Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)
1999-12-09 / 287. szám
12 1999. DECEMBER 9. CSÜTÖRTÖK 2000 MAGYAR NÉPSZAVA Arany János (1817-1882) Ki lesz az évezred magyarja? Elérkeztünk a 2000 nyereményjáték harmadik, s egyben utolsó fordulójához. A Népszava, a Színes RTV, az RTL Klub Fókusz, valamint a Matávnet szervezésében meghirdetett szavazásos nyereményjáték eddig beérkezett több tízezer szavazata alapján mind a történelmi, mind a kortárs személyiségek listájáról húszan-húszan maradtak versenyben. A Népszava mai számában felvázoljuk a versenyben maradt kortárs személyiségek (politikusok, feltalálók, színészek, sportolók) részletesebb pályaképét egy-egy fotóval illusztrálva. Ezúttal már csak egyetlen egy jelöltre lehet szavazni. A legtöbb szavazatot elnyerő kortárs személyiség „az ezredforduló embere” elnevezést fogja elnyerni. Az utolsó fordulóban szavazók között 20 belépőt sorsolunk ki a december 27-én 22.45-kor az RTL Klub műsorában sugárzásra kerülő Díjkiosztó Gálaestre, valamint 10 x 500 000 forint készpénz alapú megtakarítást, melynek adóvonzatát a nyereményjáték szervezői magukra vállalják. Tartsanak velünk továbbra is, szavazataikat legkésőbb december 15-ig küldjék be a szavazólapon található címre. Árpád fejedelem (7907) A honfoglaló magyarság, vezetője, az 1301-ig uralkodó Árpád-ház névadó őse. Az első magyar fejedelem az elmúlt évezred során a mondavilágban mitikus személyiséggé, a magyarság legendás ősapjává vált. Apja, Álmos, a legősibb krónikák szerint egy turulmadár és Emese nászából született. Árpád (Álmos rituális feláldozása után) tőle örökölte a gyula címet, és a nemzetnek később nevet adó megyei törzs főnökségét. Árpád vezette a besenyőktől elszenvedett súlyos vereség elől menekülő magyar törzseket a Kárpát-medence területére. A magyar történetírás általában ezt a tettet nevezi honfoglalásnak. Árpádnak sikerült viszonylag egységessé szerveznie a laza kapcsolatú magyar törzseket, véget vetnie a nomád életmódnak és ez elengedhetetlen volt a nemzetté válás és államalapítás felé vezető úton. Bartók Béla (1881-1945) A XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjeként tartják számon szerte a világon. Zeneszerzőként, zongoraművészként és zenetudósként egyaránt világhírre tett szert. Fiatal művészként érdeklődése hamar a népzenekutatás felé fordult, népzenei elemekből építkező szerzeményeire azonban sokáig nem figyeltek fel. A tízes évek közepétől igazán sikeres: a „Fából faragott királyfi”, a „Kékszakállú herceg vára”, a „Táncszvit”, a „Cantata Profana”. Tiltakozásul az Európában teret nyerő fasizmus ellen a háború kitörése előtt megtiltotta művei sugárzását az olasz és német rádióadókon. 1940- ben elhagyta az országot és az USA-ba költözött - ott írta egyik legismertebb művét, a „Concerto”-t. Bartók a népi motívumokhoz forradalmian új szemszögből fordult. Műveit rendszeresen játsszák napjainkban is az egész világon. Deák Ferenc (1803-1876) Deák a XIX. század második felének legjelentősebb magyar politikusa volt. A reformkorban az ellenzék egyik vezető egyénisége, a közteherviselés, az enyhébb büntető jogszabályok egyik szószólója volt. A szabadságharc kitörése után az első felelős kormány igazságügy-minisztere lett. A szabadságharc után ő testesítette meg a magyar ellenzék által követett „passzív ellenállást”. Az Angol Királynő szállodában bérelt lakosztálya a hazai politikai ellenállás központja lett. 1865-ben jelent meg a Pesti Naplóban az úgynevezett húsvéti cikke, melyben először említette a kiegyezés lehetőségét. Hamarosan - Kossuth tiltakozása ellenére - megkezdődtek a tárgyalások a megbékélésről, majd létrejött a Monarchia. Az általa előkészített kiegyezés nemcsak Magyarország legújabb kori történetét határozta meg alapvetően, de a Monarchia létrejöttével egész Európa sorsára nagy hatással volt. Bár a kiegyezés megítélése 1867 óta egészen napjainkig éles viták gerjesztője, Deákot máig az akkor ráragasztott „a haza bölcse” néven emlegetik. Dobó István (15007-1572) Az egri vár győzedelmes védője a törökellenes harc egyik legjelentősebb alakjává vált az utókor számára. 