Népszava, 1997. november (125. évfolyam, 255–279. sz.)
1997-11-01 / 255. szám
2 1997. NOVEMBER 1., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Biztonságot nyújthat a NATO-csatlakozás A NATO a világ legnagyobb és leghatékonyabb ereje, amelyhez ha csatlakozunk, hosszú távú biztonságra számíthat az ország. Ezt Gál Zoltán jelentette ki pénteken este Debrecenben egy lakossági fórumon. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: ritkán adatott meg a magyar nemzetnek, hogy közvetlenül döntsön az ország politikai jövőjéről. November 16- án erre lesz lehetőség, ezért fontos, hogy minél többen menjenek el szavazni, s mondjanak igent az európai integrációnkat jelentő első lépésre. Gál Zoltán úgy véli, hogy a november 16-i népszavazási döntés hatással lesz a térség NATO-ba és az Európai Unióba tartó országai számára is, sőt befolyásolhatja az Ausztriában folyó NATO-val kapcsolatos vita kimenetelét is. Ez tehát történelmi lehetőség, amit nem hagyhatunk ki, most megmutathatjuk érettségünket - mondta a házelnök. Együtt Magyarországért új párt alakul Az Együtt Magyarországért választási szövetség párttá alakításával a Szövetség a Köztársaságért Egyesület is egyetértett. A jelenleg tíz politikai és civil szervezetet összefogó tömörülés többi tagja már korábban támogatásáról biztosította a javaslatot. Az egyesület vezetői pénteki közgyűlésük után elmondták: álláspontjuk szerint csak párttá szerveződve lehet esélyük arra, hogy a jövő évi országgyűlési és önkormányzati választásokon friss erőt vigyenek az országos és a helyi politikába. A szervezet azért választotta az uniós formát, mert arra számít, hogy így nemcsak egyéni jelöltjeik számára teremthetnek nagyobb győzelmi esélyeket, de lehetőségük nyílik a különben elvesző töredékszavazatok felhasználására is. Ombudsman ellenőrző vizsgálat Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese ellenőrző vizsgálatot tartott a Magyar Honvédség Aknakutató és Tűzszerész Zászlóaljánál. Az ajánlásai következtében kialakult helyzetet vizsgálta meg. Polt Péter megállapítása szerint az ajánlásaiban foglaltak végrehajtásának ütemezése újabb problémákat okozott. A közlemény szerint elsősorban a bejelentések ellátásában felgyülemlett rendkívüli hátralék jelent gondot, amely a lakosság életét és személyes biztonságát illetően hosszú távon magában hordozza az alkotmányos visszásság veszélyét. Polt Péter a júniusi dunaharaszti tragikus tűzszerészbaleset nyomán indított eljárást. Az akkori ajánlásai nyomán meghozott miniszteri döntés értelmében sorkatona nem végezhet a honvédségnél éles tűzszerészfeladatokat. A civilek hazai világtalálkozója A magyar civil társadalom elismertsége nemzetközi méretekben is számottevő, mindinkább egyenrangú partnerévé válik a politikai és a gazdasági szektornak. A civilek világszövetsége (Civicus) elmúlt havi budapesti közgyűlésének eredményeit összefoglalva beszélt erről Barabás Miklós, az Európa Ház vezetője pénteken a fővárosban megtartott ünnepi beszámolójában. Véleményeket idézve rámutatott: a hetvenöt országból jött mintegy 500 résztvevő egyöntetű elismeréssel szólt a parlamenti vita alatt álló hazai nonprofit törvényről. A Civicus közgyűlésén jó visszhangot váltott ki az is, hogy az állam tizenötmillió forinttal járult hozzá a nemzetközi eseményhez, amely jól szolgálta a nemzetközi kapcsolatok ápolását is. Jogrend és társadalmi biztonság Jogrend és társadalmi biztonság címmel fórumot rendezett a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület pénteken Budapesten a rendőrség Teve utcai székházában. Horváth József rendőrezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalvezetője rámutatott arra, hogy míg néhány évvel ezelőtt százhúsz-száznegyvenezer bűncselekmény vált ismertté évente, ez a szám mostanra mintegy ötszázezerre nőtt. Napjainkban a bűncselekmények hetven-hetvenöt százalékát a vagyon elleni jogsértések teszik ki, az erőszakos cselekmények között megjelent a bérgyilkosság, a zsarolás, az önbíráskodás és az emberrablás. Az eredményességet tekintve a rendőrség főként