Népszava, 2001. december (129. évfolyam, 280-303. sz.)
2001-12-06 / 284. szám
2 2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Kapolyi a közös jelölt Juhász Ferenc, a Magyar Szocialista Párt alelnöke egyéni képviselőjelöltként indul a 2002-es országgyűlési választásokon Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3-as számú, tiszavasvári szavazókerületében, míg Baja Ferenc pártigazgató a megyei listát vezeti majd. Az MSZP választási szövetséget kötött a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, amelynek elnöke, Kapolyi László, a térség 10-es számú, fehérgyarmati választókerületében lesz a két politikai szervezet közös jelöltje. A párt jelenlegi országgyűlési képviselői közül Vojnik Mária, Csabai Lászlóné, Veres János, Bajor Tibor, Kiss Gábor és Kertész István indul egyéni jelöltként. A nagykállói körzetben Sándor Elek jogász, a baktalórántházi kerületben pedig Gazda László, a térségi fejlesztési ügynökség igazgatója lesz a szocialisták jelöltje. Növelnék a dolgozók számát A szocialisták szerint a következő kormányzati ciklusban a gazdasági növekedés éves ütemével megegyező reálbér-növekedésre van szükség ahhoz, hogy a magyar jövedelmek közelítsenek az európai unió bérszínvonalához. Kiss Péter szocialista országgyűlési képviselő szerint pártja célja, hogy a következő négy évben 10-15 százalékkal növekedjék a foglalkoztatás mértéke. Az MSZP felkészült Kovács László szerint az MSZP felkészült akár az áprilisi, akár a májusi országgyűlési választásokra. A jövő hét szerdára összehívott hatpárti egyeztetésen a szocialisták azt javasolják Mádl Frenc köztársasági elnöknek, hogy a már két alkalommal jól bevált májusi időpontra írja ki az országgyűlési képviselő választásokat. A májusi időpont 1994-ben nem érintette hátrányosan a baloldalt, 1998-ban pedig kiderült, hogy ez az időszak nem hátrányos a jobboldalnak sem. A pártelnök ugyanakkor a rendszerváltás óta eltelt tizenegy év „legkorruptabb kormányának” nevezte az Orbán-kabinetet. A Happy End sietve lépett Megpróbálja bejegyeztetni a „Magyarország mindannyiunké” szlogent a Fidesz választási kampányait szervező Happy End Kft. - tudta meg az Index. A cég a lépésre azt követően szánta el magát, hogy az MSZP a nyáron egymilliárd forintos fizetési felszólítást küldött számukra, mert a 4,2 milliárdos országimázs-pályázatot egyebek mellett a szocialisták maguknak tulajdonított jelszavával nyerték el még az év elején. Közben egy magánszemély plágium miatt büntetőeljárást kezdeményezett a cég ellen. Székely a bíróságon is vádolt Hiányoztak a nagykövetségi megfigyelők a volt kisgazda honatya peréről Tagadta bűnösségét a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán képviselő a Fővárosi Bíróságon tegnap kezdődött büntetőperében. A tárgyaláson nem jelentek meg nemzetközi megfigyelők, jóllehet Székely eddig példátlan módon több nagykövetségtől is kért támogatást az ügyészség ellen. Pálmai Erika NÉPSZAVA Nemzetközi megfigyelők nem jelezték részvételi szándékukat a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán egykori kisgazda országgyűlési képviselő tegnap kezdődött büntetőperén a Fővárosi Bíróságon. A jelenleg független Székely, mint emlékezetes, több nappal a kitűzött tárgyalás előtt három budapesti nagykövetségtől kért „védelmet” az ügyészség túlkapásai ellen. A szerdai tárgyaláson Székely ismét többször célzott arra, hogy szerinte az ügyészség politikai nyomásnak engedve koncepciós eljárást folytat ellene azzal a céllal, hogy őt mindenképpen elítéljék. A képviselő azonban válaszolt a neki feltett kérdésekre. Tegnapi meghallgatásán hazugságnak nevezte Székely Zoltán Emőd polgármesterének azt az állítását, hogy ő pénzt kért volna tőle a Környezetvédelmi Alap Céltámogatásából. Valótlannak nevezte azt a vádat is, mely szerint megpróbálta rábírni az önkormányzati vezetőt arra, hogy az építkezésbe vonjon be egy általa megnevezett céget. Az ügyészség azzal