Népszava, 1999. november (127. évfolyam, 254–279. sz.)
1999-11-01 / 254. szám
NÉPSZAVA Végső nyughelyén az ismeretlen katona MTI-információ Több mint ötven esztendő adósságának teszünk eleget a Don-kanyarban lezajlott kegyetlen csata 120 ezer elesett hősét képviselő, egyetlen névtelen áldozatának végső nyugovóra helyezésével - erről Göncz Árpád beszélt vasárnap Pákozdon. A Fejér megyei településen kegyeleti ünnepség és ökumenikus gyászszertartás keretében, katonai tiszteletadással helyezték végső nyughelyére a Don-kanyar Emlékkápolna szarkofágjában az oroszországi Rudkino közelében a II. világháborúban elesett ismeretlen magyar katona földi maradványait. Emlékező és emlékeztető beszédében a köztársasági elnök kifejtette: településeinken mindenütt emléktáblák, emlékoszlopok őrzik a világtörténelem két, talán legvéresebb háborújában elesettek nevét. Azokét, akik ma már nyugodt lélekkel mondható - áldozatok voltak, s akiket megillet a tisztelet, mert katonahalált, hősi halált haltak. Tisztességben képviselték hazánkat a Don mellett is, ahol az óriási túlerővel vívott csatában három nap alatt felőrlődtek, a fegyverek, a tömeg ereje legyőzte őket. Utána pedig - mondta Göncz Árpád - meg kellett küzdeniük száz és száz kilométernyi gyaloglással, a kegyetlen téllel, a vékony ruházattal, s mindazokkal a szenvedésekkel, amelyeket az elveszített háború, az elveszített csata rájuk mért. „Szívemből remélem - fogalmazott az államfő hogy az ismeretlen magyar katona újratemetése a nemzet egységét képviseli, s begyógyítja a háborús sebeket. Göncz Árpád szólt arról is, hogy az ismeretlen hős felkutatásához, hazaszállításához hozzájárult Oroszország kormánya és segítséget adtak az orosz katonák. Ez véleménye szerint azt bizonyítja, hogy mi is tudjuk, és ők is tudják: az elesett katona, a halott katona többé nem ellenség. Hozzátette: Magyarország földjén, akárcsak Oroszországban, számos nemzet elesett katonái nyugszanak. Mindannyiukat megilleti az a tisztesség, ami a halott hősöknek, az egykori ellenségnek, s az immár nem ellenségnek, hanem megbecsült ellenfélnek kijár. A köztársaság kormánya és a maga nevében levélben köszöntötte a kegyeleti szertartás résztvevőit Orbán Viktor. „Amikor megadjuk a végtisztességet a Don-kanyarban elesett magyar katonának, jelképesen minden hőst kiemelünk az ismeretlenségből, s méltóképpen kísérünk el utolsó útjára” - írta levelében a kormányfő. „Azokra az apákra, férjekre és fiúkra emlékezünk, akik kötelességüket teljesítve, idegen harctereken áldozták fel életüket Magyarországért, s azokra a családokra, amelyek árván maradtak. Fájdalommal emlékezünk azokra is, akik Isten segítségével hazatértek ugyan, s akikkel hosszú évtizedeken át méltatlanul bántak” - fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: „Mindannyian a magyar haza fiai voltak”, haláluk, elvesztésük pótolhatatlan, örök veszteségünk. BELFÖLD 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Szociális helyzettől függetlenül vetik ki a kommunális adót Több településen kényszerítő eszközként alkalmazzák az adómentességet Az önkormányzatok közel harmada vet ki kommunális adót, főleg a kisebbek, amelyek nem rendelkeznek a bonyolultabb építmény- és telekadó adminisztrációjához szükséges hivatali létszámmal. A kommunális adó sokak szerint igazságtalan, mert nem tesz különbséget az ingatlan nagysága szerint, így sok helyen ugyanakkora adót fizet a szegény lakos, mint a gazdag. Több település kényszerítő eszközként veti be az adómentességet, ezzel bírva rá a lakosságot, hogy járuljanak hozzá a helyi csatornázáshoz. NÉPSZAVA-összeállítás Információink szerint tavaly 911 település vetett ki kommunális adót, amelyből összesen mintegy 2 milliárd forintos bevételük származott. Ezt a vagyoni típusú adót főleg azok a kistelepülések alkalmazzák, ahol nincs apparátus a bonyolultabb ingatlanadóformák adminisztrálására. A kommunális adó nem függ a lakosok ingatlanának mértékétől - mint például a négyzetméter-alapú telek- és ingatlanadó - így szélsőséges esetben ugyanannyi pénzt kell fizetni egy düledező viskóért, mint egy többszintes családi házért. Az adó mértéke legfeljebb 12 ezer forint lehet évente egy adótárgyra (ingatlanra). A mértéket és a mentességet az önkormányzat állapítja meg. Az azonos mérték sok esetben méltánytalan lehet a hátrányos helyzetű családokkal szemben. Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke lapunk kérdésére elmondta, mivel a kommunális adóbevételekből szolgáltatásokat és fejlesztéseket fizetnek az önkormányzatok, az adóterhek szociális alapon történő differenciálása nehézkes. A helyhatóságoknak egyénileg kell olyan szociális programot kidolgozniuk, amellyel kompenzálhatják a hátrányos anyagi helyzetű lakosokat. Hozzátette, a mozgatható vagyonukat lassanként felélő önkormányzatoknak két lehetőségük van a fejlesztések finanszírozására. Vagy helyi adókból képeznek felhasználható tőkét, vagy lakossági fejlesztési társulásokat hoznak létre, mivel ezekre központi céltámogatást is igényelhetnek. A Hajdú-Bihar megyei Bocskaikert önkormányzatának igazgatási előadója, Nagyné Szabó Gyöngyi arról tájékoztatott, hogy községükben egységesen 2 ezer forint a kommunális adó, s ennek megfizetése alól egyedül csak a 70 év fölötti lakosok kapnak felmentést. Gyöngyöspatán idén 3 ezer forint a kommunális adó összege, s ezt kivétel nélkül mindenkinek be kell fizetnie, szociális helyzettől függetlenül. Több településen csak az kaphatja meg a teljes adómentességet, aki belép az önkormányzati csatornatársulásba. Isaszegen 6 ezer forint a kommunális adó éves összege, de mentességet kapnak a fizetés alól azok, akik beléptek a csatornatársulásba. Dr. Papolczy Antal jegyző lapunk kérdésére elmondta, az önkormányzat méltányossági alapon azért nem ad senkinek mentességet, mert érdekük, hogy minél többen csatlakozzanak a társuláshoz. Pécelen szintén évi 6 ezret kell befizetniük a lakosoknak. A rászorulóknak kérelem alapján az idén mentességet ad az önkormányzat - nyilatkozta Márkus János polgármester. Emellett eddig sem kellett, és terveik szerint a jövőben sem kell majd fizetniük azoknak, akik vállalják, hogy társulásos formában csatlakoznak a felszíni vízelvezetés megoldásához. A jelenleginél igazságosabb adórendszer bevezetését tervezik Pécelen. Építményadóval kívánják sújtani a luxusingatlanok tulajdonosait, a szegényebbektől viszont nem akarnak több pénzt elvenni. Perőcsény lakóinak a polgármester tájékoztatása szerint egy évre 2 ezer forintot, az üdülőtulajdonosoknak 5 ezer forintot kell postára adniuk, s ez alól eddig mindössze 1-2 esetben, méltányosságból adtak mentességet. Átalakítás előtt a Széchenyi-ösztöndíj A Széchenyi Professzori Ösztöndíj a jövőben sem szűnik meg, átalakításán azonban gondolkodnak a minisztériumban - nyilatkozta az oktatási tárca helyettes államtitkára vasárnap Budapesten, az ösztöndíjak átadása után. Kiss Ádám elmondta: a költségvetés jóváhagyását követően kormányhatározat dönt arról, a jövőben hányan részesülhetnek az elismerésben. Hozzátette: az oktatási miniszter szeptemberi rendelete átalakította a Felsőoktatási Fejlesztési Alapprogramokat, s ennek értelmében minden személyi ösztöndíjról, így a Széchenyi-ösztöndíj odaítéléséről is a Széchenyi István Kuratórium dönt majd. Perben-haragban a vámosokkal Tavaly 14 milliárd forintot nyert, 2 milliárdot veszített a testület Horváth Ildikó NÉPSZAVA Tavaly az ügyfelek 1700 pert indítottak a vámhivatalok és parancsnokságok ellen, ténylegesen 800 per keletkezett. Az áthúzódó ügyeket is figyelembe véve 892 tavalyi pert számlálnak a VPOP jogi főosztályán. Idén a 778. pernél tartanak. Dr. Miskei László főosztályvezető elmondta, hogy ügyfeleik nem mindig nyugszanak bele a vámhivatalok elsőfokú, illetve a megyei parancsnokságok másodfokú határozataiba, ezért bírósághoz fordulnak és megtámadják a közigazgatási eljárást. Olykor a Legfelsőbb Bíróságot is megjárja egy-egy ügy. Az idei perekből 349 a jövedéki tevékenységgel kapcsolatos, a perérték itt öt és fél milliárd forint, a vámmal kapcsolatos perekben 4,2 milliárd forint sorsáról folyik a vita. Miskei László elmondta, a perek hetvenöt százalékából a vám- és pénzügyőrség kerül ki győztesen. A