Népszava, 1997. április (125. évfolyam, 75–100. sz.)

1997-04-28 / 98. szám

, 1997. ÁPRILIS 28., HÉTFŐ RÖVIDEN Kanadában választás lesz Jean­ Chrétien kanadai miniszterelnök bejelen­tette, hogy június máso­­dikán­ előrehozott álta­lános választásokat tar­tanak az országban. Felkérte az ország ál­lamfőjét, a I. Erzsébet királynőt képviselő fő­­kormányzót,­ hogy osz­lassa fel a parlamentet. A Voksolásra az eredeti időpontnál másfél évvel korábban kerül sor. Olasz helyhatósági erőpróba Vasárnap helyhatósági választásokat tartottak Olaszországban. A 9,37 millió­­ választópolgár Ilii település önkor­mányzatát és polgár­mesterét, hat megye el­nökét és önkormányza­tát újította meg. Ez az első erőpróba a tavalyi törvényhozási válasz­tások óta. A 15 ezer lako­súnál nagyobb telepü­léseken második for­dulót kell tartani, ha a jelöltek egyike sem sze­rez abszolút többséget. Kurdok tüntettek Németországban A német kormány kurd­­politikája ellen tüntetve mintegy negyvenezer kurd tartott nagygyűlést szombaton Düsseldorf­ban. A szónokok azt kö­vetelték, Németország szüntesse be fegyver­­szállításait Törökor­szágnak, és engedélyezze ismét az 1993 óta betil­tott Kurd Munkáspárt (PKK) működését. Új párt alakult Albániában A rend helyreállítását ígérő új párt alakult szombaton Albániában. A Mozgalom a Demok­ráciáért elnevezésű új pártot a 140 tagú parla­ment 14 tagja támogat­ja, ám további jobbol­dali és centrista erők tá­mogatásának megszer­zésére számítanak még a június 29-re kitűzött választások előtt. Jelölt gránáttal A jemeni választások egy független jelöltje két gránátot dobott va­sárnap az egyik válasz­tási irodára Ibb tarto­mányban. A robbanás­ban súlyosan megsebe­sült a jelölt ellenfelének, az államfő Általános Népi Kongresszus Párt­ja jelöltjének sofőrje. VILÁG Fujimori tagadja a kivégzések vádját Újabb gyanús részletek kerültek nyilvánosságra a hét végén a limai túszszabadító akció részleteiről. Fuji­mori perui elnök cáfolta a vádakat, miszerint néhány gerillát, akik megadták magukat, a kommandósok ki­végeztek. Egy madridi lap úgy tudja, az egyetlen túsz, aki életét veszítette az akció során, a perui elnök poli­tikai ellenfele volt. MTI-információ Peruban egy katonai kór­házban belehalt sebeibe egy kommandós, aki részt vett a limai akcióban - je­lentette a Reuter egy helyi rádióra hivatkozva. Utóbb a Raul Alvarez néven emlí­tett őrmester apja cáfolta a hírt, a Reuterral közölte: fia sebesülését egy őserdei ösz­­szecsapásban, a Fényes Ös­vény gerilláival tűzharcban szerezte, nem pedig a túsz­szabadító akcióban. A túszválság végső kime­netelével, a túszmentő ak­cióval kapcsolatban újabb gyanús részletek kerültek nyilvánosságra - írta a madridi El Mundo. Az ak­cióban egyetlen túsz vesz­tettez életét: Carlos Giu­sti bíró, Fujimori elnök közis­mert ellenfele, aki - így a spanyol lap - azért halt meg, mert..comblövést ka­pott, és elvérzett. Az El Mundo idézte Vladimir Paz de la Barra limai ügyvédet, aki szerint nem alkalmaztak szorító­kötést, pedig megtehették volna. Carlos Giusti az em­beri jogok feltétlen védel­mezője volt .Peruban­ egye­bek közt részt vett az ellen­zéki diákok lemészárlásá­val kapcsolatos „La Can­­tuta-ügy” kivizsgálásában. A bíró lakása ellen két íz­ben követtek el bombame­rényletet. Az El Mundo idézte ma­gukat megnevezni nem kí­vánó, kiszabadított túszok vallomásait, akik saját sze­mükkel látták: a felszabadí­tó fegyveresek azután lőttek le két terroristát, miután azok elhajították fegyverei­ket, és kegyelemért könyö­rögtek. Ezek a szemtanúk állítólag azt is látták, hogy a kommandósok megbilin­cselve elvezetnek egy har­madik fegyvertelen gerillát, akinek a holtteste később