Népszava, 1998. április (126. évfolyam, 77–101. sz.)
1998-04-01 / 77. szám
NÉPSZAVA Pótlékért perelő laboránsok ra tárgyal a bíróság a tatabányai dolgozók ügyében Megállapodás hiányában ma a bíróság dönt arról, hogy jogos-e a Komárom Megyei Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumi dolgozóinak veszélyességi pótlék iránti igénye. A Tatabányai Városi Bíróság első fokon 32 millió forintot ítélt meg a javukra. Az országos tiszti főorvos ezt követően ultimátumot adott: vagy elfogadják a szolgálat munkatársai az egyszeri jutalom címén kifizetendő összeget, vagy bezárja a tatabányai labort. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Nem született tegnapig egyezség, így ma kezdődik a Tatabányai Városi Bíróságon az a másodfokú per, melyet a Komárom Megyei Tisztiorvosi Szolgálat laborosai indítottak munkáltatójuk ellen. Mint arról már beszámoltunk, a Komárom megyei labordolgozók bírósághoz fordultak, mert munkáltatójuk több éve nem fizeti meg számukra a törvény által garantált úgynevezett veszélyességi pótlékot. . A megyei labor 63 laborosa részére a bíróság első fokon kamatokkal együtt 32 millió forintot ítélt meg. Az országos tiszti főorvos, Molnár Ilona ezt követően ultimátumot adott a szolgálat munkatársainak: vagy visszavonják keresetüket és elfogadják az általa kínált egyszeri jutalom címén kifizetendő bruttó 17 millió forintot, vagy a megyei laborok átszervezésére hivatkozva bezárja a tatabányai labort. Molnár Ilona ezt a döntését akkor azzal indokolta, hogy a szolgálatnak nincs forrása a ki nem fizetett veszélyességi pótlékra. Molnár Ilona nyilatkozataiban nem vitatta, hogy erkölcsileg, járna pótlék annak, aki veszélyes munkakörben dolgozik, a gond csupán az, hogy nincs rá fedezet. A nagy vitát kiváltó ügyben a népjóléti miniszter tárgyalóasztalhoz invitálta a pereskedő feleket. Kökény Mihály a tisztiorvosi hivatal helyettes vezetőjével és Miriszlai Évával, az Országos Közegészségügyi Szakszervezet vezetőjével március 4-én megállapodott arról, hogy bíróságon kívül igyekeznek egyezségre jutni a tatabányai laborosokkal. A miniszter ígéretet tett arra, hogy nem zárják be a labort, mert a megyei laborhálózat átszervezésére legkorábban jövőre kerülhet sor. A megállapodás ellenére az Országos Tisztiorvosi Hivatal munkatársai eddig nem ajánlottak kompromisszumot a 63 labordolgozó jogi képviselőjének. A bírósági tárgyalás kapcsán megkíséreltük elérni az országos tiszti főorvost, ám Molnár Ilona nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Nem sértettek törvényt a szövetkivételek során A rendőrség egyelőre nem zárta le a miskolci szövetbotránnyal kapcsolatos vizsgálatait. Annyi azonban már most is bizonyos, hogy az érintett kórház nem követett el bűncselekményt a szövetkivételek során. Az egészségügyi intézmény főigazgatója szerint csaknem húsz kórházban végeztek hasonló tevékenységeket az elmúlt időszakban, de sehol máshol nem indított vizsgálatot a rendőrség. Kirády Attila, Veress Jenő NÉPSZAVA Egyelőre semmilyen hivatalos értesítést sem kapott a rendőrségi vizsgálat lezárulásáról a szövetkivételi taetráfiyba keveredő miskolci Semmelweis Kórház. Bzt Koleszár Lajos főigazgató lapunknak elmondta: a kórház, valamint a Magyar Orvosi Kamara megyei etikai bizottságának vizsgálata végéhez közeledik. Ez alapján annyi már bizonyos, hogy nem követtek el jogsértést a szövetkivételek során. A továbbiakban azt kell tisztázni, hogy etikai vétség történt-e az ügyben. Koleszár hozzátette: az ország csaknem 20 kórházában végeztek hasonló módon szövetkivételeket az elmúlt években, de sehol máshol nem kezdett vizsgálatot a rendőrség. Az MSZP parlamenti képviselője úgy véli: a miskolci kórház ügye azért lett országos botrány, mert személyét politikai okokból is támadni akarták. Lapunk információi szerint a rendőrség még nem zárta is lovas nyomozástl a szövetkivételek kapcsán. A hatóság különleges helyzetben van, hiszen nem bűncselekményt kell kivizsgálnia, azt sem állapíthatja meg, vajon történt-e törvénysértés. A miskolci eset ugyanis magánindítvány nyomán került a bíróság elé, ahol az ügyészség átvette a magánvádló szerepét. Erre azért volt szükség, mert azonnali igazságügyi orvos szakértői boncolás elvégzését