Népszava, 1999. április (127. évfolyam, 76–100. sz.)
1999-04-06 / 79. szám
16 OLDAL ÁRA: 52 FORINT 5800 pont conn Előző heti: 5326,76 A BUX heti változása: ^ $600 5500 P4VJU COrfs I E heti: 5618,03 Nagy cenn H K SZ CS PVJUU Tőzsdehírek 4-5. oldal Az igazság pillanata Gereben Ágnes írása az oroszországi feszültségekről 7. oldal Tíz év után megszűnik az ÉT A rendszerváltás óta működő fórum 126 ülést tartott, de az még mindig nincs meghatározva, melyik szervezet ülhet a testületben 5. oldal Szuper Statisztika a Marczibányi téren A szuper BEK-győzelme női asztaliteniszben 14. oldal Kiadták a líbiai vádlottakat MTI-információ Hollandiába érkezett hétfőn, a kora délutáni órákban az a két líbiai állampolgár, akit azzal gyanúsítanak, hogy 1988-ban ők követtek el egy PanAmgép elleni merényletet. A vád szériát a két férfi. hév szerint Abdel Basszet al-Megrahi és Al- Amin Kalifa Fahima1988 decemberében rádiókészüléknek álcázott robbanószerkezetet helyezett el a Pan- Am Londonból felszálló és New Yorkba tartó, 103-as járatszámú repülőgépén. A robbanás a skóciai Lockerbie fölött következett be. A repülőgép megsemmisülésekor 270 ember vesztette életét. •A gyanú 1992-ben terelődött a két líbiai állampolgárra, akiket Tripoli nem volt hajlandó kiadni sem Nagy-Britanniának, sem az Egyesült Államoknak. Az ENSZ 1992-ben átfogó szankciókat vezetett be Tripoli ellen hajthatatlan magatartása miatt. Moarher el-Kadhafi líbiai vezető azt követelte, hogy ha már bíróság elé kell állítani a vádlottakat, arra egy harmadik országban kerüljön sor. Ezért a két líbiai gyanúsított ügyében a tárgyalás a skót törvények szerint folyik majd a hollandiai Zeistben lévő légitámaszponton. Abban a pillanatban felfüggesztik a Líbia elleni nemzetközi szankciókat, amint átadják a skóciai hatóságoknak a lockerbie-i légi katasztrófa elkövetésével gyanúsított két líbiai állampolgárt - jelentette be hétfői londoni sajtóértekezletén Robin Cook brit külügyminiszter. ALAPÍTVA 1873-BAN 3 127. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1999.ÁPRILS 6., KEDD Újabb közúti hidat rombolt le a NATO légiereje Újvidéken Találat érte Belgrádban a jugoszláviai légvédelem irányító központját is Megérkeztek az első koszovói albánok az újonnan létesített macedóniai menekültkörzetbe. Videofelvételt hoztak nyilvánosságra a szerbek koszovói kegyetlenkedéseiről. Nyugati NATO-hatalmak menekültek befogadását vállalták. A húsvéti ünnepek napjaiban is folytatódtak a NATO Jugoszlávia elleni légicsapásai. A hét vége eseményeiből a legjelentősebb ebből a szempontból az, hogy találat érte a szerb légvédelem központját. Ibrahim Rugova, a koszovói albánok mérsékelt nézeteiről ismert egyik vezetője állítólag Moszkvába készül, hogy ott orosz segítséggel próbálja megállapodásra bírni Milosevics jugoszláv elnököt. Egyre több vajdasági magyar szökik Magyarországra, hogy elkerülje a behívást a hadseregbe, és azt, hogy Koszovóba küldjék harcolni. Kevés a menekültszállás hazánkban. Koszovói albánok Budapesten is tüntettek Milosevics ellen s a NATO mellett. Németh Zoltán (Újvidék) a NÉPSZAVÁNAK Újvidék három hídjából már csak egy áll. A várost a szerémségi oldallal csupán a vasúti híd köti össze. Az első hidat április elsején érte találat, míg a Szabadság hidat szombaton rombolta le két rakéta. Szombaton egész nap nem volt légiriadó Újvidékén. A polgárok, abban reménykedve, hogy a húsvéti ünnepek alatt nem lesz légitámadás, a napot a Duna-parti sétányon, a parkokban töltötték, sokan a Duna túlsó partján lévő hétvégi házaikatrkertjüket keresték fel. Az első becsapódás szombaton, fél nyolckor történt. A találat a híd közepét érte. A légiriadó ezután harsant fel, majd megszólaltak a légvédelmi ágyúk, ám a második rakéta is célba ért A két találat következtében a híd négy fele szakadt, egyik tartópillére a Dunába esett. A robbanások pillanatában a hídon gépjárművek, kerékpárosok és gyalogosok haladtak. Az újvidéki kórházba hét sebesültet szállítottak, közülük négynek az állapota súlyos. Hivatalos adatok nincsenek arról, hogy voltak-e esetleg halálos áldozatai a támadásnak. A folyóból a mentőalakulatok azokat