másik 13 társának hullájá­val együtt került elő. Alberto Fujimori perui elnök cáfolta, hogy a limai japán nagykövetséget meg­rohamozó katonák kivé­­gezték a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) túszejtő csoportjá­nak néhány tagját. „Teljes hazugság. Nem voltak kivégzések”­­ -mondta Fujimori a Reuters televíziónak adott nyilat­kozatában. A perui elnök szerint az MRTA öt fegyve­rese a túszmentő akció kez­detén végrehajtott robban­tásban vesztette életét. Öt másik gerilla, köztük Nestor Cerpa, a túszejtők vezetője, akkor halt meg, amikor felfelé rohant egy lépcsőn. Négy további fegyveres a katonákkal ví­vott harcban vesztette éle­tét, a felső emeleten. Arra a kérdésre, hogy a katonáknak adott parancs­ban kiköttek-e, hogy ne ejtsenek foglyokat és öljék meg a túszejtőket, Fujimori kijelentette: „A parancs és a cél a 72 túsz kiszabadítá­sa volt. Az összes túsz visz­­szanyerte szabadságát, az egyetlen áldozat később halt meg.” Korábban néhány túszt közölte, hogy a rohamosz­tag katonái legkevesebb két fegyverest kivégeztek, mi­után azok megadták magu­kat. Rodolfo Munante me­zőgazdasági miniszter, a kiszabadult túszok egyike, visszavonta a kivédésekről szóló első nyilatkozatát. Fujimori az NHK japán televízió­­ munkatársának elmondta, hogy személye­sen készítette elő a szaba­­dítási akciót, beleértve az alagutak ásását is. Fujimo­ri szerint a túszszabadítás kulcseleme négy periszkóp volt, amely az épületegyüt­tes alatt húzódó alagutak­­ból emelkedett ki Az öt alag­utat három hónappal ■ ez­, előtt kezdték ásni. A legna­gyobb alagútban, amely mintegy másfél méter ma­gas, és fagerendákkal dú­­colták alá, villanyvilágítás és szellőzőberendezés volt, valamint lőszerek és élelmi­szerek raktározására alkal­mas helyet alakítottak ki.. Fujimori elnök személyesen mutatta meg az újságíróknak a rezidencia alá épített legnagyobb alagutat MTI-telefotó Százhúszezren a pápai misén (Folytatás az 1. oldalról) •A volt kommunista orszá­gokban egyre jobban terje­dő anyagiasságra, vagyon­szerzésre és az igazi szelle­mi értékektől való elfordu­lásra mutatott rá bírálóan I. János Pál pápa szomba­ton Prágában, amikor a Hradzsinban négyszem­közt találkozott Václav Havel cseh államfővel. Ladislav Spacek elnöki szóvivő tájékoztatása sze­rint Havel egyetértett a pá­pa véleményével, s megje­gyezte, hogy jómaga is gyakran figyelmeztet ezek­re a jelenségekre. A szentatya vasárnap reggel találkozott Václav Klaus kormányfővel és fe­leségével. Klaus szerint a félórás találkozón a közép­európai térség problémái­ról beszélgettek, s a csehor­szági egyházi kárpótlás le­­záratlan ügye nem került szóba. II. János Pál még pénteken katolikus püspö­kökkel találkozva felszólí­totta a­ cseh államot, hogy folytasson párbeszédet az egyházzal a kommunista rendszer alatt elkobzott vagyona visszaadásáról. A­­ vasárnapi szentmise keretében a hívőkhöz inté­zett beszédében H. János Pál a jubileumi 2000. év közeledésére célozva arra buzdította a kereszténye­ket, hogy tevékenyen járul­janak hozzá az új civilizá­ció kialakításához. „Ismét felszólítlák benneteket, ne féljetek, és nyissátok meg országotokat Krisztus előtt” - hangsúlyozta a pá­pa, aki a rendszerváltást követő hét évben immár harmadik alkalommal lá­togatott el Csehországba. „Lengyel szülőföldjén kí­vül még egyetlen posztkom­munista országban sem járt ilyen gyakran a szentatya”–­­nyilatkozta elégedetten új­ságíróknak Miloslav­ Vlk prágai bíboros. A cseh rendőrség Prágá­ban, a pápára váró tömeg­ben letartóztatott egy lég­­pisztolyos fiatalembert, nem sokkal később elen­gedték, mivel nem jelent veszélyt a­ János Pálra­­ jelentett© a Prima cseh ke­reskedelmi televízió. A 