Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-27 / 23. szám

2 2001. JANUÁR 27., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Nincs igény az információra A parlament emberi jogi bizott­ságának elnöke szerint javítani kell a hazai kommunikáció kul­turáltságát és ezen belül a poli­tikai kommunikáció minőségét is. Kósáné Kovács Magda a tár­sadalmi célú kommunikációról és a reklámkampányokról tar­tott budapesti nemzetközi kon­ferencián beszélt. Egyetértett Majtényi László adatvédelmi biztossal, aki szerint a rendszer­­váltás után tíz évvel még min­dig nincs meg az állampolgá­rokban az információ iránti igény. Az információt érzelmi ráhatás nélkül szinte rá sem le­het erőszakolni az állampolgár­ra - mondta. Sértett bíróság A Legfelsőbb Bíróság elnökét és a bírói kart felháborította, hogy a Schmidt Mária kormányfő­tanácsadó által a Magyar Hírlap ellen indított sajtó-helyreigazí­­tási perben született döntést egyes elemzések politikailag motiváltnak minősítették. Lom­­nici Zoltán főtitkár azt is kifogá­solta, hogy úgy értékelték, a po­litikai széljárás változásaihoz igazodott az eljáró tanács. Mint közölte, nem baj, ha egy demok­ratikus jogállamban értékelik vagy akár bírálják a bíróságok tevékenységét. A tényekkel alá nem támasztott vádaskodásokat viszont visszautasítják - áll a fő­titkár közleményében. Akadozó fejlesztési terv A szocialisták az ELI országje­lentése alapján is aggályosnak tartják a környezetvédelem és a területfejlesztés jelenlegi hely­zetét. Ezért olyan törvénycso­magot készítenek, amely tartal­mazza majd a területfejlesztési törvény módosítását. Ezzel ak­kor kívánnak előlépni, ha nem valósul meg mielőbb az általuk szorgalmazott hatpárti szakértői egyeztetés. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) Lányival a kisgazdapártról is tárgyalt a miniszterelnök Torgyán József dél-amerikai útjáról tájékoztatná Orbán Viktort A kisgazda frakcióból kizárt, illetve kilépett képviselők elkötele­zettsége volt a téma Orbán Viktor miniszterelnök és a „reforme­rek vezére”, Lányi Zsolt tegnapi megbeszélésén. Elképzelhető, hogy a kormányfő a jövő héten fogadja az exkisgazdákat. Orbántól egyébként Torgyán József is találkozót kért. A Nép­szava úgy tudja, a gyakoribb egyeztetések célja az, hogy február 12-ig, a tavaszi parlamenti ülésszak kezdetéig rendezhessék az FKGP-vel kapcsolatos személyi kérdéseket. Nyusztay Máté NÉPSZAVA - A közelmúlt eseményei is szóba kerültek Orbán Viktor miniszter­­elnök és Lányi Zsolt, az FKGP volt alelnöke közötti négyszem­közti megbeszélésen - jelentette ki a tegnapi találkozó után Boró­kai Gábor kormányszóvivő. Hozzáfűzte: a találkozón Lányi megerősítette, hogy a kisgazda­frakcióból a közelmúltban kilé­pett, illetve kizárt képviselők a jövőben is támogatni fogják a kormánykoalíciót. Lányi Zsolt ezzel szemben azt mondta a talál­kozóról: nem volt szó az FKGP- ről, ő a honvédelmi bizottság el­nökeként tárgyalt a kormányfővel a Balkán-szindrómával kapcsola­tos, a korábbi találkozójukon fel­vetődött kérdésekről. A képviselő a békefenntartók egészségkáro­sodásáról szóló jelentést adott át a kormányfőnek. A volt kisgazda alelnök kérdé­sünkre elmondta, a „szigorúan szakmai megbeszélés” végén azt kérte Orbántól, hogy a kisgazda­­párt körül kialakult helyzet miatt a jövő héten - egy kávé erejéig - fogadja az öt reformert. A minisz­terelnök közölte: ha ideje engedi, találkozhatnak (ennek előzmé­nye, hogy csütörtökön Orbán azt mondta: nem kíván tárgyalni Lányi Zsoltékkal, legfeljebb munkaidőn túl, egy kávé mellett­. Torgyán József kisgazda párt­elnök az FKGP országos elnök­ség ülése után bejelentette: a jövő héten ő is találkozni kíván a mi­niszterelnökkel, ám a téma ezen a megbeszélésen „sem” a párt helyzete lenne, hanem Torgyán legutóbbi, kéthetes dél-amerikai útja. Molnár Róbert, az FKGP fő­titkár-helyettese erről úgy véleke­dett az MTI-nek adott nyilatkoza­tában: szerinte a