Népszava, 1996. október (124. évfolyam, 229–254. sz.)
1996-10-01 / 229. szám
M NÉPSZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Ápoltabbak lesznek-e a katonák? Válaszol: Erdélyi Lajos Kapják már a sorkatonák a Gillette cég borotvapengéit egy szponzori szerződés keretében. Erdélyi Lajostól, a Honvédelmi Minisztérium sajtószóvivőjétől azt kérdeztük: meddig mehet el a honvédség a szponzori megállapodások szervezésében? - Nem hiszem, hogy az új pengék segítségével sokkal jobban borotváltak lennének a sorkatonák. E borotvák azonban elég drágák ahhoz, hogy ne utasítsunk vissza egy ilyen ajánlatot. - Ön szerint miért éri meg a Gillette-nek a szponzori szerződés? - A cég nyilván jó reklámlehetőséget lát a katonák ellátásában. - Terveznek más hasonló szponzori megállapodásokat? Például valamelyik tusfürdőgyártóval? - Nem tervezünk ilyesmit. Ezt az ajánlatot sem mi tettük, bennünket kerestek meg vele. A szponzori szerződések nem újdonságok a honvédségnél: a tűzijátékhoz is évek óta toborzunk támogatókat, tavaly például a látványosság költségvetésének nagy részét cégek dobták össze. Hasonló szponzori megállapodás alapján kapnak a katonák gumi óvszereket is. 1.—Meddig mehetnek el a szponzori szerződésekkel? Elképzelhető, hogy például a katonai járművek oldalára matricákat ragasztgassanak olajipari cégek nevével? Ez azért már nem megy. Az alapfeladatokat törvényi kötelezettség alapján kell ellátnunk költségvetési pénzekből, azokra nem köthetünk szponzori szerződéseket. A borotvaellátás azonban nem tartozik a honvédség alapfeladatai közé. - Korábban igyekeztek megfosztani a sorkatonákat minden olyan eszköztől, amellyel öngyilkosságot követhettek el. Ma már nem tartanak attól, hogy a katonák felvágják ereiket? - A katonák eddig is borotválkoztak valahogy, a pengéket sohasem tiltottuk ki a laktanyákból. Egyébként is azt gondolom, hogy az öngyilkossági szándékot nem befolyásolja érdemben az eszköz megléte - főleg a hadseregben nem, ahol fegyvert is könnyen találhatnak az erre hajlamosak. Ezekkel a pengékkel egyébként is elég nehéz lenne öngyilkosságot elkövetni. Lénárt Attila Vita a járulékreformról Várfelnyilván NÉPSZAVA - Már az elvekben sem tudunk egyetérteni a kormányzat járulék- és társadalombiztosítási reformelképzeléseivel - közölte Simsa Péter, az egészségbiztosítási önkormányzat alelnöke a gazdasági kabinet tegnapi üléséről távozóban. Kiemelte: a kormány önhatalmúan készítette el tervezetét, hiszen nem egyeztette ezeket a társadalombiztosítási önkormányzatok elképzeléseivel. Hangsúlyozta: a Pénzügyminisztérium által kidolgozott javaslat a vállalkozóknak mintegy nyolcvan-száz milliárdos tehernövekedést jelent majd. Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára azt hangsúlyozta, a tb-reform-elképzelések technikai egyeztetése folyt az ülésen. Természetesnek vélte, hogy néhányan korábban lezártnak tekintett problémák felvetésére használják fel az egyeztetést. Kiss Péter munkaügyi miniszter elmondta, a minimáljárulék-befizetési kötelezettség kompenzálásáról is megállapodtak. Azokban az ágazatokban, ahol a minimáljárulék bevezetése a vállalkozások megszűnéséhez vezetne, a munkaerő-piaci alapból nyújtanának támogatást. Ezenkívül az önkormányzatok is 5 milliárdos többletforrást kapnának a kényszervállalkozók megsegítésére. BELFÖLD Ferihegy felszálló ágba kerülhet A bővítéstől a forgalom megduplázódását várják Másfél év múlva már gépeket fogadna Ferihegy II. új terminálja. A 120 millió dolláros fejlesztés eredményeként - a beruházók és a kormányzat várakozásai szerint - a magyar repülőtér válna a kelet-közép-európai térség legfontosabb légikikötőjévé. Ugyanakkor a bécsi repülőtér még a fejlesztések után is a magyar légiforgalom kétszeresét bonyolítaná le. Lénárt Attila NÉPSZAVA Az új terminál építését az is indokolja, hogy Ferihegy negyvenéves épülete mára már nagyon elavult, műszakilag is leromlott. A nemzetközi légitársaságok - amelyek a Lufthansa, az Air France, a Delta és az Alitalia kivételével mind a régi terminálból kénytelenek indítani és fogadni járataikat - többször is tiltakoztak ez ellen, egyenesen diszkriminációnak minősítve, hogy