bíróság tavaly 14 milliárd 330 millió forint köztartozást ítélt meg a vám-és pénzügyőrségnek, a testület éves szinten általában kétmilliárd forintot veszít. A főosztályvezető szerint sokszor azért semmisülnek meg a vám- és pénzügyőrség által várt milliárdok, mert a jogszabály értelmében a felperes a per befejezéséig kérheti a végrehajtás felfüggesztését. Mire azonban a bírósági eljárás lezajlik, megesik, hogy megszűnik az eredeti cég, a kimenekített milliárdoknak pedig bottal üthetik a nyomát. A főosztályvezető elmondta, hogy az 1992. évi 26-os törvény lehetővé tette a közigazgatási eljárások teljes körű bírósági felülvizsgálatát, s az ügyfelek igyekeznek kihasználni ezt a lehetőséget. A perek zömében 1-15 millió forintért folyik a harc. A vitás tétel az esetek többségében az ásványolaj, a cigaretta és az ital. Továbbra sem minősítik a nyugdíjpénztárakat Több ponton alkalmatlan feladatára a magánnyugdíjpénztárak minősítését lehetővé tevő tavaly született jogszabály. Az elmúlt év óta egyetlen minősítőtársaság sem regisztráltatta magát az Állami Pénztárfelügyeletnél, így tovább várat magára a nyugdíjkasszák működési, befektetési tevékenysége alapján felállítható toplista. Fadgyas Gábor NÉPSZAVA A magánkasszák értékelését regisztráció nélkül is el lehet végezni, azonban az adott pénztárak nem kötelezhetőek adatszolgáltatásra. Az ÁPF-nél bejegyzett cégek részére kötelező lenne az adatszolgáltatás, de ez csak az üzleti titoknak nem minősített információkra vonatkozik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénztárak az egyébként is nyilvános paramétereiken kívül minden adatot titkosan kezelnek, így ezekből minősíteni, érdemben rangsort felállítani közöttük nem lehet - mondta Rotyis József, a Focus Befektetés Minősítő Rt. elnöke. A másik alapvető probléma - vélte a cégvezető -, hogy a minősítőkre vonatkozó összeférhetetlenségi rendelkezések irreálisan szigorúak. A jogszabály nem enged minősíteni olyan pénztárat, amelynek vezetői vagy szolgáltatója bármekkora részesedéssel rendelkezik a minősítő cégben. Nyugati államokban általában részesedési limitekhez kötik a minősítést, de arra van példa, hogy azt értékelő cég teljes tulajdonában lévő vállalkozást vizsgál. Az eredetileg a pénztártagok tájékozódását megkönnyítendő jogszabályon a felügyelet nem kíván módosítani. Ez azonban jelenlegi formájában továbbra sem teszi majd lehetővé a magánnyugdíjpénztárak teljes körű, független szakértőszervek általi átvilágítását és rangsorolását. Ha egy elfogadhatóbb rendelet alapján meginduló minősítési eljárás során készített toplista még a nyár elején nyilvánosságra került volna, valószínűleg másképpen alakulnak az augusztusi belépések is. Bizonytalan a honvédkórházak sorsa A kecskeméti repülőorvosi, valamint a budapesti Királyhágó úti kórházat tartaná meg a tárca és a vezérkar Több mint két és fél ezer katonaorvos és egészségügyi dolgozó sorsa függ a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott egészségügyi intézmények átalakítási tervétől. Az már most biztos, hogy a hadsereg jelenlegi hat kórházából csupán kettőt tarthat meg, egyelőre azonban nem tudni, a többi ingatlan kihez kerülne és mi lesz az ott dolgozókkal. Fadgyas Gábor Szabó Iréné NÉPSZAVA Pillanatnyilag csupán anynyi bizonyos, hogy a haderőreform keretében a Magyar Honvédség megválik háttérintézményeinek jelentős részétől. Értesüléseink szerint ide tartoznak a katonai kórházak is. Úgy tudjuk, a tárca csupán egy olyan vidéki, illetve fővárosi egészségügyi intézményt kíván megtartani, amely illeszkedik a sereg védelmi feladatainak körébe. A Miniszterelnöki Hivatalban érdeklődésünkre elmondták, hogy a Honvédelmi Minisztérium kezelé- sében lévő egészségügyi intézmények sorsáról egyeztetést kezdett a két tárca. Mint megtudtuk, az ingatlanok további sorsáról szóló tervezetet a hivatal szakértőinek 2000. április 30-ig kell kidolgozniuk. A szakvéleményhez természetesen kikérik majd az egészségügyi miniszter véleményét is. Egyelőre tehát nem lehet tudni, mi lesz a honvédkórházakkal. Következésképpen arra sincs válasz, szükség lesz-e