Népszava, 1999. november (127. évfolyam, 254–279. sz.)

1999-11-01 / 254. szám

NÉPSZAVA Végső nyughelyén az ismeretlen katona MTI-információ Több mint ötven esztendő adósságának teszünk eleget a Don-kanyarban lezajlott kegyetlen csata 120 ezer elesett hősét képviselő, egyetlen névtelen áldozatá­nak végső nyugovóra he­lyezésével - erről Göncz Ár­pád beszélt vasárnap Pá­­kozdon. A Fejér megyei települé­sen kegyeleti ünnepség és ökumenikus gyászszertar­tás keretében, katonai tisz­teletadással helyezték vég­ső nyughelyére a Don-ka­­nyar Emlékkápolna szar­kofágjában az oroszországi Rudkino közelében a II. vi­lágháborúban elesett isme­retlen magyar katona földi maradványait. Emlékező és emlékeztető beszédében a köztársasági elnök kifejtette: települése­inken mindenütt emléktáb­lák, emlékoszlopok őrzik a világtörténelem két, talán legvéresebb háborújában elesettek nevét. Azokét, akik­­ ma már nyugodt lé­lekkel mondható - áldoza­tok voltak, s akiket megillet a tisztelet, mert katonaha­lált, hősi halált haltak. Tisztességben képviselték hazánkat a Don mellett is, ahol az óriási túlerővel ví­vott csatában három nap alatt felőrlődtek, a fegyve­rek, a tömeg ereje legyőzte őket. Utána pedig - mondta Göncz Árpád - meg kellett küzdeniük száz és száz ki­lométernyi gyaloglással, a kegyetlen téllel, a vékony ruházattal, s mindazokkal a szenvedésekkel, amelye­ket az elveszített háború, az elveszített csata rájuk mért. „Szívemből remélem - fogalmazott az államfő hogy az ismeretlen ma­gyar katona újratemetése a nemzet egységét képvi­seli, s begyógyítja a hábo­rús sebeket.­­ Göncz Árpád szólt arról is, hogy az ismeretlen hős felkutatásához, hazaszállí­tásához hozzájárult Orosz­ország kormánya és segít­séget adtak az orosz kato­nák. Ez véleménye szerint azt bizonyítja, hogy mi is tudjuk, és ők is tudják: az elesett katona, a halott ka­tona többé nem ellenség. Hozzátette: Magyarország földjén, akárcsak Oroszor­szágban, számos nemzet elesett katonái nyugszanak. Mindannyiukat megilleti az a tisztesség, ami a halott hő­söknek, az egykori ellenség­nek, s az immár nem ellen­ségnek, hanem megbecsült ellenfélnek kijár. A köztársaság kormánya és a maga nevében levél­ben köszöntötte a kegye­leti szertartás résztvevőit Orbán Viktor. „Amikor megadjuk a végtisztességet a Don-kanyarban elesett magyar katonának, jelké­pesen minden hőst kieme­lünk az ismeretlenségből, s méltóképpen kísérünk el utolsó útjára” - írta levelé­ben a kormányfő. „Azokra az apákra, fér­jekre és fiúkra emléke­zünk, akik kötelességüket teljesítve, idegen harctere­ken áldozták fel életüket Magyarországért, s azokra a családokra, amelyek ár­ván maradtak. Fájdalom­mal emlékezünk azokra is, akik Isten segítségével ha­zatértek ugyan, s akikkel hosszú évtizedeken át mél­tatlanul bántak” - fogal­mazott Orbán Viktor. Hozzátette: „Mindannyi­an a magyar haza fiai vol­tak”, haláluk, elvesztésük pótolhatatlan, örök veszte­ségünk. BELFÖLD 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Szociális helyzettől függetlenül vetik ki a kommunális adót Több településen kényszerítő eszközként alkalmazzák az adómentességet Az önkormányzatok közel harmada vet ki kommunális adót, főleg a kisebbek, amelyek nem rendelkeznek a bonyolul­tabb építmény- és telekadó adminisztrá­ciójához szükséges hivatali létszámmal. A kommunális adó sokak szerint igaz­ságtalan, mert