Népszava, 2002. február (130. évfolyam, 27–50. sz.)

2002-02-04 / 29. szám

2 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Szili nehezen hisz A szocialisták - kormányra ke­rülve - nem ott akarják folytat­ni, ahol 1998-ban abbahagyták. Szili Katalin szerint az eddigi három kormányzati ciklus ta­pasztalatait vennék figyelembe. Az MSZP elnökhelyettese meg­erősítette, hogy a szocialisták a demokratikus fordulat megvaló­sításával vissza akarják állítani a demokratikus jogi intézmények megbecsülését és méltóságát, a szociális fordulat jegyében pe­dig „a nyugdíjasoknak visszaad­ják a jelenlegi kormány által el­vett 52 milliárd forintot”. # Torgyán számítása___­ ­ A Fidesz a „rágalmazd meg a választás előtt ellenfeledet, le­het, hogy a bíróságon majd ő nyer, de addigra a mandátum már a tiéd lesz” módszert alkal­mazza a Szabadi-ügyben - je­lentette ki Torgyán József. A volt agrárminiszter szerint egy­kori államtitkára egyetlen napot sem fog kapni a bíróságtól, mert nem követett el bűncselek­ményt. Mint mondta, a pénteken közzétett vádiratban nem szere­pel olyan állítás, hogy Szabadi Béla saját hasznára egyetlen fil­lért is eltett volna. FKGP - 8-10 százalék? A kisgazdapárt főtitkára szerint a történelmi pártok közül egye­dül megmaradt Független Kis­gazdapártot nem lehet bedarál­ni. Gyimóthy Géza úgy látja, az FKGP a választások után is szá­mottevő politikai erő marad. A párt zalai kampánynyitóján ki­fejtette, hogy a közvélemény­kutatási mutatókkal ellentétben a kisgazdák legalább 8-10 szá­zalékos vagy afölötti ered­ménnyel jutnak be tavasszal a parlamentbe. A MIÉP mint pillér­ ­ Az Orbán-kormány nagyság­rendekkel jobb a Horn-kor­­mánynál, picivel jobb, mint az Antall-kormány, de igazán jó csak akkor lesz, ha lesz egy pil­lér, ami alátámasztja, a MIÉP. Egyebek között erről beszélt Salgótarjánban a MIÉP elnöke. Csurka István hozzátette, a ma­gyar társadalom, a magyar gaz­daság annyira mélyen van, any­­nyi a feladat, hogy szükségsze­rűen hazudik, aki ígérget, ezért a MIÉP nem ígér. Kormányzásra is felkészülnek A nemrég alakult Centrum Párt sok tagjánál volt már adóellenőrzés A Centrum Pártnak megvan mind a 176 képviselőjelöltje, bár a kormányoldal erőfeszí­téseket tett, hogy ez ne sikerül­jön. Ezt állítja legalábbis a párt szervezésért felelős alel­­nöke. Információink szerint az adóhatóság mindenesetre a párt létrejötte után meglepő gyorsasággal jelent meg a tag­ság nagy részénél. A Centrum Párt e hét végén tartotta a kampánynyitó nagygyűlését. László Boglár NÉPSZAVA A választók iránti empátiával kí­­ván továbbra is politizálni a Cent­rum Párt. A lapunk által megkér­dezett elnökségi tagok ugyanis bizonyítottnak érzik, hogy az emocionális politikai ideológiára van igény és az alkalmas is arra, hogy a Centrumot megkülönböz­tesse a jobb- és baloldaltól. A bi­zonyság a centrumbeliek számára az, hogy a november végén egy­ségbe tömörült öt párt, illetve tár­sadalmi szervezet két hét eltelté­vel már közvélemény-kutatások­ban mérhető százalékokat produ­kált, a múlt heti adatok alapján pedig már 3 százalékosra növelte is támogatottságát. Nagyrészt en­nek tudják be a Centrumban azt is, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében az MDF-szervezetek sor­ra jelentkeznek át, és ehhez ha­sonló esetekre számítanak a kö­zeljövőben is. A jelöltállítás a hét végén feje­ződött be a párt kampánynyitó nagygyűlésével. A szervezésért felelős alelnök szerint annak el­lenére sikerült mind a 176 válasz­tókörzetben jelöltet megnevezni­ük, hogy a kormányoldal igyeke­zett ezt megakadályozni. Bartók Tivadar azt mondta, volt olyan körzet, ahol 5-6 aspiráns is ver­sengett a jelöltségért, majd mégis meggondolták magukat. Infor­mációink szerint a Centrumban azt legalábbis különös egybeesés­nek tartják, hogy a párt múlt év végi megalakulása óta a tagság nagy részénél megjelentek az adóhatóság