a lakásbetörések, az autólopások és a rablások felderítési arányával elégedetlen. :NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN FSzmkenti: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), KATONA JÓZSEF (Internet) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272,326-8252 telefax: 326-8252/71, 212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetős Irodában (Hellz 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellrnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: FERÓN ANTAL igazgató Index: 25005 I88- 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 A tábornokok levelüket megírták Keleti György elutasította a vezérkar százötven százalékos bérigényét A honvédelmi miniszter információnkat megerősítve lapunknak kijelentette, valóban béremelési igénnyel fordultak hozzá a napokban a tábornokok, ám ezt ő erkölcsi okok miatt nem tudja teljesíteni. A Honvédszakszervezet és a szaktárca hetek óta folyó bértárgyalásainak pénteki fordulóján történt előrelépés, de az érdekvédők Keleti György ajánlatát még megtárgyalják szakértőikkel, így a végső egyeztetés november 4-én lesz. Szabó Iréné NÉPSZAVA A Honvédszakszervezet utolsóra tervezett pénteki bértárgyalásának mégis lesz a jövő héten folytatása. A tegnapi egyeztetés során ugyanis Keleti György honvédelmi miniszter a bonyolult matematikai kérdéssé vált egyeztetés kapcsán közölte: a tárca jövőre az ágazat személyi kiadásaira 30 százalékot kap a kormánytól, amelyből 23,5 százalék jut illetményfejlesztésre, ami 11,2 milliárd forintot jelent. Az összeg növeléséről fölösleges vitázni, nem lesz több. Az elosztás módján lehet változtatni, hangsúlyozta a miniszter. Majd elmondta, két javaslatot tett az érdekvédőknek. Az egyik: meg fogja találni a módját annak, hogy a kiképzőbázisokon feszített munkát végző tiszteket külön jutalomban részesítse. A másik: a három elemből összetevődő bérszerkezetben az alakulatok hivatásos katonáit legjobban foglalkoztató pótlékok jövő évi 30 százalékos emelését év közben, valamilyen pénzből plusz 20 százalékkal megemeljék. Volentér Mihály alezredes, a HOSZ ügyvezető elnöke a miniszter ajánlatait ugyan pozitív módon minősítette, de mint mondotta, szakértőikkel a hét végén még megvizsgálják azokat, és kedden fejtik ki róluk állásfoglalásukat. Mint megtudtuk, a szakszervezet hétfőn az MSZP parlamenti frakciójával is leül tárgyalni a bérkérdésről. Lapunnk értesülése szerint a vezérkar 14 tábornoka néhány napja levélben kérte Keletitől, hogy jövedelmüket a jelenleg 100 százalék körüli bérbeállásról növelje 150 százalékra. (Információink szerint kérésüket azzal indokolták, hogy a belügyminiszter a rendőrtábornokok esetében így járt el. Kérdésünkre a Független Rendőrszakszervezet titkára, Fábián Ágota elmondta, támogatásukkal 200 rendőri vezető részesült ilyen nagyságrendű illetményemelésben. Úgy gondolták ugyanis, hogy ha egy kezdő ügyész kereshet havi 160 ezer forintot, akkor egy súlyos felelősséget viselő megyei rendőrfőkapitány és városi kapitány munkáját is lehet 180-200 ezer forinttal honorálni.) . Keleti György nem tagadta, valóban kapott ilyen igényt megfogalmazó levelet a tábornokoktól. Kérésüket nem azért utasítja el, mert nem lenne rá pénz. „Erkölcsi okok miatt nem tehetem meg” - jelentette ki a miniszter. Majd hozzátette, akkor, amikor a csapatoknál a bérek miatt feszültség van és a szakszervezettel folyó tárgyalások középpontjában éppen az áll, hogyan lehet a törvény által meghatározott bérbeállást viszonylag zökkenőmentesen elrendezni, akkor ez a kérés enyhén szólva tapintatlan. Mint azt a miniszter közölte, ennek ellenére megtalálják a módját annak, hogy a kimagasló munkát végző tábornokok plusz pénzhez jussanak. (A statisztikák szerint jövőre a tiszti állomány havi átlagjövedelme bruttó 111 ezer 300 forint lesz. Ma egy dandártábornok hadosztály-parancsnoki beosztásban bruttó 135 ezer forint havi jövedelemmel rendelkezik, a jövő évi emelés után járandósága bruttóban meg fogja közelíteni a 173 ezer forintot.) Azt az állítást Keleti határozottan