Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)
2000-07-11 / 160. szám
122000. JÚLIUS 11., KEDD RÖVIDEN Pillanatfelvételek A jószívű rendőr kölcsönadja pisztolyát a síró kisgyereknek, Andi kombájnon nyuszival, Gyuri halott bivallyal - ezek és még sok más pillanatfotó látható Hecker Péter kiállításán, melyet Kardos Sándor, a Horus Archívum kurátora nyit meg ma 18 órakor a Stúdió Galériában (Bp. V., Képíró u. 6.). Holnap 18 órakor Pata-Kovács Imre, Kovácsy Tibor és Molnos Csaba műkereskedő részvételével beszélgetést is rendeznek a tárlat anyagáról. Gitármánia hetedszer Ma kezdődik és július 16-ig tart a VII. Gitármánia és Zenei Továbbképző Tábor Budapesten, ahol a Hungaroton Gong Le mezkiadóval együttműködve nagyszabású tehetségkutatást rendeznek a táborba jelentkezett hazai zenekarok részvételével. Csetepaté Gyulán Goldoni Chioggiai csetepaté című komédiájával ma este fél 9- kor vendégszerepel az Új Színház társulata a Gyulai Várszínházban. Az előadást Taub János rendezte, a főszerepeket Bánsági Ildikó, Kecskés Karina, Nagy-Kálózy Eszter, Ráckevei Anna, Tóth Auguszta, Bubik István, Dengyel Iván, Eperjes Károly, Gáspár Sándor alakítják. Fülfedezői utak kamerával Földön, vízen, levegőben címmel új, tizenhárom részes filmsorozat kezdődik ma 20 órakor a Spektrum Televízió műsorán. Minden egyes epizódban más-más csoport indul fölfedezőútra a világ valamelyik csodálatos tájára. Tűzzománctárlat Tegnap nyílt meg és augusztus 31-ig tekinthető meg a Magyar Tűzzománcművészek Társaságának bemutatkozó kiállítása Győrben, a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban (Árpád út 44.). Habparti a Népligetben Gösser-Habparty kezdődik ma 21 órakor az E-Klubban (Bp. X., Népliget, a Planetárium mellett.). A házigazda Dr. Spigl- Boy, vendége D.J. Miller. Nemzetközi alkotóműhely Hét ország huszonöt festőművésze és faszobrásza részvételével tegnap nemzetközi alkotótábor nyílt a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Aranyosapátiban. A beregi községben ír, cseh, magyar, román, szlovák, szlovén és ukrán művészek dolgoznak a nyáron. Womufe a Parkszínpadon Mandel Róbert a világzene idei budapesti ünnepéről Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Matáv Womufe - azaz a World Music Fesztivált. A Budai Parkszínpadon ma és holnap este hét órakor kezdődnek a koncertek, s a két nap alatt négy együttest hallhat-láthat a közönség a Feneketlen-tó partja melletti szabadtéri színpadon. A műfajról és a szereplőkről Mandel Róberttel, a fesztivál igazgatójával beszélgetett munkatársunk. Bóka B. László NÉPSZAVA - Egészen pontosan mit jelent a világzene fogalma? - A világzene etnikus, ősi gyökerekből táplálkozó, de ugyanakkor haladó zenei irányzat, amelynek nem egyértelműen a szórakoztatás, mint inkább az új utak keresése a célja. Még azt is megkockáztatom, gyakran több köze van az alternatív dzsesszvonulatokhoz, mint a népzenéhez. A világzene minden egyes nép ősi muzikális gyökereit a ma őket érő hatásokkal, mai aktualitásokkal, életérzésekkel ötvöző dinamikus zene. - Kik lesznek az idei fesztivál vendégei a Budai Parkszínpadon ? - Idén azért választottunk csupán négy zenekart, mert a tavalyi tapasztalatok alapján rájöttünk, hogy többet ér, ha egy-egy igazán világszínvonalú formáció hosszabban játszhat, mint ha több együttes lépne fel, ám így kevesebbet tudnak önmagukból megmutatni. Tavaly például a román Fanfare Ciocarlia a koncert vége felé, a harmadik ráadásnál a csendrendelet miatt kénytelen volt abbahagyni a muzsikálást. Óriási sikerükre való tekintettel idén július 11- ére is meghívtam az együttest, akik most vadonatúj lemezük anyagát játsszák majd el. Bennük, roma zenészekben az a fantasztikus, hogy remek a fülük, így bármerre