ellenőrei. Úgy tud­juk, az elnökség három tagját is megkeresték, illetve a párt egyik támogatójának azt tanácsolták, hogy maradjon távol a Centrum­tól, ha nem, akkor „tőle megy nyugdíjba az adóellenőr”. A Centrum fő törekvése, hogy saját eszközeivel elérje a kor­mányzat változását. Kupa Mihály úgy fogalmazott, az európai uni­ós csatlakozás és a gazdasági re­cesszió kivédése idején erőtelje­sebb, de a jelenleginél mérlege­­lőbb kormányzásra lenne szüksé­ge az országnak. Az elnök elen­gedhetetlennek tartja, hogy hosz­­szú távú célokat tűzzenek ki a kormányzati munkában. Pártja szövetségi politikájáról Kupa úgy fogalmazott, hogy azzal a politi­kai erővel lépnének koalícióra, amely a Centrum programját is hajlandó megvalósítani, de igyekszik elkerülni a kényszer­­megoldásokat. A volt pénzügy­­miniszter koalíció esetére olyan garanciákat igén a Centrumnak, amelyek megakadályozzák, hogy pártja a kisgazdákhoz vagy a sza­bad demokratához hasonlóan „bedarálható” legyen. Kupa Mihály garanciákat ígért, hogy kormányra kerülve pártja ne legyen bedarálható Demecs Zsolt felvétele MTI-információ A Szabad Demokraták Szövetsé­ge az állami vagyon ,"lenyúlásá­­nak” tekinti, hogy a Bábolnai Mezőgazdasági Rt. a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. tulaj­donába kerül. A párt két ügyvivő­je utalt rá, hogy a kormány műkö­désének utolsó hónapjaiban in­gyen juttatta az eladósodott, mintegy 13 milliárd forint jegy­zett tőkéjű céget a banknak, ame­lyet a fideszes többség által ta­valy elfogadott törvény a kor­mányzati lenyúlás központi in­tézményévé tett. Magyar Bálint azt emelte ki, hogy ha a Fidesz marad kormányon, akkor a ma­gyar agrárgazdaság zászlóshajója minden bizonnyal osztozik a töb­bi MFB-n keresztül privatizált agrárgazdaság sorsával. Kis Zoltán, az SZDSZ agrárta­gozatának vezetője közölte: ta­valy a Bábolna Rt. 4 milliárd fo­rint veszteséget halmozott fel, ám göngyölített vesztesége ennél jóval több. Most ingyen átadták a Magyar Fejlesztési Banknak, amely akár részletre is eladhatja. A becslések szerint a cég tulajdo­nában lévő 60 ezer hektárnyi ter­mőföldterület értéke meghaladja a 20 milliárd forintot. Mivel a földtörvény 2002. január 1-jei módosításával megszűnt az álla­mi földek eladásának stopja, így az akár külföldi kézbe is kerül­het. SZDSZ: Bábolnát is „lenyúlták”Nem elsősorban a törvényeiről vitáznak majd a parlamentben Újhegyi Katalin NÉPSZAVA A szocialistákon múlik, meghoz­za-e már a héten a 2012-es olim­pia budapesti megrendezését tá­mogató határozatát az Országgyűlés. Az MSZP-frakció azonban csak dél­előtt dönt arról, hogy a délután kez­dődő plenáris ülé­sen hozzájárul-e a gyorsított eljáráshoz, vagyis, hogy a házszabálytól eltérve tár­gyalják a javaslatot. A szabad de­mokraták már jelezték, hogy nem támogatják ezt, de a kéthar­mados többséghez a szocialisták szavazata szükséges. A kormány azért kérte a sürgős tárgyalást, mert Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a Salt Lake City-i téli olimpiára utazik, ahol parla­menti felhatalmazással jobbak lennének tárgyalási pozíciói. Kisebb jelentőségű törvények mellett elsősorban beszámolókat, jelentéseket tárgyal meg a tavaszi ülés­szak e heti, kétna­pos ülésén az Or­szággyűlés. A kép­viselők megismer­kedhetnek a Ma­gyar Nemzeti Bank elmúlt években végzett munkája mellett az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonsá­gát taglaló beszámolóval is. A két országgyűlési határozati javaslat­ról a keddi munkanapon várható döntés. A honatyák hétfőn vitat­ják meg azt a javaslatot, amely a kábítószer-probléma visszaszorí­tása érdekében készített nemzeti stratégiai programot ismerteti, kedden pedig akár határozhatnak is az előterjesztésről. Ezen a na­pon több nemzetközi egyez­ményről is szavaznak a mandátu­muk végén járó képviselők. Két ellenzéki párt is a Ház na­pirendjére kívánja tűzni az utób­bi hetek