Népszava, 1998. január (126. évfolyam, 1–26. sz.)

1998-01-20 / 16. szám

6 1998. JANUÁR 20., KEDD HATTER NEPSZAm Ahol mindig fúj a szélember a pilléren A pillérek „közszereplői” nem mindig akarnak meghalni, van, aki csak a figyelmet szeretné felhívni magára Évente 10-15 ember mászik fel a budapesti hidakra. Ki öngyilkossági szándékkal, ki csak azért, hogy felhívja magára a figyelmet. A Szabadság híd a leglátogatottabb. Sokan egészen a madárig eljutnak. Ellentmondásos helyzet: a turul nem a halál, hanem az élet madara, a monda szerint az Árpádok ősanyját, Emesét ejtette teherbe. A leugrani készülővel a tűzoltó találkozik elsőként. Egy-egy„leszedés” 100 ezer forintba kerül. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Már az új esztendőben is megtörtént az első „híd?, avatás”: január 5-én este egy 23 éves fiatalember a Lánchídról kíváncsiskodta végig a Szabadság és az Erzsébet híd bombariadóját. Nem tudni, hány hídmászóval lesz dolguk az idén a tűzoltóknak, általában évente 15-ször kell nekiveselkedniük, hogy lehozzák a halálra vágyó vagy csak virtuskódú embereket a magasból. Az egyik legidősebb hídról mentő Somkuti Ferenc tűzoltó alezredes , aki az idők során több mint 20 ember behozatalában vett részt, kérésünkre egy kis ízelítőt adott ebből a kötélidegeket kívánó, semmihez sem hasonlítható tevékenységből. Tőle tudjuk: egyik hídmászó sem hasonlit a másikhoz, jellemző jegyeket ne keressünk rajtuk. Arcuk kifürkészhetetlenü? lappanghat az álarc mögött vad indulat vagy gyámoltalanság, elesettig egyaránt. Van, aki egyszerűen csak részeg, s van, aki épp egy híd tetejéről akarja fényképezni Budapest panorámáját. Az ugrást fontolgató emberek - ha lehet használni ezt a szót - előszeretettel választják a Szabadság hidat. Ennek íve olyan szelíden lejt, hogy bárki simán felsétálhat vagy akár fel is szaladhat rajta egészen a turul alatti összekötő folyosóig. Hacsak meg nem botlik közben a kiálló szegecsekben. Egy ideje azonban az Erzsébet híd is vonzóvá vált az elefántok számára,, igaz, ennek megmászáséihoz ,már nagyobbügyességre van szükség. A felfelé vezető út ugyanis itt csak egy darabig sejtős,miután hirtelen emelkedni kezd. Ugyanakkor a felső laprücskös a kábelektől, így nemcsak az ugrani készülők, hanem a mentők is nehéz helyzetben vannak e helyen. Itt minimum két oldalról - kívülről , és belülről kell megközelíteni a magasban lévő embert, ehhez azonban, egy, szedve két kosaras emelő volna szükséges. Annyit , amennyi összesen van a fővárosban. Mind a kettőt azonban nem lehet egyszerire igénybevenni, mert szükség lehet rá, ha épp ebben az időben tűz üt ki valahol egy magas házban. Egy ideje a Lánchíd is divatba jött, szinte gyerekjáték rá felmenni, miután korlát húzódik végig a lánc mellett, de az elszántak,, úgy tűnik, egy kicsit még küzdeni. Akarnak a végső elszánt előtt. A Margit híd a hödhágók legújabban felfedezett magaslata, pontosabban mélysége, ezen a műtárgyon ugyanis csak lefelé iátét megközelíteni a Dunát.Igaz, jó tapasztalatokazt mutatják, hogy akik bizonyos csatornafedeleken át lemásznak a híd alatti meleg kamrákba, azok nem öngyilkos jelöltek, hanem csövesek. Ha jelzés jön,hogy „Ember a hídon!”, egész brigád, átlag 24 ember rohan autóstól,kosarastól, emelőstől, kötelestől a helyszínrea magasban t toporgó személy megmentésére. Odafenn mindig fúj a széles térlen nagyon hideg van. Van a mentésnek begyakorolt