1552. október 11. és 18. között Ahmet nagyvezír és Ali budai pasa egyesített seregei vették ostrom alá az egri várat. A Felvidék védelme szempontjából kulcsfontosságúvá vált a támadók visszaverése. Dobó mindössze 2000 védőjével és a várba menekült parasztokkal hősies küzdelemben sikerrel megvédte a várat a hatalmas túlerővel szemben. Élete hátralévő részében kétszer is perbe fogták az uralkodó elleni összeesküvés vádjával. Dobó leginkább irodalmi műveknek köszönheti népszerűségét. A kortársak számára Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg hősiességét. A legnagyobb hatással mítoszának kialakulására azonban mégis Gárdonyi Géza Egri csillagok című klasszikus regénye és annak filmváltozata volt. Erkel Ferenc (1810-1893) A legnagyobb magyar operaszerző, ő szerezte a magyar államiság szimbólumának számító Himnusz zenéjét. Az 1837-ben alapított Nemzeti Színház első --------------------------------------------------------------------------------------------------| SZAVAZÓLAP ! Kérjük, hogy a szavazólapon az Önök által választott legnépszerűbb személyiség nevét tüntesse fel. Történelmi személyiség: A beküldő neve: Címe: Beküldési határidő: 1999. december 15. Címünk: Népszava 1535 Budapest, Pf. 785 rrsfarm KLUB MATÁVX A legjelentősebb magyar epikus költő és drámafordító. A Toldi, A walesi bárdok, Szondi két apródja, az Őszikék szerzője. Balladáival (Ágnes asszony, Vörös Rébék, Tetemre hívás) műfajt teremtett. 1845-ben írta első sikeres művét, az Elveszett alkotmány című eposzt. 1847-ben írta egyik fő művét, a Toldit, és ezzel országos hírnévre tett szert. A szabadságharcban tevékenyen részt vett, a forradalom bukása után házitanító, majd gimnáziumi tanár lett. Részt vett az első magyar Shakespeare összes kiadásában, több művet maga fordított. 1865-től a Magyar Tudományos Akadémia titkára, 70-től 79-ig pedig főtitkára volt. Költészeten kívül dalszerzéssel és népdalgyűjtéssel is foglalkozott. A hagyományos elemekből hozott létre modern műveket. Legismertebb verseit száz éve az összes magyar iskolás kívülről fújja. Ady Endre (1877-1919) A XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a hazai líra nagy hatású megújítója. Versei mellett a monarchia anakronisztikus, konzervatív társadalmi rendjét bíráló cikkei is jelentős szerepet játszottak a kor közéletében. Harmadik kötetével, az Új versek cíművel nagy figyelmet keltett, költészete ekkor vált viták tárgyává. Az 1908-ban induló Nyugat - a kor legprogresszívebb irodalmi lapja - vezető költője lett. Ezekben az években vált meghatározó alakjává a polgári demokratikus ellenzéknek, azon kevés közéleti szereplő közé tartozva, akik elutasították Magyarország I. világháborús részvételét. Ady teremtette meg a magyar költészetben a szimbolizmust, rendkívüli hatással voltak a következő költőgenerációkra. Legismertebb versei a „Dózsa György unokája”, a „Héjanász az avaron”, az „Elbocsátó, szép üzenet”, a „Párizsban járt az ősz”, az „Őrizem a szemed”, „A magyar Ugaron”, a „Harc a Nagyúrral”. A huszadik század egyik legnagyobb, legérzékenyebb és legszerencsétlenebb sorsú