létszámleépítésre - tájékoztattak a Miniszterelnöki Hivatalban. A Honvédelmi Minisztérium szerint csupán a tervek előkészítése folyik, amelyeket év végéig kell konkréttá tenni. Ebben a képlékeny állapotban szerintük egyelőre nincs miről tárgyalni. Az Egészségügyi Minisztériumban sem tudtak mondani semmi biztosat a jövő évi átalakításokról. Úgy tudjuk, a honvédelmi tárca tavaly a 4,171 milliárdos OEP-támogatást saját költségvetéséből 2,2 milliárd forinttal toldotta meg, hogy kórházai működjenek. A pontrendszer jóvoltából megnövekedett központi pénzek miatt az idén várhatóan kevesebb kiadásuk lesz. Egyébként Pécsett önálló, Kecskeméten az önkormányzattal közösen fenntartott, illetve az utóbbi városban egy speciális repülőorvosi kórházuk van. A vidéki intézmények egy hévízi rehabilitációs létesítménnyel egészülnek ki. Budapesten a Központi Honvéd Kórház valójában három helyen tevékenykedik: a Róbert Károly körúti pavilonokban, Verőcemaroson, amely bizonyos értelemben elfekvőként, szociális gondozóként funkcionál, illetőleg a Királyhágó úton. A tárca is és a vezérkar is az utóbbit, no meg a kecskeméti repülőorvosit kívánná megtartani. A felsorolt kórházakban a szakszemélyzet és a kisegítő személyzet 2600 emberből áll. Lapunk úgy értesült, hogy hónapok óta valamennyien idegesek és nyugtalanok, mert semmiféle tájékoztatást nem kaptak eddig sorsukat, jövőjüket illetően. Hírzárlat van, mondogatják. A bizonytalanságot olyan folyosói pletykák fokozzák, amelyek szerint hol 600, hol 300 ágyas kórház tervét kérik az egészségügyi csoportfőnökségtől, hol harckövető, hol pedig békében is használatos, hagyományos kórház koncepcióját dolgoztatják ki. „Zavaros és átláthatatlan a helyzet. Sok jó szakember a távozást fontolgatja. Többen már el is mentek ” - mondta néhány érintett a Népszavának. A tervek szerint megfelelő átalakítások után a Központi Honvéd Kórház új szárnya adhatna otthont a vezérkar és a minisztérium több mint tizenöt különböző helyen található adminisztrációjának Újrakezdődnek a vasutasbértárgyalások M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Három különböző béremelés-követeléssel ülnek tárgyalóasztalhoz a vasutasszakszervezetek, ha holnapi tárgyalásukon nem tudják egyeztetni álláspontjaikat. Ha az egyeztetés nyomán egységes munkavállalói bérkövetelés jön létre, akkor már csak a Magyar Államvasutak Rt. (MÁV) béremelési javaslata teszi kérdésessé a vasutasok jövő évi fizetésemelését. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) 12, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete 13, a Mozdonyvezetők Szakszervezete pedig 14 százalékos béremelést követel a 2000-es évre - értesült szakszervezeti forrásokból a Népszava. A három reprezentatív vasutas-szakszervezet vezetői holnap tárgyalásokat kezdenek a munkavállalói követelések egységesítése érdekében. A vasutas-érdekképviseletek vezetői már a múlt hónap közepén bejelentették követeléseik várható mértékét. A három béremelési követelés egyenként 4-5-6 százalékos reálbér-emelkedést eredményezne - állítják a munkavállalók képviselői. A zavartalan egyezkedést azonban befolyásolhatja, hogy a MÁV ígérete szerint az idei bértárgyalások során várhatóan kompenzálni fogják azon munkavállalók bérlemaradását, akik az év eleji emeléskor az átlagos fejlesztés alatti fizetésemelésben részesültek. A vasúttársaság vezetői a VDSZSZ-szel nyáron folytatott vita végén tettek erre ígéretet. Ily módon azok a munkavállalói rétegek, amelyek az átlagos 17,96 százalékos bérkorrekció helyett csupán 13,4 százalékot kaptak, jövőre nagyobb mértékű emelésre számíthatnak. A VDSZSZ vezetői szerint azonban ez a differenciálás nem biztos, hogy a két társszakszervezet tagságának osztatlan lelkesedését váltja majd ki. A MÁV béremelési javaslatát ugyancsak holnap nyújtja át a munkavállalók képviselőinek. Amennyiben a követelésekhez közeli százalékos javaslatot terjeszt elő a vasúttársaság vezetése, a tavalyinál jelentősen könnyebb bértárgyalások várhatóak. Ha az emelési javaslat mértéke elmarad a követelésektől, akár újabb sztrájkfenyegetéssel is szembenézhet a vasút.