vádolja a honatyát, az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) ellenőrző albizottságának volt elnökét, hogy még 1999- ben egy találkozón megpróbálta rávenni Emőd polgármesterét arra, hogy a település által elnyert 464 millió forintos csatornaépítési támogatás 30 százalékát adja neki. Székely Zoltán szerint ez pénzügyileg is lehetetlen lett volna kivitelezni. Az előzetes letartóztatásban lévő képviselő a tegnapi tárgyaláson több ponton kifogásolta a vádirat állításait. Arról is beszélt, hogy az emődi csatornaépítés számára gyanús volt, ezért bejelentést tett a belügy- és a környezetvédelmi miniszternek is. Elhangzott az is, hogy az APEH jelenleg is több olyan ügyben vizsgálódik, amelyet egykoron Székely Zoltán bolygatott meg. A Székely Zoltán elleni másik vádpont a parlament közbeszerzéseket ellenőrző bizottságának elnökeként végzett tevékenységéhez kapcsolódik. Az ügyészség vádja szerint Székely előbb 20, majd 30 millió forintot kért - és kapott - Balla Zoltán vállalkozótól, hogy ne vizsgálja felül a vállalkozó közbeszerzési pályázatát. Székely ezzel a váddal kapcsolatban kitért egy szigethalmi beruházásra is, ahol a nyertes cég ajánlata 20 százalékkal volt magasabb a legolcsóbb ajánlatnál. Hangsúlyozta, hogy az ügyben ő kezdeményezte a közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát. Az eljárás azonban akkor már az egyik vesztes fél kérésére megindult. Ballával egyébként Molnár Róbert, egykori párttársra hozta össze. Székely állítása szerint itt használta Balla először a „dokumentum” kifejezést. Ez két dolgot jelentett: egyrészt politikusokat és vállalkozókat leleplező iratokat fedő neve volt, a százszázalékos dokumentum pedig a kisgazdapárt támogatását jelentette. Székely azt is mondta, hogy Balla Zoltánnal háromszor beszélt telefonon, az illegálisan rögzített szalagokon pedig jól érezhető az irányítottság és a provokáció. A Gellért Szálló parkolójában politikusokra nézve terhelő dokumentumokat akart átvenni Ballától. Ám a kocsiban ülve 20 millió forintot talált a táskában. A pénzt a beszélgetés alatt nem nézte meg, bár Balla kérte rá - jegyezte meg tettenérésével kapcsolatban. Székelyt figyelmeztették a hamis vád következményeire, ő azonban fenntartotta azt a kijelentését, hogy az ügyészségen pszichikai kényszer hatására tett vallomást. A tárgyalás pénteken többek között Balla Zoltán meghallgatásával folytatódik. Székely: 20 milliós „dokumentum” helyett leleplező papírokat várt a vállalkozótól Székely hiába várta a nemzetközi megfigyelőket Szalmás Péter felvétele Nincs kompromisszum az alkotmánymódosításról NÉPSZAVA-MTI-információ Az MSZP csupán annyiban változtatna a múlt pénteki hatpárti találkozón felmerült kompromisszumos javaslaton, hogy a magyar haderők külföldi csapatmozgásait továbbra is a Parlament kétharmada, és nem az egyszerű többség engedélyezhetné - nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc. A párt azonban továbbra is elfogadja a parlament összehívásának leegyszerűsítését szolgáló javaslatot, vagyis a csapatmozgások napirendre vételéhez nem lenne szükség a képviselők négyötödének támogatására. Azzal, hogy a Fidesz mindezt úgy értékeli, mintha az MSZP nemet mondott volna az alkotmánymódosító javaslatra, Juhász szerint azt bizonyítja: a Fidesz nem akarja a változtatást, ám felelősként a szocialista pártot nevezi meg. A politikus úgy véli, hogy a legnagyobb kormánypárt fél a választási kudarctól, és ezért nem akar a következő kormánynak nagyobb felhatalmazást biztosítani. Juhász hozzátette: az MSZP álláspontja egyértelmű, így csak a Fideszen múlik, hogy módosuljon az alkotmány. Amennyiben nem kezdeményeznek az ügyben újabb tárgyalásokat, úgy az MSZP a korábban parlamenthez eljuttatott indítványát módosított formában ismét beterjeszti - mondta el a szocialista politikus. Pokorni Zoltán sajnálattal vette tudomásul, hogy a szocialista párt nemet mondott a kormány alkotmánymódosító