magyar költője. Életét végigkísérte a nélkülözés, a sehová sem tartozás és a depresszió, ám eközben igen termékeny és páratlanul magas színvonalú művészi pályát járt be. Legismertebb versei a Tiszta szívvel, a Tudod, hogy nincs bocsánat, a Dunánál, a Levegőt!, az Altató, A hetedik, a Nagyon fáj, a Mama, a Születésnapomra. Szerepet játszott a kor irodalmi közéletében és avantgárd körökben, de sosem lett a hivatalos irodalom által teljesen elismert költő. Belépett az illegális kommunista pártba is, de hamar ideológiai okokból szakított a mozgalommal. Rendszeresen idegbetegséggel, depresszióval küzdött és a rendszeres kezelések ellenére nem talált megnyugvást és harminckét évesen öngyilkos lett. József Attila tanulmányíróként és műfordítóként is figyelemre méltót alkotott. Formai újításai, játékossága, különleges képi világa révén a magyar irodalom zsenijének nevezhető. Kádár János (1912-1989) kommunista politikus, több mint harminc éven át az ország első számú vezetője, a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja. Illegális kommunistaként a Horthy-rendszerben, majd koncepciós per áldozataként a Rákosi-korszakban is ült börtönben. A szintén koncepciós Rajk-perben viszont a hatalom oldalán vett részt. Az ’56-os forradalom idején államminiszteri címet kapott a Nagy Imre-kormányban, de november 1-jén eltűnt és szovjet felkérésre, illetve katonai segítséggel ellenkormányt alakított. Ekkortól irányította az országot és a forradalom utáni megtorlást, amelynek során több száz embert végeztek ki - köztük Nagy Imrét és politikustársait. A nevével jelzett korszakot előbb a megtorlás, majd a fokozatos enyhülés jellemezte, a viszonylagos szociális biztonságot és komfortérzetet külföldi hitelek felvételével érte el. A szólásszabadságot, a mozgásszabadságot, az egyesülés jogát, politikai és civil szervezetek alakulását a korszakban végig korlátozták, ám ezzel együtt a hetvenes évektől kezdve egyértelműen a szovjet blokk legenyhébb rezsimjét hozta létre. Magyarországon életében egy zeneszerző sem kapott akkora elismerést, mint ő. Neve azonban valószínűleg tovább fog fennmaradni a zenepedagógia megújítójaként, mint zeneszerzőként: a Kodály-módszerrel a világ számos pontján tanítják zenére a gyermekeket. Világhírűvé az 1923-ban készült Psalmus Hungaricus tette. Zenepedagógusként múlhatatlan érdemei vannak. Munkássága elsősorban a gyerekek zeneoktatásában volt igazán újító. Az elmúlt évtizedekben az iskolások a világ számos országában az ő módszerével sajátították el az énekórák tananyagát. Kodály pedagógiai módszere a magyar népdalok pentaton hangrendszerére épült, úgy vélte, erről a kiindulási pontról a legkönnyebb elsajátítani a zenélés művészetét. Küldetésének tekintette, hogy minél több ember tudjon legalább alapszinten zenélni, énekelni. 1946-49-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Kossuth Lajos (1802-1894) Az egyik legnagyobb hatású és legnépszerűbb magyar politikus volt. A reformkor kiemelkedő alakja és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc politikai vezetője. A reformkorban előbb az Országgyűlés munkájáról közzétett tudósításaival tűnt fel, majd a Pesti Hírlap vezércikkírójaként vált a reformok fő szószólójává. Ekkor kezdődött vitája a mérsékelt irányzatot képviselő Széchenyi Istvánnal. 