Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)
1999-12-07 / 285. szám
12 1999. DECEMBER 7., KEDD KULTÚRA RÖVIDEN Az év operatőre Máthé Tibor nyerte el az idei év operatőre díjat Enyedi Ildikó Simon mágus című filmjének fényképezéséért. A Mokép Rt. és az MTM Kommunikációs Rt. az elismerést 1994 óta adományozza a Magyar Operatőrök Társasága ajánlására. Az író Színháza Kertész Imre születésnapi estje ma, 19 órakorkezdődik Az író Színháza sorozat keretében a Katona József Színház Kamrájában. A hetvenéves írót felolvasása előtt pályatársai - köztük Esterházy Péter és Spiró György - köszöntik. Stílusgyakorlat Ma este tartják a Komédiumban Queneau Stílusgyakorlat című darabjának 350. előadását. A produkciót követően 21 órakor baráti találkozón köszöntik a művészeket a Színház Kávézó Szalonjában (Bp. V., Tüköry u. 5.). Varázshegy Ma délelőtt, 11 órakor mutatják be a Belvárosi Könyvkiadó gondozásában megjelent karácsonyi köteteket - köztük Beke Kata Kis magyar varázshegy című tragikomikus kórházi élménybeszámolóját és Lakatos István költő, valamint Miriam Akavia izraeli írónő műveit - a Helikon Könyvesházban (Bp. VI., Bajcsy- Zsilinszky út 37.). Táncszínház Ki (?), ha én - szubjektív riport 3+1 főre címmel térspecifikus táncszínházi bemutatót tartanak ma, 20 órakor (8-án és 9-én 17 és 20 órakor) a Műcsarnokban. Ajándéktár Magyar és nemzetközi kortárs művészek mutatják be műveiket Ajándéktár című kiállításukon, melyet Sárosdy Judit művészettörténész nyit meg ma, 18 órakor a Studio Godot Galériában (Bp. VII., Madách út 8.). Emlékkiállítás Csutoros Sándor szobrászművész halálának tizedik évfordulója alkalmából kiállítást rendez a Szinyei Merse Pál Művészeti Alapítvány a Pest Center Galériában (Bp. VII., Peterdy u. 15.). A megnyitót Takács Ferenc irodalomtörténész tartja ma, 18 órakor, köszöntőt mond Csáji Attila festőművész. Gasztronómia ízes történetek címmel a Petőfi Rádió nyilvános, közönségtalálkozóval egybekötött felvétele ma, 17 órakor kezdődik a Libri Könyvpalotában (Bp. VII., Rákóczi út 12.). Élő dzsesszlemezek Gonda János és Márkus Tibor új dzsesszlemezeinek anyagából tartanak koncertet ma, 19 órakor a Benczúr Házban (Bp. VI., Benczúr u. 27.). Közreműködik az Equinox Jazz Quartett és Berkes Balázs. Textiltörténelem A textilnyomás története című kiállítás ma, délelőtt 11 órakor nyílik a Textil Múzeumban (Bp. III., Lajos u. 136.). Hangverseny Jelinek Gábor és növendékeinek karácsonyi énekhangversenye ma este, fél 8-kor kezdődik a Rátkai Márton Klubban (Bp. VI., Városligeti fasor 38.). Az okos író fölneveli olvasóit Tankönyvként is használható a gyermekirodalomról megjelent kötet Minden, amit a gyermek- és ifjúsági irodalomról egy leendő óvodapedagógusnak, tanítónak, tanárnak vagy könyvtárosnak tudnia kell, benne van a Helikon Kiadónál megjelent Gyermekirodalom című kötetben, melynek mottója Molnár Ferenctől, a Pál utcai fiúk írójától származik: „Aki a gyerekek lelkébe horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett. Emléke jó helyen van.” A kötet szerkesztőjével, Komáromi Gabriellával és egyik szerzőjével, Borbély Sándorral beszélgettünk. Valachi Anna NÉPSZAVA - Sokat hallunk mostanában a gyerekirodalom mostoha helyzetéről: a „képernyős nemzedék” leszokott az olvasásról, ritkán születnek új mesék és ifjúsági regények, s a magyar irodalomtudomány sem tekinti egyenrangúnak a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló műveket. Mivel magyarázható ez a jelenség? - kérdeztük Komáromi Gabriellától, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanszékvezetőjétől. - Valóban, a magyar gyermekirodalom folyamatmegszakadásának pillanatait éljük. Mindössze két-három új magyar gyerekregértyt adnak ki évente. Elfelejtettük, hogy a gyerek a jövő olvasója, s hogy befellegzett annak az irodalomnak, amelyik nem neveli fel a maga közönségét. A legnagyobb írók, költők - Petőfitől Babitsig, Kassáktól, Füst Milántól Nemes Nagy Ágnesig, Pilinszkyig - ezt sose felejtették el, és nem röstelltek a gyermekekhez szólni. Molnár Ferenc munkásságából egy kamaszoknak szóló regény, a Pál utcai fiúk lett halhatatlan, s egy író emléke a gyerekkönyvekben valóban jó helyen van. Ha megkérdeznek ma valakit az utcán, hogy milyen művet olvasott Weöres Sándortól, valószínűleg azt mondja: a Bóbitát. Felmérhetetlen haszon az irodalom számára, ha már gyermekként találkozhatunk egyik író,a költő műveivel. Mert nem tizenhat éves korunkban válunk olvasóvá, hanem azzá nevelődünk. S az okos író fölneveli magának jövendő közönségét. A gyermekkultúra színvonala mindenkor jelzés arról, hogy mennyire törődünk a jövővel. És ez nem csak az író dolga. - A kötet sorozatcíme - Universitas-Irodalomtudomány - azt sejteti, hogy mostantól a magyar irodalomtudomány is befogadta a gyermekirodalom elméleti, történeti kérdéseit. - Ebben a sorozatban ez valóban megtörténhet, de igazából én csak reménykedem benne. Nagy dolog, hogy a század utolsó pillanatában megszületett ez a kézikönyv, de temérdek tennivalónk van még. Nincs földolgozva a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom teljes története, nincs a tudományterületnek önálló kutatóintézete, mint oly sok más országban, és a legképtelenebb honi sajátosság, hogy egyetemeinken, tanárképző főiskoláinkon nem tanítanak gyermek- és ifjúsági irodalmat, legfeljebb fakultatív tárgyként. - Mi mindent lehet megtudni ebből a kötetből? - Ez a kötet kézikönyv, azaz jellegéből fakadóan fogalmakat magyaráz, s emellett keresztmetszetét adja a klasszikus és a modern magyar és külföldi gyermek- és ifjúsági irodalomnak. Boldizsár Ildikó mesekutató elemzéseiben a Micimackó és A kis herceg a főszereplő, míg Rigó Béla irodalomtörténész, a Kincskereső című gyermekfolyóirat főszerkesztője elsősorban a magyar gyermekköltészet tükrében mutatja be a gyermekvers elméleti kérdéseit. Körképet kívántunk adni a gyermekirodalomról, attól kezdve, hogy miképp tanítsunk verset és hogyan játsszunk az irodalommal, egészen a gyerekfolyóiratokig, a gyermekkönyv-illusztrációig és a gyermekirodalom rádióban, televízióban való feldolgozásáig." Mivel a kötet, tankönyv, ként is használható, kérdéseket és feladatokat is tartalmaz, s a fejezetek végén közreadja az adott témakör legfontosabb irodalmának jegyzékét. Szemléletünk szerint az irodalom nem írók és művek, hanem az írók, a művek és az olvasó története - ezért az utolsó harmad a gyermekolvasókról szól. Nagy Attila szociológus, olvasáskutató