legnagyobb viharát oko­zó politikai kérdést. Az MSZP a magyar-román egyetértési nyi­latkozat érvényesülésével kap­csolatos kérdések rendezését re­méli a képviselői által benyújtott országgyűlési határozati javaslat­tól, míg az SZDSZ magát a ked­vezménytörvényt módosítaná több ponton is. A kérdés bizo­nyára a napirend előtti felszólalá­sokban is visszaköszön majd, de kedden azonnali kérdések és in­terpellációk is szerepelnek a par­lament napirendjén. Két párt is napirendre tűzné az utóbbi hetek legnagyobb viharát kiváltó kérdést Alternatív válasz az új OVB-re NÉPSZAVA-információ Alternatív Országos Választási Bizottság létrehozását látná indo­koltnak Fodor Gábor. A szabad demokrata politikus ugyanis úgy látja: a magyar demokrácia ko­molyan sérült azzal, hogy decem­ber végén az Országgyűlés olyan testületet választott meg, amely­nek tagjait kivétel nélkül a Fidesz jelölte. Emlékeztetett arra az el­múlt tizenkét évben kiválóan mű­ködő hagyományra, hogy a vá­lasztásokon kulcsfontosságú sze­repet betöltő OVB tagjait a pár­tok konszenzusa alapján jelölték, így az minden alkalommal politi­kailag kiegyensúlyozott szerve­zetként állhatott össze. Fodor Gábor elképzelése az, hogy a hivatalos OVB alternatívá­ját képező testületet neves jogá­szok alkotnák, munkájukat pedig elsősorban a nyilvánosság segít­ségével végeznék. A politikus szerint ez azért fontos, mert nyil­vánvalóan kevesebb adat áll majd rendelkezésükre, mint a választási bizottságnak. Úgy látja azonban: már az is hozzájárulna a választá­sok tisztaságához, ha az új testület áttekintené a parlament által meg­választott hivatalos OVB dönté­seit, esetleg maguk is állást foglal­nának fontos kérdésekben. Nehezen elemezheti vizsgálat NÉPSZAVA-információ Az Oktatási Minisztérium által megrendelt közvélemény-kutatási eredmények - legalábbis ami ab­ból ismerhető - azt mutatják, hogy a lakosság és a pedagógusok alapjaiban elégedettek a tárcának az Orbán-kormány idején nyújtott teljesítményével. A Tárki által megkérdezettek 5 százaléka kivá­lónak, 36 százaléka jónak, 49 szá­zaléka közepesnek, 10 százalékuk pedig ennél gyengébbnek ítélte a tárca munkáját. A Tárki felmérésének részletei, a feltett kérdések ismeretének hiá­nyában nehezen értékelhető a je­lenlegi és az előző oktatási tárca munkáját is összehasonlító elem­zés - mondta el lapunknak Gazsó Ferenc oktatásszociológus. Ezzel együtt úgy látja: a vizsgálat szak­mailag korrekt lehet, még az egyes kormányok tevékenységét össze­vető vizsgálat is. Gazsó azt sem látja problematikusnak, hogy a Tárki az oktatási minisztérium megbízásából elemezte annak el­múlt négyéves szakmai munkáját, valamint tájékoztatási tevékenysé­gét. Kétségtelen azonban, hogy a nyilvánosság elé került anyagból nemigen derülnek ki az összeha­sonlítás alapját képező adatok, például az előző tárca mutatói sem - szögezte le a szakember. Ismer­ni kellene Gazsó szerint azt is, hogy mi volt a minisztérium célja a felméréssel. Elmondta azt is: ter­mészetesen egy ilyen munka sok mindenre felhasználható. A szán­dék egyébként egyértelműbbé vál­na, amennyiben a felmérés egésze hozzáférhető lenne, hiszen pilla­natnyilag csak egy szelektált anyag elemzésére van mód. Mint ismeretes, az Oktatási Minisztérium 12 millió forintot fizetett a Tárkinak a felmérésért. A cég hatezer embert, közöttük 1500 pedagógust kérdezett meg arról, hogy milyennek látja a tár­ca munkáját és tájékoztatási tevé­kenységét. A kérdések egy része azonban az előző kormány okta­tási tárcájának munkáját firtatta. Az összehasonlítás szándékát tükröző vizsgálatrész azt mutatta ki, hogy a jelenlegi minisztérium munkáját többen ítélik jónak, mint elődjéét, amely a Horn-kor­­mány idején működött. NÉPSZAVA Megint jönnek, kopogtatnak Patay Gábor NÉPSZAVA Mától kapják meg a választópol­gárok a kopogtatócédulákat, vagyis azokat az ajánlószelvé­nyeket, amelyeken valamely