1847-ben már az ellenzék vezérévé vált. 1848-ban az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere lett, majd a kormány lemondása után gyakorlatilag kormányfői hatalomhoz jutott és ő indította el a szabadságharcot. Az ő indítványára mondta ki az országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadását. Az 1849-es nyári katonai vereségek hatására a bukás előtt lemondott és élete végéig tartó emigrációba kényszerült. A 45 évnyi emigráció első évtizedeiben a szabadságharc újraindításán munkálkodott, de ennek nem volt realitása. Későbbi elméleti-politikai munkái viszont megtermékenyítőleg hatottak a századforduló mozgalmaira. Mátyás király (1443-1490) Sikeres és mitikus középkori uralkodó volt, mondák és népmesék hőse. Uralkodása alatt Magyarország a térség vezető hatalmává vált, miután sikeresen védekezett a török ellen. Mátyás megerősítette az ország gazdaságát, udvarát pedig Közép-Európa kulturális központjává emelte. Főúri csoportok politikai karmestere és évtizedeken át meghatározó alakja volt. 1844-ben mutatták be Hunyadi László című operáját, amely az első országos sikert jelentette számára. Hamarosan megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének megzenésítésére kiírt pályázatot. 1853-ban írta legismertebb operáját, a Bánk bánt. Bánk áriája, a „Hazám, hazám...” az egyik legnépszerűbb magyar klasszikus melódia. Az olasz-francia operahagyomány és a verbunkos dallamvilág összekapcsolásával megteremtette a magyar operát. Jelentős társadalmi feladatokat is ellátott: megalapította a Filharmóniai Társaságot, részt vett a Zeneakadémia alapításában és 1885-ig igazgatta az intézményt. Az Operaháznak is ő volt az első igazgatója. Hunyadi János (1407/9-1456) Hunyadi János az első igazi reneszánsz embernek tekinthető Magyarországon. Kiemelkedő képességű hadvezér és korának meghatározó politikusa. A néphiedelem szerint nándorfehérvári győzelme emlékére szól a világ nagy részén a déli harangszó. Hadi sikereit többek között annak köszönhette, hogy zsoldosokat és népfelkelőket is hadrendbe állított. Erdélyben, a Balkán-hegységnél, Krusevácnál legyőzte a törököt, kétszer azonban fontos vereséget szenvedett (Rigómezőnél, illetve a várnai csatában). 1446-tól V. László nagykorúságáig az ország kormányzója volt, szinte királyi jogkörrel rendelkezett. Hétéves kormányzósága alatt sikerült úrrá lennie az országot szétziláló anarchián, megerősítette a köznemesi réteget. Leghíresebb diadala az utolsó, Nándorfehérvár (ma Belgrád) megvédése volt, amely után egész Európa fellélegzett. Hunyadi az ostrom után a táborban fellépő pestisjárvány áldozata lett. I. (Szent) István (967/977-1038) Magyarország első királya, államalapító uralkodó, a kereszténység hazai elterjesztője, katolikus szent. A kereszténységet felvett Géza fejedelem fiaként 997- ben a magyar szokásjoggal ellentétesen örökölte apja címét. Uralkodásának kezdetétől nyugat-európai példa szerint vezette és rendezte be az országot, ami a törzsi vezetők ellenkezését, lázadását váltotta, ki. István kegyetlenül leverte a pogány lázadásokat, megalapította a magyar keresztény egyházat és kényszerítette a lakosságot a vallás felvételére, kialakította a vármegyerendszert és ezzel az ország közigazgatását, birtokszerzéssel pedig szilárd gazdasági alapokra helyezte a királyi hatalmat. Ezen intézkedéseivel biztosította az ország nemzetközi elismertségét és hosszú távú túlélését. Katonai hatalmának alapja a külföldi, főleg német lovagok voltak. Több külföldi támadástól védte meg az országot. Nem tudott dinasztiát alapítani, az Árpád-házi királyok I. Andrástól kezdve István lázadó unokatestvérének, Vazulnak az utódja. egyezségének eredményeként 15 évesen került trónra, de hamar önállóan kezdett cselekedni. Sikerült biztosítania a központi hatalom befolyását az egész országban, adóreformjával és zsoldos hadseregével pedig megerősítette uralmát. Nem