jelenlegi hely­zetben vannak ennél fontosabb belpolitikai kérdések is. Torgyán közölte azt is, hogy az István József kisgazda képviselő halála miatt megüresedett képvi­selői helyre Dögei Imre volt or­szággyűlési képviselőt választják (miután István József a Jász- Nagykun-Szolnok megyei párt­listáról került a parlamentbe, utódját az elnökség választhatja ki, a megyei listán szereplő 16 név közül. A Népszava egyébként már megírta, hogy Dögei az egyik esélyes­. A pártelnök-mi­­niszter az elnökségi ülés után tartott tá­jékoztatóján beszélt a Fidesz és a kisgaz­dapárt közötti vá­lasztási együttmű­ködésről. Kövér László, a Fidesz elnöke korábbi nyilatkozataival „összhangban" Torgyán azt mondta, semmi nem sürgeti a megállapodást. A Nép­szava információi szerint a Fi­desz már jelezte a kisgazdáknak, hogy csak Torgyán utódjával ír­ják alá a megállapodást (amelyre egyébként a tavaly kiegészített koalíciós szerződés kötelezi a két pártot). Az FKGP elnöke azt is el­mondta, hogy a frakció létszámá­nak csökkenése miatt újra kell számolni a bizottsági helyeket, de azt nem Lányi Zsolt, hanem a kis­gazda frakció fogja eldönteni, hogy milyen helyeket adnak át a függetleneknek. A pártelnök hangoztatta, meg­ingathatatlan az egység a pártjá­ban. Ezzel szemben Lányi Zsolt tényként kezeli, hogy 2­4 képvi­selő csatlakozik a közeljövőben a reformerekhez, és kilép a frakció­ból. Lányi is arra számít, hogy - mint kérdésünkre elmondta - feb­ruár 12-ig, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetéig „rendező­dik a kisgazdapárt helyzete". Több kis­gazda politikus is megerősítette egyébként, hogy to­vábbi kilépések vár­hatók. Azt is állítják, hogy a frakciótagok többsége elégedet­len a jelenlegi vezetéssel, csak ke­vesen vállalják a nyílt konfrontá­ciót. Mindenesetre több kisgazda politikus egyértelműnek tartja, hogy február 12-ig rendezni kí­vánják a személyi kérdéseket, ez a célja a gyakoribbá vált vezetői egyeztetéseknek is. Lányi kétszer tárgyalt Orbánnal, egyszer Áder János fideszes házelnökkel. Teg­nap pedig még felkereste Bánk Attila kisgazda frakcióvezetőt is, hogy - tájékoztatása szerint - ér­deklődjön nála, mit szóltak a frak­cióban az ő távozásához. Emléke­zetes, hogy Lányi korábban kö­zölte, Torgyán József leváltása esetén vállalná a pártelnökséget. Február 12-ig rendezni kívánják a személyi kérdéseket, ezért egyeztetnek gyakran Távol a belharcoktól Nikolits: az FKGP felügyelete bűn lenne NÉPSZAVA-információ­ ­ Elődeim és én is szigorúan vi­gyáztunk arra, hogy a szolgálato­kat ne keverjük bele a politikai belharcokba - nyilatkozta la­punknak Nikolits István (MSZP), a polgári és nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító volt tárca nélküli miniszter. Mint mondta, a legnagyobb bűn lenne a nemzet­tel szemben, ha a kisgazdapárt felügyelné a titkosszolgálatokat. Torgyán József kisgazda párt­elnök a Népszabadság január 4-ei számában úgy nyilatkozott, hogy a Fidesznek nagyon sok olyan lehetősége van a politikai táma­dások visszaverésére, amilyen a Független Kisgazdapártnak nincs. Arra a kérdésre, hogy mire gondol, egyebek mellett úgy vá­laszolt: nem a kisgazdapárt adja a belügyminisztert, a titkosszolgá­latokat felügyelő minisztert, az APEH-elnököt. Két héttel később az m1 A Hét című műsorában­­ majd tegnapi sajtóértekezletén megismételte ugyanezt, hozzáté­ve: „mindig a kisebbik koalíciós párt a láncban a leggyengébb szem... Ezért a támadást az ellen­fél oldaláról mindig a kisebbik partner ellen indítják” - nyilat­kozta a kisgazda elnök. Répássy Róbert, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese kérdésünkre elmondta, nem hiszi, hogy Tor­gyán József arra utalt volna, hogy a Fidesz nem megengedhető mó­don használná fel az említett tár­cákat. Leszögezte, pártja ilyet so­ha nem tett. Orbán Viktor minisz­terelnök csütörtökön úgy nyilat­kozott, nagyon meglepődne azon, ha Magyarországon bárki úgy gondolná, hogy