érdekes tanulságokra figyelmeztet Mi lesz veled, olvasó? című fejezetében. Borbély Sándor irodalomtörténész, főiskolai tanár a kötet egyik szerzője. - Önt Juhász Gyula-kutatóként ismeri a szakma és az olvasóközönség. Miért foglalkozik a gyermekirodalommal? - Közel húsz esztendeig dolgoztam a Móra Kiadónál. Bármelyik gyerekkönyvről is legyen szó ebben az új kötetben, majd mindegyiket szerkesztettem. Tíz éve pedig Szekszárdon főiskolai tantárgyként tanítom is a gyermekirodalmat. Meggyőződésem, hogy egy-egy írói életműnek az is szerves része, amit az alkotó a fiataloknak írt. Az egyes művek Kruffy, Mikszáth, Mafféz, Mohú ^a^í^cínáhÉi^ih mahkájáról^ ^hatatlanul mit .szói íhíhdéhhe^a hibi ^enfeeky. hó^an változnak; azolvasásszociológia tapasztalatait." AH Úgy fogalmazott: legyen ,ez a kötet több évtizedre a gyermekirodalom bibliája, Komáromi Gabriella pedig lehetséges tankönyvként emlegette. Mitől függ, hogy tankönyv lehet-e a kötet? - Korábban merev, hoszszadalmas jogi procedúra előzte meg egy-egy könyvnek a hivatalos tankönyvvé minősítését. Ma a felsőoktatási intézményeknek kell kiválasztaniuk az óriási kínálatból a számukra használhatónak ítélt műveket. Kemény a verseny, de reményt keltő tény, hogy a szakterület pillanatnyilag legelfogadottabb alkotói, akik az ország főiskoláin tanítják a tantárgyat, szerzői voltak a könyvnek. Az ő intézményeikben máris tankönyv a Gyermekirodalom című kötet. A szerkesztőnő és egy a szerzők közül: Komáromi Gabriella és Borbély Sándor a könyvbemutatón büszkén mutatták fel a Gyermekirodalom című hiánypótló kötetet Demecs Zsolt felvétele tt Negyedszázada kiált a Szélkiáltó együttes Szalai Kornélia írása a NÉPSZAVÁNAK Negyedszázada annak, hogy három magyar-ének szakos fiatalember a pécsi tanárképző főiskola gólyatáborában zenekart alapított. Spirituálékat, folkbeat dalokat énekeltek, s ahogy a hangulat emelkedett, úgy vonták be a közönséget is. Az első félév végén adták első koncertjüket a tanárképző klubjában. Az országos ismertséget az 1983-as Ki mit tud? első helyezése hozta meg nekik. Az alapító tagok közül már csak Lakner Tamás tagja a mai Szélkiáltónak, Takaró Mihály és Néma Frigyes helyére mások léptek. Jubileumi hangversenyüket hétfőn este tartották, s ezen Fenyvesi Béla, Keresztény Béla és Rozs Tamás mellett színpadra léptek az együttes, egykori tagjai Takaró Mihály, Néma Frigyes, Németh Ernő, Lajdi Tamás és Horváth József is. A gyerekekre is gondoltak, nekik külön Szélkiáltó Mikulást tartottak Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház művésznőjének közreműködésével. - Az elején csak keveseket vonzott a zenénk -mondja Lakner Tamás -, az eltelt években azonban a megszámlálhatatlan fellépés mellett már több lemezünk és kazettánk is megjelent, s két CD is őrzi dalainkat. Emellett bejárták szinte az egész világot, s zenéjükön keresztül megismertették a pécsi költők Csorba Győző, Galambosi László, Berták László verseit. S persze a soknemzetiségű megye zenei kincsét is, hiszen dalaikban felfedezhetők a horvát, a bunyevác, a szerb, a német és a magyar népzenei hatások is. A kezdeti időkben elsősorban lírai dalokat énekeltek, majd megszületett a híres Csiga tánc. Ezt követték újabb