Népszava, 1998. április (126. évfolyam, 77–101. sz.)

1998-04-01 / 77. szám

NÉPSZAVA Pótlékért perelő laboránsok­ ra tárgyal a bíróság a tatabányai dolgozók ügyében Megállapodás hiányában ma a bíróság dönt arról, hogy jogos-e a Komárom Megyei Tisztiorvosi Szolgálat labo­ratóriumi dolgozóinak veszélyességi pótlék iránti igé­nye. A Tatabányai Városi Bíróság első fokon 32 millió forintot ítélt meg a javukra. Az országos tiszti főorvos ezt követően ultimátumot adott: vagy elfogadják a szol­gálat munkatársai az egyszeri jutalom címén kifizetendő összeget, vagy bezárja a tatabányai labort. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Nem született tegnapig egyezség, így ma kezdődik a Tatabányai Városi Bíró­ságon az a másodfokú per, melyet a Komárom Megyei Tisztiorvosi Szolgálat la­­borosai indítottak munkál­tatójuk ellen. Mint arról már beszámoltunk, a Ko­márom megyei labordolgo­zók bírósághoz fordultak, mert munkáltatójuk több éve nem fizeti meg szá­mukra a törvény által ga­rantált úgynevezett veszé­lyességi pótlékot. . A megyei labor 63 laboro­­sa részére a bíróság első fo­kon kamatokkal együtt 32 millió forintot ítélt meg. Az országos tiszti főor­vos, Molnár Ilona ezt köve­tően ultimátumot adott a szolgálat munkatársainak: vagy visszavonják kerese­tüket és elfogadják az álta­la kínált egyszeri jutalom címén kifizetendő bruttó 17 millió forintot, vagy a megyei laborok átszervezé­sére hivatkozva bezárja a tatabányai labort. Molnár Ilona ezt a dönté­sét akkor azzal indokol­ta, hogy a szolgálatnak nincs forrása a ki nem fize­tett veszélyességi pótlékra. Molnár Ilona nyilatkoza­taiban nem vitatta, hogy erkölcsileg, járna pótlék annak, aki veszélyes mun­kakörben dolgozik, a gond csupán az, hogy nincs rá fedezet. A nagy vitát kiváltó ügy­ben a népjóléti miniszter tárgyalóasztalhoz invitálta a pereskedő feleket. Kö­kény Mihály a tisztiorvosi hivatal helyettes vezetőjé­vel és Miriszlai Évával, az Országos Közegészségügyi Szakszervezet vezetőjével március 4-én megállapo­dott arról, hogy bíróságon kívül igyekeznek egyezség­re jutni a tatabányai labo­­rosokkal. A miniszter ígé­retet tett arra, hogy nem zárják be a labort, mert a megyei laborhálózat át­szervezésére legkorábban jövőre kerülhet sor. A meg­állapodás ellenére az Or­szágos Tisztiorvosi Hiva­tal munkatársai eddig nem ajánlottak kompro­misszumot a 63 labordol­­gozó jogi képviselőjének. A bírósági tárgyalás kap­csán megkíséreltük elérni az országos tiszti főorvost, ám Molnár Ilona nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Nem sértettek törvényt a szövetkivételek során A rendőrség egyelőre nem zárta le a miskolci szövet­botránnyal kapcsolatos vizsgálatait. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy az érintett kórház nem követett el bűncselekményt a szövetkivételek során. Az egészségügyi intézmény főigazgatója szerint csaknem húsz kórházban végeztek hasonló tevé­kenységeket az elmúlt időszakban, de sehol máshol nem indított vizsgálatot a rendőrség. Kirády Attila, Veress Jenő NÉPSZAVA Egyelőre semmilyen hiva­talos értesítést sem kapott a rendőrségi vizsgálat lezá­rulásáról a szövetkivételi taetráfiyba keveredő mis­kolci Semmelweis Kórház. Bzt Koleszár Lajos főigaz­­gató lapunknak elmondta: a kórház, valamint a Ma­gyar Orvosi Kamara me­gyei etikai bizottságának vizsgálata végéhez közele­dik. Ez alapján annyi már bizonyos, hogy nem követ­tek el jogsértést a szövetki­vételek