nem tesz különbséget az ingatlan nagysága szerint, így sok he­lyen ugyanakkora adót fizet a szegény lakos, mint a gazdag. Több település kényszerítő eszközként veti be az adó­­mentességet, ezzel bírva rá a lakossá­got, hogy járuljanak hozzá a helyi csa­tornázáshoz. NÉPSZAVA-összeállítás Információink szerint ta­valy 911 település vetett ki kommunális adót, amely­ből összesen mintegy 2 mil­liárd forintos bevételük származott. Ezt a vagyoni típusú adót főleg azok a kistelepülések alkalmaz­zák, ahol nincs apparátus a bonyolultabb ingatlanadó­formák adminisztrálására. A kommunális adó nem függ a lakosok ingatlaná­nak mértékétől - mint pél­dául a négyzetméter-alapú telek- és ingatlanadó - így szélsőséges esetben ugyan­annyi pénzt kell fizetni egy düledező viskóért, mint egy többszintes családi házért. Az adó mértéke legfel­jebb 12 ezer forint lehet évente egy adótárgyra (in­gatlanra). A mértéket és a mentességet az önkor­mányzat állapítja meg. Az azonos mérték sok esetben méltánytalan lehet a hátrá­nyos helyzetű családokkal szemben. Magyar Levente, a Kis­városi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségé­nek elnöke lapunk kérdé­sére elmondta, mivel a kommunális adóbevételek­ből szolgáltatásokat és fej­lesztéseket fizetnek az ön­­kormányzatok, az adóter­hek szociális alapon törté­nő differenciálása nehéz­kes. A helyhatóságoknak egyénileg kell olyan szociá­lis programot kidolgozni­uk, amellyel kompenzál­hatják a hátrányos anyagi helyzetű lakosokat. Hozzá­tette, a mozgatható vagyo­nukat lassanként felélő ön­­kormányzatoknak két le­hetőségük van a fejleszté­sek finanszírozására. Vagy helyi adókból képeznek felhasználható tőkét, vagy lakossági fejlesztési társu­lásokat hoznak létre, mivel ezekre központi céltámo­gatást is igényelhetnek. A Hajdú-Bihar megyei Bocskaikert önkormányza­tának igazgatási előadója, Nagyné Szabó Gyöngyi ar­ról tájékoztatott, hogy köz­ségükben egységesen 2 ezer forint a kommunális adó, s ennek megfizetése alól egyedül csak a 70 év fölötti lakosok kapnak felmen­tést. Gyöngyöspatán idén 3 ezer forint a kommunális adó összege, s ezt kivétel nélkül mindenkinek be kell fizetnie, szociális helyzet­től függetlenül. Több településen csak az kaphatja meg a teljes adó­­mentességet, aki belép az önkormányzati csatorna­­társulásba. Isaszegen 6 ezer forint a kommunális adó éves összege, de men­tességet kapnak a fizetés alól azok, akik beléptek a csatornatársulásba. Dr. Papolczy Antal jegyző la­punk kérdésére elmondta, az önkormányzat méltá­nyossági alapon azért nem ad senkinek mentességet, mert érdekük, hogy minél többen csatlakozzanak a társuláshoz. Pécelen szintén évi 6 ez­ret kell befizetniük a lako­soknak. A rászorulóknak kérelem alapján az idén mentességet ad az önkor­mányzat - nyilatkozta Márkus János polgármes­ter. Emellett eddig sem kellett, és terveik szerint a jövőben sem kell majd fi­zetniük azoknak, akik vál­lalják, hogy társulásos for­mában csatlakoznak a fel­színi vízelvezetés megoldá­sához. A jelenleginél igaz­ságosabb adórendszer be­vezetését tervezik Pécelen. Építményadóval kívánják sújtani a luxusingatlanok tulajdonosait, a szegényeb­bektől viszont nem akar­nak több pénzt elvenni. Pe­­rőcsény lakóinak a polgár­­mester tájékoztatása sze­rint egy évre 2 ezer forin­tot, az üdülőtulajdonosok­nak 5 ezer forintot kell postára adniuk, s ez alól eddig