kellett elrendelni, amelyre magánszemély nem jogosult. Ha pedig az ügyészség belép a bírósági eljárásba, akkor köteles a vádat is átvenni. Mint azt dr. Solymosi István, a megyei főkapitányság alezredese a Népszavának elmondta, egy minisztériumi állásfoglalás megérkezésére várnak. A dokumentum beérkezését követően napokon belül befejezik a vizsgálatot és tájékoztatják az ügyészséget a megállapításokról. Csak ezt követően kerülhet sor a per tárgyalására. Az egészségügyi törvény értelmében, amennyiben az elhunytból szövetet távolítanak el, ennek tényéta ,,boncolási" jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ez esetben azonban nem a jegyzőkönyv, hanem egy mellé csatolt ív tartalmazza ezeket az adatokat. A népjóléti tárcától várt állásfoglalás arra ad majd választ, ez a szabálytalanság vonhat-e maga után jogi következményeket. Bármit tartalmaz is majd a minisztériumi dokumentum, az már most biztosnak látszik, hogy bűncselekményt a miskolci kórházban nem követtek el s kegyeletsértés sem látszik bizonyíthatónak. Mentik az uszodát Közhasznú társaság venné át a csepeli létesítményt MTI-információ A fővárosi önkormányzat a csepeli uszoda megmentése érdekében közhasznú társaság (kht.) létrehozását kezdeményezi - jelentette be Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes tegnap. Az egyedülálló kezdeményezésre azért van szükség, mert a létesítmény tulajdonosa egymaga már nem képes finanszírozni az évi mintegy 24 millió forintos fenntartási költséget. Az uszoda megmentésére létrehozott közhasznú társaság a kezdeményező mellett a Dunapack Rt.-ből, Csepel, Soroksár, és Pesterzsébet önkormányzatából állna. Szolnoki Andrea tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a főváros azért indítványozza a társaság létrehozását, mert az uszoda eddigi tulajdonosa - a Dunapack Rt. - egymagában már nem tudta fenntartani a sportlétesítményt. Az érintett önkormányzatok és a vállalat közötti tárgyalások pedig nem hoztak eredményt. A részvénytársaság ezért kényszerűségből kedden határozatlan időre bezárta az intézményt. A sajtótájékoztatón elhangzott: az uszoda működtetése évi huszonnégymillió forintba kerül. Az összeget ezentúl a kht.-nak kellene biztosítania. Az elképzelések szerint a főváros ötmilliót, a Dunapack Rt. pedig 6-7 millió forintot adna, míg a hiányzó összeget az érintett önkormányzatok - a csepeli, a soroksári és a pesterzsébeti - együttesen pótolnák. Szolnoki Andrea annak a reményének adott hangot, hogy amennyiben az önkormányzatok vállalják a rájuk rótt kötelezettségeket, és a fővárosi közgyűlés is áldását adja a kezdeményezésre, akkor az uszoda már a nyár közepétől újra fogadhatja a látogatókat. A csepeli önkormányzat képviselője elmondta: nyitottak a kezdeményezésre, de csak akkor, ha a tulajdonos garantálja, hogy nem merülnek fel újabb kiadások. A főpolgármesterhelyettes ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy terveik szerint a létesítmény önfenntartó lesz, és így a költségek nem fognak növekedni. A Suchman Tamás Tocsikot önmérsékletre intette A Tocsik-perben a Fővárosi Bíróság tegnap tanúként hallgatta meg Suchman Tamás országgyűlési képviselőt. A volt privatizációs miniszter szerint az önkormányzati belterületi földek privatizációját elősegítő alkufolyamat közgazdaságilag szükséges és jó volt. Drávucz Péter NÉPSZAVA Suchman Tamás utalt rá, „erkölcsileg nehéz feldolgoznia azt, hogy ő és ÁPV-s csapata most a bíróságon van és nem pedig a helyén”. Az 1995. március elsejétől kinevezett privatizációs miniszter az ÁPV-s vezetők korábbi vallomásaihoz hasonlóan - állította: a belterületi földek témakörében a katalizátor a Legfelsőbb Bíróság egy 1995. novemberi ítélete volt, amelyet a vagyonkezelő elvesztett a dunaújvárosi önkormányzattal szemben. Ekkor vált nyilvánvalóvá, a többi 800 önkormányzatnak is fizetni kell. Suchman 1996. január 18- án arról tájékoztatta a kormányt, hogy előző éjszaka az ÁPV igazgatósága is emellett döntött. A vagyonkezelő lehetőségei behatároltak voltak, az önkormányzati igények a korábbi felmérések szerint 50 és 70 milliárd forintra rúgtak, ám a Pénzügyminisztérium az ÁPV költségigényének visszaigazolásakor jelezte: a célra 35 milliárdnál nincs több. Bár Tocsik Mártának csak megtakarítások esetén járt a 10 százalékos sikerdíj, Suchman a sikerdíj 3 százalékos mértékét tartotta volna optimálisnak. Ugyanakkor az alkufolyamat leállításának nem volt erkölcsi-politikai alapja, hiszen öt év után megoldódni látszott a belterületi földek kérdése. 