során. A továbbiakban azt kell tisztázni, hogy etikai vét­ség történt-e az ügyben. Koleszár hozzátette: az or­szág csaknem 20 kórházá­ban végeztek hasonló mó­don szövetkivételeket az elmúlt években, de sehol máshol nem kezdett vizs­gálatot a rendőrség. Az MSZP parlamenti képvi­selője úgy véli: a miskolci kórház ügye azért lett or­szágos botrány, mert sze­mélyét politikai okokból is támadni akarták. Lapunk információi sze­rint a rendőrség még nem zárta i­s lovas nyomozást­l­ a szövetkivételek kapcsán. A hatóság különleges hely­zetben van, hiszen nem bűncselekményt kell ki­vizsgálnia, azt sem állapít­hatja meg, vajon történt-e törvénysértés. A miskolci eset ugyanis magánindít­vány nyomán került a bíró­ság elé, ahol az ügyészség átvette a magánvádló sze­repét. Erre azért volt szükség, mert azonnali igazságügyi orvos szakértői boncolás elvégzését kellett elrendel­ni, amelyre magánszemély nem jogosult. Ha pedig az ügyészség belép a bírósági eljárásba, akkor köteles a vádat is átvenni. Mint azt dr. Solymosi Ist­ván, a megyei főkapitány­ság alezredese a Népszavá­nak elmondta, egy minisz­tériumi állásfoglalás meg­érkezésére várnak. A doku­mentum beérkezését köve­tően napokon belül befeje­zik a vizsgálatot és tájé­koztatják az ügyészséget a megállapításokról. Csak ezt követően kerülhet sor a per tárgyalására. Az egészségügyi törvény értelmében, amennyiben az elhunytból szövetet tá­volítanak el, ennek tényét­­a ,,boncolási" jegyzőkönyv­ben rögzíteni kell. Ez eset­ben azonban nem a jegyző­könyv, hanem egy mellé csatolt ív tartalmazza eze­ket az adatokat. A népjólé­ti tárcától várt állásfogla­lás arra ad majd választ, ez a szabálytalanság vonhat-e maga után jogi következ­ményeket. Bármit tartalmaz is majd a minisztériumi dokumen­tum, az már most biztos­nak látszik, hogy bűncse­lekményt a miskolci kór­házban nem követtek el s kegyeletsértés sem látszik bizonyíthatónak. ­ Mentik az uszodát Közhasznú társaság venné át a csepeli létesítményt MTI-információ A fővárosi önkormányzat a csepeli uszoda megmentése érdekében közhasznú tár­saság (kht.) létrehozását kezdeményezi - jelentette be Szolnoki Andrea főpol­gármester-helyettes teg­nap. Az egyedülálló kezde­ményezésre azért van szük­ség, mert a létesítmény tulajdonosa egymaga már nem képes finanszírozni az évi mintegy 24 millió forintos fenntartási költ­séget. Az uszoda megmentésére létrehozott közhasznú tár­saság a kezdeményező mel­lett a Dunapack Rt.-ből, Csepel, Soroksár, és Pest­erzsébet önkormányzatá­ból állna. Szolnoki Andrea tegna­pi sajtótájékoztatóján el­mondta: a főváros azért in­dítványozza a társaság lét­rehozását, mert az uszoda eddigi tulajdonosa - a Dunapack Rt. - egymagá­ban már nem tudta fenn­tartani a sportlétesítményt. Az érintett önkormányza­tok és a vállalat közötti tárgyalások pedig nem hoztak eredményt. A rész­vénytársaság ezért kény­­szerűségből kedden hatá­rozatlan időre bezárta az intézményt. A sajtótájékoztatón el­hangzott: az uszoda mű­ködtetése évi huszonnégy­millió forintba kerül. Az összeget ezentúl a kht.