cáfolta, amely a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek közös fórumán hangzott el. Mint mondotta, a belügyi és a honvédelmi tárca semmiféle előterjesztést nem nyújtott be a kormánynak a bértábla módosításáról. Kétségtelen, hogy Keleti javasolta a belügyminiszternek, növeljék a tiszthelyettesek bértáblában szereplő szorzószámait, mert ennek az állománykategóriának jelentősen megnövekedtek a feladatai, amit a jelenleginél is magasabb bérrel kellene honorálni. Rosszindulatú pletykának nevezte azt a feltételezést, hogy a bértábla-módosítással a két minisztérium pénzt akarna megspórolni. A szándék épp ennek a fordítottja, emiatt azt kell hozzá kitalálni, honnan és hogyan lehet megvalósításához előteremteni a plusz pénzt. Végül a miniszter kérdésünkre elmondta, a különféle számok és százalékok között világosan azt kell látni, a 23,4 százalékos bérfejlesztés jövőre lehetővé teszi, hogy a rendfokozati illetmény elérje a 100 százalékot, a beosztási illetmény a tiszteknél 80, a tiszthelyetteseknél 90 százalékos legyen. A bér harmadik elemét jelentő pótlékokban viszont a jogszabály előírása szerinti 60 százalékon túl plusz 20-as emelést terveznek. Keleti György közölte, pontosan tudja, hogy az emelésekkel várható bruttó 111 ezer forintos tiszti átlag és a bruttó 59 ezer forintos tiszthelyettesi átlag nem tükrözi a katonák hallatlan erőfeszítéseit. De méltánylandónak véli a tényt: 1996- tól 1998-ig a tisztek illetménye 66,5 százalékkal nő, a tiszthelyetteseké pedig 54,5 százalékkal. (Magyarországon a tavalyi, a várható idei és a jövő évre tervezett infláció együttes értéke meghaladja az 55 százalékot.) Az egyes állománycsoportok tényleges illetményének alakulása (az 1998. évi adatbecslésen alapul) Év Tiszti illetmény Tiszthelyettesi illetmény összege növekedés összege növekedés (Ft/fő/hó) (%) (Ft/fő/hó) . (%) . 1989 19 085 13 392 1990 24 468 28,2 16 976 26,8 1991 33 995 38,9 22 557 32,9 1992 38 467 13,2 25 044 11,0 1993 45 134 17,3 28 946 15,6 1994 50 600 12,1 32 328 11,7 1995 57 296 14,5 35 855 10,9 1996 69 933 21,2 42 365 18,2 1997 85 616 23,3 49 697 17,3 1998 111 300 30,0 58 642 18,0 Csapody magyarázza Lezsákot Az MDF elnöke nem az alkotmány tekintélyén ejtett csorbát NÉPSZAVA-információ Csapody Miklós a Magyar Demokrata Fórum pénteki sajtótájékoztatóján foglalkozott a pártelnök múlt heti, nagy visszhangot kiváltott nyilatkozatával. Állítása szerint Lezsák Sándor felhívásával nem az „alkotmány és a demokratikus intézmények tekintélyén” ejtett csorbát, ahogy ezt a koalíció kommentárjai sugallják, csupán rávilágított a választások rendszerének azon rejtett pontjaira, amelyek lehetőséget teremthetnek az eredmények megmásítására. Csapody szerint az alternatív számítógépes ellenőrző rendszer kiépítéséről szóló hírek is csupán ferdítései Lezsák szavainak. A párt informatikusai megszemlélték az Országos Választási Iroda számítógépközpontját és hamarosan irodájuk is bekapcsolódik a"rendszerbe. Gyenge pontoknak a választói névjegyzéke,"ellenőrzését és a szavazatok manuális összesítését tartja mind a 11 000 választókört illetően, mind megyei és országos szinten. Az MDF körlevélben fordul a parlament pártjaihoz, hogy mozgósítsák tagságukat az ellenőrző testületekben való részvételre, ezzel „biztosítsák túl” a választások tisztaságát. Immmuni ! Sürgős feladatok előtt az igazságszolgáltatási tanács (Folytatás az 1. oldalról) így a tanács összetétele a magyar bírókar akaratának megfelelően alakult. Vastagh Pál igazságügyminiszter ugyancsak azt hangsúlyozta, az OIT tagjait a magyar bíróságokat reprezentáló küldöttgyűlés választotta, így semmiképpen nem lehet kudarcnak tekinteni a választás végeredményét. A Legfelsőbb Bíróság elnöke lapunk kérdésére elmondta, az OIT legsürgősebb feladata, hogy kialakítsa a bíróságokra vonatkozó új törvények - így például a bírósági szervezeti törvény egységes jogértelmezését. Az elnök hangsúlyozta: ez azonban csak időbeli elsőbbséget élvez. Solt szerint ugyanis a tanács egyik legfontosabb feladata a bíróságok gazdasági helyzetének, s