Népszava, 2001. augusztus (129. évfolyam, 178-203. sz.)

2001-08-02 / 179. szám

2 2001. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Az autópálya-építésről is tanácskozik a Fidesz A 10 éves autópálya-építési kon­cepciót, illetve a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről 1999-ben elfogadott kormányhatározatot vitatja meg mai ülésén a Fidesz elnöksége. Ez lesz a témája a kor­mány augusztus hetedikei mező­kövesdi ülésének is. A kormány­párt ezzel folytatja azt a gyakorla­tot, hogy a kabinetüléseket meg­előzően a párt vezető testülete is ajánlásokat fogalmaz meg az adott témában. Újabb hosszabbítás kazettaügyben________ Ismét két hónappal meghosszab­bította a Fővárosi Főügyészség kazettaügyben a nyomozás határ­idejét. Lapunk közölte annak a hangfelvételnek a szövegét, amely szerint öten tavaly május­ban az akkori földművelésügyi miniszter fiának szánt hárommil­lió forint kenőpénz célba juttatá­sáról egyeztettek az Agrárinnová­ciós Kht. irodahelyiségében. Az ügyben februárban rendelt el nyomozást az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága és befolyással üzérkedéssel gyanú­sítja Torgyán Attilát és Benczéné dr. Tóth Juditot. Csurkát cáfolják a rádiósok _____ Súlyos aránytalanság, az MSZP túlsúlya tapasztalható a Magyar Rádió hírműsoraiban a MIÉP szerint. Csurka István pártelnök, a Bocskai István Szabadegyetem médiafigyelő központja által ké­szített vizsgálatra hivatkozva azt mondta, hogy a július 14. és 24. közötti időszak 91 MSZP-s híré­nek elemzéséből egyértelműen kiderült a hírszerkesztés elfogult­sága. Hollós János, a Magyar Rá­dió Aktuális Szerkesztőségének vezetője szerint ugyanakkor az utolsó fél év adatai alapján a kis­gazdapárt szereplése kiemelkedő, nem pedig a szocialistáké. BELFÖLD Tűzijáték: folyik a számháború Közel 250 millió forintot kap a Pyro-Technic Kft. az idei buda­pesti tűzijátékért, miközben egy konkurens cég azt állítja, hogy 100 millióból is meg tudná rendezni. Kun Péter írása a NÉPSZAVÁNAK A balatonfűzfői NIKE Fiocchi Sportlőszergyártó Kft. mintegy 100 millió forintból meg tudná rendezni az augusztus 20-ai tűzi­játékokat - állította a cég ügy­vezetője, Szabó Péter. Ennek el­lenére az Országimázs Központ nem reagált többszöri megkere­sésükre, de nem kaptak választ Stumpf István kancelláriaminisz­tertől sem az e tárgyban még de­cemberben hozzá intézett leve­lükre. Szabó elmondta, hogy még csak arról sem tájékoztatták mind a mai napig, hogy ki az il­letékes az ügyben, mely cég, il­letve hivatal, hogy leülhessenek tárgyalni. Az Országimázs Központnál korábban arra hívták fel a figyel­münket, hogy az általuk a tűzijá­tékért fizetendő 250 millió forint a zenével és a biztosítással annyi, ezért nem felel meg a valóságnak az, hogy azt kevesebből meg le­het rendezni. Érdeklődésünkre azonban Szabó Péter azt mondta, hogy az árat ők is így gondolták, 50 millió maga a tűzijáték és 50 millió a biztosítás, a zene és a ta­karítás. Ezért a pénzért egy leg­alább olyan színvonalú parádét tudnának rendezni, mint az 1999-es volt, amelyre még ki volt írva a közbeszerzési eljárás, ellentétben a tavalyival és az ideivel. Jelenleg Magyarországon há­rom olyan nagy pirotechnikai cég van, amely a megfelelő színvona­lon le tudná bonyolítani a tűzijá­tékot. A pályázatot elnyerő Pyro- Technic Kft., a NIKE és a Mafilm Senica Kft. Az utóbbi két cég ille­tékes vezetői elmondták, hogy 1998-ban és 1999-ben hárman együtt rendezték a parádét a ma­gas színvonal és a tökéletes lát­vány érdekében, akkor még a Honvédelmi Minisztérium meg­rendelésére. Szakértők szerint a Pyro-Tech­nic valószínűleg külföldről, Kí­nából importálja a tűzijáték­bombák nagy részét, míg két év­vel ezelőttig még a rakéták jó há­romnegyedét itthon gyártották. A tavalyi helyzet a pirotechnikai eszközök beszerzése szempont­jából különleges volt. A Minisz­terelnöki Hivatal egy amerikai céget bízott meg az augusztus 20-ai tűzijátékok lebonyolításá­val, de ők technikai okok miatt nem