Népszava, 1997. október (125. évfolyam, 229-254. sz.)
1997-10-18 / 244. szám
Haragszik a földkéreg Olaszország alatt 9. oldal 16 OLDAL ÁRA: 39 FORINT , 125. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM 1997. OKTÓBER 18., SZOMBAT Szemüveges III. Richárd az Asbóth utcában 11. oldal Kovács István magabiztosan készül a boksz-vb-re 14. oldal Népszavazás, csak a NATO-ról A kormány kitart a referendum már elfogadott időpontja mellett Csak a NATO-csatlakozásról lesz népszavazás november 16-án - jelentette be Horn Gyula miniszterelnök a tegnapi, rendkívüli kormányülés után. Erről a kormány módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek. Az állampolgárok október utolsó napjaiban megkapják a népszavazásról szóló értesítést. NÉPSZAVA-összeállítás Horn Gyula miniszterelnök és Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes együtt jelentette be: megtartják november 16- án a népszavazást. A szavazólapokon azonban csak a NATO-csatlakozásról kérik az állampolgárok véleményét. A kormány már be is nyújtotta az Országgyűlésnek azt a módosító javaslatát, mellyel törölnék a korábbi, októberi határozatból a földdel kapcsolatos kérdéseket. A szavazás akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak fele és még egy ember voksol, illetve ha a választók 25 százaléka azonos véleményt ír a szavazócédulájára. Horn Gyula megismételte: a módosító javaslat elfogadásához nincs szükség az ellenzék támogatására, hiszen a kormányzati többség rendelkezik a szükséges 250 képviselői vokssal. Horn Gyula mint az ország miniszterelnöke minden „jó szándékú parlamenti képviselő” nevében elnézést kért az állampolgároktól azért a bizonytalanságért, ami az Országgyűlésben e kérdéskörben kialakult. „A bonyodalmakat, a bizonytalanságot mindenki tudja be az ellenzék fondorlatainak, csatározásainak. Sajnálom, hogy szűk pártpolitikai megfontolások maguk alá gyűrték az országos érdekeket is. Remélem, hogy levonja az ellenzék is az eddig történtek tanulságait, és támogatja a NATO-csatlakozásról tartandó népszavazást - hangsúlyozta a kormányfő. Kuncze Gábor arról tájékoztatott, hogy jelenleg is van egy érvényes országgyűlési határozat a népszavazás kezdeményezéséről. Függetlenül attól, hogy az Országgyűlés a népszavazással kapcsolatban most két másik javaslatot tárgyal, a referendum előkészítése folyhat. A szavazólapok elkészítését azonban csak az országgyűlési határozat megszületése után kezdik meg. A választópolgárok október végén megkapják az értesítést a szavazásról. A parlamenti pártok jelölhetnek képviselőket a szavazatszedő és -számláló bizottságokba, illetve ezek munkájának ellenőrzésére. Kiss Elemér, a miniszterelnöki hivatal államtitkára elmondta, hogy a módosító határozat meghozható úgy, hogy a házszabály rendelkezéseitől nem kell eltérni vagy kivételt alkalmazni. Arra a kérdésre, hogy mi akadálya van annak, hogy az ellenzék kérdései is felkerüljenek a szavazócédulákra, a miniszterelnök azt felelte: mint minden kezdeményezésnek, ennek is végig kell járnia a parlamenti döntési folyamatokat. (Folytatás a 2. oldalon) .■ ' tSlp!pí Horn Gyula és Kuncze Gábor a döntés bejelentése után Gy. Balázs Béla felvétele A konténer sem megoldás Andrássy Antal NÉPSZAVA Indulatos, késő éjszakába nyúló vitát követően Székesfehérvár önkormányzatának képviselő-testülete döntött az elhíresült Rádió 11. szám alatti 43 bérlemény megszüntetéséről, a benne jogcím nélkül tartózkodó 73 ember elhelyezéséről. Eszerint a víz-, csatorna-, villanyszolgáltatás nélkül maradt, műszaki állapotát tekintve katasztrofális épületet ez év végéig lebontják. A benne illegálisan lakó, többnyire nem is