-nak kellene biztosítania. Az el­képzelések szerint a fővá­ros ötmilliót, a Dunapack Rt. pedig 6-7 millió forintot adna, míg a hiányzó össze­get az érintett önkormány­zatok - a csepeli, a sorok­sári és a pesterzsébeti - együttesen pótolnák. Szolnoki Andrea annak a reményének adott hangot, hogy amennyiben az ön­­kormányzatok vállalják a rájuk rótt kötelezettsége­ket, és a fővárosi közgyűlés is áldását adja a kezdemé­nyezésre, akkor az uszoda már a nyár közepétől újra fogadhatja a látogatókat. A csepeli önkormányzat képviselője elmondta: nyi­tottak a kezdeményezésre, de csak akkor, ha a tulaj­donos garantálja, hogy nem merülnek fel újabb ki­adások. A főpolgármester­helyettes ezzel kapcsolat­ban megjegyezte, hogy ter­veik szerint a létesítmény önfenntartó lesz, és így a költségek nem fognak nö­vekedni. ­ A­­ Suchman Tamás Tocsikot önmérsékletre intette A Tocsik-perben a Fővárosi Bíróság tegnap tanúként hallgatta meg Suchman Tamás országgyűlési képvise­lőt. A volt privatizációs miniszter szerint az önkor­mányzati belterületi földek privatizációját elősegítő alkufolyamat közgazdaságilag szükséges és jó volt. Drávucz Péter NÉPSZAVA Suchman Tamás utalt rá, „erkölcsileg nehéz feldol­goznia azt, hogy ő és ÁPV-s csapata most a bíróságon van és nem pedig a he­lyén”. Az 1995. március el­sejétől kinevezett privati­zációs miniszter­­ az ÁPV-s vezetők korábbi vallomá­saihoz hasonlóan - állítot­ta: a belterületi földek té­makörében a katalizátor a Legfelsőbb Bíróság egy 1995. novemberi ítélete volt, amelyet a vagyonkezelő el­vesztett a dunaújvárosi ön­­kormányzattal szemben. Ekkor vált nyilvánvalóvá, a többi 800 önkormány­zatnak is fizetni kell. Suchman 1996. január 18- án arról tájékoztatta a kor­mányt,­ hogy előző éjsza­ka az ÁPV igazgatósága is emellett döntött. A va­gyonkezelő lehetőségei be­határoltak voltak, az ön­­kormányzati igények a ko­rábbi felmérések szerint 50 és 70 milliárd forintra rúg­tak, ám a Pénzügyminisz­térium az ÁPV költségigé­nyének visszaigazolásakor jelezte: a célra 35 milliárd­­nál nincs több. Bár Tocsik Mártának csak megtakarítások esetén járt a 10 százalékos sikerdíj, Suchman a sikerdíj 3 szá­zalékos mértékét tartotta volna optimálisnak. Ugyan­akkor az alkufolyamat le­állításának nem volt er­kölcsi-politikai alapja, hi­szen öt év után megoldódni látszott a belterületi földek kérdése. 1996. február 20- én ezért a miniszter vala­mennyi polgármesteri hi­vatalnak körlevélben jelez­te, hogy forduljanak a ta­nácsadóhoz. A jogásznővel egyébként csupán egy al­kalommal találkozott, Szo­­kai Imre ÁPV-elnök szobá­jában. A rövid találkozón a sikerdíj vonatkozásában önmérsékletre intette a ta­nácsadónőt. Suchman a továbbiak­ban elmondta: az önkor­mányzati belterületi földek privatizációjával kapcsola­tos alkufolyamat techni­kai részleteit nem ismerte. Munkatársai 1996 tava­szán arról tájékoztatták, hogy a munka további sza­kaszainak elvégzésére pá­lyázatot írnak ki. Arról is szólt, hogy a mai napig saj­nálja azt, amikor 1996 szeptemberében, Dávid Ibo­lya országgyűlési képviselő interpellációjára, miszerint nem tartja-e soknak a si­kerdíjat, ő úgy válaszolt: „soknak tűnik, de törvé­nyes”. A válasz mögött té­ves információk húzódtak meg, amelyek szerint a si­kerdíj összege mintegy 300 millió forint lett volna. Majtényi Csaba közgaz­dász, az ÁPV Rt. pénzügyi osztályának korábbi mun­katársa tanúvallomásában elmondta: a Tocsik Márta által az önkormányzatok­kal készített első 114 szer­ződés kifizetésének szám­szaki ellenőrzését követő­en feljegyzést készített, amelyre nem kapott vá­laszt. Hozzátette: koráb­ban is előfordult már, hogy válasz nélkül hagyták fel­jegyzéseit a vezetők. BELFÖLD Eltávolítják a ciángázt fejlesztő salakot a budafoki barlangokból NÉPSZAVA-információ Ötszázezer dolláros támo­gatás jut a csepeli ipari park, a