Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)
2001-01-06 / 5. szám
2 2001. JANUÁR 6., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Támogatott haderőreform A haderőreform végrehajtásához a vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium egy emberként felsorakozott a politikai vezetés mögé. Egyebek között ezt mondta a honvédelmi miniszter, amikor az új év alkalmából köszöntötte a Budapesten akkreditált katonai attasétestületet. Szabó János kiemelte, hogy Magyarország fontosnak tartja a kapcsolattartást a békepartner országokkal, és kiemelkedően jó viszonyra törekszik a szomszédos államokkal. f az okmányirodák gondjairól Az MSZP szerint a belügyminiszternek be kell számolnia az okmányirodák működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról és a gondok kiküszöbölésére tett intézkedésekről. A párt ezért kezdeményezte az Országgyűlés önkormányzati bizottságának soron kívüli összehívását. Lamperth Mónika, a testület MSZP-s alelnöke úgy vélte, a BM teljesen felkészületlenül adta át az okmányirodáknak a gépjárműjogosítvány-ügyek intézését. A számítógépes rendszer az utolsó pillanatban készült el, és az ügyintézők felkészítésére sem volt elég idő. Átvilágító reformátusok__ A Dunamelléki Református Egyházkerület szerint át kellene világítani a teljes Magyarországi Református Egyházat. Eddig csak a tisztségviselőknek kellett számot adni múltjukról. A döntést a zsinat hozza majd, de előtte meg kell vitatnia a javaslatot az illetékes jogi szakbizottságnak. A Hegedűs Lóránt püspök vezette dunamelléki egyházkerület saját átvilágítását tavaly novemberben szavazta meg, az Országgyűlés által 1994-ben elfogadott törvény alapján. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. • 1084 Budapest Vil. kert Auróra u. t1. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (Mobilkészülékről nem hívható) 1 * Új hírügynökség kormánypénzből Új hírügynökséget hoznának létre - nagyrészt kormánypénzből - a hazai közszolgálati elektronikus médiumok. A Duna Televízió és a Magyar Rádió fél éve írta alá az alapítási megállapodást, a Magyar Televízió akkor visszalépett. A Külügyminisztériummal és a Határontúli Magyarok Hivatalával is folytak egyeztetések a finanszírozásról, költségvetési támogatásra azonban csak akkor számíthat a hírszolgálat, ha mind a három média intézményesen együtt tud működni. Lakos Nóra NÉPSZAVA A hazai közszolgálati elektronikus médiumok együttműködve új hírügynökséget alapítanának. A jelenlegi számítások szerint a terv megvalósításához az első szakaszban másfél milliárd forintra lenne szükség. A Duna Televízió és a Magyar Rádió volt elnöke, Sára Sándor és Hajdú István tavaly nyáron véglegesítette az alapítási megállapodást a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat létrehozásáról. Az egyeztetéseken részt vett a Magyar Televízió is, de a konkrét megállapodástól akkor visszaléptek. Azóta a Magyar Televízió önálló tudósítói hálózatot hozott létre, így jelenleg Pozsonyban, Marosvásárhelyen és Brüsszelben is saját tudósítója van, s a tervek szerint alig egy hónap múlva létrejön a Szabadka-Újvidék-Belgrád tudósítóközpont is. így kérdéses, hogy egy jelentős, önálló hálózat kialakítása után a Magyar Televízió hajlandó lesz-e csatakozni a Duna Televízió által kidolgozott hírszolgálati tervekhez. - A hírügynökség Kanadától Nyugat-Európáig és a Kárpátmedencéig minden olyan országból szolgáltatna híreket, ahol jelentős magyar közösség él - mondta Bodzsoni István, a hírszolgálat ügyvezetője. A szolgáltatás hasonlítana a hagyományos hírügynökségekéhez, azzal a különbséggel, hogy egy szűkebb érdeklődési terület információit dolgozná fel. Az új hírszolgálat elsősorban a magyar közösségek életéről és azoknak a határon