sémája, de a Végső megoldás mindig a magasban születik. A lánglovagok — ki gondolná, hogy egyben a lélekbúvárok is? ! -, először, szóra bírják a hídmászót. Kérdezik, miért, csinálja ezt, ne hülyéskedjen, lenn olyan klassz az élet, van egy csomó szép lány, meg minden... „ Gyere tűzoltónak, meglátod, milyen jó lesz! ”, - biztatgatják, miközben centiről centire közelebb , jutimk mozgásts néha cigarettával kihájják, aztán elkapják az ösztönösen feléjüklendúlokat. Pszichiáterek és kriminológusok szerint egy-egy öngyilkossági kísérletet nem lehet megítélni a kivitelezés módjáról. A hídon reszkető vagy éppen hivalkodó emberen lehet sajnálkozni és lehet nevetni, kinek-kinek kedve szerint, a pszichiáter azonban a legbizarrabb lecsalogatási helyzeteket sem tartja komolyta-lannak. Szerinte ugyanis a hídról való mentés története nem ott kezdődik, hogy a tűzoltók lehozzák a pácienst és átadják a mentőknek, hanem ott, hogy egy ember elszánta magát az öngyilkosságra. A szakemberek, úgy vélik, hogy a hídról való leugráskor a kút kísért. Vagyis az a tradicionális elkövetési mód, amikor a halálra elszántak a kútba vetették magukat. Magyarországon évente 4-5 ezer ember lesz öngyilkos, az öngyilkosságot megkísérlők száma ennek négyszerese-ötszöröse A hidak szerepe elenyésző. Ráadásul csak kevesek vetik magukat ezekről a vízbe. A hídmászás inkább demonstráció. A földön észrevétlen, szeretetlen ember a magasban rövid időre központi figura lesz, aki tulajddonképpel figylemért esedezik. A Duna a Szabadság híd alatt a legmélyebb, az átlagos 6 helyett 8-9 méter is lehet. A turulmadarak a folyam vízszintjétől mérve 46 méter magasban helyezkednek el. Az egykori Ferenc József hidat 1894 szeptemberétől 1996 októberéig építették Feketeházy János pályatervei és Czercélius Aurél, valamint Nagy Virgil építészeti tervei alapján. A háromnyílású híd két mederpilléren nyugszik. Középső nyúlása 175,a parti nyílásaid egyenként 78,1 méteresek. Vasszerkezetét a MÁV Gépgyárban készítették, a felhasznált fém súlya több mint 6000 tonna. A híd építése 5 millió koronába került. Mint a többit, 1945-ben ezt is felrobbantották. Egy év múlva kezdték meg újjáépítését. Van, aki simán belép, a kosárba, s gondos felügyelet, mellett megadóan ereszkedik a föld felé. Vannak, akikkel birkózni kell. A tűzoltók ilyenkor önvédelemből megkötik a hadonászó embert: belepréselik a kosárba».Aztán ráülnek... Akad hídmászó, aki újságíróért kiált, majd nyilatkozik mojt leugrani kerülik, személy, akinek a kezében kés válogott. Elvették,tők. Nem' titok a nagyon'ági-'fresszíván viselkedőkre oly-, kor rásóznak egy nagyot,, szintén önvédelemből. El-,, mebeteget azonban sosem, bántanak,, állítja ,az alezredes, .amíg odafönn folyik a" küzdelem, addig lenn a tér, meg változatosan szurkol. Akadnak durva beszólások is, a .tűzoltóknak, ezekre nem szabad odafigyelniük.! Van a budapesti, Jnda^s— nak egy Visszatérő, Msért^r. te, aki Fer^fce^évrejhallgati., v A Dánatos'férfit máruzszér ^lehozták a magasból. Ám őújra,, meg újra vissza?megy. Úgy látszik, érdemes, hiszen ezek azok az alkalmak, amikor újra meg újra ecsetelheti, kálváriáját: volt állású, elveszett, volt motorja, az sincs már. Előfordul, hogy a tűzoltók egy teljes órát töltenek a magasban. Szinte minden esetben megmentik a híd tetején álldogálót. Csak kevesen ugranak le, őket is kimentik a vízi rendőrök. Tavaly egyetlenilyen eset volt. Az alezredes szerint egy valóban eltökélt embernél a híd nem is jöhet számításba. Aki biztosa akar menni, az egy toronyház tetejéről veti magát a mélybe. A hídmászók többnyire fiatal és középkorit férfiak. Nők egyáltalán nem vállalkoznak efféle mutatványra. Egyébként egy-egy „hi-.das’’ akció közel 100 ezer ‘ forintba, ke^.. Még senki'^ŐLsem sikerült behajtani az összeget. A hidakról való mentés három éve Év ' Mentés száma Szabadság ,:‘.m. Erzsébet híd LánchídMargithíd 1995 KÉÉM 1 114 112 1996 ...