22 éves férfi megpróbált ki­lépni az útra, amelyen a szentatyának kellett érkez­nie a repülőtérről. A felvé­teleken látszott, amint meg­motozzák a férfit, pisztolya mögötte hevert. A fegyver nem volt megtöltve. Lemészárolták a menekülteket? Washington közvetítőt küldött Zaire-ba MTI-információ A A washingtoni Fehér Ház különleges megbízással Zaire-ba küldte az Egyesült Államok ENSZ-nagyköve­­tét, Bill Richardsont, hogy béketárgyalásokat kezde­ményezzen Mobutu Sese Seko elnök és a lázadókat vezető Laurent-Désiré Ka­­bua között. A zaire-i lázadók vezető­je Kisanganiba érkezett, hogy Aldo Aiellóval az Európai Unió külön­­megbízottjával és Pierce Geretyvel, az ENSZ me­nekültügyi Főbiztosságá­nak helyi megbízottjával tárgyaljon a menekülttábo­rok ellátásának biztosítá­­­­sáról. A világszervezet fő­titkára, Kofi Annan azzal vádolta a lázadókat, hogy a segélyszállítmányok eljut­tatásának megakadályozá­sával „lassú halálra” ítélik a menekülteket. Az EU diplomatája magyarázatot követelt Kabilától arra, hogy mi lett a sorsa annak a mintegy százezer mene­kültnek, akik a héten tűn­tek el a Kisanganitól délre lévő táborokból. A táborok lakói, ruandai hutu mene­kültek szombaton a helyi lakosság és a lázadók által elkövetett tömeggyilkossá­gokról számoltak be.­ Alultáplált hutu fiút mérnek a gomai tábor­ MTI-telefotó Ortodox húsvét Oroszország és a Független Államok Közösségének több ezer ortodox templo­mában a Julianus-naptár szerinti ortodox húsvét al­kalmából a templomokban felolvasták II. Alekszij egy­házfő üzenetét. Moszkva és Oroszország pátriárkája közölte, megkezdődik a felkészülés a 2000. évre, és ekkor szentelik fel az újjá­épülő moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházat. A templomot Sztálin pa­rancsára robbantották fel. A hagyományos éjféli szer­tartást I. Alekszij egyelőre a moszkvai Vízkereszt szé­kesegyházban vezette. A szertartásra hivatalos volt Viktor Csernomirgyin kor­mányfő és az orosz vezetés több más tagja is. Románia-szerte hívők milliói vettek részt éjfélkor a feltámadási istentisztele­teken. Constantinescu ál­lamfő, Ciorbea miniszterel­nök, Petre Roman, a szená­tus és Ion Diaconescu, a képviselőház elnöke és az ország más vezetői vettek részt azon a szabadtéri ün­nepi szertartáson, amelyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje veze­tett. Temesváron a Corneanu bánáti metropolita által celebrált szertartáson I. Mihály és családjának több tagja is megjelent. Habsburg Ottó autóbalesete Habsburg Ottó súlyosan megsérült vasárnap egy autóbalesetben a bajoror­szági Diessen közelében. A 84 éves európai parlamenti képviselő, a Páneurópai Unió elnöke agyrázkódást szenvedett, a weilheimi kórházba szállították. Sé­rülése a DPA értesülése szerint nem életveszélyes. A balesetet okozó kocsi vezetője áttért a szembejövő sávba, nekilökte egy fának az autót, melynek utasa az utolsó osztrák császár és magyar király fia volt. NÉPSZAVA Nagy-Britannia földindulásra számít (Folytatás a 1. oldalról) A toryk 1992-ben 21 fős többséggel kerültek ki a választásokból, de ez nem bizonyult elégségesnek ah­hoz, hogy az ötéves megbí­zatás végéig többségben maradjanak: alsóházi lét­számfölényük már decem­berben semmivé vált­, feb­ruár óta pedig egyfős ki­sebbségben volt kénytelen kormányozni a Major-ka­binet. Tony Blair m­unkás­­párti vezér vasárnapi nyi­latkozatában felszólította a választókat: ne ajándékoz­zák meg a konzervatív pár­tot az egymás utáni ötödik kormányzati megbízással John Major kormányfő ugyanakkor drámai felhí­vásban óvta a polgárokat a Labour-jövő jelentette k­­ i­dérétől. Major több vasár­napi elemzés szerint jó eséllyel politikai vezetői pályafutásának