túli országoknak az eseményeiről tudósítana, ahol magyarok élnek. - A rendszert 3-4 év alatt állítanák fel, s a szükséges anyagi háttér nagy részét a magyar kormánytól várjuk, emellett alapítványokon, valamint az Európai Unión keresztül szeretnénk további támogatásokat szerezni - tette hozzá az ügyvezető. A támogatásról már folytattak kezdeti tárgyalásokat a Határontúli Magyarok Hivatalával és a Külügyminisztériummal. Bodzsoni István szerint, az, hogy a hírügynökség alapításához szükséges pénzt gyakorlatilag a kormánytól kapnák, nem jelentene politikai nyomást. Az ugyanis a mindenkori kormány érdeke, hogy kiterjedt információs rendszer alakuljon ki a világban a magyar közösségekről. A Határontúli Magyarok Hivatalának sajtóosztályáról Bátai Tibor elmondta: a Kárpát-medencei hírügynökség abban az esetben fordulhat eséllyel költségvetési támogatásért, ha a magyar elektronikus közszolgálati médiumok (MTV, MR, Duna Tv) együtt és intézményesen tudnák kihasználni a hírügynökséget. A hírügynökség közhasznú társaság formájában működne, és nem lenne profitorientált, így kedvező áron ajánlanának információkat. Azt egyelőre még nem is döntötték el, hogy az információkat átvevő médiumoktól előfizetési díjat kérnének, vagy minden egyes hírért külön összeget. A hírügynökség képben, hangban és írásos formában is közzé tenné híreit, s várhatóan a klasszikus forma mellett interneten keresztül is elérhető lesz. Elbeszélnek egymás mellett Eltérő fontossági sorrend a Fidesz-MSZP tárgyalások előtt Információink szerint merőben eltérő törvényjavaslatokat tekint egyezkedési alapnak a kormánykoalíció és az ellenzék legnagyobb pártja a két frakcióvezető februárban kezdődő megbeszélései előtt. Teljes egyetértés még a jogharmonizációs törvénycsomag esetében sem várható. László Boglár NÉPSZAVA Az Európai Unió normáihoz igazodó jogharmonizációs törvénycsomag az egyetlen, amelyet hozzávetőleg azonosan kezel a Fidesz és az MSZP, így ennek egyeztetésétől remélik a legtöbbet a koalíciót vezető pártban és az ellenzék legnagyobb pártjában. Emlékezetes, hogy a tárgyalást a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője kezdeményezte abból az alkalomból, hogy január elsejétől új frakcióvezetője lett az MSZP-nek Nagy Sándor személyében. Szájer József azt nevezte célnak, hogy közös álláspontot alakítsanak ki olyan kérdésekben, amelyek össznemzeti érdeket szolgálnak. A jogharmonizációs csomagot ilyennek minősítette mindkét párt. Teljes egyetértés mégsem jósolható, hiszen a csomag része a médiatörvény módosítása is, amelyet a szocialisták csak akkor hajlandók megszavazni, ha a közmédiumok irányító testületei ellenzéki tagokkal egészülhetnek ki. A Fideszben azonban úgy látják, nem ők felelősek azért, hogy a szocialisták, a szabad demokraták és a MIÉP képtelen megegyezni az ellenzéknek juttatott kurátori helyekről. Még kevésbé akarják a szocialisták megszavazni a szervezett bűnözés elleni intézmény létrehozását. Attól tartanak ugyanis, hogy az adatkezelés alkotmányossági aggályokat vetne fel. Nagyobb viszont a szocialista frakció hajlandósága a képviselők jogállásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban, de ők nem e két utóbbi tervezetet tartják egyezkedési alapnak. Az MSZP képviselőcsoportja inkább tárgyalna az egészségügy átalakításáról. A szocialisták emellett arra szeretnék felhasználni a tárgyalásokat, mik a Fidesz szándékai az adótörvényeket illetően, mert nem világos számukra, hogy a másik oldalnak van-e átfogó koncepciója. Az MSZP parlamenti képviselői előbbre helyeznék a szociális ellátást érintő törvénytervezetek megvitatását is, hiszen erről alapvető a véleménykülönbség a két párt között. Bizonytalanok még a technikai részletek is. Értesüléseink szerint még