mindössze 1-2 eset­ben, méltányosságból ad­tak mentességet. Átalakítás előtt a Széchenyi-ösztöndíj A Széchenyi Professzori Ösztöndíj a jövőben sem szűnik meg, átalakításán azonban gondolkodnak a minisztériumban - nyilat­kozta az oktatási tárca he­lyettes államtitkára vasár­nap Budapesten, az ösztön­díjak átadása után. Kiss Ádám elmondta: a költség­­vetés jóváhagyását követő­en kormányhatározat dönt arról, a jövőben hányan ré­szesülhetnek az elismerés­ben. Hozzátette: az oktatási miniszter szeptemberi ren­delete átalakította a Felső­­oktatási Fejlesztési Alap­programokat, s ennek értel­mében minden személyi ösztöndíjról, így a Széche­nyi-ösztöndíj odaítéléséről is a Széchenyi István Kura­tórium dönt majd. Perben-haragban a vámosokkal Tavaly 14 milliárd forintot nyert, 2 milliárdot veszített a testület Horváth Ildikó NÉPSZAVA Tavaly az ügyfelek 1700 pert indítottak a vámhi­vatalok és parancsnoksá­gok ellen, ténylegesen 800 per keletkezett. Az áthú­zódó ügyeket is figyelem­be véve 892 tavalyi pert számlálnak a VPOP jogi főosztályán. Idén a 778. pernél tartanak. Dr. Mis­kei László főosztályvezető elmondta, hogy ügyfeleik nem mindig nyugszanak bele a vámhivatalok első­fokú, illetve a megyei pa­rancsnokságok másodfo­kú határozataiba, ezért bírósághoz fordulnak és megtámadják a közigaz­gatási eljárást. Olykor a Legfelsőbb Bíróságot is megjárja egy-egy ügy. Az idei perekből 349 a jövedéki tevékenységgel kapcsolatos, a perérték itt öt és fél milliárd fo­rint, a vámmal kapcsola­tos perekben 4,2 milliárd forint sorsáról folyik a vi­ta. Miskei László elmond­ta, a perek hetvenöt szá­zalékából a vám- és pénz­ügyőrség kerül ki győzte­sen. A bíróság tavaly 14 milliárd 330 millió forint köztartozást ítélt meg a vám-és pénzügyőrségnek, a testület éves szinten ál­talában kétmilliárd fo­rintot veszít. A főosztályvezető sze­rint sokszor azért semmi­sülnek meg a vám- és pénzügyőrség által várt milliárdok, mert a jog­szabály értelmében a fel­peres a per befejezéséig kérheti a végrehajtás fel­függesztését. Mire azon­ban a bírósági eljárás le­zajlik, megesik, hogy megszűnik az eredeti cég, a kimenekített milliár­­doknak pedig bottal üt­hetik a nyomát. A főosztályvezető el­mondta, hogy az 1992. évi 26-os törvény lehetővé tette a közigazgatási eljá­rások teljes körű bírósági felülvizsgálatát, s az ügy­felek igyekeznek kihasz­nálni ezt a lehetőséget. A perek zömében 1-15 millió forintért folyik a harc. A vitás tétel az esetek többségében az ásványolaj, a cigaretta és az ital. Továbbra sem minősítik a nyugdíjpénztárakat Több ponton alkalmatlan feladatára a magánnyugdíj­pénztárak minősítését lehetővé tevő tavaly született jog­szabály. Az elmúlt év óta egyetlen minősítőtársaság sem regisztráltatta magát az Állami Pénztárfelügyeletnél, így tovább várat magára a nyugdíjkasszák működési, befek­tetési tevékenysége alapján felállítható toplista. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA A magánkasszák értékelé­sét regisztráció nélkül is el lehet végezni, azonban az adott pénztárak nem köte­­lezhetőek ad­atszolgáltatás­­ra. Az ÁPF-nél bejegyzett­ cégek részére kötelező len­ne az adatszolgáltatás, de ez csak az üzleti titoknak nem minősített informáci­ókra vonatkozik. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a pénztárak az egyébként is nyilvános paramétereiken kívül minden adatot tit­kosan kezelnek, így ezek­ből minősíteni, érdemben rangsort felállítani közöt­tük nem lehet - mondta Ro­­tyis József, a Focus Befek­tetés Minősítő Rt. elnöke. A másik alapvető prob­léma - vélte a cégvezető -, hogy a minősítőkre vonat­kozó összeférhetetlenségi rendelkezések irreálisan szigorúak. A jogszabály nem enged minősíteni olyan pénztárat, amelynek veze­tői vagy szolgáltatója bár­mekkora részesedéssel ren­delkezik a minősítő cégben. Nyugati államokban általá­ban részesedési limitekhez kötik a minősítést, de arra van példa, hogy azt érté­kelő cég teljes tulajdonában lévő vállalkozást vizsgál. Az eredetileg a pénztár­tagok tájékozódását meg­könnyítendő jogszabályon a felügyelet nem kíván mó­­­dosítani. Ez azonban je­lenlegi formájában tovább­ra sem teszi majd lehetővé a magánnyugdíjpénztárak teljes körű, független szak­értőszervek általi átvilágí­tását és rangsorolását. Ha egy elfogadhatóbb rendelet alapján meginduló minősí­tési eljárás során készített toplista még a nyár elején nyilvánosságra került vol­na, valószínűleg máskép­pen alakulnak az augusz­tusi belépések is. ­­ Bizonytalan a honvédkórházak sorsa A kecskeméti repülőorvosi, valamint a budapesti Királyhágó úti kórházat tartaná meg a tárca és a vezérkar Több mint két és fél ezer katonaorvos és egészségügyi dolgozó sorsa függ a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott egészségügyi intézmények átalakítási tervé­től. Az már most biztos, hogy a hadsereg jelenlegi hat kórházából csupán kettőt tarthat meg, egyelőre azonban nem tudni, a többi ingatlan kihez kerülne és mi lesz az ott dolgozókkal. Fadgyas Gábor Szabó Iréné NÉPSZAVA Pillanatnyilag csupán any­­nyi bizonyos, hogy a had­erőreform keretében a Ma­gyar Honvédség megválik háttérintézményeinek je­lentős részétől. Értesülése­ink szerint ide tartoznak a katonai kórházak is. Úgy tudjuk, a tárca csupán egy olyan vidéki, illetve főváro­si egészségügyi intézményt kíván megtartani, amely il­leszkedik a sereg védelmi feladatainak körébe. A Miniszterelnöki Hiva­talban érdeklődésünkre el­mondták, hogy a Honvé­delmi Minisztérium kezelé-­ sében lévő egészségügyi in­tézmények sorsáról egyez­tetést kezdett a két tárca. Mint megtudtuk, az ingat­lanok további sorsáról szó­ló tervezetet a hivatal szak­értőinek 2000. április 30-ig kell kidolgozniuk. A szak­­véleményhez természete­sen kikérik majd az egész­ségügyi miniszter vélemé­nyét is. Egyelőre tehát nem lehet tudni, mi lesz a hon­védkórházakkal. Követke­zésképpen arra sincs vá­lasz, szükség lesz-e lét­számleépítésre - tájékoz­tattak a Miniszterelnöki Hivatalban. A Honvédelmi Minisztérium szerint csu­pán a tervek előkészítése folyik, amelyeket év végéig kell konkréttá tenni. Eb­ben a képlékeny állapot­ban szerintük egyelőre nincs miről tárgyalni. Az Egészségügyi Minisztéri­umban sem tudtak monda­ni semmi biztosat a jövő évi átalakításokról. Úgy tudjuk, a honvédel­mi tárca tavaly a 4,171 mil­liárdos OEP-támogatást saját költségvetéséből 2,2 milliárd forinttal toldotta meg, hogy kórházai mű­ködjenek. A pontrendszer jóvoltából megnövekedett központi pénzek miatt az idén várhatóan kevesebb kiadásuk lesz. Egyébként Pécsett önálló, Kecskemé­ten az önkormányzattal közösen fenntartott, illetve az utóbbi városban egy speciális repülőorvosi kór­házuk van. A vidéki intéz­mények egy hévízi rehabi­litációs létesítménnyel egé­szülnek