járnak a világban, tapadnak rájuk a különféle zenei hatások. Ők egy Zecepravni nevű faluban élnek, egészen közel az ukrán határhoz, s a hangszerparkjukban száz évnél idősebb rézfúvós hangszerek is megtalálhatók. Könnyen lehet, hogy még a török katonazenekarok tagjaitól örökölték őket, hiszen a rézfúvós hangszerek családjá ban nagyon sok az olyan hang szer, amelyeket kizárólag katonazenekarok használtak. A román roma együttest a Brave Old World nevű amerikai klezmerzenekar követi a Budai Parkszínpadon. Őket jól ismerik Magyarországon, hiszen már játszottak együtt a Muzsikás együttessel. Ők a klezmer egy izgalmas változatát képviselik. Én személy szerint két klezmerirányzatot tartok jónak, az egyik, amit a Klezmatics művel, amelyben keverik a tradicionális zenéjüket a punk-, a rock- és egyéb kortárs zenei elemekkel. Ezzel szemben a Brave Old World teljesen tradicionális, intellektuális zene. - Kik lépnek fel a második napon! - Július 12-én este egy kuriózummal indul a koncert: Baloghfá/rntúrcimbalmos és zenekara, a Romano Kokalo lép fel. Teljesen populáris, rendkívül dinamikus zenét játszanak, a hangzásviláguk az Ando Drom és a Gypsy King között helyezkedik el. Azt hiszem, Balogh Kálmán a világ egyik legjobb cimbalmosa. Az este második felében a Cubanismo nevű kubai együttes lép fel. Az ő zenéjük szinte fejbe vág: vezetőjüket a kubai Miles Davisnek hívják, fúvóskórusuk utánozhatatlan, kongásaik az eget is szétverik. Biztos vagyok benne, hogy akármilyen is lesz az időjárás, az ő fellépésük lesz a nyár legforróbb estéje. A világzene etnikus, ősi gyökerekből táplálkozó, de ugyanakkor haladó zenei irányzat Mandel Róbert: „A tavalyi tapasztalatok alapján rájöttünk, hogy többet ér, ha egy-egy igazán világszínvonalú formáció hosszabban játszhat, mint ha több együttes lépne fel” Földvár már a jövő évre készül Réfi Zsuzsanna NÉPSZAVA Öt esztendeje, hogy június végén kottákkal, fekete hangszertokokkal sétáló művészekkel telnek meg Balatonföldvár utcái, ez a város ad ugyanis otthont a kortárs zene egyik legnagyobb hazai ünnepének, a Földvári Napoknak. Az idei, jubileumi programso rozat június 21. és 25. között a millennium jegyében a XX. század magyar zenéjéből válogatott, s alighogy véget ért a program, máris kész a következő esztendő előzetes terve is. A 2001-es Földvári Napoknak Hommage á Kurtág lesz a címe, s a programban Kurtág György és felesége, Kurtág Márta ad majd négykezes koncertet, s pódiumra lép a Keller Vonósnégyes is. A következő fesztiválon már Nemzetközi Zenetudományi Konferencia is várja az érdeklődőket, s emellett Kurtág György is mesterkurzust tart. A kísérőprogramokban Mácsai Pál Bornemissza Pétertől Tandori Dezsőig című irodalmi estjét hallgathatja majd meg a közönség, a képzőművészeti kiállításon pedig Keserű Ilona alkotásait mutatják be. Bernáth László írása a NÉPSZAVÁNAK Azt kiabálták, hogy felakasztják Sütőt, Kincsest és Bolyait, mert a faluról felcsődített román parasztemberek azt hitték, hogy Bolyai is élő személy. — Nem kiabáltak semmi ilyesmit. A románoknál ez nem szokás. Talán a magyarok... Ők nekem is készítettek akasztófát. A románok nem bosszúállók. Kibírhatóan vernek meg valakit, de nem ölik meg" - válaszolja a riporternek Ioan Judea nyugalmazott ezredes, aki szerint a magyarok hívták be a falusiakat is Marosvásárhelyre azon a tíz évvel ezelőtti véres napon, március 19-én. Simon Judit, a kitűnő erdélyi magyar újságíró most megjelent Városkép románokkal és magyarokkal című riportkötetéből kiderül, hogy a román közvélemény túlnyomó többsége ebben a hangnemben, ilyen „tárgyilagossággal” kapott információkat arról, hogy mi is történt azokban a napokban Marosvásárhelyen. A hazai közvélemény viszont alig