az sem egyértelmű a kezdeményező Fidesz-oldalon, hogy ott hogyan hozzák közös nevezőre ezt a tárgyalási folyamatot a kormány egyeztetési mechanizmusával. Úgy tudjuk, nem tisztázódott még, hogy a frakciók közötti esetleges szakmai megállapodások hogyan viszonyuljanak a kormány által kezdeményezett hatpárti politikai egyeztetésekhez. A Fideszben még az sem dőlt el, hogy idővel szélesedjen-e ki a tárgyalók létszáma, vagy csak a két frakcióvezetőre korlátozódjon. A párt különböző tisztségviselői legalábbis még nem tudják, hogy rájuk számít-e a frakcióvezető. Többen úgy érzik, hogy ez inkább Orbán Viktor, Kövér László, Áder János és Szájer József ügye lesz. A szocialisták sem készítettek még tárgyalási stratégiát. Csak tervezgetés szintjén került szóba, hogy Szájer-Nagy elvi megállapodásait a frakcióvezető-helyettesek egyeztetései követhetik konkrét szakmai kérdésekben. Hibák a pártatlanságban az MR politikai adásaiban A Krónika műsorai alapvetően objektívek Lakos Nóra NÉPSZAVA A Magyar Rádió kuratóriumának javaslatára a KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet két hónapon át vizsgálta a Kossuth rádió hírműsorainak pártatlanságát. Az egyszeri monitoringvizsgálat új szempontok alapján elemezte a programokat - mondta el lapunknak Szadai Károly, a kuratórium elnöke. - Erre azért is volt szükség, mert az utóbbi időben rengeteg vád érte az adórprogramjait. Az elemzések elsősorban a megszólalások minőségét és milyenségét vizsgálták tényszerűségük, pártatlanságuk, sokszínűségük szerint. A Kossuth rádió programjai közül a 16 óra, a Beszéljük meg!, a Reggeli Krónika, a Déli Krónika, az Esti Krónika és a Vasárnapi Újság márciusi és áprilisi adásait elemezte a médiakutató cég. Megállapítható, hogy minden olyan vizsgálat, amely kiragadott adatokat közvetít, az hamis - tette hozzá Szadai Károly. - Így például, ha valaki azt állítja, hogy a kormánypártok 90 százaléknál többet szerepeltek a műsorokban, az nem mond igazat. A KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet elemzése szerint a Vasárnapi Újság minden vizsgált szempontból komoly hibákat vét a pártatlanság ellen, a Beszéljük meg! és a 16 óra híranyagainál, műfajukból adódóan, gyakoribb a riporteri megnyilvánulás lehetősége, így több hiba is fordul elő, a Krónika műsorai pedig alapvetően objektívek, bár kis számban előfordulnak olyan minősítő kifejezések, amelyek sértik a pártatlan híradás elvét. Az elemzések főleg a megszólalások minőségét és milyenségét vizsgálták tényszerűségük, pártatlanságuk, sokszínűségük szerint NÉPSZAVA Megkezdődött a tanúk kihallgatása a Székely-ügyben NÉPSZAVA-információ A Csőszer Rt. vezérigazgatóját hallgatta meg a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala tegnap a letartóztatott, kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselő ügyében - tudtuk meg Futó Barnabástól, Székely ügyvédjétől. A most kezdődött büntetőeljárás a jövő héten Székely Zoltán két szakértőjének kihallgatásával folytatódik. Mint ismert, Székely Zoltánt októbert 12-én érték tetten az Országos Rendőr-főkapitányság és az ügyészség nyomozói a budai Gellért szálló parkolójában, amint Balla Dániel vállalkozótól átvett 20 millió forintot. Később az emődi kazettaügy miatt is vesztegetéssel gyanúsították meg a képviselőt. Az emődi polgármester magnóra rögzítette, hogy a kisgazda frakcióból azóta kizárt képviselő állítólag megpróbálta megzsarolni őt. Székely Zoltánt még tavaly őrizetbe vették. Az év végén a bíróság másodfokon is elrendelte Székely Zoltán és két szakértője előzetes letartóztatását. A képviselőt azóta szigorú őrizetben tartják. Futó Barnabás elmondta, a vezérigazgató tegnapi meghallgatásakor nem támasztotta alá Balla Dániel vállalkozó vallomását, mely szerint Székely Zoltán arra próbálta rávenni Ballát, hogy a Csőszer Rt.