1996. február 20- én ezért a miniszter valamennyi polgármesteri hivatalnak körlevélben jelezte, hogy forduljanak a tanácsadóhoz. A jogásznővel egyébként csupán egy alkalommal találkozott, Szokai Imre ÁPV-elnök szobájában. A rövid találkozón a sikerdíj vonatkozásában önmérsékletre intette a tanácsadónőt. Suchman a továbbiakban elmondta: az önkormányzati belterületi földek privatizációjával kapcsolatos alkufolyamat technikai részleteit nem ismerte. Munkatársai 1996 tavaszán arról tájékoztatták, hogy a munka további szakaszainak elvégzésére pályázatot írnak ki. Arról is szólt, hogy a mai napig sajnálja azt, amikor 1996 szeptemberében, Dávid Ibolya országgyűlési képviselő interpellációjára, miszerint nem tartja-e soknak a sikerdíjat, ő úgy válaszolt: „soknak tűnik, de törvényes”. A válasz mögött téves információk húzódtak meg, amelyek szerint a sikerdíj összege mintegy 300 millió forint lett volna. Majtényi Csaba közgazdász, az ÁPV Rt. pénzügyi osztályának korábbi munkatársa tanúvallomásában elmondta: a Tocsik Márta által az önkormányzatokkal készített első 114 szerződés kifizetésének számszaki ellenőrzését követően feljegyzést készített, amelyre nem kapott választ. Hozzátette: korábban is előfordult már, hogy válasz nélkül hagyták feljegyzéseit a vezetők. BELFÖLD Eltávolítják a ciángázt fejlesztő salakot a budafoki barlangokból NÉPSZAVA-információ Ötszázezer dolláros támogatás jut a csepeli ipari park, a budafoki barlanglakások, illetve az ország galvániszap-hulladékainak ártalmatlanítását szolgáló tanulmányok elkészítésére, a tényfeltáró vizsgálatokra, illetve a kár felszámolására. Az erről szóló szerződést tegnap írta alá Kovács Árpád, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) helyettes államtitkára és dr. Mikota György, az amerikai CH2M HILL hazai leányvállalatának vezetője. A cég tíz pályázó közül nyerte meg a KTM kármentesítésre kiírt tenderét. A tárca és az USA Kereskedelmi és Fejlesztési Hivatala között még tavaly szeptemberben támogatási megállapodás jött létre, ezáltal vált lehetővé az 500 ezer dollár felhasználása. A három program megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésén túl a projektek lefedik a környezetvédelmi szolgáltatások teljes spektrumát, a helyszíni tényfeltáró vizsgálatoktól kezdve a tényleges kárfelszámolásig. Erre még őszszel kiírták a tendert. A félmillió dollárból jövő február végére készítik el két kritikus környezetszennyező góc diagnosztikai felmérését, illetve a hazánkban keletkező - valamint az eddig veszélyes hulladéklerakóba került - galvániszap-hulladék kezelésének, ártalmatlanításának, illetve újrahasznosításának legkorszerűbb technológiai lehetőségeit. (Az előbbi két felmérési programra körülbelül 250-250 ezer dollárt, a galvániszap ártalmatlanítására pedig a tervek szerint 50 ezer dollárt költenek.) A tényleges kárfelszámolási munkálatokra vélhetően 1999-ben kerülhet sor. A budafoki barlangok - amelyek a múlt században alakultak ki - az 1950-es évekig számos család számára szolgáltak lakásként. A hatvanas-hetvenes években azonban gázgyári salakkal dugaszolták el a barlangokat, hogy véget vessen a szegénytelepnek. Akkor azonban még nem tudták, hogy a gázmassza a környezetre rendkívül káros: csapadék hatására erős savat enged ki magából, s az anyagból ciángáz szabadulhat fel. „Becslések szerint 17 ezer tonna, a városi gáz gyártása során keletkezett gázmasszát öntöttek szét három helyszínen” - mondta Hasznos Gábor, a KTM felszín alatti víz- és talajvédelmi osztályának titkára. A salakból jutott a Terv, a Halk és a Park utcába, a Gábor, az Eger és Kiskőbánya utca vonalán fekvő barlangokba, illetve a Veréb és az Ibolya utca egykori szegénylakásaiba. Szénhidrogén és nehézfém szennyezte el a csepeli sziget északi részét. A területén már több mint száz éve folyik vas-, illetve színesfémkohászat. A felhalmozódott fémhulladék, illetve a második világháború pusztításának mértéke