a gyalogosokat mentették ki, akik a rakétatalálat pillanatában a folyóba vetették magukat. A Szabadság hidat 1981- ben avatták fel. Függőívének hossza 1312 méter, a két alappillére 60 méter magas, a szerkezete pedig 9700tonna súlyú volt. Nagyságára nézve a második ilyen híd lött Európában. Építésében több magyarországi cég is részt vett, köztük, a GANZ Mávag. A híd" lerombolása után a város szerémségi oldala, mintegy 30 ezer háztartás, valamint a kamenicai szívkórház ivóvíz nélkül maradt. Vasárnap a város polgárai a lerombolt hídhoz zarándokoltak, de csak távolról nézhették meg, mivel a rendőrség senkit sem engedett a közelébe. Valamennyien meggyőződhettek arról, hogy a híd szomszédságában lévő lakónegyed épületeit szinte semmilyen károsodás sem érte, az ablaküvegek épen maradtak. Vasárnap kétszer volt légiriadó Újvidékén, a második este kilenc órakor, miután ismét megszólaltak a légvédelem ágyúi. Nem hivatalos értesülések szerint a város környékét érte találat, ám erről nem számolt be az állami televízió. Közölte viszont, hogy a Vaj-,daságban, Pancsován találat érte a kőolaj-finomítót, Zomborban pedig három kőolajtartályt, melyek szerencsére üresek voltak. A NATO légicsapásai során megsérült a palánkhíd is, mely a Vajdaságot köti öszrze Horvátországgal. (Részletes tisztásaink a 8., 9. oldalon) Újvidéken április 1-jén, hajnali korakor a NATO légiereje lebombázta a belvárosi „Péterváradi” hidat Április 3-án, szombaton este két bombatalálat következtében a Dunába omlott a város másik közúti hídja, a „Szabadság” híd is Az újvidéki Szabadság híd lerombolása után a városban már csak a vasúti hídon vagy - ahogy képünk is mutatja - motorcsónakon lehet átkelni a Duna másik oldalára Vár-féléfuta . mi Időszerű a vízvédelmi rendszerek felülvizsgálata Fokozza a nagy árvizek gyakoriságát az éghajlatváltozás Árvízvédelmi rendszereink kiállták a próbát, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy eljött az ideje a felülvizsgálatnak. Az évtizedek során emelt és szélesített töltések ugyanis nem mindenütt növelték a tartós árvízzel szembeni biztonságot. Jelenleg 260 olyan, 50-200 méter hosszú töltésszakaszt tartanak nyilván, ahol csökkent a védművek állékonysága, és fokozott a gátszakadás lehetősége. Ma a gátak 60 százaléka nem felel meg az előírásoknak. Pedig földrajzi elhelyezkedésünk miatt belvíz- és árvíz-veszélyeztetettségünk egyedülálló Európában. Kiss Marianna NÉPSZAVA Felülvizsgálatra szorul a folyószabályozási és árvízvédelmi rendszerünk - jelentette ki érdeklődésünkre Alföldi László, a Vituki nyugdíjas főigazgatója, a magyar vízgazdálkodás kiemelkedő szakembere. A múlt században elkezdődött folyó- szabályozás ugyan a kor világszínvonalán történt, ám „büszkeségünknek olyan mértékben foglyaivá válhatunk, hogy határozottan akadályozhat bennünket a megváltozott körülményekhez való alkalmazásban” - fogalmazott a hidrológus szakember. Számítások szerint rendkívüli árhullám 10- 12 évente fordulhat elő, s katasztrófa esetén több százezer ember kerülhet veszélybe. A kár pedig elérheti a 100-150 milliárd forintot. Úgy látja, hogy az évszázados árvízvédelmi rendszereket rendkívüli erőfeszítések árán sárvítgatjuk, de nem vizsgáltuk alaposan, hogy megfelelnek-e az új évezred követelményeinek. A folyószabályozás idején ugyanis Magyarország még a Kárpát-medencében, s nem pedig annak mélyén feküdt. (Jelenleg 21,2 ezer négyzetkilométernyi terület fekszik az árvízszint alatt.) A trianoni, majd a párizsi békeszerződés folyóink vízgyűjtőinek 89 százalékát a v1 szomszédos országokhoz csatolta, így a külföldi árvízvédelmi szabályozásra nincs ráhatásunk. A felszíni vizek 150-160 évvel ezelőtti „megzabolázásának”, a ■ Tisza kanyarulatoi levágásának és 453 kilométerre való megkurtításának az árhullámok gyors levezetése volt a célja. Az ártereket azonban meglehetősen keskenyre tervezték, mert szükség volt minél több termőföldre. A Körösök völgyébenpéldául mindössze 50-70 méteres ártéret hagytak, szemben a romániai szakasszal, ahol 150-200 méter a folyó mozgástere. (Folytatás a 3. oldalon)" A Árelőnyben a magyar