Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-08 / 185. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Visszatartják-e a turistákat a terrortámadások? Válaszol: dr. Horváth Péter Egyre sűrűbbé válnak a kedvelt üdülőhe­lyeket érő támadások: néhány hete a spa­nyol tengerparti üdülőhelyeken robbantak a bombák, a minap pedig az olasz bibionei strandot vették célpontba a terroristák. Mindez a nyaralási főszezonban. A rossz hírek hatására csökkent-e az utakat lemon­­dók, illetve a jelentkezők száma? - kérdez­tük dr. Horváth Pétert, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. turisztikai igazgatóját. - Nem. Spanyolországi utazásukat mindössze né­gyen mondták le. Úgy vé­lem, ebben szerepet játsz­hat az is, hogy a befize­tett résztvételi díjakat csak csökkentett összeg­ben térítjük vissza, ha a­­ Külügyminisztérium nem jelenti ki határozatban, hogy terrorveszély van az adott térségben.­­ A sajtóinformációk szerint azonban a spa­nyol tengerparti táma­dások éppen a turisták ellen irányultak. Ez nem elég indok a külügynek? - Rákérdeztünk a mi­nisztériumban, de úgy vé­lekedtek, hogy ezek a rob­bantások még nem olyan súlyúak, mint a néhány évvel ezelőtti törökorszá­giak, nem áll fenn olyan polgárháborús veszély, hogy indokolt lenne azt tanácsolni, ne utazzanak a tengerpartra. -Akkor mi az oka, hogy mégis kisebb a forgalom? - Az utakra jelentkezők száma csökkent, de nem erősebben, mint azokba az országokba, ahol nem kell terrortámadástól tar­tani. Úgy vélem, az okot az utazási szokásokban kell keresni, ma már in­kább az utazási ajánlat összege, és nem annyira helyszín számít. Minden­ki a last minute utakra vár. Nem a cápa vagy a csőbomba tartja vissza az utasokat, hanem a pénz.­­Az iroda fennállása óta volt-e példa arra, hogy terrorcselekmények hiú­sították meg az utazást? ■­­ Az IBUSZ 1902 óta szervez utazásokat, de tu­domásom szerint még so­hasem volt erre példa. Három éve, a török ese­mények hatására vissza­esett a forgalom. Akkor más utat ajánlottunk fel azoknak a turistáknak, akik már befizették az utazási költséget. Kiss Marianna Lopták a szociális segélyt Erzsébeten Belső munkatárs törte fel a számítógépes rendszert és utalta ki fiktív címekre a pénzeket Az önkormányzat számítógépét manipulálva jelentős összegeket loptak el a főváros egyik legszegényebb kerüle­te, Pesterzsébet szociális segélyalapjából. A jelek arra utal­nak, hogy a helyhatóság egyik alkalmazottja is részt vehe­tett a hamis segélykiutalásban. Időt vesz igénybe, amíg ki­derül, hogy mennyi pénz hiányzik a szociális alapból, mert egyenként kell ellenőrizni a kifizetéseket. Csík Rita NÉPSZAVA Arra illetéktelen személy vagy sze­mélyek - lapunk információja sze­rint külső segítséget is igénybe véve az egyik alkalmazott - hatolt be Pesterzsébet önkormányzatának számítógépébe, s egyelőre ponto­san meg nem határozott összeget utaltak ki fiktív nevekre és címekre a kerület szociális segélyezésre ren­delkezésére álló alapjából. A „behatolásról” a szociális osz­tály vezetője szerzett elsőként tu­domást, s azonnali vizsgálat elren­delését kérte - közölte kérdésünkre szerdán Szabados Ákos alpolgár­mester, aki a vizsgálat végéig nem kívánta megnevezni a gyanúsított személyt vagy személyeket. El­mondta: számítógépes rendszerük rendelkezik behatolás elleni véde­lemmel. Még nem sikerült ponto­san megállapítani, hogy a kóddal visszaélve hány hamis nevet táplál­tak