csak a Malév és a német repülőtársaság használhatja az újabb terminált. A Ferihegyi repülőtér két termináljával jelenleg évi hárommilliós utasforgalmat bonyolít le. Ennek 60-65 százaléka ma is a kettes terminálon át megy. A két épület összesen mintegy 100 gépet fogad és indít naponta. Ha 18 hónap múlva befejeződik az új „II-es B” terminálnak nevezett épület kivitelezése, akár 5,5 milliósra is növelhető az utasforgalom. Ehhez azonban - Farkas József, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság beruházási osztályvezetője szerint - az is kell, hogy a Malév képes legyen felfuttatni a terminál forgalmát. A vállalat - a várakozások szerint - az idén közel 2 millió embert szállít, és az előző évhez képest 20- 23 százalékos forgalomnövekedést könyvelhet el. Szakértők azonban úgy vélik, hogy még e dinamikus fejlődés fényében is kétséges, hogy a társaság egymagában képes lesz-e garantálni a beruházást. Információink szerint a cég tart tőle a fejlesztés számláját majd a legnagyobb bérlőnek, azaz neki kell állnia. A repülőtér forgalmának növelése összetett feladat. A beruházók azt tartják: A jó infrastruktúra vonzza a forgalmat. Márpedig az új terminál megépítésével a magyar reptér lenne a legnagyobb a környéken - leszámítva a bécsi légikikötőt, amelyik évi 8-10 millió utast fogad. „Az osztrákok előbb kapcsoltak, mint mi. Alig tíz éve még csak akkora volt a schwechati repülőtér forgalma, mint Ferihegyé, ám a fejlesztéseik következtében nagyon elhúztak” — állítja Farkas József. A bécsi repülőtér azonban hamarosan még könnyebben „lophat” utasokat a magyartól, mivel az év végén átadják az új, nagysebességű vasútvonalat Hegyeshalom és Budapest között. A Bécsbe érkező utasok a vonattal alig két óra alatt már Budapest belvárosába juthatnak. A szakértők szerint veszélyeztetheti a magyar terveket a pozsonyi repülőtér tervezett fejlesztése is - amely egyes elképzelések alapján egyfajta kihelyezett schwechati terminálként üzemelne. A Ferihegy II. fejlesztésébe befektető kanadai cég, az ADC (Airport Development Cooperation) 10 éves megtérülési időre számít. Ehhez azonban az kell - mondta Farkas József, - hogy a Malévnek sikerüljön megvalósítania terjeszkedési terveit. Kivilágítják a kupolát is Tenczer Gábor NÉPSZAVA Újabb középületek - így a Gellért Szálló, Iparművészeti Múzeum és a Bazilika kupolája - kivilágítását javasolja a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi, turisztikai és fogyasztói érdekvédelmi bizottsága. (A főváros díszkivilágításáról szóló júniusi rendelet szerint jelenleg a Gül Baba-türbe, a Nagy Imreszobor, a Horváth Mihály téri templom, a Szabadság híd, a Törley Mauzóleum és a Vakok Általános Iskolája díszkivilágítását tervezik és szerelik.) Emellett javasolják, hogy újítsák fel a Széchenyi fürdő külső homlokzatát, és építsék ki nem messze a fürdőtől a Széchenyi ivókutat. A beruházás összesen 66 millió forintot tenne ki a turisztikai fejlesztésekre megszavazott költségvetési keretből. Az adósság 6 milliárd Tinnyei Mária NÉPSZAVA Információink szerint a Népjóléti Minisztériumban elkészült az a lista - és csütörtökön a kormány elé kerül,amely tétevesek tartalmazzák a" konszolidációs pályázatra felérítkező' 'kórházaknak juttatandó öszszegeket. A szaktárca tervei szerint ebben az évben 2,6 milliárd forintot különítenek el erre a célra, melyet az egészségpénztáron keresztül, finanszírozási előlegként utalnak a kórházak számlájára. A Gazdasági Igazgatók Egyesülete nem ért egyet a népjóléti tárca részleges kórházkonszolidációs tervével, amely tovább súlyosbítja mind az egészségügyi intézmények, mind pedig a kórházak beszállítóinak helyzetét. Az egyesület elnöke, Nemes János úgy érzi, a népjóléti tárca becsapta a konszolidációs pályázatra jelentkező önkormányzatokat és a kórházakat. Tönkretettek több kis vállakozást és közepek-nagyságú,t'céget. Az eg^k esület adatai szerint tavaly év végén a kórházak nettó adósságállománya 4,5 milliás^^idfi'tít'^volt, amely az' év első felébéhb'4-7 milliárdra emelkedett. Ez a kórházak bevételéhez képest^ 10 százalékos adósságresvekedést jelent .Mára információik szerint az adósság meghaladja a 6 milliárd