székesfehérvári 73 romát - köztük 37 kiskorút - ideiglenesen a Takarodó utcában felállítandó, az SFOR által Boszniában is használt korszerű lakókonténerekben helyezik el 1998. július 31-ig. Az egyenként 24 négyzetméteres konténerekből 15-öt állítanak fel, s ennek 25 millió forintos költségét az önkormányzat vállalja. (Folytatás a 3. oldalon) Matrica legkorábban 1999-től Elfogadták a Pénzügyminisztérium javaslatát A Gazdasági Kabinet úgy látja, hogy a elmondta: a kabinet ezenkívül támogatjövő évi költségvetésben a nyugdíjeme tő a kötelező gépjármű-felelősségbiztetésre biztosított összegek elegendőek sírás díjának felszabadítására tett pénzlesznek az idősek járadékainak kifizeté- ügy-minisztériumi javaslatot, az igazolére. Draskovics Tibor, a Pénzügymilomatricák bevezetésére azonban jövinisztérium közigazgatási államtitkárare biztosan nem lesz mód. Várkonyi Iván NÉPSZAVA Költségvetési oldalról nézve 21,5 százalékkal növekednek a nyugdíjszerű ellátások, a nyugdíjemelés azonban 19 százalékos lesz, a maradékot az özvegyi ellátások nagyobb mértékű növelésére fordítják. Mint ismert, a nyugdíj-biztosítási önkormányzat 21 százalékos nyugdíjemelést javasolt, mivel úgy látta, a bérek idei növekedése nagyobb lesz a vártnál a hatályos jogszabályok értelmében (a nyugdíjemelés mértékének meg kell egyezni az átlagos bérnövekedés ütemével). Draskovics közölte, a bérek idei növekedésének üteme még nem látható előre, ezért úgy gondolják, a 21,5 százalékos nyugdíjkiadási növekedés csak jó becslésnek mondható. A Gazdasági Kabinet támogatta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának felszabadítására tett pénzügyminisztériumi javaslatot. Eszerint a kötelező díjat három éven át még a pénzügyminiszter határozná meg, azonban a biztosítók évenként növekvő mértékben térhetnének el a központilag megszabott ártól. Jövőre az eltérés mértéke 5, 1998-ban 10, 1999-ben pedig 15 százalékos lehetne. Draskovics szerint a díjak felszabadítása nagyobb versenyt teremthet a piacon. A kötelező díj gyorsabb emelkedésének meggátolásában az is segíthet, ha növelik a befizetések ellenőrzését. Ezt a kabinet akkor tartja megvalósíthatónak, ha a biztosítók nyilvántartásaikat összevethetik a rendőrségével, és így kiderülhet, melyik autónak nincs kötelező biztosítása. A rendszer a jövő év közepétől várhatóan már működni fog, és ennek tapasztalatai alapján dönthetik el, hogy szükség van-e egyáltalán a díjfizetést igazoló matrica bevezetésére. A Népszavának Draskovics azt mondta, a matricákat legfeljebb 1999 elejétől lehet bevezetni. A rendszert megdrágíthatja, hogy a díjfizetés negyedévente vagy havonta történik. Két harci eb van hazánkban Magyarországon összesen két harci kutya él - legalábbis a februári törvénymódosítás óta csupán enynyi ilyen állatot jelentettek be a helyi állatorvosnak, illetve a jegyzőnek. Mint ismeretes, a T. Ház törvényt hozott a harci ebek tartására, behozatalára és tenyésztésére, ám ez sokak szerint végrehajthatatlan. (Írásunk a 3. oldalon) Brüsszel szabja meg a menetrendet Interjú Kovács László külügyminiszterrel A kormány biztosítani fogja, hogy november 16-án megtartható legyen a népszavazás, az eredetileg tervezett időpontban és csak a NATO kérdéséről - hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Kovács László. A külügyminisztert az Alkotmánybíróság döntése és a rendkívüli kormányülés után kérdeztük, most már bizonyosra vehető-e, hogy megtartható a referendum a NATO-csatlakozás kérdéséről. Elekes Éva NÉPSZAVA - Az ellenzék azt mondja, hogy most ugyanott vagyunk, ahol egy héttel ezelőtt voltunk, s az ő álláspontjuk mit sem változott. Megtehette volna