engedte, hogy a főrendek jelentős politikai hatalomhoz jussanak. Támogatta a városok fejlődését, és művészek, humanisták pártolásával reneszánsz udvarokká alakította palotáit. Az országhoz csatolta Sziléziát és Morvaországot, elfoglalta Bécset és az osztrák tartományokat is. Halála után vált igazán népszerűvé. Bár óriási adókat vetett ki és kemény kézzel kormányzott, mondái hősként „az igazságos” jelzővel illették. Neumann János (1903-1957) A huszadik század egyik legnagyobb matematikusa volt, a számítógép működési elvének kidolgozásával pedig döntően befolyásolta a világ fejlődését. 23 évesen lett egyetemi doktor. 1930-ban meghívást kapott a princetoni egyetemre, 1933-tól az Egyesült Államokban élt 1945-ben publikálta az úgynevezett Neumann-elveket, amelyek alapján ma is működnek a számítógépek: ő találta ki, hogy a számítógépek a kettes számrendszert használják, kidolgozta a számítógépes memória és az utasításrendszer elméleti alapjait. Részt vett az atomenergia-felszabadítás elméleti feladatainak megoldásában, így része volt az atombomba és az atomerőmű feltalálásában. Meghatározó tagja volt,a kor tudományos életét meghatározó magyar emigráns tudóscsoportnak. 1954-től haláláig vezette az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságát. Őt tartják számon a mai közgazdaságtan és matematika egyik legfontosabb területe, a játékelmélet, illetve az operációkutatás atyjaként is. Az atombomba-kísérletek során kapott sugárfertőzés okozta rákbetegségben hunyt el. A népies műköltészet legnagyobb alakja, az 1848-as pesti forradalom központi figurája, mártírja és szimbóluma. A legnépszerűbb és legszélesebb körben ismert magyar költő. Mindössze ötévnyi költői pályafutása során írt legismertebb műveit - Nemzeti dal, János vitéz, Anyám tyúkja, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet, Föltámadott a tenger, Az Alföld, Füstbement terv - generációk sora fújja kívülről. 1848 márciusában történelemformáló szerepet játszott, amikor barátaival végigjárva a pesti egyetemeket nagy tömeget toboroztak, a Nemzeti Múzeum előtti téren tömegtüntetést szerveztek, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket és Petőfi Nemzeti dal című (gyakran „Talpra magyar!’’-ként emlegetett) versét, mely a pesti forradalom himnuszává vált. Katonaként és agitátorként részt vett az ezt követő a szabadságharcban, de a politikai vezetéssel számos nézeteltérése volt. A Segesvár közelében folyt vesztes csatában, 26 évesen életét vesztette. Halála után még évtizedekig terjedtek legendák arról, hogy él, és több ál-Petőfi is felbukkant országszerte. Személye a népi indíttatású forradalmiság emblémájává vált Magyarországon. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) A fejedelmi családból származó főnemes 1703-1711 között vezette a róla elnevezett szabadságharcot a Habsburg-uralom ellen. Bár a kurucok vereséget szenvedtek, a nyolc éven át tartó küzdelem révén sikerült kedvező pozíciókat kicsikarni Magyarország számára. Ellenzéki főnemesi származása miatt kezdettől komoly figyelem kísérte Rákóczi pályáját. Fiatal éveiben távol tartotta magát a politikától, 1700-ban mégis Habsburg-ellenes szervezkedésbe fogott, de börtönbe került. Szökése után 1703-ban a tiszaháti parasztfelkelés élére állt és elindította a kurucmozgalmat. A felkelőkhöz nemesek is csatlakoztak, és évszázadok óta ez lett a legegységesebb magyar nemzeti mozgalom. 1704-re szinte egész országot ellenőrzésük alá vonták. A szabadságharc 1707-ben érte el csúcspontját, ekkor az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. 