forintot. Nemes János szerint az intézményeknél végzett gyors átvilágítás korrekt és valóságos képet alkotott az intézmények helyzetéről. Eszerint az elmúlt három évben a finanszírozási rendszer nem követte, illetve csak 30 százalékkal kompenzálta a 100 százalékos inflációt. A közalkalmazotti törvényben előírt 13. havi fizetést és a forintleértékelést, a vámpótlék bevezetését sem vette figyelembe a támogatási rendszer. Országszerte javítják a gátakat Még nem érkezett meg a kormány által ígért hozzájárulás Illés József NÉPSZAVA Levonult az esőzések okozta árhullám a folyókon. Már csak a Hortobágy-Berettyó bal parti felső szakaszán van másodfokú készültség. A belvizek azonban még nem szűntek meg az Alföld egyes részein - Karcag, a Hanság és Gyula körzetében -, jelenleg mintegy 30-35 ezer hektár földterület áll víz alatt. Az árvizek elleni védekezésre az idén 1,3 milliárd forintot költöttek a vízügyi hatóságok, ám ez csak tűzoltómunkálatokra elég. A kormány által még tavasszal megígért 800 millió forintos fenntartási hozzájárulásból egyelőre csak 150 millió érkezett meg az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz." „ Tűkön ülve várjuk, hogy a hiányzó összeg is eljusson hozzánk, hogy a fenntartási munkálatokat még addig el tudjuk végezni, amíg az időjárás lehetővé teszi” - fogalmazott dr. Váradi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkár-elhárítási főosztályának vezetője. Az elmúlt napok nagy esőzései következtében kialakult belvizes terület nagysága a szivattyúzások hatására folyamatosan csökken. A gátak megerősítése és a folyómedrek helyreállítása folyamatosan halad. A legfontosabb jelenleg is folyó munkálatok a gyulai I-es szivattyútelep rekonstrukciója, amelyhez az idén 160 millió, a jövő évben pedig további 100 millió forint szükséges. Helyreállítási munkálatok folynak a mérgesi szükségtároló területén is mintegy 300 millió forint értékben. Jelentős erőkkel folyik a Felső-Tiszán a zsilipek javítása és a Szamos-torkolat erősítése, amelyek összesen mintegy 200 millió forintba kerülnek. Az esőzések miatt magas a belvíz Tapolcsányi Éva felvétele Wmmdmi Alacsony fizetésűeknek jobb a régi nyugdíjrendszer (Folytatás az 1. oldalról) A mindenkori minimálbér után járó minimumjáruléknál kisebb befizetéssel csak résznyugdíj - jogosultságot lehetne szerezni. (Például ha valaki részmunkaidőben napi 4 órás munkaviszony után fizet járulékot, az ezzel csak féléves szolgálati időt szerezne.) A jövő évtől vezetnék be az állami járadékot. Ezt az ellátási formát azok kaphatnák, akiknek 62 éves korukig nem sikerült 25 évnyi szolgálati időt szerezni. Ezt közpénzekből fizetnék. A következő évtől, azaz 1998-tól a nyugdíjkorhatár 62 év, de a rugalmasság szabályai szerint a 37 évnyi szolgálati idővel rendelkezők nyugdíjcsökkentéssel nyugdíjba mehetnének 57 éves korukban. Nyugdíjcsökkentésként annyiszor 0,3 százalékot számolnak fel, ahány hónap hiányzik a 62 éves korból. Nyugdíjat csak az kap, akinek minimum 25 év szolgálati ideje van. (Ennél kevesebb idővel valamilyen segélyszerű ellátást kap.) Minimális nyugdíjat azok kaphatnak, akik 62 évesek (vagy rokkantak), és az első és második pillérből együttesen nem éri el a nyugdíjuk a nyugdíjminimumot. A járulékfizetők - az újonnan munkába lépőkön kívül - választhatnak, hogy maradnak a felosztó-kirovó rendszerben, vagy a tőkefedezetit választják. Néhány évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Királyságban a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre tértek át, a szakemberek mintegy 500 ezerre becsülték az átlépők számát. Ám egy éven belül ötmillió ember választotta a tőkefedezeti pénztárakat. Argentínában az átlépők aránya ötvenszázalékos volt, mára a lakosság 70 százaléka választotta azt. A perui nyugdíjreformban az emberek 80 százaléka tőkefedezeti számlára helyezte pénzét, anélkül, hogy a reform elindítói részletezték volna az egyéni hatásokat. * Hogy melyik rendszer jobb, azt mindenkinek magának kell eldöntenie - állítja Bán Rita biztosításmatematikus. Számításai szerint a választás előtt kinek-kinek mérlegelni kell, hogy a nyugdíjazásáig hátralévő időben milyen jövedelemre