humoros dalok, mint a Kantinos kisasszony, a Dinnye Döme vagy a Kalapos. A zenében egyre nagyobb szerepet kaptak a gitár, a furulya, a cselló és a hegedű mellett az ütőhangszerek, valamint a használati tárgyak, mint például az olló, amire külön dalt komponáltak. De kitalálták a zenélő gumimalackot, zenéltek órával és szinte mindennel, ami a kezükbe akadt. Legutolsó, Búval, vigalommal címmel megjelent CD-jükön egyaránt jelen van a líra és a humor. NÉPSZAVA DOBOZOLÓ Sorozatgyilkosságok Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Az ember képtelen minden tévés szériát megnézni, de azért próbálkozik. Ha nem lehet is ott minden kilométerkőnél, de képben van, rajta tartja a szemét az eseményeken, nehogy valamelyik Carlos Dániel megsértődjék, mint egykor Bástya elvtárs, hogy őt már kutyába sem veszik. A Tv 3-ban az a jó, hogy a „kötelező gyakorlatokon” túl úgyszólván csak sorozatokkal tölti ki a reklámok közti kínos szüneteket. Rövid sorozat hosszú sorozatot ér, mint annak idején a Ballada a kalasnyikovról című szovjet háborús filmben, magyarán: a Tv 3-on történnek a nekem való dolgok. Például a múltkor, egy vasárnap délután, úgy háromnegyed öt tájban diszkréten kidobtam a vidéki vendégeket, a férjet leengedtem a szemetesvödörrel a kocsmába, a gyereket megkötöztem, aztán jöhet a Melrose Place, mindjárt két rész egyben. Ment is minden mint a karikacsapás, egészen az első rész végéig. Volt ám ott felfordulás! Peter a kórházban, Woodward kisasszony teljesen maga alatt, annak a Mancininak a szeme sem állt jól, majd mosóporreklám. Sebaj, gondoltam, a következő részben majd a helyükre kerülnek a dolgok. Csakhogy a reklám után - se szó, se beszéd - elkezdtek egy másik sorozatot. Na nem egészen másikat, csak egy kicsit, ez a Melrose Place egyik szereplőjének a mamájáról szól, komolyan beszélek, az a címe, hogy Modellügynökség. Az anyuka egyébként derék teremtés, ismerjük meg a Daliásból, ott is nagy odaadással dolgozott,de“az eljárástól kicsit roszszul lettem. Nézem a rádióújságot, semmi. Két hétre előre be van írva a Melrose, passz. Átkapcsolok a német RTL- re, ott ugyanekkor adják, persze jóval előrébb járnak, de náluk minden rendben, fokozódnak az események, de tudják, milyen drága manapság egy német nyelvtanfolyam. Nos, mostanra éppen begyógyultak a sebeim, amikor megint mi történik? Vasárnap egy hete beleszaladok a Tv 3-on egy Bukott angyalok című sorozatba, melyben jelentős mozisztárok domborítanak (Meg Tilly és kedvencem, Gary Oldman), ezt nekem találták ki. Egyébként az alig 25 perces kis darab amolyan 40-es, 50-es évekbeli retró, a penicillint már föltalálták, de az autók még igencsak Old Timer-fazonúak, ám ez szinte mellékszál. Én azt szeretem legjobban, ha a film végén meghal a hős, kivált egy sorozat esetében, ha már az első rész végén, az maga a kéjmámor. Nos, itt éppen ez történt: Gary Oldman szétlőtte a fejét. Mi lesz itt a második résszel? - gondoltam. Nézem megint a rádióújságot, abban az áll, hogy Gary most vasárnap, de még a jövő héten is visszatér. Több se kellett, vasárnap este megint oda kapcsoltam. Adott időben (Friderikusznál Pécsi Ildikó következett volna) jöttek megint a mozisztárok, ezúttal Alen Rickman meg Laura