-t vegye be alvállalkozónak a szigethalmi csatornaberuházásba. Az ügyvéd szerint a Csőszer vezetője úgy nyilatkozott, hogy ő nem akart Bálla cégével együtt dolgozni. Bálla Dániel lapunknak elmondta: Székely arra próbálta rávenni őt, hogy 50 százalékos részesedéssel a Csőszer Rt.-t alvállalkozóként vegye be a beruházásba. Ő erre nem volt hajlandó, mivel nem ismerte a céget, s úgy érezte, fővállalkozóként felelős a beruházásért. Balla szerint a tegnap meghallgatott cégvezető nem cáfolta meg őt. A Fővárosi Főügyészségen a most kezdődött eljárás a jövő héten Székely Zoltán két szakértőjének kihallgatásával folytatódik Startol a tisztújítás-sorozat a Magyar Demokrata Fórumban László Boglár NÉPSZAVA Információink szerint Székelyhídi Ágoston, a választmány jelenlegi elnöke és Csáki András országgyűlési képviselő a legesélyesebb arra, hogy az MDF hét végi tisztújításán elegendő szavazatot nyerjen a választmány elnöki tisztségének elnyeréséhez. Horváth Balázs képviselő - volt belügyminiszter - és Szőke László budapesti választmányi elnök jelölése is várható, de az ő esélyeik kisebbek. Az MDF választmánya holnap tartja alakuló ülését, hiszen most ül össze először a tagság az elmúlt hónapokban lezajlott megújulása óta. A minden tekintetben megújított testület egy héttel később már programalkotó ülést tart. Akkor tesz javaslatot az elnök a párt választási programjának irányelveire. Úgy tudjuk, hogy Dávid Ibolya a tiszta közélet megteremtésére szeretne hangsúlyt helyezni. A holnapi ülésen viszont már beszámol a pártelnök Kövér Lászlóval, a Fidesz elnökével a választási felkészülésről folytatott tárgyalásairól. A következő, jövő heti tanácskozáson az MDF választmánya javaslatot tesz a pártvezetésben soron következő tisztújításra. A demokrata fórum alapszabálya szerint kizárólag ez a testület nevezheti meg azokat a jelölteket, akik közül elnököt, alelnököt és elnökségi tagokat választhatnak a küldöttek. A voksolás január 27-én lesz az MDF gödöllői országos gyűlésén. Lapunk úgy tudja, hogy az elnöki tisztségre kizárólag Dávid Ibolyát jelöli majd a választmány. Nagy versengés várható viszont az egyéb tisztségekért, hiszen legalább kétszeres jelöltszámból kell majd megválasztani a tizennégy tagú elnökséget. Dávid Ibolya lehet az egyetlen pártelnökjelölt Gy. Balázs Béla felvétele A Stumpf István szerint pozitív a polgárok jövőképe „Mindinkább érzékelhető a kormányzás” MTI-információ A civil szervezetekben folyó tevékenység egyre inkább nélkülözhetetlen -jelentette ki a kancelláriaminiszter nyíregyházi sajtótájékoztatóján. Stumpf István a Fidesz-MPP helyi szervezetének meghívására érkezett a nyírségi megyeszékhelyre. Hangsúlyozta: a millenniumi ünnepségek megmutatták, milyen mértékben van jelen a társadalomban a „civil mentalitás”. Megítélése szerint az elmúlt években jelentős szemléletváltozás történt a társadalomban: a polgároknak pozitív várakozásai vannak a jövővel szemben, amit az ország gazdasági helyzete igazol. -Funkcióváltásnak vagyunk tanúi, számos állami feladat kerül át a civil és nonprofit szervezetekhez - mondta. - Egyre nagyobb szerepet kapnak a civil mozgalmak, a civil társadalom aranytartaléka a politikai közéletnek. Nyíregyházi tapasztalatai alapján a kancelláriaminiszter úgy vélekedett, hogy az ország keleti régiója is komolyan kezd bekapcsolódni a gazdasági életbe. Stumpf szerint a sikeres kormányzás egyre inkább érzékelhető módon jelenik meg az emberek előtt. Ehhez szükséges az erős középosztály, a vállalkozások sikere, a munka elismerése, a rászorultak megsegítése - tette hozzá. Nyíregyházán Stumpf István megállapította, hogy a civil társadalom aranytartaléka a politikai közéletnek