Népszava, 1998. október (126. évfolyam, 230–255. sz.)
1998-10-01 / 230. szám
NÉPSZAVA Bank fizeti ki a sziámi ikrek műtétjét Románia szegedi főkonzulja szerdán egy-egy játék babával lepte meg Izabellát és Melindát, a szétválasztott és jó egészségnek örvendő sziámi ikreket. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. ajándéka másfél millió forint, azaz a műtét teljes összege. Szabó Iréné NÉPSZAVA. A nem mindennapi szakmai bravúrt igénylő ikerszétválasztáson dolgozó, majd az esetleges komplikációk megelőzéséért harcoló orvosi stábnak komoly fejtörést okozott a műtéti költségek elszámolásának kérdése. Mint azt kérdésünkre Füzesi Kristóf professzor elmondta, a sziámi ikrek műtéti kórképe nem szerepel abban az Országos Egészségpénztár-dokumentumban, amely a finanszírozásról rendelkezik. Ezért ahhoz a megoldáshoz folyamodtak, hogy az úgynevezett „homológ betegségcsoportok” térítési előírásai alapján számolják ki, milyen összeg jár a szegedi gyermekklinikánaka műtétsorozatért. Különvettük például a mellkas-, valamint a májműtétet, a mellkas- és a hasfalplasztikát, valamint az ötnapi gépi lélegeztetést. Az ezekre megállapított pontszámok, valamint az egyedi finanszírozás alapján osztottunk és szoroztunk. A végeredmény 1 millió 491 ezer forint lett - mondotta Füzesi profeszszor. - Az újabb gondot az jelentette, hogy az OEP előírásai magyar állampolgárokra vonatkoznak. Csak hát Kispereg Arad megyében van, Melinda és Izabella román állampolgár. Lehet, hogy ezen a ponton megállt volna a tudomány, ha a professzort a napokban nem hívja fel egy bankvezér. De felhívta: - Amikor meghallottuk, milyen fantasztikus műtétre készül a szegedi gyermekklinika sebészcsoportja, napról napra figyeltük, hogy van a két kislány. Amikor megtudtam, egy Füzesi professzor amiatt aggódik, hogy ki fizeti ki a beavatkozás árát, kollégáimmal együtt úgy döntöttem, kötelességünk segíteni. Nevetséges és megalázó országunkra nézve, ha egy szívátültetést, netán egy sziámiiker-szétválasztást végző orvoscsapatnak ezzel kell foglalkoznia, ahelyett, hogy szakmájára koncentrálna - tájékoztatott Erős János, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgatója. A pénzt csütörtökön a gyermekklinika alapítványának számlájára átutalják. Vita az útalapról NÉPSZAVA-információ •Egyelőre nem született megegyezés a Pénzügyminisztérium (PM) és a közlekedési tárca szakértői között az útalap jövő évi gazdálkodásáról. Ezért a PM a saját javaslatátterjeszti majd be a kormánynak, de bemutatja majd aKözleke-, dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) által kidolgozott változatot is. Információink szerint a két gazdálkodási tervezet között mintegy húszmilliárdos különbség mutatkozik. A közlekedési ágazat ugyanis ennyivel több pénzt fordítana az utak fenntartására és fejlesztésére a jövő évben az alap forrásaiból. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, át kellene alakítani az útalap bevételi és kiadási oldalát. Idén a benzin árába épített jövedéki adóból, a gépjárműadókból, a hitelintézetektől és az egyéb forrásokból mintegy 85,6 milliárd forint folyt be az alapba. Az utak állapotának megőrzésére és a hálózat bővítésére ennél jóval kevesebb pénz jutott, mert az alapot mintegy 30 milliárdos költségvetési kötelezettség terheli. Azaz a KHVM-nek általános forgalmi adó, fogyasztási adó visszatérítés címén ekkora összeget kellett befizetnie az államkasszába. A közlekedési tárca azt kívánta