és kiterjedése azonban még ma is okozhat meglepetéseket a szakembereknek. Hasznos Gábor kifejtette: a mintegy kétmillió négyzetméteres terület talaja nagyon érzékeny a szennyeződésekre. Ráadásul - más források szerint - a gyártelep a csepeli vízmű 5-20 éves elérési idejű utánpótlódási, hidrogeológiai védőterületén található, így a kár felszámolása nem várathat magára.A»---' I A múlt században kialakított budafoki barlanglakások jó részét gázmasszával tették lakhatatlanná a hetvenes években. A környezetkárosító anyagból egyes becslésekkel 17 ezer tonnát, más szerint 800-1200 köbmétert öntöttek a területre. A XXII. kerületi dombvidék egyes „proletárlakásai” azonban elkerülték az egykor betemetésről intézkedő hatóság figyelmét Cseke Csilla felvétele Építhetik a golfpályát NÉPSZAVA-információ Egyezség született a gödi természetvédelmi területre tervezett golfpálya ügyében. Az előzetes egyeztetésre 24 szakhatóságot invitált a helyi önkormányzat. „A részt vevő, legalább 18 szakhatóság képviselőjének egyike sem utasította el kategorikusan a golfpálya építését” - tájékoztatta lapunkat Szegedi Sándor, Göd alpolgármestere. Abban állapodtak meg: független szakértők bevonásával egy hónapon belül elkészítenek egy hatástanulmányt, amelyet a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez fognak benyújtani. A golfpálya kialakítását pedig komoly előírásokhoz kötik, így a fokozottan védett orchideák megóvásához, élőhelyük izolálásához. Ez ellen a vállalkozóknak sem volt ellenvetésük. 1998. ÁPRILIS 1., SZERDA 3 Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők aránya (Folytatás az 1. oldalról) A nappali alapképzésen belül az általános csökkenés mellett növekedés tapasztalható a főiskolai szintű gazdasági jellegű képzésben (ahol a jelentkezők száma 15-16 százalékkal, a beadott jelentkezések száma 20-22 százalékkal növekedett). A főiskolai szintű menedzserképzéseknél (5-8 százalékos növekedés), valamint az agrárképzésben, ahol a jelentkezők száma mintegy három százalékkal, a beadott jelentkezések száma 7 százalékkal növekedett. A kormány határozata értelmében államilag finanszírozott képzésre nappali tagozaton 1998-ban is 42 ezer fiatal kezdheti meg a tanulmányait. Az esti és levelező tagozatos, államilag finanszírozott helyek száma kilencezer. Dr. Bakos Károly, a művelődési minisztérium főtanácsosa mindehhez hozzátette: eddigi tapasztaltaik szerint kiválóan vizsgázott a felvételi lapok feldolgozásához használt új számítógépes rendszer is. Ezzel együtt a regisztráláskor fellépő esetleges hibák kijavítása érdekében az Országos Felvételi Iroda (OFI) minden jelentkezőnek levelet küldött, melyben tájékoztatta őket arról, hogy a jelentkezési lapok alapján milyen adataikat rögzítették a rendszerben. Ha a továbbtanulni szándékozó téves adatot talál a kiküldött ellenőrző lapon, akkor válaszlevélben sürgősen kérnie kell az OFI-t a hiba mielőbbi korrigálására. InterCity-pótló buszok NÉPSZAVA-információ Nyíregyházán kedden jelképesen átadták az utasoknak azt a két korszerű, légkondicionált autóbuszt, amelyek április 1-jétől a Budapest-Nyíregyháza között közlekedő InterCityvonatok útvonalát hoszszabbítják meg Tiszabecsig. Az ország legtávolabbi részének, Szatmárnak a településeit a fővárossal összekötő InterCity-pótló autóbuszokat harmincmillió forintért vásárolta a távolsági gyorsjáratokat működtető nyíregyházi Szabolcs Volán Közlekedési Részvénytársaság. A szolgáltatásjavító befektetést pályázat útján 15 millió forinttal támogatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács. A Tiszabecs-Nyíregyháza közötti InterCity-autóbuszjárat érinti a térség többi városa közül Fehérgyarmatot, Mátészalkát, Nyírbátort és Nagykállót, így e települések környékének lakói is gyorsabban érhetik el ezentúl Budapestet. A főváros és a szatmári tájegység falvai között négy és fél órára csökken az utazási idő, így tömegközlekedési járművel is egy nap alatt meg lehet majd tenni a 400 kilométernyi utat. A Szabolcs Atlán Rt. a szatmári rész után a beregi tájegység községeit szintén szeretné bekapcsolni az InterCity-közlekedésbe. A tervek szerint Barabásról vagy Beregsurányból indulna a vonatpótló autóbuszjárat - előreláthatólag a második félévtől.