tájékozott arról, hogy mi történt másnap, 20-án, amikor a magyarok ellentüntetésére megint falusiakat mozgósítottak - máig ki nem derítették, hogy kik, de valószínűleg a Vatra és az ortodox egyház -, és ebben a véres csatában heten meghaltak és nagyon sokan megsebesültek mindkét oldalon. Az egyetlen felelősségre vont személy viszont csak az a magyar buszsofőr volt, aki belerúgott - egy másvalaki által leütött - román parasztemberbe. Ez a jelenet látható volt egy holland tévéstáb felvételén. Az így azonosítható tettest el is ítélték kemény tíz esztendőre, és csak az új román köztársasági elnöktől kapott kegyelmet. A riportkötet egyébként az események leírásában jórészt a magyar résztvevők - Sütő András, Kincses Előd, Király Károly - írásos visszaemlékezéseire támaszkodik, igazi újdonságot a Judea ezredeséhez hasonlóan 1997-ben és ’98-ban készült interjúk adnak. (Egyebek között azzal a román férfival, akit a földön fekve megrugdostak és maradandó fizikai károsodásokat szenvedett.) A lényeget talán mégis a megszólaltatott magyar politikusok és újságírók fogalmazzák meg, akik szerint a diktatúra bukása utáni hónapokban - különösen Erdélyben - az a félelem lett úrrá bizonyos román körökben - s messze nem csak a volt Securitate egykori tagjain -, hogy a rendszerváltásban „egyenrangúsodott” magyarok visszakövetelik azokat a helyeket és intézményeket, ahonnan annak idején kiebrudalták őket. A nacionalista indulatokat nem utolsósorban az egzisztenciális félelmek táplálták. Éppen ezért érthetetlen, hogy szinte minden magyar megszólaló holmi előre elkészített „forgatókönyvet” emleget. 1956 budapesti eseményei jól bizonyítják, hogy nem kell forgatókönyv, amikor egy helyzet pattanásig feszül, hiszen mindenki automatikusan teszi azt, amire valójában egy ideje ösztönösen vagy tudatosan készült. Nagy - és nem eléggé becsült - erénye viszont a magyar vezető személyiségeknek, hogy a véressé vált események után óriási erőfeszítéssel és fegyelmezett önkontrollal konszolidálni tudták a helyzetet. Mert igazuk van, amikor felemlegetik, hogy e nélkül az önfegyelem nélkül nem Karabah vagy Koszovó, hanem Erdély lehetett volna a Szovjetunió szétesése után az első etnikai jellegű háború helyszíne. S ez számunkra, magyarországi magyarok számára is egy egészen másfajta jövőt kínált volna, mint amiben ma élünk. Vásárhely véres napjai Simon Judit: Városkép románokkal és magyarokkal Scripta Kiadó, Nagyvárad KULTÚRA Magyarságtábor erdélyi fiataloknak MTI-információ Harminc erdélyi fiatal részvételével Orosházán tegnap megnyílt az ötödik magyarságtábor, amelyen Békés megye és az Alföld szellemi értékeit igyekeznek bemutatni az erdélyi testvérközségekből érkezett általános és középiskolás fiataloknak. Az egy hét során a tábor résztevői a város, a megye és a Dél- Alföld nevezetességeivel ismerkednek, íróival, költőivel, képzőművészeivel találkoznak. NÉPSZAVA Kínában és Izraelben is fellép jövőre a Győri Balett MTI-információ A következő évadban Magyarországon kívül Ausztriában, Svájcban és Németországban lép fel a Győri Balett, de emellett jövőre Izraelbe és Kínába is kapott meghívást a társulat, 2002-ben pedig az Amerikai Egyesült Államokban lépnek színpadra a győri táncosok - közölte Kiss János igazgató a tegnapi évadzáró társulati ülésen, Győrben. Az együttes vezetője hozzátette: az amerikai kontinensen a purim nevű zsidó örömünnepen lépnek majd fel a Purim, avagy a sorsvetés című kompozícióval, s annak a reményének adott hangot, hogy a New York-i fellépés nyomán a tengerentúlon is jegyezni fogják a győri társulatot. Elmondta azt is, hogy a nagy sikerű Purim-előadást harmincötször táncolták a most befejeződött évadban. A most véget ért évadban az előadások számát illetően