elérni, hogy a pénzügyi kormányzat mondjon le az adó-visszatérítések egy részéről, s ezáltal csökkenjen az alapot terhelő közterhek nagysága. A PM továbbra is ragaszkodik a bevételeihez. Mondván, a kormány az alapból elvont bevételekkel azonos nagyságrendű, közvetlen beruházási támogatást nyújt a közlekedési ágazatnak, így az ágazatot összességében nem éri veszteség. Elképzelhető, hogy a jövőben csak az úthálózat üzemeltetésére és fenntartására költ majd a tárca az útalapból. A nagyobb építkezések finanszírozására - mint az autópálya - külön költségvetési támogatásokat igényel majd. BELFÖLD 1998. OKTÓBER 1 CSÜTÖRTÖK 3 Krimibe illő vádak és ellenvádak Választási csatározások áldozata a Gresham-palota Tegnapig úgy tűnt, hogy a hányatott sorsú Gresham-palota újjáépítése elől nyolc év után végre elhárul minden akadály. Az V. kerületi önkormányzat szerdai sajtótájékoztatóján azonban Karsai Károly polgármester bejelentette: a várakozásokkal ellentétben semmilyen határozat nem született a képviselő-testület éjszakába nyúló keddi ülésén, mert a Polgári Szövetség a Belvárosért frakciója lehetetlenné tette a döntéshozatalt. Valószínűleg ez volt az utolsó esély az önkormányzati választások előtt a döntéshozatalra. Tóth Balázs írása a NÉPSZAVÁNAK fővárosunk egyik szégyenfoltja a Lánchíd pesti oldalán méltatlanul kallódó, patinás Gresham-palota. Az V. kerületi önkormányzat 1991 óta próbálja elérni a Vagyonkezelő Rt. által 19 millió dollár értékűre becsült épület felújítását. A belváros-lipótvárosi önkormányzat hét évvel ezelőtt szindikátusi szerződést kötött a HungarHotels és az Oberoi céggel a rekonstrukcióra. Az utóbbi tervezetet készített a Gresham luxusszállodává alakítására. Ezt az elképzelést a képviselő-testület elfogadhatónak találta. Ám a megvalósításról, pontosabban a költségek megosztásáról nem tudott megegyezni a beruházó és az önkormányzat. Az álláspontok néhány hete oly mértékben közeledtek egymáshoz, hogy Karsai Károly (Fidesz) polgármester kedden délutánra már határozathozatal reményében hívta össze a közgyűlést. A tegnapi sajtótájékoztatón azonban arról számolt be a kerület vezetése, hogy mégsem született érdemi döntés a Gresham ügyében. E helyett heves politikai vita alakult ki az épület értékesítéséről. A polgármester sajnálatosnak minősítette, hogy nyolc év után most sem sikerett megnyugtatóan le- k is zárni az ügyet. A tegnapi tájékoztatón egy másik sajtóértekezletre invitálták meg ugyanazon napra az újságírókat. Szórólapján az Egyesület a Belváros Jövőjéért és a Belvárosi Polgári Szövetség önkormányzati képviselőcsoportja szenzációs leleplezéseket ígért „a Gresham-palota eladása körüli káoszról”, arról, hogy „kik és miért akarták megsemmisíteni a Greshampalotával kapcsolatos öszszes iratot és hangfelvételt”, s végül arról, hogy „életveszélyesen megfenyegették” a frakció egyik tagját és családját. A krimibe illő vádakkal kapcsolatban megkerestük mind Karsai Károly polgármestert, mind pedig Gerendás József önkormányzati képviselőt, a Belváros Jövőjéért Egyesület elnökét, egyúttal e szervezet háromtagú frakciójának vezetőjét. A polgármester úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a Gresham-palota rekonstrukciója körüli káoszt Gerendás Józsefék idézték elő. Közölte: valamennyi képviselő-testületi ülés hangfelvétele és irata hozzáférhető, s tud róla, hogy a testület egyik tagját megfenyegették, az ezzel kapcsolatos rendőrségi eljárás folyamatban