Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)

1997-06-24 / 145. szám

4 1997. JÚNIUS 24., KEDD RÖVIDEN Alaptőke-emelés a Postabanknál Ma zárul a Postabank zártkörű alaptőke-emelésének kétnapos részvényjegyzése. Mint korábban beszámol­tunk róla, a bank közgyűlése 5-10 milliárdos alaptő­ke-emelést határozott el zárt körben. A tőkeemelésben a közgyűlés döntésének értelmében a társaság két kül­földi tulajdonosa, az osztrák Volksbank és a szintúgy ausztriai székhelyű Generali vehet részt. Rajtuk kívül többek között az Egészségbiztosítónak, a Mávnak, a Mólnak, az MVM-nek adták meg a lehetőséget. A ma­gánszektorból pedig információink szerint mások mellett a Műszertechnika, a Globex, az Atlasz biztosí­tó és a Bankár Kft. Fogadási rendszert vásárol az ÁPV Rt. A magyar fél várhatóan megvásárolja az ausztrál NSW TAB cégtől a lóversenyek modern fogadásszer­vező rendszerét. Ezt korábban az ausztrál állami vál­lalat működtette Magyarországon, ám veszteségeire hivatkozva áprilisban kivonult a magyar piacról. Vö­rös István, az ÁPV Rt. illetékese elmondta: a kormány csütörtöki ülésén foglalkozik a magyar lóversenyzés stratégiájával. Amennyiben elfogadják a privatizációs szervezet előterjesztését - amit a gazdasági kabinet már jóváhagyott - úgy a fogadás problémái is meg­szűnhetnek. A szakember a rendszer tervezett megvá­sárlásának részleteit nem ismertette. Nyíltvégű lesz a CA devizaalap A CA Devizakötvény Alap július 1-jétől nyíltvégűvé alakul át, azaz a befektetési jegyek bármikor vásárol­hatók vagy visszaválthatók és mindenki számára elér­hetők lesznek - jelentették be a CA Értékpapír Befek­tetési Alapkezelő Kft. sajtótájékoztatóján. Lantos Csaba, a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója el­mondta: új befektetési formát kínálnak, amely hosszú távú megtakarítást szolgál, alacsony kockázattal jár, hiszen a befektetés a fejlett országok legjobb állampa­pírjaiba történik. További előnye, hogy lekötés nélkül is jobb hozamot biztosít, mint a hagyományos deviza­betétek. Az alap bekerül a folyamatos napi forgalma­zásba, s így gyakorlatilag látra szóló devizaszámla­ként működik, mivel vagyona a legfejlettebb OECD- országok állampapírjaiban ölt testet. Tűzelhalásos almak és birsfák Szabolcsban A befejeződött laboratóriumi vizsgálatok igazolták: Nagyhalász után Encsencs, Rohod és Nyírszőlős hatá­rában is felbukkant a tűzelhalás, s egy ötödik nyírségi településen, Leveleken is találtak beteggyanús fákat. A tünetek alapján szinte biztosra vehető, hogy az utóbbi helyen is az Erwinia Amylorova baktériuma támadta meg a hajtásokat, de természetesen végleges diagnózis csak a tesztellenőrzések elvégzését követően állítható fel. Nagyhalászon három, Encsencsen és Rohodon egy-egy gyümölcsösben mintegy száz almafa néhány hajtását pusztította el a kór. A védekezést mindenütt megkezdték, az elszáradt hajtásokat az úgynevezett zöld részig vágják le és elégetik. Jégverés Dél-Somogyban Barcs határában jégverés pusztított hétfőn délelőtt, a helyszínt a szakadó eső miatt nem tudták megközelí­teni a kárfelmérők. Szabó Gyula gazdajegyző a távira­ti irodát arról tájékoztatta, hogy ez a jégverés legújabb hulláma