•13» .74 2 1997 137 . 2 2 .. 2 Összesen 43 r 25 K ., 6.H B A világ teteje ezúttal az Erzsébet híd Garé érdekelt a veszélyhelyzet elhárításában A környező települések örülnek az építési engedély visszavonásának A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal visszavonta a garéi veszélyeshulladék-égető mű tavaly év végén ki-adott építési engedélyét. Az erről sóló határozatot már megkapták az érdekeltek. Az új eljárás lefolytatására az év elején bekövetkezett jogszabályváltozás miatt a siklósi jegyzőt mint területileg illetékes, elsőfokú építésügyi hatóságot bízta meg. A szóban forgó építési engedélyt Garé jegyzője adta ki, aki ellen elfogultságra hivatkozva - Szalánta önkormányzata kizárási indítványt nyújtott be a közigazgatási hivatalhoz. Szalai Kornélia írása, a NÉPSZAVÁNAK" A nemrégiben megszületett határozat az építésügyi engedélyt megsemmisítette, új elsőfokú építésügyi eljárást rendelt el Az indoklás szerint Garé érdekelt a veszélyhelyzet elhárításában és abban, hogy a település külterületén veszélyes hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságosan történő ártalmatlanítására szolgáló, égetőmű épüljön, mert az átmeneti tárolóban felhalmozott és nem megfelelően tárolt vegyi anyagok veszélyeztetik a környezetet és a környező településeken élők egészségét. A szóban forgó építési engedélyt Garé jegyzője adta ki, aki ellen - elfogultságra hivatkozva - Szalánta önkormányzata kizárási indítványt nyújtott be a közigazgatási hivatalhoz. A kizárási okot bejelentő kérelemmel összefüggésben, az építési engedélyt kérő iratok között fellelhető tulajdoni lapok és tulajdonosi hozzájárulások alapján az is megállapítható, hogy Garé önkormányzata ingatlantulajdonosként is érdekelt, így az építési engedély elbírálása számára nem közömbös. Ezenkívül a jegyző az önkormányzat alkalmazásában áll, ezért felmerülhet annak veszélye, hogy nem tudja tárgyilagosan, részrehajlás nélkül az Ügyet elbírálni. A környező településeken örülnek a döntésnek, mondja az égető engedélyezésével kapcsolatos kizárási indítványt beadó Szalánta polgármestere, Dunai Zoltán. - Valójában nem az égetőművel van bajunk, hanem a keletkező salakkal, ami a jelenlegi telepre kerülne - mondja Ózdi Kálmán szavai polgármester. - Eddig azt sem tudta senki megmondani, mi történik egy esetleges üzemzavar esetén. A garéiak ígérték, hogy az építési engedélyt megtekinthetjük, de erre nem került sor, ezért mint érintett települési határozat ellen fellebbeztünk a siklósi jegyzőnél. 