utolsó há­rom napját kezdi hétfőn, s a megjósolt földindulás után bejelenti, lemondását. REFLEKTOR Igen a vegyi fegyverek betiltására Az utolsó előtti pillanatban, látványos meggyőzési kampánnyal vette be a wa­shingtoni szenátust Clinton elnök és új diplomáciai csapata. A kétkedő hon­atyákat végül sikerült megnyugtatni, hogy az amerikai érdekeknek megfelel a vegyi fegyverek gyártásának, felhalmo­zásának és használatának tilalmát M-t mondó nemzetközi megállapodás. Igen­nel voksolt 74 szenátor, s csupán 26-an mondtak nemet. A nagy fontosságú szerződés egyébként kedden, április 29- én az amerikai ratifikálástól függetlenül is életbe lépne. Az előírások szerint eh­hez 65 államban kellett törvénybe iktat­ni. A 65. ratifikáló tavaly októberben éppen Magyarország volt, a 75. most az Egyesült Államok lett. Sokáig úgy nézett ki, éppen a vegyi fegyverekre elsőként önkéntes morató­riumot hirdető amerikaiak maradnak ki a republikánus többségű szenátus vona­kodása miatt. E kérdésben pedig nem pártszínek mentén húzódott a választó­­vonal. A vegyi fegyverek betiltását an­nak idején a republikánus Reagan elnök szorgalmazta, utóda és egykori alelnö­­ke, Bush elnöksége idején került sor az aláírásra, a demokrata Clinton kiállt a vegyi fegyverek betiltása mellett, de a szenátusban már négy éve halogatták a ratifikálást. Bár több volt védelmi mi­niszter ellenezte a szerződést, az utolsó pillanatban olyan nagyágyúk vélték kö­telességüknek, hogy odaálljanak Clinton mellé, mint tavalyi kihívója, Bob Dole, s a talán legnépszerűbb amerikai politi­kus, Colin Powell. Az öbölháborúban nagy valószínűség­gel harci gázok, vegyi anyagok hatásá­nak kitett katonák kálváriája önmagá­ban is meggyőzően mutatja, miért lenne fontos végleg megszabadulni a tömeg­­pusztító fegyverek kategóriájába tarto­zó vegyi fegyverektől. Clinton azzal ér­velt, a megállapodás eszköz lehet a nemzetközi terrorizmus megfékezésére, s az Egyesült Államoknak mindenkép­pen példát kell mutatnia. Annál is in­kább, mivel a világ legnagyobb vegyi­­fegyver-készletével és gyártókapacitá­sával éppen az­ Egyesült Államok és Oroszország rendelkezik. Oroszország és Kína aláírta, de még nem ratifikálta a megállapodást. Jelcin orosz elnök már beterjesztette ratifiká­lásra a szerződést a duma elé, de kérdés, hogy keddig szavaznak-e ennek ügyé­ben. Az orosz készletek felszámolásá­nak egyik legfőbb akadálya, hogy nincs rá elég pénz, nemzetközi segítségre szo­rulnak a megsemmisítéshez. A ratifikálás elmaradása annyiban hátrányosan érintette volna a Clinton­­kormányzatot, hogy Amerika nem vehe­tett volna részt a szerződés betartásá­nak ellenőrzésében. A megállapodással szemben a legfőbb kifogás, hogy nem részesei azok az országok, amelyeknek a tevékenységét leginkább kellene korlá­tozni, amelyekről azt gyanítják, rendel­keznek vegyifegyver-készletekkel. , Az aláírók között nincs ott, Irak, Líbia és Irán. Clinton végül is azzal győzte meg ellenfeleit, hogy a szenátus elnökéhez, Trent Lotthoz írt levélben vállalta, Wa­shington felmondja a szerződést, ha úgy tapasztalja, hogy nem sikerül érvényesí­teni az előírásait. Sikeresen vette hát ezt az akadályt az új Clinton-csapat, a meggyőző kampány motorjaként sorra adta az interjúkat Albright külügyminiszter asszony és Cohen védelmi miniszter. Az erőpróba jó felkészülés volt a következő le­atáro­­zásokra. A külügy- és a védelmi minisz­ter időközben már a NATO-bővítés mellett érvelt a szenátorok előtt. Ha de­cemberre valóban befejeződnek az első körben meghívott országokkal a csatla­kozási tárgyalások, az új NATO-tagok felvételét is kétharmados többséggel kell majd szentesítenie az amerikai sze­nátusnak. Elekes Éva

Next