van. Karsai Károly elmondta, hogy a Belváros Jövőjéért Egyesület három képviselője - a polgármester szerint - önös egyéni vagy üzleti érdekeinek védelmében obstrukciós taktikával akadályozta meg a határozathozatalt. Gerendás József azt állította, hogy az a cég, amelynek megbízását támogatja a polgármesteri hivatal, „megfelelő pénzügyi háttérrel nem rendelkező, komolytalan befektető. Ezt, mint hangsúlyozta, dokumentumokkal tudja igazolni.” Steiner Pál ellenzéki frakcióvezető véleménye szerint elszomorító, hogy a testületi ülésen szakmai érvek helyett politikai érdekek kerültek előtérbe. Különösen annak fényében az, hogy a korábban már elfogadott megállapodástervezetet a befektető cég képviselője is támogatta. A politikus hangsúlyozta: az MSZP-SZDSZ frakció mindvégig a gyors megoldás híve volt. Steiner szerint a polgármester hibázott, mert elmulasztotta az ülés előtti előzetes egyeztetést a képviselő-testületen belül. Lapunk kérdésére a frakcióvezető elmondta, hogy a Vagyonkezelő Rt. 1991-ben készített 19 millió dolláros értékbecslése óta mára sem csökkent az ingatlanár. Szerinte a Gresham-palota tartószerkezete nem károsodott nem hiszi, hogy az épület hamarosan életveszélyessé válhat. A legnagyobb csalódás mindenképpen a Gresham lakóit érte. Ők azt gondolták - mondta képviselőjük -, hogy Belváros-Lipótváros önkormányzata félreteszi a politikai indulatokat és a közelgő választásokkal kapcsolatos pártérdekeket. Abban reménykednek, hogy a választások előtti utolsó testületi ülésen talán még döntés születhet az értékesítésről. Steiner Pál azonban úgy véli, hogy a legutóbbi meddő vita után erősen kétséges, részt vesz-e az ellenzéki frakció az utolsó ülésen. Amennyiben a választásokig nem sikerül döntést hozni, akkor további hoszszú hónapokba, sokak szerint újabb évekbe telhet, amíg hozzákezdhetnek a pesti Duna-part e látványos épületének felújításához. Tovább húzódik a Gresham-palota felújítása Molnár Péter felvétele Aláírták a honvédségi telefontender- szerződést A Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala és a katonai telefonbeszerzésre kiírt pályázat nyertese, a Siemens Rt. szerdán aláírta a kapcsolástechnikai eszközök szállítására vonatkozó megállapodást. A pályázat nyertese által kiépítendő berendezések a Magyar Honvédség integrált szolgáltatású digitális hálózatának részét képezik majd. A szállítási szerződés alapján a beruházás 649 millió forintba kerül, amelyet a részvénytársaságnak kilenc hónap alatt kell teljesítenie. A telefonbeszerzésre kiírt pályázat második helyezettje, a Lucent Technologies jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Az amerikai cég azt sérelmezi, hogy az ajánlatkérőnek csak részben volt felhatalmazása a beszerzés közbeszerzési törvény alóli kivonására - mondta Farkas Gyöngyi, a bizottság elnöke. A döntőbizottság a felfüggesztést nem rendelte el, így nem volt jogi akadálya annak, hogy a honvédelmi tárca szerdán aláírja a szerződést a pályázat nyertesével. Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke elmondta: a grémium vizsgálata egyértelműen és támadhatatlanul megállapította, a pályázatot kivonhatták a közbeszerzési törvény alól, így szinte biztos, hogy a döntőbizottság nem fogadja el a Lucent Technologies jogorvoslati kérelmét. Tizenegy százalék a nyugdíjasoknak (Folytatás az 1. oldalról) Az újfajta nyugdíjszámítási mód bevezetéséhez azonban törvénymódosításra van szükség. A kormány azért kíván módosítani a jelenleg hatályos nyugdíjtörvényen - amely, ahogy azt az ellenzék hangsúlyozta, 20 százalékos emelést írna elő, mert a kabinetnek a családok minden tagjának tett ígéretét be kell tartania, hogy a családok tagjai „együtt sírjanak és együtt nevelsenek”, így a gyermekek után adókedvezményt vezetnek be, amely egy és két gyerek után gyermekenként évi 20 400 forintos, három vagy több gyermek után gyermekenként évi 27 600 forintos adójóváírást tesz lehetővé. (Ez két gyerek esetén 40 800, három gyerek esetén 82 800 forintot jelent.) Felére csökkentik az első lakás vásárlásának illetékét, a lakásépítés utáni áfát pedig 400 ezer forintig vissza lehet igényelni. Orbán hangsúlyozta: a kormánynak az a célja, hogy a szülőkből, gyerekekből és nagyszülőkből álló - családok összjövedelme emelkedjen. Egy két átlagkeresetű szülőből, két eltartott gyermekből és egy nyugdíjas nagyszülőből álló család összes jövedelme a kormány javaslata szerint például jövőre 348 ezer forinttal lehetne több, mint idén. Frajna Imre (Fidesz) szerint a 97-ben megszavazott nyugdíjreform következtében az év végéig 80 milliárd forint áramlik ki a társadalombiztosítás kasszájából. A nyugdíjemelésen kívül a kormány igyekszik mérsékelni az energia- és gyógyszerárakat, ami a nyugdíjasok kiadásainak nagy részét alkotja. Nagy Sándor (MSZP) méltatlannak nevezte a tegnapi vitát, mivel a kormány még nem nyújtotta be a nyugdíjtörvény módosítására vonatkozó javaslatot. A kormány érthetetlenül és elfogadhatatlanul meg akarja rövidíteni a nyugdíjasokat. A nyugdíjreformról szóló döntést annak idején sokan azzal a garanciával szavazták meg, hogy a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer még két évig fennmarad, és utána fokozatosan térnek át az infláció és a bérek változását fele-fele arányban követő nyugdíjemelésre. Az ellenzéki javaslat szerint mindenkinek biztosítani kell a törvény által meghatározott 19-20 százalékos emelést. Az MSZP korábban javasolt még két olyan nyugdíjas korosztályt, akiknek, véleményük szerint nagyobb mértékben kéne emelni a nyugdíját. A tervezetet azonban tárgysorozatba sem vették. A törvény alapján jelenleg járó emelés 13 700 forintból jövőre 16 440 forintnyi járadékot jelent, 20 százalékos növeléssel. Ez reálértékben 9 százalékos, azaz 1233 forintos növekedést ad. A 35 000 forintos nyugdíjjal rendelkezők 1999- ben a hatályos törvény szerint 42 000 forintot kapnának majd, ami vásárlóértéküket szintén 9 százalékkal, 3150 forinttal módosítaná felfelé. Béki Gabriella (SZDSZ) szerint a differenciált nyugdíjemelés a rendszerváltás előtti időkhöz való visszatérést jelent. A miniszterelnök nem ismertette, hogy a jövőben milyen törvényi szabályozás alapján kívánják emelni a nyugdíjakat, ezért félő, hogy a nyugdíjemelés a mindenkori kormányok kényének-kedvének lesz kiszolgáltatva. Csáky András (MDF) a vitanapot választási nagygyűléshez hasonlította, amelynek során az ellenzék a nyugdíjasokat a tényleges költségvetési számok ismerete nélkül kampányszerűen riogatja. Gidai Erzsébet (MIÉP) kijelentette: a nyugdíjak 20 százalékos emelése sem elegendő a nyugdíjasok megélhetésének biztosítására. Ezért a teljes nyugdíjrendszer felülvizsgálatára van szükség. Csúcs László (FKGP) a nyugdíjkorhatárok felülvizsgálatát javasolta. A kisgazdák szerint vissza kéne állítani a nők esetében 55, a férfiaknál 60 évben korábban megállapított limitet. Az ok a demográfiai helyzet alakulása, a társadalom