1990 óta többféle megoldás is felmerült a veszélyes hulladék megsemmisítésére. A parlament környezetvédelmi bizottsága is többször tárgyalt róla. Annyit pontosan látni lehetett, hogy a nagy teljesítményű égetőt meg akarják építeni. Hidas térségébe is tervezték, de Garé kérte, hogy itt legyen. Szava tőle 3-4 kilométerre van, határában található a Bosta patak, ami a hulladéklerakó mellett folyik. Szalánta és Szava városa állásfoglalást kért a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől, s pert indított a Budapesti Vegyiművek (BVM), ellen környezeti, kár okozása miatt. Az eljárás során nem tudták bizonyítani a veszélyhelyzetét, ugyanis akkor még titkosak voltak az elvégzett mérések eredményei,, nem lehetett azokat felhasználni. Néhány eredményt tavaly márciusban hoztak nyilvánosságra. ‘ Amikor az égetőmű építéséről van szó, akkor veszélyhelyzet van, de amikor az önkormányzatok kérnek biztosítékot, akkor az ítéletek szerint nincs - állítja Ózdi Kálmán. - A perben a szállítás betiltását, a terület védelmét és 11 millió forint letétbe helyezését kértük az esetleges károk elhárítására. A falubeliek 90 százaléka a felmérések szerint nem ért egyet az égetőmű megépítésével. Garén, érthetően, nem örülnek a döntésnek. - A veszélyes hulladéklerakókhoz községi út vezet, ezért telekszomszédok vagyunk a leendő égetőművel - mondja Lowescher János garéi polgármester. - Új eljárásra kerül sor, amit a januárban életbe lépett törvény értelmében a siklósi jegyző mint elsőfokú építési hatóság folytat le. Tudomásom szerint a Hungaropec Rt. elfogultságot jelent be ellene a korábban lefolytatott környezetvédelmi per miatt, amelyet több önkormányzat, közöttük Siklós indított a cég ellen. S az is köztudott, hogy már évek óta harcol a város azért, hogy a létesítmény ne épüljön meg. Az önkormányzat maga egy lépést sem tesz az ügyben. Mint Lowescher János elmondta, a kárelhárítás megkezdődött, a telep körül tizenöt kút szivattyúzza vissza tartályokba a talajvizet Ezek mostanáig aggregátorral, hamarosan azonban villannyal működnek, s a nap 24 óprájánában dolgoznak majd. Ezt a vizet eddig elszállították a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységébe. Az ott élő lakosság tiltakozása miatt, a víz tisztítását egyelőre leállították. Úgy tudni, hogy a Budapesti Vegyiműveket szennyvíztisztító építésére kötelezték Garén, bár az égető tervében szerepelt szennyvíztisztító is. A földben a szennyeződés Szalánta felé terjed. A teleptől 200 méterre 1990- ben kutatófúrást végeztek, akkor 35 méter mélyen találtak klór-benzol származékot, amelynek a levegőben való terjedése is nagyon veszélyes. A környéken a mérések szerint már meghaladja az egészségügyi határértéket. Kérdés, hogy a most elhelyezett fólia meddig bírja. A tervek szerint a földbe tett hordók betonkádba kerülnek, de ezzel csak 10 évvel tolódik ki a veszélyhelyzet, meg nem szűnik. A repülőgépről a szem elé táruló látvány minden képzeletet felülmúl. Végeláthatatlan hosszúságban, mint egy teherpályaudvar vagonjai sorakoznak egymás mellett a hordók. A Szalánta határában működő fajtakísérleti állomáson dolgozók alig egy kilométerrevannak légvonalban a lerakótól. Mint elmondták, az általuk termesztett , szántóföldi növények nincsenek veszélyből, de a szőlőre és a zöldségfélékre, amelyeket nyersen fogyasztanak az emberek rárakódik ez a szennyeződés. - Én nem vagyok sem az égetőmű ellen, sem mellette - mondja egy fiatal férfi. - A mai napig sem tudni, hogy ez a veszélyes anyag milyen egészségügyi károsodásokat okoz, ugyanis mindenki mást mond. Még arról is hallani, hogy mint az egyik legveszélyesebb rákkeltőt tartják nyilván. Az embereket igazán az rettentette meg, hogy jött egy cég, és mindenáron ezen a környéken akart égetőművet építeni. Azt mindannyian tudjuk, hogy ezt