egyébként is rekordot döntöttünk - mondta az igazgató, a Győri Balett ugyanis éppen száz előadást tartott Magyarországon és külföldön, egyebek között Dániában, Szlovákiában, Svájcban, Franciaországban. Az együttes sikerét jelzi az is, hogy a győri Pátkai Balázs nyerte el az idén az évad legjobb táncosa címet a Magyar Táncművészek Szövetségétől, Müller Ervin pedig Harangozó-díjat kapott. Az évadzáró társulati ülésen két alapító tagot, Horváth Gizellát és Szigeti Gábort örökös tag címmel tüntettek ki, s bemutatták a társulat új tagját, Hegyi Rékát, aki most fejezte be tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán. A DOBOZOLÓ ízlések és humorok Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Ott hagytuk el legutóbb, hogy a közszolgálat nagy vesztesége Fábry Sándor. Ő volt - lehetett volna - az egyetlen ütőképes válasz a kereskedelmi csatornák keresett show-műsoraira, a Heti hetest is ide értve." Mindenki rosszul járt azzal, hogy elengedték (kirúgták?, nem ismerem a hátteret), az MTV, Fábry, a néző csak az RTL nyert rajta. A humort, ezt a látszólag oly hálás műfajt nagyon kevesen művelik színvonalasan. A humor ugyanis, sajna, de való, sokszor ott kezdődik, ahol a politikai korrektség véget ér. Tehát ingoványos és forró talajon, amelyen intelligencia és ízlés nélkül csak alámerülni lehet. Nem mondom meg, hová, úgyis tudják. Philip Roth amerikai regényíró egyik főhőse meséli a nagynénjéről, hogy csak azért jár Izraelbe, mert ott lehet hallani a legjobb zsidóvicceket. Másokat kinevetni és kinevettetni ugyanis kevés az üdvösséghez, önmagunk rovására tréfálkozni, az már valami. Fábryban egyfelől kellő arányban mutatkozik a hiúság és az önirónia, másfelől - ami nekem nagyon fontos - nincsen benne rossz szándék vagy sötét indulat azokkal szemben, akiket kifiguráz. Rosszmájúság igen, de az kell is az egészhez. A többi színtiszta humor. Ám amit a Csíííz, a Bruhaha és tejtestvéreik szintjén művelnek, azt én nem humornak nevezném. De ennek kapcsán valamint azért nem árt elgondolkoznunk. Az alpári népszórakoztatás mentségére azt szokták felhozni azok, akik hasznot húznak belőle, hogy ez kell az embereknek. Az egyik kereskedelmi tévé műsorigazgatója állítólag úgy válogat a programok között, hogy amitől felfordul a gyomra, az lesz a főműsor. Ez persze anekdota, de elég beszédes. Nos, Fábry Sándor példátlan sikere a bizonyság arra, hogy hazugság a silány közízlésre hivatkozni. A közönség nevetni, szórakozni akar, de ha van választási lehetősége, akkor esze ágában sincs a szemetet választani. Fábry az ismeretlenségből, de legalábbis a szürke zónából érkezett, s vált egy csapásra televíziós sztárrá. Ő maga nem változott meg attól, hogy a Showder átkerült az RTL Klubra, de a műsor igen. Kezdjük az úgynevezett kontextussal. Nem mintha az MTV-n olyan fene előkelő lenne a műsorkörnyezet, de az sem semmi, ha a Barátok közt 719-720. részével és az igaz történetek valamelyik gyöngyszemével kell együtt alkotni a dögös esti programot. Az RTL számára Fábry Sándor helyi értéke pontosan annyi, mint a 3+2-nek, Zámbó Jimmynek vagy Liptai Claudiának. A legszembeötlőbb változás azonban a meghívottak személye. Gyakorlatilag eltűntek a televízió szempontjából civilnek számító vendégek, legyenek azok a tökmagevés világbajnokai vagy avantgárd festők, és átadták helyüket a népszerű előadóművészeknek, azon belül is az RTL Klub külön bejáratú sztárjainak. Ezt nehezményezem leginkább. De visszatérve humor és politikai korrektség kapcsolatára, a Heti hetes hősei - Hernádi és Váncsa kivételével - elég sokszor verik a lécet. Fábry csak ritkán. Nála leginkább rezegni szokott a léc, a néző ilyenkor felszisszen, és csak azután kezd el nevetni. Ez benne az izgal