tudták külföldről behozni az országba a szükséges tűzijáték­bombákat. Ezért egyrészt raktá­rakban megmaradt és fel nem haszált régi rakétákat használ­tak fel - így kerülhetett Budapest egére vörös csillag és hamburger alakú fényvirág másrészt a ra­kéták egy részét a tűzoltóság nem engedte fellőni. Ennek az az oka, hogy a 150 méternél maga­sabbra fellőtt petárdát már elvi­heti a szél, ami a Citadelláról nem veszélyeztette volna a ma­gasabb épületeket, a Dunáról fel­lőve azonban igen, és nem akar­ták, hogy esetleg kigyulladjon a Parlament. Hábetler Ferenc, a Mafilm Se­nica Kft. pirotechnikai üzletágá­nak a vezetője szerint már a hely­szín megválasztása sem vall nagy szakértelemre, hiszen, mint már említettük, a Dunáról nem lehet 150 méternél magasabbra fellőni tűzijátékbombákat, és így eleve nem lehet olyan látványos műsort produkálni, mintha a 300 méterre fellőhető bombákat is bevethet­nek, nem lehet úgy kombinálni a különböző látványelemeket, és ráadásul az egész tűzijátékot csak azok láthatják, akik kilátogatnak a Duna-partra, míg korábban lát­ható volt Budapest nagy részéről, és még néhány környező telepü­lésről is. „Európa egyik nagyvárosában sincs olyan csodálatos lehetőség, mint amilyet a száznégy méter magas Gellért-hegy kínál tűzijá­tékbombák fellövésére. Érthetet­len, miért nem használják ki. De ez politika” - mondta Hábetler Ferenc. Tóth Ferenc, a nyertes Pyro- Technic Kft. igazgatója azzal ma­gyarázta cége megbízatását, hogy nekik jó a marketingjük, tudtak nyitni a világ felé, és nem a gaz­daságtalan és drága magyar alap­anyagból dolgoznak, hanem a vi­lágszínvonalú kínai tűzijáték­bombákat használják. Az idei tűzijáték 32-33 perces lesz, és húszezer rakétát lőnek majd fel négy uszályról és a Lánchidról. Külön erre az au­gusztus 20-ai parádéra írattak ze­nét, és lesz egy nemzeti színekből álló koreográfia az elején. Lapunk érdeklődésére Tóth Fe­renc elmondta továbbá azt is, hogy ők nem tartják magukat „kormány közeli cégnek”, mert dolgoztak korábban az MSZP- nek és Ausztriában is. Az ügyve­zető elmondta még, hogy tavaly például nem ők nyertek, ami ki­­zárja cége kormány közelinek történő minősítését. Tűzijáték biztosan lesz. De lehet, hogy olcsóbban is ment volna? Veres Viktor felvétele Még nincs happy end „Magyarország mindannyiunké” Bár ma jár le a határidő, amelyet a szocialisták a Happy End Kft.-nek adtak, az MSZP elnökhelyettese még egy napot vár a következő lépés megtételével. Szili Katalin azt tervezi, a Rek­lámszövetség etikai bizottságához fordul, hogy erkölcsi és anya­gi elégtételt szerezhessen pártjának, mert annak jelmondatát a forrás megjelölése nélkül használta a cég. László Boglár NÉPSZAVA A ma lejáró határidőig semmifé­le érdemi reagálás nem született arra a levélre, amelyet Szili Katalin szocialista elnökhelyet­tes küldött a Happy End Kft. ügy­vezetőjének, Csépány Nórának. Ebben az MSZP összesen egy­­milliárd forintot követel a tár­saságtól, mert az azt a jelmonda­tot használta az Országimázs Központ által kiírt tender győz­tes pályázatában, amely a szocia­listák jelmondataként ismert a tavaly októberi kongresszus óta. Szili Katalin úgy érvelt, hogy a „Magyarország mindannyiun­ké” jelmondat szlogen jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Happy End elnyerhesse a 4,2 milliárdos pályázati díjat, hi­szen biztonságot, jövőt, kiszá­­míthatóságot sugall az ország minden állampolgárának. A jel­mondat „kölcsönvételét” a szer­zői jogok megsértésének tekin­tik a szocialisták, ezért azt vár­ják a kft.-től, hogy tizenöt napon belül három országos napilap­ban, illetve a Heti Világgazda­ságban három alkalommal je­lentessen meg egy közleményt, amelyben elismeri: pályázatá­ban az MSZP jelmondatát hasz­nálta fel. Erről, ugyancsak tizen­öt napon belül a Happy Endnek tájékoztatnia kellene a szocialis­ták elvárása szerint a Miniszter­­elnöki Hivatal és az Ország­imázs Központ vezetőit is. Ez idő alatt kellene a cégnek egyenként 50 millió forintot fi­zetnie 14, egészségügyi terüle­ten tevékenykedő alapítvány­nak. A szocialisták által követelt egymilliárd forintból ezek után fennmaradó 300 millió forint felosztására az MSZP pályázatot szeretne kiírni intézmények és társadalmi szervezetek számára. A Happy End Kft.