a lerakót meg kell szüntetni, de azt már senki sem akarja, hogy ide újabb veszélyes hulladékot hozzanak, amelynek az összetételét senki sem ismeri. Egy mobil égetőmű kellett volna, amivel a meglévő veszélyes hulladékot semmisítik meg. - Szalántán az ingatlanok értéke jelentősen csökkent - kapcsolódik beszélgetésünkbe a kutatóállomás egyik munkatársa. - Alig lehet eladni azokat. Sokszor évekbe telik, amíg akár egy pécsi lakásra sikerül elcserélni. Már esztendők óta tart a vita, miközben a hordók, amelyekket felelőtlenül a föld alá helyeztek el, sorra szétmennek. Az is igaz, ha annak idején lakossági kezdeményezésre nem kerül napfényre a lerakó ügye, akkor talán be is temetik, s mint, egy vegyi bomba ketyegne a föld alatt - Garé mindenről , maga döntött - mondja Horváth Lászlóné dr., Szalánta körjegyzője, aki az első pillanatoktól, kezdve ismeri az ügyet.. - A?.,eltelt években több cég is próbálkozott, hogy felszámolja a veszélyeshulladék-lerakó telepet, égetőművet építsen, de a környező települések minden alkalommal kifogást emeltek. A garéiak merevek voltak, egyszer sem fogadták el a környéken élők véleményét, pedig évek óta egymást érték a tiltakozó nagygyűlések, demonstrációk. Szalánta Önkormányzata minden kérés ellenére sem kapta meg az építési engedély dokumentációját, pedig ehhez joga lett volna. Ügyfélként szerepeltek a területfelhasználási és a környezetvédelmi engedély kiadásakor, a társadalmi és gazdasági hatástanulmányban is érintettként szerepelnek. Az sem elhanyagolható tény, hogy a lerakó, amelynek közvetlen közelében épülne meg az égetőmű, közelebb van Bostához és Szalántához, mint Garéhoz. Mindezek miatt kértük, hogy a döntés meghozatala előtt a garéi önkormányzat küldje el az égetőmű tervdokumentációját - folytatja a szalántai körjegyző. Erre csak egy levél érkezett, hogy Garé önkormányzata az illetékes elsőfokú építési hatóság. Szalántát kizárták, úgy gondolták, hogy ezzel a jogorvoslati lehetőség is kútba esik. Ezzel a lépésükkel azonban az államigazgatási eljárási törvény alapelvi szabályait is megsértették, a határozatuk törvénysértő volt. Ez a beruházás ugyanis Szalántát mint ügyfelet is érinti. A területfelhasználási engedély kiadásakor is csak kevés információval rendelkezett a szalántai önkormányzat arról, hogy ezen a részen milyen ipari létesítmény - égetőmű, salaklerakó -lesz. A legnagyobb baj az, hogy annyiszor becsapták már az itt élőket, hogy nem hisznek már senkinek. Annak idején, amikor a veszélyeshulladék-lerakó idekerült, az emberek tudta nélkül hordták ide ezeket a hordókat. A veszélyes hulladék lerakására az engedélyt nem a Budapesti Vegyiművek, hanem annak a hidasi gyáregysége kapta. S a kezdetekben csak átmeneti tároló létesítéséről volt szó. Tíz évig senki nem tudta, hogy mit hordanak ide. Csak akkor fogtak gyanút az emberek, amikor a hordók sorra kilyukadtak, s folyni kezdtek. Többek véleménye szerint, ennyire sűrűn lakott települések között nem szabad égetőművet építeni, ami nemcsak a borvidéket, hanem a közeli megyeszékhelyet is veszélyezteti. Persze az is igaz, hogy ilyen jellegű égetőmű, amelynek a kéményeibe a tervek szerint digoxinszűrőt is beépítenek, hazánkban még nincs, a működését senki nem ismeri. Egy biztos, bármilyen határozat születik, újabb perek várhatók. A környező önkormányzatok ugyanis nehezményezik, hogy egy 300 lelkes település döntött a térség sorsa felett.