Dern. Gary persze sehol. Lenyomtak megint egy rövidke múltidézőt, elsősorban hangulati elemekkel operáló futamot, de nekik jobb végük lett. Már alig várom a jövő vasárnapot, akkor kik lesznek a sztárok és mire jutnak. Addig is, ha tud valaki valamit a Melrose Placeről, az szóljon, mert ez a Modellügynökség, ez elég gyenge. Új Aase-díjasok Máthé Eta, Gyimesi Pálma, Kőmíves Sándor és Czakó Jenő színművészek érdemelték ki az idei Aasedíjakat. Az elismerést olyan művészek kaphatják meg, akik pályafutásuk során túlnyomórészt epizódszerepeket játszottak, ám munkájuk,, művészetük és szakmai odaadásuk nélkülözhetetlen és példaadó. A Gobbi Hilda által életre hívott kitüntetést 11. alkalommal ítélte oda a Magyar Színházi Társaság által felkért kuratórium. Az elismeréseket Hámori József kultuszminiszter tegnap Budapesten nyújtotta át. Pitti Katalin rendhagyó énekórája NÉPSZAVA-információ Operaházunk világjáró szopránja különleges órát tartott az elmúlt héten az Erkel Ferenc Általános Iskolában. A rendezvény Lord Yehudi Menuhin MUSE programjához kapcsolódott, ahhoz a projekthez, amelyet az UNESCO hat esztendővel ezelőtt hirdetett meg. A zene mint az egyensúly és tolerancia forrása című program lényege, hogy művészeket kell meghívni az iskolákba, akik alapot adhatnak a gyerekeknek életük tartalommal való megtöltéséhez, szabadidejük értékes eltöltéséhez. Menuhin elsősorban az érzékszervekre kívánt hatni, hiszen a kisgyermek is érzékszervein keresztül ismeri meg a körülötte lévő világot, s úgy vélte, a programot lehetőleg az iskola első osztályában kell kezdeni. Ennek a programnak a vezetését - amely jelenleg tizenkét európai ország hetven iskolájában folyik - hazánkban a Magyar Zenei Tanács vállalta; a projekt koordinátora Csébfalvi Éva volt. Az Erkel Ferenc Általános Iskolában a kísérleti szakasz 1994-től négy esztendőn át tartott, s ezt az időszakot pszichológiai hatásvizsgálat értékelte. Ezalatt a négy év alatt a gyerekek többek között Sáry László zeneszerzővel, Vajda Levente néptáncossal és Liget Mária koreográfussal dolgozhattak együtt. A kísérleti szakasz lezárása után is folytatódik a munka, s már nem csak Budapesten akad e szerint a program szerint működő általános iskola, hiszen az elmúlt tanévtől a baracskai Kozma Ferenc iskolában a Martonvásári Művészeti Iskola tanárai és Fábián Éva népdalénekes közreműködésével szintén elindult a MUSE projekt. A program vezetői Pitti Katalin mostani meghívásával nemcsak a gyerekeknek kívántak élményt nyújtani, hanem szerették volna felhívni a figyelmet is. A művészek tiszteletdíját eddig ugyanis a brüszszeli Nemzetközi Yehudi Menuhin Alapítvány folyósította, de a program terjedése miatt idén erre már nincs lehetőség. Márpedig a kezdeményezést szeretnék továbbra is működtetni, annál is inkább, hiszen október 1-jétől a program vezetését a Budapesti Tanítóképző Főiskola vette át Gráfné Forrai Magdolna irányításával, így biztosítani tudják a megfelelő szakmai hátteret, ráadásul a jövő tanítói is megismerik a MUSE projektet. Pitti Katalin a budapesti Erkel Ferenc Általános Iskola kisdiákjainak énekel. A Yehudi Menuhin által kezdeményezett program művészi élményeket akar adni a gyerekeknek Gy. Balázs Béla felvétele