be, mióta folyik már a számító­­gépes csalás. Ezért hosszabb időre visszamenve egyenként ellenőrzik a kifizetések jogosságát. A fiktív nevekre esetenként há­rom-négyezer forintot utaltak ki. A szokásos eljárási rendben a se­gélykérelmeket elbíráló tisztvise­lők munkáját, a kifizetés indokolt­ságát a csalást felfedező népjóléti osztályvezető, Lombos Antal el­lenőrzi. Ezt követően küldenek érte­sítést a segélyezettnek, egy példány kerül az irattárba, s a segélyre jo­gosultak listáját a számítógépben is rögzítik - ahol a behatoló meg­változtatta a listát. A segélyezet­tek e lista alapján rendszerint pos­tai átutalással kapják a pénzt. „Nagyon megrázott, amikor rá­jöttem, mi történik. Az életemet tettem erre a munkára, az elmúlt öt évben napi 12 órát dolgoztam. Bíztam munkatársaimban. Rette­netes árulásként élem meg, ami történt” - közölte lapunkkal Lom­bos Antal. Az osztályvezető által irányított területen 24-en dolgoz­nak, közülük kilencen foglalkoz­nak közvetlenül a segélyezéssel. Az osztályvezetőt a csalássorozat utób­bi hetekben történt „felgyorsulá­sa” vezette nyomra. Múlt csütörtö­kön indították el a vizsgálatot, s még aznap értesítették a rendőr­séget. Felháborító, hogy valakik a se­gélyt lopják - válaszolta kérdé­sünkre Kiss Kálmán, a kerületben élő nyugdíjas. A volt papírgyári rendész szerint nem jó világ az, amelyikben a tolvajok jobban ér­tenek a számítógéphez, mint az ön­­kormányzat szakértői. Szerinte szigorítani kéne a számítógép hasz­nálatát, és jobban ellenőrizni azo­kat a tisztviselőket, akik a pénzki­utalással foglalkoznak. Az illegális behatolás felfedezé­sét követően a pesterzsébeti pol­gármesteri hivatalban zárolták a számítógépes rendszert, hogy meg­akadályozzák a csalás nyomainak eltüntetését. A régi kódokat meg­változtatva további hozzáférési szigorításokat vezettek be. Az osz­tályvezető keserűségének másik oka, hogy épp akkor történt mind­ez, amikor a fővárosban egyedüli kerületként nem szigorították, ha­nem bővítették a segélyre jogosul­tak körét. Pesterzsébeten - amely a négy legszegényebb budapesti ke­rület közé tartozik - az idén 210 millió forint jut segélyre, ebből 84 milliót már kiutaltak. Rászorultsá­guk alapján mintegy 6000 család kapott valamilyen összeget. 1700 gyereknek jut rendszeres nevelési segély, átmeneti támogatás két és fél ezer család helyzetén könnyít, sok idős embernek gyógyszertámo­gatást, illetve közgyógyellátást ad­nak a megdézsmált segélykeretből. A segélyezést nem állították le, ha szükséges, a kerület egyéb pénzalap­jaiból pótolják a hiányzó összeget — mondja az alpolgármester, aki szerint jó esély van arra, hogy rö­vid időn belül lezárják a vizsgála­tot, s nem alaptalan a reményük, hogy ennek végére a pénz is meg­kerül. Tanácskoznak a könyvtárosok MTI-információ A könyvtárak feladatait vi­tatják meg a Magyar Könyv­tárosok Egyesülete szerdán Debrecenben megkezdődött, 28. vándorgyűlésének részt­vevői. A négynapos tanács-­ kozáson véleményt cserél­nek számítógépes hálóza­tokról és a készülő könyv­tári törvény tervezetéről. N­em Kiosztották a kulturális alap­­fotópályázati pénzeit NÉPSZAVA-információ A Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Kollégiuma a tavalyi 20 millióval szem­ben ebben az évben 51 mil­lió forintot oszthat szét a pályázataira jelentkezők kö­zött. Idén 27 pályázattal több érkezett be, mint az elmúlt évben, összesen 157 darab. A kollégium már a teljes