mobilcégek Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A magyarországi mobiszolgáltatók Közép-Európában a második legolcsóbb percdíjakkal működnek. Hazánkat egyedül Szlovákia előzi meg. A februári adatokból azonban kiderül, hogy a havi előfizetési díjak Magyaror-szágon magasak, ám még kedvezőnek , minősülnek néhány nyugat-európai országhoz képest. Összességében azonban elmondható: a maroktelefonálás jóval olcsóbb itthon, mint külföldön. Ennek ellenére a magyar lakosság jelentős része képtelen megfizetni a vezeték nélküli távbeszélőszolgáltatást. A tarifákat rangsoroló cégek éppen ezért vannak nehéz helyzetben, hiszen szinte lehetetlen elemezni, hol a legolcsóbb a maroktelefonálás. A német percdíjak a magyarokhoz képest rendkívül magasak, ám az ottani fogyasztók megfizethetőnek tartják azokat. (Folytatás a 4. oldalon) Május 1-jéig jó a régi diákigazolvány Május 1-jéig továbbra is igénybe vehetnek különféle utazási kedvezményeket azok a diákok, akik még nem kapták kézhez új diákigazolványukat. A tömegközlekedési vállalatok vezetőit az utolsó pillanatban kérte meg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, hogy adjanak még egy hónap haladékot a késlekedőknek. Kirády Attila • NÉPSZAVA A hatályos kormányrendelet szerint április 1-jétől a régi okmányok már nem jogosítanak utazási kedvezmények igénybevételére. Ennek ellenére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az utolsó, pillanatban újabb türelmi időt kért a közlekedési társaságoktól. Több bejelentés érkezett ugyanis a szaktárcához, mely szerint a diákok egy része még mindig nem kapta meg új igazolványát. Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint az intézmények arról is panaszkodtak, hogy sok helyre nem jutottak el az ideiglenes igazolványok sem, amelyekkel az átmeneti időszakban igazolhatnák magukat a tanulók. A BKV, a Volán és a MÁV illetékesei úgy döntöttek, figyelembe veszik a minisztérium kérését, és további egy hónapig elfogadják a régi okmányokat. Erről a társaságok vezetői már értesítették, a járműveken dolgozó ellenőröket is., Információink szerint a késedelem oka az, hogy a diákigazolványokat gyártó állami nyomda néhány ezer igénylőlapot nem kapott meg időben. Az igazolványok elkészítése egy hónapot vesz igénybe. .. ezért csak a március 1-jéig elküldött igényléseket tudták határidőre elkészíteni. Fél évszázados tartozást követelnek az államtól Perek sorozata várható, ha a húszas évek derekán kibocsátott kötvények tulajdonosai valóban jelentkeznek pénzükért addig, amíg lehet, vagyis augusztusig. A háború előtt kibocsátott magyar kötvényekre a negyvenes évek vége óta nem fizetett az állam, ám egy februárban hozott jogerős ítélet szerint ez már kötelessége. Azt egyelőre csak becsülni lehet, mekkora összegről van szó, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy külföldiek kezében nyolcszázmillió forint értékű papír van. Szabó Brigitta NÉPSZAVA: houszú, pereskedés és. ízicslések szerint - akár öt-, mi miliárd forint kifizetése isvár a magyar álamra, ha a februárban született precedens értékű ítélet elindítja a lavinát. Az állam ugyanis vesztett egy 1924-ben kibocsátott , államkötvény ügyében indított perben. Ez azt is jelentheti, hogy, eleőileg mindenki, aki még a,. pengő korszakában valamilyen állampapírt vásárolt, most jogosan követeli a pénzét. A Népszava információja szerint körülbelül 800 millió forint külföldiek kezében lehet ezekből a kötvényekből. Kérdésünkre a felperes jogi képviselője, dr. Patay Géza elmondta, a perben az volt a kérdés, hogy az államnak meg kell-e fizetnie75 éves tartozását annak ellenére, hogy időközben a pengő elértéktelenedett, és a politikai környezet, is megváltozott. A szóban forgó per tárgya az úgynevezett „népszövetségi” államadóssági kölcsönkötvény, amit 1924-ben amerikai dollárban, angol fontban, svájci frankban, holland forintban és olasz lírában, svéd és cseh koronában bocsátott ki az állam. Ezek után, a 40-es évek közepéig az állam eleget tett fizetési kötelezettségeinek, majd 1946-ban ideiglenes elismervényeket állított ki a második világháborúban megsemmisült értékpapírok helyett. (Folytatás a 4. oldalon)