javaslatára. A Fidesz elnöke úgy értékelte, hogy az MSZP rövid távú pártérdekei alá rendelte a nemzet biztonságának érdekeit, és ezt szerinte a szocialisták miniszterelnök-jelöltjük véleménye és a hatpárti egyeztetések ellenére teszik. Mint mondta: a NATO erkölcsi alapja az, hogy a szövetséget ért támadást hasonlóan ítéljük meg, mintha Magyarországot érte volna támadás. Pokorni véleménye az, hogy ezt az erkölcsi alapot támadja a mostani szocialista álláspont. A Fidesz elnöke végül leszögezte: biztos abban, hogy a következő parlamenti ciklusban ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Horváth Béla papírjai nem kellettek Mindent rendben találtak az SZDSZ-nél a számvevők NÉPSZAVA-információ Az Állami Számvevőszék ismételt vizsgálata nem talált szabálytalanságot a Szabad Demokraták Szövetsége székházvásárlása kapcsán. Az ezzel rácáfolt Horváth Béla kisgazda képviselő állításaira, aki számos fórumon fogalmazott meg vádakat az ügyben, sőt a „postaládájában talált” papírok alapján az ügyészségen is feljelentette a pártot. Az Állami Számvevőszék újra áttekintette az SZDSZ gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat, összevetette azokat a Horváth Béla által mellékletként megküldött dokumentumokkal. Ezt követően az ÁSZ azt tudatta Horváth Bélával, illetve az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elnökével, hogy az elszámolás teljes körűen tartalmazta a párt könyvvitelében nyilvántartott országgyűlési választásokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Sem a helyszíni vizsgálatok alkalmával,sem a dokumentációk között nem került az Állami Számvevőszékhez olyan adat, ami azt mutatta volna, hogy más természetes vagy jogi személy a párt kampányára egyéb forrásokat fordított volna. Az ÁSZ megállapította azt is, hogy az SZDSZ a valóságnak megfelelően számolt be a kampányra fordított költségekről, Horváth Béla pedig nem tárt fel új adatot. A párt 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességét ellenőrző munkatársak a párt által rendelkezésre bocsátott összes dokumentumot látták, ellenőrizték és azok adatait a beszámolóban megtalálták, így a pártot közvetlenül érintő tartozások rendezésének adatai is szerepelnek a párt számviteli nyilvántartásaiban. Mindezek alapján az ÁSZ úgy látja, hogy Horváth Béla valótlanul állította: az SZDSZ az Állami Számvevőszéknek nem mutatta be a gazdálkodásával kapcsolatos összes iratot. Valótlannak bizonyult az a vád is, hogy az SZDSZ részvényvásárlással megsértette a párttörvényt, hiszen a részvényvásárlásra kikötött opció nem teljesült. Az SZDSZ már korábban személyiségi jogi pert indított Horváth ellen, aki több sajtótájékoztatón és a parlamentben is súlyos, szerinte akár a párt megszüntetéséhez is elégséges gazdálkodási szabálytalansággal vádolta az SZDSZ-t. Horváth mindvégig azt állította, hogy a terhelő adatokat tartalmazó vaskos iratcsomagot postaládájában találta. Az ÁSZ elnöke, Kovács Árpád kedden parlamenti bizottsági meghallgatásán azt mondta: Horváth dokumentumai miatt nem kezdenek új vizsgálatot az SZDSZ-nél. NÉPSZAVA Ki mondta, hogy Riglernek nincs tartozása? Folytatás az 1. oldalról Világosi amiatt írt levelet, hogy a fideszes politikus - aki pártja vállalkozói tagozatának elnöke - egy APEH-igazolással bizonyította októberben, hogy a felszámolás alatt álló cégének nincs adótartozása. Azt mondta, a tartozásról papírt nem kapott, holott még ő a cég tulajdonosa. „Nem gondolom, hogy az APEH-nél hitelesebb a felszámoló cég papája” - mondta. Az adóhivatal igazolását újságíróknak nem adta oda. Egyik televíziós nyilatkozatában pedig úgy fogalmazott: a kft.-nél 2000. február 1-jén végzett pénzforgalmi ellenőrzés alapján a felszámolás kezdő időpontjáig a társaság adótartozása nulla. A nyilvánosságra került zárómérlegekből és felszámolóbiztosi beszámolókból kiderült viszont, hogy a cég adótartozása 1997-ben 78 millió, ’99- ben több mint 117 millió forint volt, idén pedig már meghaladta a 152 millió forintot (időközben tartozása az APEH-től a Magyar Követeléskezelő Rt.