ke­retösszeget kiosztotta kiál­lításokra, kortárs kiadvá­nyok és tudományos feldol­gozások megjelentetésére, alkotóműhelyek szakmai támogatására, fotóalbumok megjelentetésére, oktatásra és munkaösztöndíjakra. Az összesen 31 millió forintos növekményből 6 millió fo­rintot a szakmai folyóiratok - Fotó, Fotóművészet, Fo­tóriporter - támogatására fordítanak majd. A többletpénzből, pályá­zati úton, 15 millió forintot nyert el a Magyar Fényké­pészek Háza (Mai Manó Fotógaléria). Az újonnan alapított André Kertész Pá­rizsi Fotóművészeti Alkotói Ösztöndíj első nyertese: Barta Zsolt Péter. Ezzel egy időben a Nem­zeti Kulturális Alap bizott­ságának tagjai levélben for­dultak Medgyessy Péterhez, melyben arra kérték a pénz­ügyminisztert, hogy fontol­ja meg a kultúra támogatá­sára szánt költségvetési for­rások csökkentését, hiszen az alap kulturális járulé­kokból származó bevétele még nem haladja meg a ter­vezett elvonás összegét. Jó pénzért hamis vizsga (Folytatás az 1. oldalról) Nem vállalta el a megbízást, de arról tud, hogy az illető mással végül is megegyezett. A terjedelmében és a szakmai követel­ményekben is alacsonyabb színvonalat képviselő évfolyamdolgozatok ára ennél jóval alacsonyabb, sőt gyakran ingyen is megszerezhetőek. A budapestiek sokszor más városok jogi karairól, így például Szegedről vagy Miskolcról szerzik be a dolgozatokat. A jogi karon egyre több írásbeli vizsgán kell túlesniük a diákoknak. A nehezebb próbatételek esetén néhány hallgatónak akár több tízezer forintot is megér, ha más vizsgázik le helyettük. F. Tamás lapunk­nak elmondta: az elmúlt vizsgaidőszakban nyolcezer forintért tette le szobatársa he­lyett az egyik nem is túl nehéz vizsgát. Egy picit izgult, mivel nemigen készült fel, de végül is kettest kapott, így hozzájutott a beígért pénzhez. Tamás szerint a komo­lyabb vizsgákért tíz-tizenötezer forintot is hajlandóak fizetni a megbízók. A diákok pontosan tudják, melyik vizs­gán ellenőrzik személyazonosságukat, így bizonyos tantárgyakkal nem is próbálkoz­nak. Az írásbeli vizsgák többségén azon­ban nem figyelnek oda, valójában ki is ül a padban. A lapunknak nyilatkozó hallga­tók állításai szerint egyesek kifejezetten arra szakosodnak, hogy saját vizsgáik be­fejezése után ekképpen egészítsék ki ösztöndíjukat. • A jogi kar dékáni hivatalának vezetője lapunknak elmondta, nem tudja megcá­folni értesüléseinket, de hozzájuk eddig még egyetlenegy esetben sem érkezett olyan jelzés, amely ilyen visszaélésekre hívta vol­na fel a figyelmet. Az ELTE Természettudományi, illetve Bölcsészkarán a nyelvvizsgapapíroknak van igazán nagy értékük. E két karon ugyanis a diploma elnyerésének feltétele legalább egy középfokú nyelvvizsga leté­tele. T. Balázs volt bölcsészhallgató el­mondta: a baráti ár öt- és tízezer forint kö­rül mozog. A nyelvvizsgán személyi igazolvánnyal kell bizonyítani, hogy a vizsgázó személy megegyezik az iratokon feltüntetettel. Ko­rábban ezt az akadályt az élelmes diákok azzal hárították el, hogy fénykép nélküli ideiglenes személyikkel, sőt néha hamis diák­­igazolványokkal jelentek meg a vizsgabi­zottság előtt. Információink szerint mára a legtöbb helyen, éppen a visszaélések elkerü­lése végett, megszigorították az ellenőrzést. Dr. Galló András, az Idegennyelvi To­vábbképző Központ szervezési igazgató­­helyettese lapunknak elmondta: korábban valóban elfogadtak ideiglenes személyiket és diákigazolványokat. Ilyen