számíthat, milyen kereseti kilátásai vannak. A számítások azt mutatják, hogy az átlagjövedelműeknek 40 éves korig érdemes a tőkefedezeti rendszert választani. De például egy 55 éves bankigazgatónak - magas jövedelme miatt - érdemes a tőkefedezeti rendszert választani, míg egy 28 éves szakképzetlen embernek a felosztó-kirovó rendszer jobb nyugdíjkllátásokat biztosít. Az átlagjövedelműeknek érdemes mérlegelni azt is, hogy milyen képességű emberekre lehet szükség a következő 10-15 évben a munkaerőpiacon. Minél folyamatosabb a járulékfizetés, azaz biztosabb a munkahely, annál nagyobb ellátásra lehet számítani. Ezért jó, ha meglévő szaktudásukat fejlesztik, kiegészítik más szakmákban is hasznosítható tudással. Az új, vegyes finanszírozású rendszerben az első pillérből (ezért a felosztó-kirovó rendszerben 20 százalékos járulékot kell fizetni) az életkereset - vagyis a bonyolult számítási technikákkal kiszámított nyugdíj összeg - 35-40 százalékát fizethetik nyugdíjként. A második pillérből (10 százalékos járulékfizetés a tőkeszámlára) az életkereset 20-25 százaléka járhat. Míg a férfiak nyugdíjként az életkeresetük 65 százalékát is megkaphatják az első két pillérből, addig a nők csak 55-58 százalékos nyugdíjhoz juthatnak. Ennek az az egyik oka, hogy a nők átlagosan több mint hatezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, viszont hoszszabb életre számíthatnak. 1996. OKTÓBERI., KEDD Ismét kerékbilincs lesz a fővárosban Tenczer Gábor NÉPSZAVA Október elsejétől a Fővárosi Parkolási Társulás által üzemeltetett parkolóterületeken kihelyezik a maximális várakozási időtartamot jelző táblákat, és átállítják a parkolóautomatákat. Pócs Attila, a parkolási rendszer programbiztosa lapunknak elmondta, hogy a közgyűlési rendelet szerint joguk van alkalmazni a kerékbilincset, de hét-tíz napos felkészülési időt adnak az autósoknak. Addig szórólapokon és egyéb módon tudatják az új rendszer életbelépését. " A rendelet ■ szerintaz Andrássy úton, az Oktogonon, a Teréz körúton, az Erzsébet körúton, a József körúton, valamint a József Attila utca-Széchenyi rakpart-Arany János utca-Bajcsy Zsilinszky út által határolt területen legfeljebb kétórás időtartamra váltható parkolási jegy; az Erzsébet téren, a Roosevelt téren és a Blaha Lujza téren pedig maximum három órára. Aki ezt az időtartamot túllépi, annak a meghatározott türelmi idő letelte után pótdíjat kell fizetni. A pótdíj összege a kétórás zónában 480, a háromórásban 720 forint lesz. Ha az autós három órával lépi túl a maximális időtartamot, a pótdíj összege duplájára erelkedik, ezen is túllépve pedig már öt■szörös pótdíjat kell fizetni. A kerékbilincset csak akkor alkalmazzák, ha valaki túllépi a megengedett időt, így annak, aki nem fizetett, de a maximális idő letelte előtt távozik, csak jótdíjat szabnak ki. Információink szerint a Fővárosi Közigazgatási Hivatal hamarosan másodszor is az Alkotmánybírósághoz fordul kerékbilincsügyben. Kérdésünkre, miszerint a kerékbilincs alkalmazásával nem kellene-e megvárni az újabb döntést, Pócs azt válaszolta: a közgyűlés más jogi háttér mellett megszavazta a rendeletet, így a bilincs használata az Alkotmánybíróság újabb határozatáig jogszerű. Taszári tervek a repülőtér hasznosítására Az IFOR-csapatok jelenléte sem technikai, sem jogi, sem katonai szempontból nem zárja ki a taszári repülőtér kettős hasznosításának lehetőségét - jelentette ki tegnap Kaposváron dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke sajtótájékoztatón. A megyei önkormányzat hónapok óta dolgozik azon, hogy polgári és katonai hasznosítású légikikötővé válhasson Taszár. Hamarosan megkezdődik az országos területfejlesztési koncepció szakmai egyeztetése, a tervezet egyetlen vegyes hasznosítású repülőteret jelöl meg, a somogyit. A megyei területfejlesztési tanács a napokban hagyott jóvá 5 millió forintot a légikikötő fejlesztési programjának kidolgozására. Dr. Kolber István találkozott Végh Ferenc altábornaggyal, a honvédség vezérkari főnökével, aki támogatta az elképzelést. Ha Somogyban tartósan maradnak az amerikai csapatok, egész Kelet-Közép-Európában modellértékű lehetne a repülőtér Taszáron.