a kormány, hogy módosító indítvánnyal eleve az eredeti népszavazási kiíráshoz ragaszkodik? Egy héttel ezelőtt ezt nem lehetett volna megtenni, az ellenzék ugyanis megakadályozta, hogy csak a NATO kérdéséről, kivételes eljárásban döntsön a parlament a hatpárti egyetértés demonstrálásával. Ezt az ellenzék „nem” szavazatai tették lehetetlenné. Most nem kivételes eljárást, csak gyorsított eljárást kezdeményezünk, ennek keresztülviteléhez elég a kétharmados többség, nincs szükség a parlament négyötödének támogatására. Időközben azt is sikerült tisztázni, hogy ez az eljárás nem ütközik alkotmányos akadályba. Az Alkotmánybíróság nem kifogásolja, hogy a Göncz Árpád köztársasági elnök által eredetileg kiírt időpontban csak a NATO kérdéséről legyen népszavazás. Sokan hibáztatják a kormányt, hogy egyáltalán belement a NATO- csatlakozás és a földtulajdon ügyének összekapcsolásába. Mi kezdetben ezt elleneztük, hiszen miközben kétségtelenül olcsóbb egyszerre tartani a két népszavazást, a két kérdéskör egymásra nem kívánatos hatást fejthet ki. Magyarországon a föld kérdése erős érzelmeket vált ki, és úgy gondoltuk, nem lenne jó, ha ezek a NATO-népszavazást befolyásolnák. A kompromisszum érdekében mégis hajlandók lettünk volna az összekapcsolásra. Az Alkotmánybíróság döntése ezt lehetetlenné tette, ezek után térünk vissza az eredeti állásponthoz, hogy csak a NATO kérdéséről legyen népszavazás. (Folytatás a 6. oldalon) Vihar egy pohár vízben Tom Lantos képviselő nyilatkozata lapunknak Kepecs Ferenc NÉPSZAVA Tom Lantos egy politikai konferencián tartózkodik Budapesten. A magyar származású amerikai képviselőt kérdeztük: Hogyan hat a népszavazás körüli bonyodalom az Atlantióceán túloldalán? - Ez nem téma Amerikában, inkább úgy nevezhetném, hogy vihar egy pohár vízben. A NATO-bővítés figyelmet keltett odaát, de az senkit sem érdekel, hogy ennek témáját itt össze akarták kapcsolni a földvásárlások ügyével. Meg kell érteni, hogy Magyarországnak sokkal fontosabb a NATO, mint a NATO- nak Magyarország. Ezt itt sokan másként hiszik, s azt gondolják, hogy diktálhatnak. Tévednek. Magyarországnak békés, nyugodt, demokratikus képet kell mutatnia a Nyugat felé. - Azokat sem érdeklik a nem mindig épületes magyar belpolitikai bonyodalmak, akik hivatásszerűen foglalkoznak a térséggel? - Nyilvánvaló, hogy a hozzáértők körében nem kelt jó benyomást ez a hercehurca. Ám azoknak, akik nem akarják a bővítést, sok más érvük is van. - Újabban azt olvasni, hogy egyes republikánusok oroszellenes indíttatásból támogatják a bővítést. Nem tudják Oroszország ellen fordítani. Az elnök, a külügyminiszter és én is hangsúlyoztuk: ez nem oroszellenes lépés. (Folytatás a 6. oldalon) 1x# Nem kötelező, de életet ment Illés József, Lénárt Attila NÉPSZAVA Az idén eddig három gyermek halt meg gépkocsi utasaként. További ötven apróság súlyos sérüléseket szenvedett, 226 kiskorú pedig könnyebben sebesült meg az év első hat hónapjában. A szakértők szerint a súlyos esetek fele elkerülhető lett volna, a kisebb baleseteket pedig karcolás nélkül vészelték volna át a gyerekek, ha biztonsági ülésben utaznak. A statisztikák egyébként javulnak: az 1995-ös év 29 halottat és 183 súlyos sérültet követelt, míg tavaly 13 gyermek halt meg az autókban, 114 számára pedig súlyos következményekkel járt az utazás. Közülük csak néhányan ültek biztonsági ülésben. A Közlekedéstudományi Intézet 1996-os tanulmánya szerint a 14 év alatti gyermekek fele autóban veszti életét vagy rokkan meg. Hasonló eredményekre jutott Murray MacKey, a birminghami balesetkutató központ vezetője is (lásd Népszava, 1996. június 11.). (Folytatás a 3. oldalon)