elöregedése, az aktív munkavállalók számarányának csökkenése. Csúcs László szerint ezzel csökkenthető lenne a munkanélküliség. Kökény Mihály szocialista képviselő szerint tragédia lenne végrehajtani a korhatár-redukciót, mivel egész Európában meglehetősen magas a nyugdíjkorhatár. A jelenlegi szabályozásról szólva elmondta, az fokozatosan valósul meg, a rendszer 2009-re éri el végleges formáját, amikor is egységesen 62 év lesz a nyugdíjkorhatár. A kisgazdák felvetését olcsó demagógiának minősítő politikus kifejtette, hogy az infrastruktúra hiányából adódó munkanélküliséget nem lehet ilyen lépéssel megoldani. Borókai Gábor szóvivő lapunk kérdésére elmondta: a kormány ezt a nyugdíjemelést egy évre tervezi. 2000-től ugyanis átfogó nyugdíjreformot tervez. Áru lesz az orvosi praxis Oktatási célra használják a Club Aligát Tinnyei Mária NÉPSZAVA A háziorvosi rendszer funkcionális privatizációja után eljött az ideje annak, hogy befejeződjön az alapellátásban a teljes magánosítás - ezt Gógl Árpád egészségügyi miniszter jelentette be tegnap azon a fővárosi tanácskozáson, melyet a Magyar Orvosi Kamara és a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége rendezett. A megnyitón részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki elmondta: az egészségügy átalakítása évek óta húzódik, és a leköszönt kormányok mindegyike kifogást keresett ahelyett, hogy a jogszabály-módosításokkal megteremtették volna a reform feltételeit. A miniszterelnök elképzelése szerint a kormány a privatizáció befejeződésével egy időben az önkormányzati törvény és a különféle jogszabályok módosításával felmenti az önkormányzatokat a területi ellátási kötelezettségük alól. Ez azt jelenti, hogy egy adott térség alapellátásáért - a magánosítás befejezte után - a háziorvos felel a jövőben. A privatizáció után a praxisok is forgalomképessé válnak, így a háziorvosok idős korukban értékesíthetik a praxisukat. A konferencián részt vevő orvosok egy csoportjának óvatos becslése szerint egy jól működő praxisért akár 10-20 millió forint közötti összeget is el lehet majd kérni. A miniszterelnök bejelentette: a balatonaligai volt pártüdülőt - a Club Aligát a jövőben oktatási célokra a kormány az Egészségügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátja. Ebben a miniszter elképzelése szerint az üdülőközpontban oktatási központot hoznak létre, és nyáron az egészségügyi dolgozók üdülését szolgálja majd a Club Aliga. Gógl Árpád többek között azt is elmondta, hogy a tb-alapok jövő évi költségvetése csak 2 százalékos reálbéremelésre ad lehetőséget, ennél nagyobb mértékű emelésre nem számíthatnak az egészségügyi dolgozók. Mától kamarák adják ki a taxisengedélyeket MTI-információ A területi kereskedelmi és iparkamarák adják ki október elsejétől a taxis vállalkozások működési engedélyét és a gázszerelői igazolványt - mondta D. Szekeres Ágnes, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sajtó- és kommunikációs igazgatója. Az igazolványok, engedélyek kiadásakor a kamara nyilvántartásába veszi a vállalkozást, s egyúttal a sárga rendszámtábla a területileg illetékes kamara tulajdonába kerül. A már engedéllyel rendelkező taxisok a soron következő műszaki vizsgáig, de legkésőbb 1999. október elsejéig végezhetik a tevékenységet. A személyfuvarozó vállalkozások esetében a kamara az engedély kiállítása előtt megvizsgálja a megbízhatóságot, a szakmai alkalmasságot és a pénzügyi teljesítőképességet.