párt jelöltjét ajánlhatják képviselője­löltnek. A pártok péntektől kezd­hetik el gyűjteni a kopogtatócé­dulákat. A törvény értelmében képvise­lőjelöltet csak olyan választó ajánlhat, aki az adott választóke­rületben lakik. Ajánlást tenni a szavazást megelőző 23. napig le­het. A kopogtatócédulák gyűjté­sének, illetve az egyéni képvise­lők bejelentésének végső határ­ideje egyaránt március 15. Az aján­lószelvényre a választópolgárnak rá kell írnia személyes adatait, valamint az ajánlott családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetve azt, ha a jelölt független­ként kíván indulni. Az ajánlószel­vény - néhány kivétellel - bárhol gyűjthető. Tilos kopogtatócédulát szedni munkahelyen munkaidő­ben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgála­ti viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömeg­­közlekedési eszközön, állami és helyi önkormányzati szervek hi­vatali helyiségében. Az ajánlásokat a Belügymi­nisztériumban a képviselőjelölt nyilvántartásba vétele után ellen­őrzik. Ha egy választó több je­löltnek is adott kopogtatócédulát, minden jelölése érvénytelenné válik. A kopogtatócédulák és a választási értesítők eljuttatása 700 millió forintba kerül. Fideszes központosítási tervek Több minisztérium összevonását tervezi a Fidesz, ha győz az áp­rilisi választásokon - értesült a Népszava. A mostani 17 kor­mánytag helyett a következő négy évben 14 miniszter ülne a ka­binetben. Az MSZP eddig csak a Belügyminisztérium kettévá­lasztását és az infrastrukturális minisztérium létrehozását ter­vezi. Patay Gábor NÉPSZAVA A Fidesz választási győzelme esetén több minisztérium össze­vonását tervezi - értesült lapunk. A vezető kormánypárt egybeol­vasztaná a Kulturális és az Okta­tási Minisztériumot, és e csúcs­minisztérium alá rendelnék az Ifjúsági és Sportminisztériumot. Hasonlóan járnának el a szociá­lis és az Egészségügyi Miniszté­rium, valamint a Gazdasági és a Pénzügyminisztérium esetében is. A Fidesz új tárcát hozna létre a területfejlesztés, a regionális politika és az informatika irányí­tására. Nem kizárt, hogy ezt a tárcát vezetné Stumpf István, aki most a Miniszterelnöki Hivatal élén áll. A miniszter nem kívánt értesülésünkre reagálni. A Fi­­deszben - informátorunk szerint - elvetették az integrációval fog­lalkozó minisztérium felállítását, helyette az egyes tárcáknál euró­pai államtitkárság látná el az EU-csatlakozásból fakadó fel­adatokat. A Fidesszel közösen induló MDF ezzel szemben to­vábbra is kitart amellett, hogy minisztériumot kellene alakítani az európai ügyek kezelésére. A demokrata fórum politikusai az előbb említett tárca mellett a tu­rizmus szerepét kívánja erősíte­ni, és ezért gondolkodnak egy idegenforgalmi minisztérium felállításán is. A párt helyzete a tárcák elosztásánál is kedvezőbb lehet - a szövetségesek választá­si sikere esetén -, mint 1998-ban, ugyanis javulnak az MDF tár­gyalási pozíciói. Informátorunk szerint az MDF két tárcát kap­hat, a párt másik minisztereként szóba került Hende Csaba mos­tani igazságügyi államtitkár ne­ve is. Az viszont még bizonyta­lan, hogy az agrártárca vagy a honvédelmi minisztérium élére neveznék-e ki. A Fidesz tervei szerint a Belügyminisztérium közigazgatási tevékenységét a jövőben más szervek látnák el, a tárca csak rendészeti, közrend­­védelmi kérdésekkel foglalkoz­na. A Belügyminisztérium szétvá­lasztásának tervét ismertette programjából Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-je­löltje is, viszont a Köztársaság téren nem gondolkodnak a Fide­­széhez hasonló összevonásban. Információnk szerint az MSZP - kormányra kerülése esetén - nem zárkózna el egy infrastruk­turális tárca létrehozásától. Arra viszont ők sem vállalnak garan­ciát, hogy fenntartják a Fidesz által létrehozott kancelláriát. Az Antall-Boross-kormány idején 18, a Horn-kabinet idő­szakában pedig 14 tagú volt a kormány.

Next