budafoki barlang­­lakások, illetve az ország galvániszap-hulladékainak ártalmatlanítását szolgáló tanulmányok elkészítésére, a tényfeltáró vizsgálatokra, illetve a kár felszámolásá­ra. Az erről szóló szerző­dést tegnap írta alá Kovács Árpád, a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Mi­nisztérium (KTM) helyettes államtitkára és dr. Mikota György, az amerikai CH2M HILL hazai leányvállalatá­nak vezetője. A cég tíz pá­lyázó közül nyerte meg a KTM kármentesítésre kiírt tenderét. A tárca és az USA Keres­kedelmi és Fejlesztési Hi­vatala között még tavaly szeptemberben támogatási megállapodás jött létre, ez­által vált lehetővé az 500 ezer dollár felhasználása. A három program megva­lósíthatósági tanulmányá­nak elkészítésén túl a pro­jektek lefedik a környezet­védelmi szolgáltatások tel­jes spektrumát, a helyszíni tényfeltáró vizsgálatoktól kezdve a tényleges kárfel­számolásig. Erre még ősz­szel kiírták a tendert. A félmillió dollárból jövő február végére készítik el két kritikus környezet­szennyező góc diagnoszti­kai felmérését, illetve a ha­zánkban keletkező - vala­mint az eddig veszélyes hulladéklerakóba került - galvániszap-hulladék keze­lésének, ártalmatlanításá­nak, illetve újrahasznosítá­sának legkorszerűbb tech­nológiai lehetőségeit. (Az előbbi két felmérési prog­ramra körülbelül 250-250 ezer dollárt, a galvániszap ártalmatlanítására pedig a tervek szerint 50 ezer dol­lárt költenek.) A tényleges kárfelszámolási munkála­tokra vélhetően 1999-ben kerülhet sor. A budafoki barlangok - amelyek a múlt században alakultak ki - az 1950-es évekig számos család szá­mára szolgáltak lakásként. A hatvanas-hetvenes évek­ben azonban gázgyári sa­lakkal dugaszolták el a barlangokat, hogy véget vessen a szegénytelepnek. Akkor azonban még nem tudták, hogy a gázmassza a környezetre rendkívül ká­ros: csapadék hatására erős savat enged ki magából, s az anyagból ciángáz szaba­dulhat fel. „Becslések szerint 17 ezer tonna, a városi gáz gyártása során keletkezett gázmasszát öntöttek szét három helyszínen” - mondta Hasznos Gábor, a KTM felszín alatti víz- és talajvédelmi osztályának titkára. A salakból jutott a Terv, a Halk és a Park ut­cába, a Gábor, az Eger és Kiskőbánya utca vonalán fekvő barlangokba, illetve a Veréb és az Ibolya utca egykori szegénylakásaiba. Szénhidrogén és nehéz­fém szennyezte el a csepeli sziget északi részét. A terü­letén már több mint száz éve folyik vas-, illetve szí­nesfémkohászat. A felhal­mozódott fémhulladék, il­letve a második világhábo­rú pusztításának mértéke és kiterjedése azonban még ma is okozhat meglepeté­seket a szakembereknek. Hasznos Gábor kifejtette: a mintegy kétmillió négyzet­­méteres terület talaja na­gyon érzékeny a szennye­ződésekre. Ráadásul - más források szerint - a gyárte­lep a csepeli vízmű 5-20 éves elérési idejű utánpót­­lódási, hidrogeológiai vé­dőterületén található, így a kár felszámolása nem vá­rathat magára.