a vidéken: a hét végén Darányi, illetve annak Istvándival közös határát verte el a mogyoró nagyságú szemekből álló, száraz jég, csaknem ezer hektáron ment tönkre a termés, a falubeli utcákon pedig 6-8 centiméternyi jeget söpörtek le a járdáról az emberek. Egy hét leforgása alatt kétszer verte el a jég a darányi határt. A kár az előzetes becslések szerint legkevesebb 50 millió forintos. A Somogy Megyei Agrárkamara azt indítványozta, hogy a jégkárt szenvedett dél-somogyi részt nyilvánítsák katasztrófa sújtotta területnek. Nagyobb kedvezményt kapnak a bizonytalan befektetések A héten a kormány elé kerülhet a kockázati tőkéről szóló jogszabály koncepciója A kockázatitőke-finanszírozás jelenleg a magyar gazdaságban csak csírájában ta­lálható meg, pedig ez a befektetési forma lenne hivatott a középvállalkozásokat pénzügyileg megerősíteni - olvasható a kockázatitőke-törvény kormány elé kerü­lő koncepciójában. A koncepció egyrészt a kockázati tőkéről szóló szabályozás szükségességét van hivatva magyarázni, de meghatároz több fontos kérdést is, pél­dául az egymilliárdos minimális alaptőke­­követelményt. A tervezet szerint a kocká­zati tőke nagyobb adókedvezményben ré­szesülne, mint más befektetések. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A kockázatitőke-törvény megalkotásának célja, hogy olyan finanszírozási rend­szert alakítsanak ki, amely a nagy növekedési képessé­gű kis- és középvállalkozá­sokat segíti hosszú távú be­fektetéseivel. A kockázati befektető alaptőke-emelés­sel tulajdoni hányadot sze­rez a vállalkozásban, és ez­zel a plusz pénzzel segíti an­nak fejlődését- A kockáza­ti tőke megtérülése a vál­lalkozás értékének növe­kedéséből következik, a be­fektető akkor tesz szert nyereségre, ha jó áron lesz képes értékesíteni tulajdoni hányadát. A befektetés azért kockázatos mert a leg­több esetben a tőke nem té­rülhet meg, a pénz bennra­gad a vállalkozásban, mivel annak tulajdoni hányadát nehezen vagy csak alacsony áron lehet eladni. A kocká­zati tőke haszna azokban a társaságokban keletkezik, amelyek valóban nagy nö­vekedést produkálnak. Ez a haszon azonban akkora le­het, hogy kiegyenlítheti a máshol keletkezett vesz­teségeket. A kockázati tő­ke állami segítésére a terve­zet szerint azért van szük­sége mért a hosszú távú, kockázatos befektetése­ket vonzóvá kell tenni. A tervezet elsősorban a hazai intézményi befekte­tőkre, biztosítókra, nyug­díjpénztárakra, befektetési alapokra számít a kockáza­ti tőke képzésében, de a külföldi kockázatitőke­­szervezetek és a nemzet­közi pénzügyi intézményi befektetők részvételével is számolnak. A magánsze­mélyek bekapcsolódását közvetlenül a törvény meg­jelenése után nem várják az előkészítők, mivel őket a jogszabály tervezete szerint korlátoznák a kockázatitő­­ke-befektetésben. A magán­­személyeknek minimálisan egymillió forint értékű koc­­kázatitőke-jegyet, illetve részvényt kellene szerezni­ük, így valóban csak a profi befektetők jelenhetnének meg ezen a piacon. A törvény koncepciója szerint a kockázatitőke­társaságokra és kockázati­­tőke-alapokra közel azonos feltételek vonatkoznának. A társaságok és a pénz­alapok létrehozásának feltétele