anyagi igényeinek feltérképezése lesz, hiszen a jövő évtől az OIT készíti majd el a költségvetés bírósági fejezetére vonatkozó javaslatot, s hajtja végre az anyagi eszközök elosztását is. Számos szakértő többek között ebben látja a bírói hatalmi ág végrehajtó hatalomtól való végleges elkülönülését. Arra egyébként, hogy a bíróságok csúcsszerve készítse el saját költségvetését, Európában nincs példa. Solt Pál rámutatott, ugyancsak fontos feladat, hogy az OIT ellenőrzi majd a bírósági vezetők igazgatási tevékenységét. A végrehajtó hatalmi ágtól való elkülönülést jelzi az is, hogy az ítélőtáblák s a megyei bíróságok vezető bíráit is az OIT nevezi majd ki. Solt Pál elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben az OIT-t s személy szerint őt is érik majd támadások a hazai igazságszolgáltatásban tapasztalható problémák miatt. Hozzátette, legfelsőbb bírósági elnökként is felelősséget érzett a bíróságok ítélkezési gyakorlatáért, ez most azonban a működésükért s az igazgatásukért való felelősséggel is kiegészült. Az OIT a jogszabály szerint az elkövetkezendő két hétben tartja meg alakuló ülését, működését pedig december 1-jén kezdi meg. A 220 millió forintos költséggel felújított pápai bírósági épület tegnapi átadásán dr. Vastagh Pál miniszterrel először jelent meg együtt új tisztségében dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyúttal a nemrég létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is. Vastagh Pál a Népszavának elmondta: végéhezközeledik az igazságügyi reform törvénykezési szakasza, aminek keretében ez évben az Országgyűlés hét alapvető törvényt és egy alkotmánymódosítást fogadott el. Ez többek között megteremtette a négyszintű bírósági szervezetet, megváltozott a bírák jogállása, a bírák, ügyészek előmeneteli rendszere, változott az ügyészségre vonatkozó törvény, módosult a polgári perrendtartás, a büntető törvénykönyv. Az Országgyűlés már tárgyalja az ügyvédségről szóló törvényt, folyik a cégnyilvántartási, cégeljárási törvény előkészítése, parlament elé került a büntető kódex. Mindemellett, hangsúlyozta a miniszter, arra is jutott idő és pénz, hogy a bíróságok igazgatása teljes egészében új alapokra kerüljön, s hogy technikai, működési feltételei is számottevően javuljanak. Ez utóbbi körbe tartozóan új vagy felújított épületbe került a Zala megyei, a budai központi kerületi, a miskolci, az orosházi, s most a pápai bíróság. Rövidesen elfoglalhatja új helyét a Pesti Központi Kerületi Bíróság is az Igazságügyi Minisztérium jelenlegi épületében, amely mindenképpen jobb feltételeket teremt számára. A minisztérium tegnap kezdte meg a kiköltözést, s e hét, valamint a jövő hét végén rendezkedik be a Miniszterelnöki Hivatal három emeletén. A bíróságok működéséhez biztosított jobb feltételek alapján már joggal elvárható, hogy a hozzájuk érkező évi 1,5-1,6 millió ügyben gyorsabban szülessék meg a szükséges döntés. Jelenleg ezeknek 20 százaléka egy éven túl kerül a bírák elé. Vastagh Pál hangsúlyozta, hogy a bíróságok bővülő feladatainak ellátását továbbra is kiemelten támogatják, amit igazol, hogy a tárca jövő évi költségvetésében a bíróságok működtetésére, fejlesztésére az ideinél 7 milliárd forinttal jut több, ami 44 százalékos növekedésnek felel meg. v tvi Solt Pál Vastagh Pál NÉPSZAVA Megszűnt a nyomozás Simsa Péter ügyében Keller László, a népjóléti tárca politikai államtitkára nehezményezi, hogy a Népjóléti Minisztérium, mint a vizsgálat kezdeményezője, nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) megtagadta a nyomozást bűncselekmény hiányában Simsa Péter ellen. Mint az ismeretes, a népjóléti tárca augusztus közepén tett feljelentést a KBI-nél hűtlen kezelés kísérlete miatt Simsa Péter ellen. A vád szerint az egészségbiztosító korábbi alelnöke egy ingatlanvásárlási tranzakció során mintegy 142 millió forinttal megkárosította a biztosítót. A szaktárca ezért az ingatlanvásárlást is semmisnek ítélte. Információink szerint Pusztai Erzsébet, az MDNP képviselője kedden szintén ez ügyben intéz kérdést a miniszterelnökhöz.