­­A»---' I A múlt században kialakított budafoki barlanglakások jó részét gázmasszával tették lakhatatlanná a hetvenes években. A környezetkárosító anyagból egyes becslésekkel 17 ezer tonnát, más szerint 800-1200 köbmétert öntöttek a területre. A XXII. kerületi dombvidék egyes „proletárlakásai” azonban elkerülték az egykor betemetésről intézkedő­ hatóság figyelmét Cseke Csilla felvétele Építhetik a golfpályát NÉPSZAVA-információ Egyezség született a gö­di természetvédelmi terü­letre tervezett golfpá­lya ügyében. Az előzetes egyeztetésre 24 szakha­tóságot invitált a helyi önkormányzat. „A részt vevő, legalább 18 szakha­tóság képviselőjének egyi­ke sem utasította el kate­gorikusan a golfpálya épí­tését” - tájékoztatta la­punkat Szegedi Sándor, Göd alpolgármestere. Ab­ban állapodtak meg: füg­getlen szakértők bevoná­sával egy hónapon belül elkészítenek egy hatásta­nulmányt, amelyet a Kör­nyezetvédelmi Főfelügye­lőséghez fognak benyúj­tani. A golfpálya kialakítását pedig komoly előírások­hoz kötik, így a fokozot­tan védett orchideák meg­óvásához, élőhelyük izo­lálásához. Ez ellen a vál­lalkozóknak sem volt el­lenvetésük. 1998. ÁPRILIS 1., SZERDA 3 Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők aránya (Folytatás az 1. oldalról) A nappali alapképzésen be­lül az általános csökkenés mellett növekedés tapasz­talható a főiskolai szintű gazdasági jellegű képzés­ben (ahol a jelentkezők száma 15-16 százalékkal, a beadott jelentkezések szá­ma 20-22 százalékkal nö­vekedett). A főiskolai szintű mene­dzserképzéseknél (5-8 szá­zalékos növekedés), vala­mint az agrárképzésben, ahol a jelentkezők száma mintegy három százalék­kal, a beadott jelentkezé­sek száma 7 százalékkal növekedett. A kormány határozata értelmében államilag fi­nanszírozott képzésre nap­pali tagozaton 1998-ban is 42 ezer fiatal kezdheti meg a tanulmányait. Az esti és levelező tagozatos, államilag finanszírozott helyek száma kilencezer. Dr. Bakos Károly, a mű­velődési minisztérium fő­tanácsosa mindehhez hoz­zátette: eddigi tapasztal­taik szerint kiválóan vizs­gázott a felvételi lapok feldolgozásához használt új számítógépes rendszer is. Ezzel együtt a regiszt­ráláskor fellépő esetleges hibák kijavítása érdeké­ben az Országos Felvételi Iroda (OFI) minden jelent­kezőnek levelet küldött, melyben tájékoztatta őket arról, hogy a jelentkezési lapok alapján milyen ada­taikat rögzítették a rend­szerben. Ha a továbbtanulni szán­dékozó téves adatot talál a kiküldött ellenőrző la­pon, akkor válaszlevélben sürgősen kérnie kell az OFI-t a hiba mielőbbi korrigálására. ­ InterCity-pótló buszok NÉPSZAVA-információ Nyíregyházán kedden jel­képesen átadták az utasok­nak azt a két korszerű, lég­kondicionált autóbuszt, amelyek április 1-jétől a Budapest-Nyíregyháza kö­zött közlekedő InterCity­­vonatok útvonalát hosz­­szabbítják meg Tiszabe­­csig. Az ország legtávolab­bi részének, Szatmárnak a településeit a fővárossal összekötő InterCity-pótló autóbuszokat harmincmil­lió forintért vásárolta a tá­volsági gyorsjáratokat mű­ködtető nyíregyházi Sza­bolcs Volán Közlekedési Részvénytársaság. A szol­gáltatásjavító befektetést pályázat útján 15 millió forinttal támogatta a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Területfejlesztési Ta­nács. A Tiszabecs-Nyíregyhá­­za közötti InterCity-autó­­buszjárat érinti a térség többi városa közül Fehér­­gyarmatot, Mátészalkát, Nyírbátort és Nagykállót, így e települések környé­kének lakói is gyorsabban érhetik el ezentúl Budapes­tet. A főváros és a szatmá­ri tájegység falvai között négy és fél órára csökken az utazási idő, így tömeg­­közlekedési járművel is egy nap alatt meg lehe­t majd tenni a 400 kilométernyi utat. A Szabolcs At­­lán Rt. a szatmári rész után a beregi tájegység községeit szintén szeretné bekapcsolni az InterCity-közlekedésbe. A tervek szerint Barabásról vagy Beregsurányból in­dulna a vonatpótló autó­­buszjárat - előreláthatólag a második félévtől.

Next