ki. Budapesten a Központi Honvéd Kórház valójában három helyen te­vékenykedik: a Róbert Ká­roly körúti pavilonokban, Verőcemaroson, amely bi­zonyos értelemben elfekvő­ként, szociális gondozó­ként funkcionál, illetőleg a Királyhágó úton. A tárca is és a vezérkar is az utóbbit, no meg a kecs­keméti repülőorvosit kí­vánná megtartani. A felso­rolt kórházakban a szak­­személyzet és a kisegítő személyzet 2600 emberből áll. Lapunk úgy értesült, hogy hónapok óta vala­mennyien idegesek és nyugtalanok, mert semmi­féle tájékoztatást nem kap­tak eddig sorsukat, jövőjü­ket illetően. Hírzárlat van, mondogatják. A bizonyta­lanságot olyan folyosói pletykák fokozzák, ame­lyek szerint hol 600, hol 300 ágyas kórház tervét kérik az egészségügyi csoportfő­nökségtől, hol harckövető, hol pedig békében is hasz­nálatos, hagyományos kór­ház koncepcióját dolgoz­tatják ki. „Zavaros és átlát­hatatlan a helyzet. Sok jó szakember a távozást fon­tolgatja. Többen már el is mentek ” - mondta néhány érintett a Népszavának. A tervek szerint megfelelő átalakítások után a Központi Honvéd Kórház új szárnya adhatna otthont a vezérkar és a minisztérium több mint tizenöt különböző helyen található adminisztrációjának Újrakezdődnek a vasutas­bértárgyalások M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Három különböző béreme­lés-követeléssel ülnek tár­gyalóasztalhoz a vasutas­szakszervezetek, ha holna­pi tárgyalásukon nem tud­ják egyeztetni álláspontjai­kat. Ha az egyeztetés nyo­mán egységes munkaválla­lói bérkövetelés jön létre, akkor már csak a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) béremelési javaslata teszi kérdésessé a vasutasok jövő évi fizetésemelését. A Vasutasok Szakszerve­zete (VSZ) 12, a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszerve­zete 13, a Mozdonyvezetők Szakszervezete pedig 14 százalékos béremelést köve­tel a 2000-es évre - értesült szakszervezeti forrásokból a Népszava. A három repre­zentatív vasutas-szakszer­vezet vezetői holnap tárgya­lásokat kezdenek a munka­­vállalói követelések egysé­gesítése érdekében. A vasutas-érdekképvise­letek vezetői már a múlt hónap közepén bejelentet­ték követeléseik várható mértékét. A három bér­emelési követelés egyen­ként 4-5-6 százalékos re­álbér-emelkedést eredmé­nyezne - állítják a munka­­vállalók képviselői. A zavartalan egyezkedést azonban befolyásolhatja, hogy a MÁV ígérete szerint az idei bértárgyalások so­rán várhatóan kompenzál­ni fogják azon munkaválla­lók bérlemaradását, akik az év eleji emeléskor az átla­gos fejlesztés alatti fizetés­­emelésben részesültek. A vasúttársaság vezetői a VDSZSZ-szel nyáron foly­tatott vita végén tettek erre ígéretet. Ily módon azok a munkavállalói rétegek, amelyek az átlagos 17,96 százalékos bérkorrekció helyett csupán 13,4 száza­lékot kaptak, jövőre na­gyobb mértékű emelésre számíthatnak. A VDSZSZ vezetői szerint azonban ez a differenciálás nem biztos, hogy a két társszakszerve­zet tagságának osztatlan lelkesedését váltja majd ki. A MÁV béremelési javas­latát ugyancsak holnap nyújtja át a munkavállalók képviselőinek. Amennyi­ben a követelésekhez köze­li százalékos javaslatot ter­jeszt elő a vasúttársaság vezetése, a tavalyinál je­lentősen könnyebb bértár­gyalások várhatóak. Ha az emelési javaslat mértéke elmarad a követelésektől, akár újabb sztrájkfenye­getéssel is szembenézhet a vasút.

Next