási lehetőséget szakmájuk fejlődéséről. A négy hétig tartó programot a Nyílt Társadalom Intézettel közösen rendezik meg. Rács mögött a keritono NÉPSZAVA-információ Óvadék ellenében sem helyezik szabadlábra azt a magyar származású nőt, akit múlt héten vett őrizetbe a szövetségi nyomozóiroda - adta hírül az AP hírügynökségen keresztül az MTI. Mint arról már tegnapi lapszámunkban írtunk, a kanadai állampolgárságú, 48 éves Marianne Gátit egy rendőrségi vizsgálat alapján azzal vádolják, hogy terhes nőket utaztatott Magyarországról az Egyesült Államokba. Az ott született gyermekeket amerikai házaspároknak adta el, akik örökbe fogadták a kicsinyeket. A nyomozás szerint a vádlottnak sok ezer dollárjafekszik k különböző bankszámlákon, külföldön is. A bíró szerint megmagyarázhatatlan, hogy ennyi pénze van valakinek, aki ilyen rövid időt töltött az országban. Marianne Gáti ügyvéde szerint védence legális tevékenységet fejtett ki az örökbefogadások elősegítésével, s mintegy harminc örökbefogadást tett lehetővé. A vád szerint Gáti aszszony rávette azokat a nőket, akiket Kaliforniába utaztatott, hogy titkolják el állapotukat. Az amerikai bevándorlási hatóságok ugyanis nem adnak beutazási engedélyt olyan terhes nőknek, akikről feltételezhető, hogy az Egyesült Államokban akarnak szülni. Néhányuk férje nem egyezett bele az örökbeadási ügyletbe, s az ő aláírásaikat hamisították. A leleplezett gyermekkereskedő 1994 óta folytatja ezt a tevékenységet, s minden csecsemő örökbeadásán húszezer dollár haszna volt. Az Objektív televíziós műsor szerkesztőségének információi szerint valószínű, hogy egy ceglédi gyámügyi előadó volt a felhajtója azoknak a leányanyáknak, akik az újrainduláskor papíron már túl voltak egy abortuszon, illetve a vetélésen. Állításuk szerint az ehhez szükséges dokumentumokat egy magánnőgyógyász igazolta. Felsőoktatási bojkott? NÉPSZAVA-információ Tárgyalásokat kezd a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a diáksággal a tanév elkezdésének bojkottjáról, amennyiben a kormány elfogadja a Pénzügyminisztérium elképzelését, hogy a jövő évben a többlettámogatási igények, köztük a béremelés nagy részét létszámleépítésből akarják előteremteni. Ez az elképzelés 6700 egyetemi és főiskolai oktató, illetve kutató elbocsátását jelentené - jelentette ki Kis Papp László elnök. Közlése szerint a lépést a kormányzat és a szakszervezetek között létrejött hároméves megállapodás egyoldalú felbontásaként értékeli az érdekképviselet. Az elnök elmondta, hogy tárgyaltak Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel, valamint Frenyó V. Lászlóval, a Magyar Rektori Konferencia elnökével is, és egyikük sem értett egyet a felsőoktatási létszámleépítésre vonatkozó elképzeléssel. Kis Papp László rámutatott: 1991- től a most zárult tanévig 80 ezerről 120 ezerre nőtt a diákság száma a felsőoktatásban. Ez év őszére pedig az elsőéves hallgatói létszám 8 százalékos emelését irányozta elő a kormányzat. Garzonház fiataloknak Ifjúsági garzonházat adtak át Győrött. A városi önkormányzat az egykori állami építőipari vállalat munkásszállóját alakíttatta át családi otthonokká mintegy 120 millió forintos költséggel. Ötvenöt különféle méretű, egy-, másfél, illetve kétszobás lakásba költözhettek azok a fiatalok, akik sikerrel pályáztak a bérletre. Legfeljebb öt évig lakhatnak a garzonház falai között, eközben bizonyos összeget havonta kötelesek elhelyezni egy pénzintézetnél. Ezzel az úgynevezett előtakarékossággal vélhetően közelebb kerülnek ahhoz, hogy lakásgondjuk megoldódjék. Pályakezdők programja (Folytatás az 1. oldalról) Abban az esetben, ha a fiatalok számára bértámogatással sem sikerül állást szerezni, a munkaügyi központok a jövőben lehetővé teszik, hogy alanyi jogon vegyenek részt az átképző tanfolyamokon. Az Országos Munkaügyi Központ minden megyei központja és valamennyi kirendeltsége 1996. június 29-én szombaton 8-tól 12 óráig rendkívüli nyitva tartást rendez. A pályakezdők ezen a napon kaphatnak tájékoztatást a programról, arról, ki minősül pályakezdőnek, az együttműködési kötelezettségekről, a személyre szóló szolgáltatásokról, a várakozási időről, az álláskereséshez szükséges segítségnyújtás lehetőségeiről, az egyes szakmákról és az elhelyezkedési esélyekről. Szombaton nyílik meg a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodája is (címe: Bp., IX., Gyáli út 33-35., Telefon: 280-67-65).