-hez július tizenkilencedikén érkezett meg a követeléseket tartalmazó le­vél, tehát a tizenöt napos válasz­adási határidő ma jár le. A tár­saság hallgatása ellenére a szo­cialisták fenntartják igényüket. Szili Katalin egy napig kíván még türelmes lenni. Ha a pro­dukciós, film- és műsorkészítő társaság holnap sem reagál, ak­kor az MSZP elnökhelyettese a Reklámszövetség etikai bizott­ságához fordul. A szlogen használatával összefüggésben felvetődik, hogy amennyiben valóban szer­zői jogot sért, akkor azt nem csak a Happy Endnek kellett volna szem előtt tartania, hanem a pályázatot elbíráló Ország­imázs Központ illetékeseinek is. Információink szerint azonban az intézményben nem is kíván­nak foglalkozni az MSZP leve­lével. Eleve nem is tartják jo­gosnak a szocialisták követelé­seit, de ha valamilyen fórumon igazat is szerezne magának az MSZP, az Országimázs Központ akkor sem tartaná magát érin­tettnek az ügyben. Kovács: a Fidesz ellenőrizetlen hatalomra tör MTI-információ Kovács László szocialista pártel­nök szerint a jövő évi választások tétje „nem csupán az emberek életkörülményeinek javítása, a le­csúszás, az elszegényedés megál­lítása, a tiszta közélet megterem­tése, hanem a parlamenti demok­rácia védelme és egy Fidesz ve­zette kormány korlátlan uralmá­nak megakadályozása, vagyis az ország jövője.” Az MSZP vezető­je Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére reagált, miszerint: ha a Fidesz megnyeri a jövő évi választásokat, 2003-tól áttérnek a 3 éves költségvetésre. Kovács szerint, túl azon, hogy három évre előre nem lehet meg­bízhatóan megbecsülni a gazda­sági és pénzügyi folyamatokat, ez egy újabb lépés a parlament el­lenőrző szerepének csökkentésé­re, az ellenőrizetlen kormányzati hatalom továbbépítésére. Az MSZP első embere szerint parla­menti demokráciában az évenkén­ti költségvetési vita a legfontosabb alkalom a kormány tevékenysé­gének parlamenti ellenőrzésére, hiszen az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy a kormány mire költi az adófizetők pénzét. Az MSZP elnöke szerint a két­éves költségvetés miatt a kor­mány már most „kénye-kedve szerint osztogathatja az adófize­tők milliárdjait”.­­ Medgyessy Péter, az MSZP kor­mányfőjelöltje veszprémi sajtó­­tájékoztatóján kifejtette: ha pártja megnyeri a 2002-es választáso­kat, nem kultúrpolitikát kíván folytatni, hanem az emberek ki­bontakozásának feltételeit akarja megteremteni. Újra a népszavazásról MTI-információ Az Országos Választási Bizottság (OVB) augusztus 21-én tárgyal az MSZP által e héten újólag be­nyújtott népszavazási kezdemé­nyezésről - közölte Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda he­lyettes vezetője. Elmondta, hogy a testület egy teljesen új eljárás keretében tár­gyal a kezdeményezésről. A ko­rábbi vita alapján akár azonnal is dönthet a bizottság, de tételesen újból át is tekintheti az immár önálló lapokon szereplő négy kérdést. Az MSZP az Alkotmánybíró­ság döntésének megfelelően négy külön íven szerepelteti a kérdése­ket, amelyeknek megfogalmazá­sát is pontosították. A taláros tes­tület határozata szerint ahhoz, hogy a polgárok egyértelműen állást foglalhassanak a népszava­zásról, egy aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. A szocialistáknak ezért kellett is­mét a választási bizottsághoz for­dulniuk. NÉPSZAVA Összefogásról tárgyalnak a „szakadár” kisgazdák NÉPSZAVA-MTI-információ Megbeszéléseket kezdemé­nyez egymással a kisgazda or­szággyűlési képviselők három meghatározó csoportja az egy­séges frakció létrehozása érde­kében. Erről Lányi Zsolt füg­getlen országgyűlési képvise­lő, a reformkisgazdák vezető­je, és Bánk Attila volt frakció­­vezető beszélt sajtótájékozta­tón tegnap. Lányi Zsolt úgy