esetekben azonban a vizsgázóknak később be kellett mutatniuk a rendes személyi igazolványu­kat vagy útlevelüket, s néhány soros írás­mintával is bizonyítaniuk kellett, hogy va­lóban ők tették le a vizsgát. Galló szerint ennek ellenére előfordulhatott, hogy egye­sek jogosulatlanul jutottak nyelvvizsga-bi­zonyítványhoz, több esetben viszont ezt si­került megakadályozniuk. Az Idegennyelvi Továbképző Központban többek között a visszaélések elkerülése miatt jelenleg csak fényképes személyivel vagy érvényes útle­véllel lehet megkezdeni a vizsgát. Egy, a „nyelvvizsgaügyekben járatos” hall­gató szerint azonban megvan annak a módja, hogy számítógépes technikával más fényképet varázsoljanak a személyikbe, mégpedig úgy, hogy a felületes szemlélő ne vegye észre a „turpisságot”. Ezt követően használhatatlanná válik az igazolvány, s maga az eljárás tíz-tizenötezer forinttal megdrágítja a vizsgák átlagosan tizenöt­húszezer forintos árát. Ez a papír azon­ban többet ér egy hamis nyelvvizsgánál. A megbízó ugyanis egy, a nevére kiállított, abszolút „valódi” dokumentumot kap. Azt pedig utóbb szinte már lehetetlen be­bizonyítani, ki is tette le a vizsgát. BELFÖLD A Petőfi rendbehozatala után a Margit híd felújítása következik Tenczer Gábor NÉPSZAVA A Petőfi híd rekonstrukciója három hete tart. A pesti hídfő északi pályája alatt a három legszélső, a déli pálya alatt háromszor kettő vasbeton tartót cseréltek ki - nyilatkozta lapunknak Rákóczi Róna, a főpolgármesteri hi­vatal közlekedési ügyosztályának munkatársa. A gerendákat azért kellett kicserélni, mert a felüljáró 16 évvel ezelőtti építésénél nem jól szigetelték a járdákat, így a sózás után lecsorgó csapadék korrodálta őket. A csere költségei után kártérí­tés nem jár, mert a garanciális fele­­lős,dásn ráátt túl vagyunk, tette hozzá Rák­óczi­ Ilona. A munka a villamosvágányok cse­réjével, az úttest és a járda szigetelé­sével, a betonlemezek elhelyezésével folytatódik. Szeptember 14-én nyolc darab ezertonnás sajtóval két centi­méterrel megemelik a budai oldalon a hídtestet, hogy a beszorult sarukat ki tudják emelni. A sarukhoz (melyek a híd tágulását hivatottak ellensú­lyozni) az 1956-os felújításnál került piszok. Az elemek tíz évvel ezelőtt szorultak be annyira, hogy el kellett rendelni havi felülvizsgálatukat. Rá­kóczi Ilona szerint a híd még évekig bírta volna megroppanás nélkül, azonban a vágányfelújítás lehetősé­get adott a cserére. A sarok cseréje remélhetőleg há­rom hét alatt megtörténik. A hídtest megemelésekor és leeresztésekor semmiféle jármű nem hajthat a hídra egész hét végén. A rekonstrukció hétszázmilliós költségét a főváros út-, híd- és műtárgy-felújítási alapjából finanszírozzák. Ma ülésezik a Margit híd felújítá­sának döntés-előkészítő bizottsága. A hidat jövőre újítják fel, a villa­mosvágányok rekonstrukciójával párhuzamosan. Az acél ívhíd tetején levő vasbeton lemez cseréje akár egy évig is eltarthat, költsége meghalad­ja az egymilliárd forintot. A felújítás részeként tervezik a margitszigeti kanyar 40 fokos ívének 60 fokra bővítését, az úttest kiszéle­sítését. A járdán húzódó villanyosz­lopsort a híd közepére helyeznék a kerékpárosok zavartalanabb közle­kedése miatt. Hajdú András felvétele Egy időre teljesen lezárják a Petőfi hidat Híres magyar rajzfilmek a Város-Tér-Kép műsorán NÉPSZAVA-információ Szombaton és vasárnap es­te ismét a Város-Tér-Kép programjai peregnek - in­gyen - a Vörösmarty téren. A Budapest Film Rt. ren­dezvényén az első napon este fél tízkor két, Cannes­­ban Arany Pálmát nyert film látható. Iványi Marcell Szél című rövidfilmjét az Oscar-díjas Emir Kusturi­­ca Underground című mű­ve követi. Vasárnap, szintén este fél tíztől a már-már elfeledett magyar animáció legérté­kesebb darabjai közül mu­tatnak be válogatást, kezd­ve Macskássy Gyula ’30-as években készült reklámfilm­­jeivel, befejezve egy most készülő nagyszabású mű egy részletével, a falanszter­jelenettel Jankovics Mar­cell Az ember tragédiája rajzfilmváltozatából. Az ösz­­szeállításban olyan klasszi­kus értékű kisfilmeket vetí­tenek, mint Rófusz Ferenc Oscar-díjas műve, A légy, Vajda Béla cannes-i Arany Pálma-díjas Moto Perpetu­­ója és a hazai és külföldi dí­jak egész csokrával jutal­mazott mű. Levetítik Nepp József: Modern edzésmódszerek, Cakó Ferenc: Ab ovo, Rei­­senbüchler Sándor: Isten veled, kis sziget, Nepp Jó­zsef: Öt perc gyilkosság és Gusztáv pihen, Foky Ottó: Babfilm, Jankovics Marcell: Sisyphos, Macskássy Gyu­la-Vajnai György: Párbaj, Kovásznar György: Vára­kozni jó, Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek, Varga Csaba: Auguszta da­gaszt, Orosz István: Vigyá­zat, lépcső!, Gémes József: Concertissimo, Dargay At­tila: Hajrá, mozdony című filmjét. A hazai rajzfilm történetének ilyen kereszt­­metszetét így még soha nem láthatta a nagyközönség. A Város-Tér-Kép prog­ramjában szombaton este nyolctól a Besenyő Blues Band zenél, Török Tamás és Berki Tamás sztárven­dégekkel, vasárnap pedig a Pa-Dö-Dő lép színpadra. 1996. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK 3 Rendőrségi fegyvercsere (Folytatás az 1. oldalról) A nemrégiben szolgálatba állított új járőrautókban például megtalálhatóak a 9 milliméteres parabellum­­lőszerrel üzemelő, magyar gyártmányú KGP roham­géppisztolyok (összesen 50 darab) és az amerikai fil­mekből ismerős, előagytá­­ras sörétes puskák (mint­egy 100 darab) is. A járőrautók tartozékai közé tartoznak az ugyan­csak frissítésre váró golyó­álló mellények is - folytat­ta az ORFK gazdasági fő­igazgatója. Bár az orosz ál­lamadósság fejében a kö­zeljövőben 1500 felsőruhá­zat fölött viselhető mellényt kap a rendőrség, a minden egyes rendőrt érintő, sze­mélyi használatra szóló vé­dőfelszerelések kiadása je­lenleg nem tűnik indokolt­nak. Az ORFK emellett vizsgálja annak lehetősé­gét, hogy az 5 éves szava­tosság lejárta után van-e lehetőség a kevlárból ké­szült golyóálló mellények felújítására. A szervezett alvilágra jellemző leszá­molások helyszínén talált lövedékek és lőszerhüve­lyek egyértelműen arra utalnak, hogy a bűnözők komoly bűnügyekhez kizá­rólag nagy tűzerejű, meg­bízható fegyvereket hasz­nálnak - vélte Szakács At­tila, a BRFK fegyverszak­értője. Az év első felében 150-180 lőfegyver került a szakértők kezébe. A palet­ta széles, a BRFK gyűjte­ményében a kis kaliberű pisztolyoktól kezdve a nagy űrméretű sörétes ismétlő­puskákig, illetve a nagy tűzerejű géppisztolyokig minden megtalálható. A gyakorlat azt mutatja, hogy az elkövetők az egy­szerűbb bűnügyekhez ál­talában riasztó- vagy gáz­fegyvereket használnak. Azokban az esetekben vi­szont, amikor a tettesek előre eltervezik a fegyver­­használatot, a rendőrök szinte kizárólag gyári ké­szítésű, nagy tűzerejű és tűzgyorsaságú pisztolyok­kal, puskákkal és gép­pisztolyokkal találkoznak - mondta el végezetül a szakértő.

Next