egymillió forintos, készpénzben meglévő tőke befizetése lenne. A befekte­téssel az alap és a részvény­­társaság is tőzsdén nem szereplő társaságot céloz­hatna meg, és egyáltalán nem szerezhetne részese­dést tőzsdei társaságban. A kockázati befektető nem szerezhetne osztalékelsőbb­ségi részvényt, és nem fek­tethetne be másik alapke­zelőbe. A kockázatitőke­társaság csupán annyi in­gatlant vásárolhatna, amennyi a működéséhez szükséges, az alap pedig egyáltalán nem fektethetne be ingatlanokba. A kocká­zat megosztása miatt az alaptőke 15 százalékát nem haladhatná meg az egy tár­saságba fektetett összeg. A törvény koncepciója szerint az alapoknak és a társasá­goknak meghatározott időn belül alaptőkéjük 50 vagy pedig 70 százalékát be kell fektetniük. Arra a tervezet több variációt tartalmaz, hogy az alaptőke hány szá­zalékát kell befektetni, a fennmaradó összeget azon­ban állampapírban kellene tartani. A kockázatitőke­társaságok­­részvényeinek jegyzését és az alapok tevé­kenységét, valamint az alapkezelőket az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­ügyelet felügyelné. Az állam­ kisebbségi tu­lajdonosként közvetlenül is szerepet vállalhatna a kon­cepció szerint a kockázati­­tőke-társaságokban és -ala­pokban. Ennek egyrészt cél­ja az, hogy ezt a formát még vonzóbbá tegye a befekte­tők számára, másrészt pe­dig az, hogy az állami rész­vétellel alapított társasá­gok és alapok tevékenysége a kormányzat által támo­gatandónak tartott, elma­radott térségekbe is irá­nyulhatna. A tervezet szerint a koc­­kázatitőke-befektetésekre nagyobb adókedvezmények vonatkoznának. A magán­­személyek a befektetésiál­­lomány-növekedésük 40 százalékát kaphatnák meg adóhitelként, más befekte­téseknél ez 30 százalék. A magánszemélyek kockáza­­titőke-társaságokból fel­vett osztaléka után, illetve a részvényekkel, valamint a befektetési jegyekkel elért árf­olyamnyeresége után az adó nem 20, hanem csupán 10 százalékos lenne. A koc­kázati tőke utáni céltar­talékképzést pedig elis­mernék írdítcégként a tár­sasági adóban. A vártnál kisebb gázáremelés (jobbra) munkatársával egyeztet szárnyalása is bizonyít. A piac egy 17-18 százalékos földgázáremeléssel lett volna „boldog”, de a jelen­legi helyzetet figyelembe véve és a pénteken kiszi­várgott információk birto­kában 13 százalékos drá­gulással is kiegyeztek vol­na. (Ekkora emeléssel ugyanis 18 forint fölé ke­rült volna a gáz viszontela­dói ára.) Tegnap az emelés hírére a kereskedési nap elején az olajipari vállalat részvényárfolyama jelentő­sen visszaesett és 4000 fo­rint alatt kereskedtek a pa­pírral. A nap végére vi­szont ismét emelkedni kez­dett a részvény, és vissza­kúszott 4040 forintra. (Folytatás az 1. oldalról) Minthogy a Mol gázértéke­sítésének 67 százaléka szár­mazik importból, és azt a vi­lágpiaci áron szerzi be, amely 22 forint körül mo­zog, és azt jelenleg 15,81 fo­rintért tudja értékesíteni, je­lentős vesztesége származik ebből az üzletágból. Július­tól a nagykereskedelmi gázár 17,95 forintra emelke­dik, amely nem oldja meg az üzletág gondjait. Szabó Imre úgy véli, az energiahivatal nem fogad­hatja el, hogy a Mol szeretné beépíteni a gáz árába a nemrég felépült