1708-tól romlott a felkelők helyzete, egészen addig, míg 1711-ben Rákóczi távollétében Károlyi Sándor letette a fegyvert, a felkelés vezetője ezután pedig már nem térhetett haza. 1717-től a törökországi Rodostóban élt, és írással, illetve asztalosmunkával töltötte élete utolsó 18 évét. Semmelweis Ignác (1818-1865) A gyermekágyi láz legyőzésével világhírű szülészorvos lett. Egyszerűnek tűnő felfedezésével - orvosi beavatkozások előtt kezet kell mosni - anyák százezreinek életét mentette meg. Semmelweis egy boncolási eredményből jött rá, hogy a gyermekágyi lázat fertőzés okozza. Addig a kórt nem fertőzésnek, hanem misztikus eredetű betegségnek tekintették az orvosok. Semmelweis rájött, a fertőzés ellen egyszerűen lehet védekezni: klóros vízben az orvosnak kezet kell mosnia a beavatkozás előtt, és a használt műszereket is fertőtleníteni kell. Magyarországon elfogadták és elismerték elméletét, de külföldön sokáig még elutasításban részesült. Híres sebész is volt, Magyarországon ő végezte az első petefészekműtétet és a második császármetszést. Későbbi kutatások szerint abban a fertőzésben halt meg, melyet ő győzött le. Felfedezése már halála után világszerte ismertté és elfogadottá vált, Semmelweist pedig mint „az anyák megmentőjét” emlegetik. Széchenyi István (1791-1860) Széchenyi a reformkor legfontosabb politikai személyisége volt. Fellépése szerepmodellként szolgált a progresszív magyar nemesség számára, elméleti munkái irányt szabtak a magyar polgárosodásnak, gazdasági és kulturális mecénási tevékenysége pedig maradandóan alakította át az ország és elsősorban a főváros képét. Lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását, elindította a magyarországi lóversenyzést, az első kaszinót és a gőzhajózást, anyagilag és politikailag támogatta a Duna és a Tisza szabályozását, a selyemhernyó-tenyésztést, a bomemesítést, a színjátszást, az útépítéseket. Szervezőmunkájának köszönhetően kezdett épülni az első dunai kőhíd, a Lánchíd. Széchenyi találta ki a „Budapest” elnevezést, és ő alkotta az „ön” szót. Az ősiség törvénye és a jobbágyság megszüntetését, a közteherviselést, a nyugati típusú hitelviszonyok kialakításának programját tűzte ki célul. Nem értett egyet a forradalom szükségességével, céljait a Habsburg-birodalmon belül kívánta elérni. A forradalom kitörése után megalakult első felelős kormányban ennek ellenére közlekedési és közmunkaügyi miniszter lett, de a fegyveres harc kezdetekor lemondott. Még ekkor, megkeseredett emberként ideggyógyintézetbe került, ahol még több mint tíz évig élt. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) A C-vitamin kimutatójaként 1937-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Az egyetlen magyar, aki Magyarországon elért eredményeiért kapta a Nobel-díjat. A húszas években külföldi egyetemeken végzett kutatásokat követően 1931 és 45 között a szegedi egyetem professzoraként dolgozott. Itt kimutatta az aszkorbinsavat, és összetételének megállapításával - szegedi paprikából - előállította mesterségesen a C-vitamint. A Kállay-kormány második világháborús kiugrási kísérletét diplomáciai feladatok ellátásával segítette. A háború után, 1945-47-ben Budapesten tanított, de 1947-ben politikai okokból az Egyesült Államokba költözött, ahol 1962-ig az USA Izomkutató Intézetét igazgatta, irányította a rák keletkezésével kapcsolatos kutatásokat. Ő fedezte fel a P-vitamint is, és foglalkozott a sejtlélegzés kérdésével. „Az őrült majom” (The Crazy Ape) című könyve az emberiség túlélési esélyeinek borúlátó és kritikus hangvételű elemzése József Attila (1905-1937) Kodály Zoltán (1882-1967) Petőfi Sándor (1823-1849)