fo­galmazott: az FKDSZ, a pol­gári platform, valamint az FKGP-ből korábban kilépett országgyűlési képviselők egyetértenek abban, hogy meg kell menteni és demokratizálni kell a kisgazdapártot, legfel­jebb a megvalósítás módjában különböznek az elképzeléseik. Lányi szerint, egységes FKGP-re van szükség, amely megtisztult, korrupciómentes agrárpártként a kisegziszten­­ciák és a parasztok parlamenti képviseletét láthatja el 2002 után. A kedden megszületett meg­állapodás szerint az FKDSZ, a polgári platform és a függetle­nek egyaránt három-három fős tárgyalódelegációval képvisel­tetik magukat a megbeszélése­ken. Ennek eredményeként pe­dig augusztus utolsó hetére lét­rejön a megállapodás. Lányi szerint a három csoport meg­egyezése esetén közel 50 fős kisgazdafrakció jöhet létre, melyhez csatlakozna Cseh Sándor. Szabó Attila és - szavai szerint - „még volnának jelent­kezők ketten, akik kiültek a Fi­­deszből”. Bánk Attila szerint nem a különböző irányzatok egyesüléséről van szó, hanem az együttműködésükről. Vádemelési javaslattal küldi meg a Miskolc Városi Ügyészségnek a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság az Északtej Rt. privatizációja, illetve az ahhoz kapcsolódó cégek szerepének tisztázásá­ra irányuló vizsgálati anya­gát. A nyomozás alapján vár­ható, hogy hűtlen kezelés, csődbűntett, jogosulatlan gazdasági előny megszerzé­se bűntett alapos gyanúja miatt emelnek majd vádat a négy gyanúsított ellen, akik közül az egyik a Független Kisgazdapárt korábbi me­gyei elnöke, az Északtej Rt. vezérigazgatója, Dobos Ferenc. Kétséges a tavaszi ülésszak Folytatás az 1. oldalról Az őszi ülésszak első rendes ülését szeptember 3-án tartja az Országgyűlés. A bizottságok szokás szerint a plenáris ülést megelőző héten ülnek össze. Bár a miniszterel­nök által Áder János házelnökhöz eljuttatott törvény­­alkotási program szeptemberre csak a vízgazdálkodás­ról szóló törvény módosítását jelöli meg feladatként, több törvényjavas­lat és határozati ja­vaslat általános vi­tájára is sor kerül. Ismét foglal­koznak tehát a gyermekek vé­delméről és a gyámügyi igazga­tásról szóló törvényjavaslat mellett az országgyűlési képvi­selők jogállásáról szóló előter­jesztéssel. Az első plenáris ülé­sen várhatóan lezárul az Or­szággyűlés házszabályáról szó­ló törvényjavaslat általános vi­tája. Több jelentést is meghall­gatnak majd a honatyák, így a legfőbb ügyésznek az ügyész­ség elmúlt háromévi tevékeny­ségéről szóló beszámolóit. A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos ta­pasztalatait ismer­teti meg a képvise­lőkkel, és emellett a tanács utóbbi háromévi tevé­kenységének rész­leteit is ekkor tárja a T. Ház elé. A vi­ták mellett határo­zathozatalra is sor kerül, hiszen a képviselőknek dönteniük kell a közúti járművek időszaki vizs­gálatáról szóló egységes felté­telek elfogadásáról és ezen vizsgálatok kölcsönös elis­meréséről szóló egyezmény ki­hirdetéséről szóló törvényja­vaslatról. Októberre csupán a rádiózás­ról és a televíziózásról szóló tör­vény módosítása, valamint az egészségügyet, a gyógyszerellá­tást, a szociális ellátást érintő törvények jogharmonizációs módosítása, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészség­­ügyi hozzájárulással kapcsola­tos törvények módosítására vo­natkozó törvényjavaslat megvi­tatását határozta meg a törvény­­alkotási program. Jóval sűrűbb program elé néznek a képvise­lők novemberben, illetve de­cemberben. A tervek szerint megszülethet a fegyverekről, lő­szerekről és lőterekről szóló tör­vény, és módosulhat a büntető törvénykönyv is. Decemberben dönthetnek a képviselők a tanú­védelemről szóló törvényjavas­latról, és ekkor születhet meg több, a termőföldeket érintő sza­bályozás is. Az Alkotmánybíró­ság által meghatározott utolsó pillanatban, decemberben vár­hatóan módosul az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény. Az őszi ülésszak első rendes ülését szeptemberben tartja, a bizottságok egy héttel korábban kezdik a munkát

Next