zsanai gáz­tároló építési költségeit. Az energiahivatal vezetője azt a véleményt vallja ebben a kérdésben, hogy a biztonsá­gos gázellátáshoz a zsanai tárolóra szükség volt, de azt a Molnak a nyereségéből kell finanszíroznia. Szabó Imre energiahivatali elnök A tőzsdei befektetők a je­lenlegi gázáremelésnél na­gyobbat vártak, amit a Mol-papír múlt hét végi Drágulnak a távhődíjak is A központi gázáremelés számaiból szakértők szerint az eredetileg tervezett 5 százalékos távhődíjemelés he­lyett mintegy 10 százalékos fogyasztói távhőárdrágu­­lás következik - mondta lapunknak Bőhm András, a fővárosi SZDSZ-frakció vezetője. Ez nagyon sok mind a lakossági, mind az intézményi fogyasztók számára, hiszen közismert a távhővel fűtő társadalmi réteg anyagi helyzete. A főváros vezetése megpróbálja eléírni, hogy a kormány tárgyalja újra a gázár emelését. Ha ez nem sikerül, akkor megpróbálják a „keletkezett rést” valamilyen módon kitömni a Főtáv privatizációjából származó bevétellel. A távhődíjemelés pontos mértéké­ről a most csütörtöki, önkormányzati testületi ülésnek kell döntenie. Döntés­­ a Mezőbank eladásáról Ha a kormány csütörtökön elfogadja a Kormányzati­ Ellenőrzési Iroda jelentését a pénzintézettel kapcsola­tos állami garancia bevál­­ tásáról, az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő­ Részvénytársaság július el­sejével meghirdetheti így a Mezőbankot - mondta Né­meth Gábor, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója. A bankban lévő állami tulajdon értékesítésére a privatizációs szervezet­nek már május 31-ig kel­lett volna kiírnia a tendert. A Kormányzati Ellenőrzési Iroda azonban vizsgálatot kezdett a bankkal kapcso­latban. Miután a KEI le­zárta az ellenőrzést, a kor­mány várhatóan csütörtöki ülésén tárgyalja a jelentést. P -i-­ GAZDASÁG ,B” KATEGÓRIÁS RÉSZVÉNYEK TŐZSDEI FORGALMA 1997. június 23. A Üzlet­szám Árfoly.­érték Ft Érték­papír (db) Nyitó­ár forint Záró­ár forint Átlag­ár forint Trend (+.0.-) Agrimitex n._ — ■ —­— Aranypók­---i -Balaton Fűszért1 4 3001 4300 4300 4300+ Bonbon Hemingway­--• ■ -Csemete-Julius Meinl 40 0004 10000 10000 10000 Csopak9 9191890 3247 2 850 2 900 2 831 Domusz 4 829 50012 000 415 400 4020 Eravis­------Garagent Global­2­­. -Globus3 349500 200 1760 1735 1748+ Goldsun2 56100 330 170 170 170-Horizon Multip. 12 1 783 404 9220 195 200 193+ Hunnapent n.­------Kékkúti Ásványvíz­------Deviza Factory Rt.­------Mező­gép Rt. 15 3598005 1223 2900 2 945 2942+ Nitroil­------Novotrade­------Pannonflax5 1 088350 731 1500 1550 1489+ Pannon-Váltó 3 121 800 210 580 580 5800 Quaestor Rt.2 196000 70 2 800 2800 28000 Rizikó Factory Rt.2 52200026050 8700 8­700 8700­ Skála-Coop „S"­------Skála-Coop „T"5 10934500 6260 1675 1675 1747-ÖSSZESEN: 67 32715349 33556 NÉPSZAVA Ma szavaznak a reklámtörvényről NÉPSZAVA-információ Az Országgyűlés várhatóan ma fo­*­gadja el a reklámtörvényt. A hirdeté­si szakma majdnem negyed százada várt a jogszabály megszületésére,­­ an­ely rendezni hivatott a reklámo-­ zás­ szétszórt, sokszor egymásnak el­lentmondó szabályait. A közel 100 milliárd forintos forgalmat bonyolító az európai ^N­^^i&Árásoknafe­­megfelelő "tön­­"^^pf^l^^n­^S^tartható^i.