-hez került). A Népszava már beszámolt arról, hogy a Világosi Gábor által kezdeményezett összeférhetetlenségi eljárás, amely a közeljövőben lezárul, várhatóan Rigler Zoltán tisztázásával zárul. A testület vizsgálata ugyanis csak arra terjed ki, hogy képviselői munkája során juthatott-e olyan információkhoz, amelyek felhasználásával került többségi tulajdonába az Alba Regia Rt. Az összeférhetetlenségi eljárás nem terjed ki a köztartozásokra, mint ahogy a magánhitelek ellenőrzésére sem. (Rigler 114 cégnek és magánszemélynek is adósa.) Mendreczky: megállapodtak a Postabankkal Sasvári hallgatott az MTV hiteléről Lakos Nóra NÉPSZAVA Mendreczky Károly, a köztévé elnöke tegnapi közleményében megerősítette lapunk információját, miszerint a Magyar Televízió Rt., a Magyar Televízió Közalapítvány és a Postabank Rt. között megállapodás jött létre. Mint megírtuk, az MTV Rt. faktoráltatta a tv2 koncessziós díjából várt 5 milliárd forintot, így mintegy 3,5 milliárd forintos bevételhez jutott az akkor a csőd szélén álló intézmény. Erről ez idáig semmilyen bejelentést nem tett a köztévé elnöke, újságírói és képviselői kérdésekre reagálva annyit mondott: az ügy folyamatban van. A közlemény szerint mindkét szerződő félnek méltányolható érdekei fűződnek a szerződések titokban tartásához. Mendreczky közleményében kifejti: a megállapodás célja az MTV Rt. törvényes kötelezettségeinek folyamatos teljesítése volt. A megállapodással kapcsolatban az MTV Közalapítvány Kuratóriuma az előzetes tárgyalási felhatalmazást megadta, azt folyamatosan figyelemmel kísérte, a szerződés megkötésében pedig félként részt vett. A szerződés tehát mind e tekintetben, mind egyéb szempontból a törvényes feltételeknek megfelelt - áll Mendreczky közleményében. A szerződésben érintett felek között létrejött megállapodás nem érinti a tv2 kereskedelmi televíziós csatorna tulajdonosait sem közvetlenül, sem közvetve, velük kapcsolatban az MTV Rt.-nek e körben közvetlenül jogviszonya nincs, ezért a megállapodás az említett kereskedelmi csatornát közvetlenül semmilyen módon nem érinti, jogait és kötelezettségeit tekintve e szerződéssel változás nem állt be - áll a köztévé elnökének közleményében. Mint megírtuk, Keller László szocialista képviselő levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez és Áder János házelnökhöz az üggyel kapcsolatos kérdéseivel. Levelében arra is felhívta a figyelmet, hogy a faktorálásról csak Sasvári Szilárdot, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnökét értesítették, ellenzéki képviselőket nem. Sasvári Szilárd lapunk kérdésére elmondta: az MTV koncessziós díjának faktorálásáról a televíziótól kapott névre szóló értesítést, s miután az MTV Rt. 12,5 milliárdos támogatás bizottsági megtárgyalásán a módosító indítványának indoklásáról - amelyben leírta az addig be nem jelentett faktorálás tényét - nem esett szó, erről a bizottsági ülésen nem is beszélt. Csurka István tegnapi sajtótájékoztatóján értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az MTV reklámidejének értékesítését kiadta egy külföldi tulajdonban lévő cégnek. Ezzel a politikus az Inmédia Kft.-vel kötött szerződésre célzott. Csurka szerint a szerződés gazdaságilag több szempontból hátrányos az MTV számára, többek között azért, mert meghatározatlan időre szól, a reklámidő értékének csupán a 45 százalékát fizeti a cég a közszolgálati tévének, az eddig megkötött szerződések után is tíz százalék jutalék illeti meg, továbbá a teljesítés után 80 nappal kell csak fizetnie. Mendreczky Károly lapunk kérdésére korábban elmondta: az In média Kft.-t reklámfelület-értékesítéssel bízta meg, a reklámidő-értékesítésre közbeszerzési pályázatot írnak ki. Az In Médiával még Szabó László Zsolt kötött előnytelen feltételekkel szerződést, azonban azt a kuratórium nem fogadta el.