a politikai táma­dásoknak és a különböző kor­mányzati szerveknek, illetve az azok feletti felügyeletnek egy­máshoz bármilyen köze lenne. „Tehát egészen addig, amíg ne­kem ilyen véleményt a kormány valamelyik tagja nem mond, én nem hiszem el, hogy ilyet mon­dott” - tette hozzá Orbán. Kuratóriumi bírálat a köztévéről Lakos Nóra NÉPSZAVA Több hónapba beletelik, míg az Állami Számvevőszék megkezd­heti a Magyar Televízió gazdál­kodásának teljes körű áttekinté­sét. A vizsgálat ugyanis az arra il­letékes állandó parlamenti bizott­ság határozati javaslata alapján indulhat meg. Az MTV Közala­pítvány kuratóriuma csütörtöki ülésén felkérte Bakó Lajost, a tes­tület elnökét, hogy kezdeményez­ze az ÁSZ-nál, illetve az illetékes parlamenti bizottságnál az MTV Rt. gazdálkodásának átvilágítá­sát. Az ÁSZ utoljára 1997-ben el­lenőrizte többek között az MTV Rt. állami költségvetésből jutta­tott támogatásainak felhasználá­sát, működési rendjét, stratégiájá­nak alkalmasságát. Akkor több jelentős hiányosságot is feltártak. Az ÁSZ-nak egyébként az ellen­őrzés mellett joga van felelősöket is megnevezni. Lendvai Ildikó, az MSZP alel­nöke szerint a kuratóriumi hatá­rozatból is látszik, hogy a sokáig türelmes civil szervezetek mára megelégelték a közszolgálati te­levízióban több éve fennálló átte­kinthetetlen gazdasági helyzetet. A hírek szerint a kuratóriumi ülésen a Magyar Televízió archí­vumának esetleges átadása is szó­ba került. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma cáfolta, hogy nekik adnák át az archívu­mot, amit a Nemzeti Audiovizuá­lis Archívum használna fel. Lendvai Ildikó úgy tudja, a ku­rátorok felvetették, hogy szeret­nének betekintést nyerni a televí­ziós munkaszerződésekbe is, de ezt Bakó Lajos kuratóriumi elnök üzleti titkokra hivatkozva vissza­utasította. Ebben a kérdésben egyébként újból ütköznek a jog­szabályok, hiszen az MTV mint részvénytársaság jogosan hivat­kozhat az üzleti titok védelmére, míg­­ mint közfeladatot ellátó szerv - nagyrészt költségvetési pénzből működik, így a kuráto­rok igényelhetik, hogy megnéz­hessük a munkaszerződéseket. Ismét Budapestre készül a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) küldöttsége. Február 11-től 14-ig kívánnak tájékozódni a közszol­gálati rádiózásban és televíziózásban kialakult helyzetről. Brüssze­li közleményében Aidan White, az IFJ főtitkára egyebek közt azt írja, hogy „sürgősen véget kell vetni az elektronikus média irányí­tásába való minden közvetlen politikai beavatkozásnak.” Az IFJ és tagszervezete, az Európai Újságíró Szövetség legutóbb 1994-ben küldött tájékozódó csoportot Magyarországra, miután tömeges el­bocsátások voltak a Magyar Rádióban. Nagykoalícióról nem lehet szó Kövér László és Kovács László is kizárta annak esélyét, hogy a két párt együtt kormányoz­hatna a 2002-es parlamenti választásokat követően. A Fi­desz és az MSZP elnöke erről a tv2 által kezdeményezett vita felvételén beszélt egymás­sal. László Boglár NÉPSZAVA A kormányoldal és az ellenzék legnagyobb pártjának elnöke a Fidesz és az MSZP közeljövő­­beni kapcsolatát illetően egyet­len kérdésben ért egyet: mindkét pártban határozottan kizárják a nagykoalíció lehetőségét. Ez de­rült ki Kövér László és Kovács László vitájának felvételén. A tv2-n vasárnap este látható műsorban Kövér László azt mondta, nem zárkóznak el attól, hogy a szocialisták számára fon­tos törvényekről is egyezkedje­nek. Példaként említette a had­erőreformot és a parlamenti lét­szám csökkentését célzó MSZP-s kezdeményezést. Száj­er József és Nagy Sándor februári találkozóját egyébként a Fidesz elnöke még a televíziós vita előtt úgy kezelte, mint a két párt további viszonyának meg­határozóját. Kövér László azt mondta, hogy annak eredmé­nyessége szabja meg, hajlandó-e ő maga is találkozni a szocialis­ta pártelnökkel. Kovács László lapunknak azt mondta, nem érti, hogy miért kellene ok-okozati összefüggést keresni a két találkozó között. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a két frakcióvezető tárgyalásai nem idéznek elő olyan helyze­tet, amely kizárná az elnökök esetleges egyeztetését, ha való­ban megvan mindkét félben a jó szándék. A televíziós vitáról a szocialista elnök úgy fogalma­zott, hogy Kövér László mérsé­keltebb hangot ütött meg, mint amilyet parlamenti megnyilat­kozásai alkalmával szokott. Bár a fő kérdésekben alapvető kü­lönbség van kettejük között, de Kovács szerint ennek ellenére nem háromévente kellene talál­kozniuk. NÉPSZAVA Nyugalmas gyűlést várnak az MDF-ben László Boglár NÉPSZAVA Információink szerint a Magyar Demokrata Fórumban nem tarta­nak attól, hogy Balsai Istvánnak az utóbbi napokban tett nyilatko­zatai miatt vita alakulna ki a mai országos gyűlésen. Az MDF frak­cióvezetője sürgette, hogy vala­milyen konkrétumot is sikerüljön már felmutatni a Fideszszel foly­tatott tárgyalásokon. Balsai sze­rint az MDF-nek nem lenne sza­bad bizonytalan időpontra kitol­nia a megállapodást, ha igazán meg akarja kötni. Az MDF-ben többen úgy értelmezték, hogy a frakcióvezető a pártot a tárgyalá­sokon képviselő elnököt kritizál­ta. Párttársa mondatait Dávid Ibolya magánvéleménynek ne­vezte, így nem kívánta kommen­tálni. Az MDF-ben mégsem tarta­nak vitától, már csak azért sem, mert az országos gyűlés napi­rendjén nem szerepel az esetleges választási szövetség részleteinek megtárgyalása. A küldöttek meg­szavazzák ugyan a párt választási felkészülésének irányelveit, de ebben a potenciális partnerekről csak annyi van, hogy azok ne vál­laljanak közösséget sem az MSZP-vel, sem az SZDSZ-szel. A mai tanácskozás résztvevői választanak elnököt újabb két évre. Az egyetlen jelölt a párt je­lenlegi vezetője, Dávid Ibolya. Őt ellenszavazat nélkül jelölte az országos választmány. Több mint négyszáz helyi szervezet javasolta a testületnek az elnök újrajelölését. Felkészül a túlélésre a Magyarok Világszövetsége Pungor András NÉPSZAVA Elbocsátja a hivatalában dolgozó mintegy harminc munkatársát a Magyarok Világszövetsége. Az ok: az Országgyűlés megvon­ta a költségvetési támogatást, így a hivatal lehetetlen helyzetbe ke­rült. A saját pénzügyi források el­fogytak, jelenleg mintegy 20-21 millió forint tartozása van a világ­­szövetségnek - közölte Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tegnapi tájékoztatóján.­­ A 62 éves MVSZ-nek vége, legalábbis annak a szervezetnek, melyet az állam támogatott - tet­te hozzá az elnök, aki szerint a pénzügyi források teljes megvo­nása után olyan mélypontra jutott a világszövetség, ahonnan nincs tovább.­­ A Magyarok Világszö­vetségének fel kell készülnie a túlélésre, ezért azt kéri tagjaitól és az adakozni kívánó magyar ál­lampolgároktól, hogy adomá­nyaikkal, illetve adófelajánlásuk egy százalékával tegyék lehetővé az MVSZ további munkáját - mondta Patrubány, aki emlékez­tetett arra, hogy az Országgyűlés az Illyés Közalapítványnak utalta át az eredetileg az MVSZ támo­gatására szánt évi 236,9 millió forint költségvetési pénzt. Patru­bány arra kérte a határon túl élő magyar közösségek támogatására a kom­ány által létrehozott Illyés Közalapítvány kuratóriumát, hogy az összeget az MVSZ-nek utalják át. Az elnök nem hivatalo­san úgy értesült, hogy ezt a kura­tórium két nappal ezelőtti ülésén elutasította. Veress László, az Illyés közala­pítvány irodavezetője lapunknak elmondta: a kuratórium nem tűz­te napirendre a kérést, csak feb­ruár 7-ei ülésükön határoznak ró­la. Az irodavezető szerint a pénzt mindenképpen nemzetpolitikai célokra fordítják majd, az összeg­nek a határon túl élő magyarok lesznek a haszonélvezői. Patrubány bejelentette, hogy március 15-éig elkészül az MVSZ új cselekvési programja, amelynek elfogadása után szeret­nék elérni, hogy a Magyarok Vi­lágszövetsége „ne legyen kiszol­gáltatva a politika pillanatnyi hangulatának." Patrubány még mindig gondban gy. Balázs Béla felvétele

Next