ési.. betartatható. A jogszabály megszületését rendid-*­vül sok vita kísérte, de a szakértők szerint sikerült olyan kompromisszu­mokat találni, amelyek nem korlá­tozzák túlzottan a reklámtevékeny­séget, figyelembe veszik a fogyasztók hiteles tájékoztatásának elvét s az if­júság, az egészség védelmének szem­pontjait. A reklámszakma például elfogadta a dohánytermékek és a szeszes italok hirdetésének korlátozását, azt, ho­gy iskolák, egészségügyi intézmények*­ közelében, ifjúsági, mozielőadás Zrt. előtt nem lehet ezeket a termékeket reklámozni. A reklámosok szerint azzal, hogy a törvényben is megjelent az önszabá­lyozás lehetősége, a hirdetések a tör­vény szeptember elsejei hatálybalé­pése után egy szigorú szakmai és tör­vényességi szűrőn keresztül jelennek meg. - I­0 . így a reklámtörvénnyel nemcsak a jogszabályban teremtették meg an­nak feltételeit, hogy a hirdetések piindgnks megfzégelésére. jejgjljenek * létre­egy blgai szervezet^'amely a folyton változó feltételek­ mellett is ügyel a rendre.-!;' : „A” KATEGÓRIÁS RÉSZVÉNYEK TŐZSDEI FORGALMA 1997. június 23. RÉSZVÉNYEK ÜZLETKÖTÉSEK Üzlet­szám Árfoly.­érték Ft­ Érték­papír (db) Nyitó­ár forint Záró­ár forint Átlag­ár forint Trend M.-) BorsodChem 18 23 852 850 3358 7050 7100 71030 Cofinec 3 752 750 142 5300 5 300 53010 Danubius 32 68 731 025 12 653 5 380 5440 5 432+ Dunaholding. -----Egis 1 27 76 895 380 6594 11700 11695 11661+ Fotel 23 12 795 690 89 480 143 143 1430 Gardenia - -­-----Gardenia 1 21 5 206 655 3463 1500 1500 15040 Graboplast 26 50 074 670 5773 8 650 8700 8 674+ Humán Rt. 24 10 490 090 3402 3000 3060 3 084+ IBUSZ­--Ií­--Inter-Európa Bank 22 66 504 000 1450 45 900 45 800 45 865-Konzum­- -­----Mal 595 1 515 910 855 378 875 3 980 4 040 4001-OTP 59 65 378 875 14 337 4 550 4 575 4 560+ Pannonplast 15 53 080 450 5 588 9 500 9500 9499-Pick Szeged­------Prímagáz8 2 368 710 220 10 890 10710 10767-Richter 80 442 084 950 28033 15 600 15 905 15 770+ Soproni Sörgyár2­­ 223 245 41­5 445 5 445 5 445-Styl *­---■­--TVK 418 626 191 780 200 441 3095 3140 3124+ Zalakerámia 123 251 165 435 34595 7250 7250 7260-Zwack Unicum7 2 405 750 611 3990 3990 3 9370 ÖSSZESEN: 1 503 3 274113 160 789 056 -13,94 +167,23 -29,73 +3,45 +28,50 1 S88S8qc§g888S&ilro A - ,• • _ 6488,63 Ü -16480.41 L . ■í:.- - H J 1 V ■ I | n| 6450.58 L 16460331J I p y■ rwr v P-----------h mIPpi 18313,181 cír Az OTP Bank Rt. valutaárfolyamai Érvényben: 1997. június 23. Pénznem vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban Ausztrál dollár 135,71 143,55 ;—PHPN­inSIE5^B­HM— Francia frank 30,94 32,761 ^—■ 1EB Holland forint 92,74 98,24 Japán jen (100) i“.R T. 156,63­­-13165,35 3. Kanadai dollár 129,89 137,51 ■ 1^ Olasz líra (1000) 107,01 1113,01 Osztrák schilling (100) 486,00 *?31168,30 Portugál escudo (100) 102,86 110,28 Spanyol pezeta (100) 1123,61 ■■■■ Svájci frank 125,31 132,41 USA*dollár :­­ 3*81,42 32 ‘ 190,42 ECU (Európai Unió) 203,37 217,53 A BUDAPESTI ÁRUTŐZSDE DEVIZA­SZEKCIÓJÁNAK HATÁRIDŐS ÁRFOLYAMAI Német márka USA-dollár Angol font 1997. szeptember 111,52 191,41 314,50 1997. december 115,90 197,70 323,45 1998. március 120,01 203,70­­1989.június 123,90 206,00

Next