Népszava, 2002. február (130. évfolyam, 27–50. sz.)
2002-02-04 / 29. szám
2 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Szili nehezen hisz A szocialisták - kormányra kerülve - nem ott akarják folytatni, ahol 1998-ban abbahagyták. Szili Katalin szerint az eddigi három kormányzati ciklus tapasztalatait vennék figyelembe. Az MSZP elnökhelyettese megerősítette, hogy a szocialisták a demokratikus fordulat megvalósításával vissza akarják állítani a demokratikus jogi intézmények megbecsülését és méltóságát, a szociális fordulat jegyében pedig „a nyugdíjasoknak visszaadják a jelenlegi kormány által elvett 52 milliárd forintot”. # Torgyán számítása___ A Fidesz a „rágalmazd meg a választás előtt ellenfeledet, lehet, hogy a bíróságon majd ő nyer, de addigra a mandátum már a tiéd lesz” módszert alkalmazza a Szabadi-ügyben - jelentette ki Torgyán József. A volt agrárminiszter szerint egykori államtitkára egyetlen napot sem fog kapni a bíróságtól, mert nem követett el bűncselekményt. Mint mondta, a pénteken közzétett vádiratban nem szerepel olyan állítás, hogy Szabadi Béla saját hasznára egyetlen fillért is eltett volna. FKGP - 8-10 százalék? A kisgazdapárt főtitkára szerint a történelmi pártok közül egyedül megmaradt Független Kisgazdapártot nem lehet bedarálni. Gyimóthy Géza úgy látja, az FKGP a választások után is számottevő politikai erő marad. A párt zalai kampánynyitóján kifejtette, hogy a közvéleménykutatási mutatókkal ellentétben a kisgazdák legalább 8-10 százalékos vagy afölötti eredménnyel jutnak be tavasszal a parlamentbe. A MIÉP mint pillér Az Orbán-kormány nagyságrendekkel jobb a Horn-kormánynál, picivel jobb, mint az Antall-kormány, de igazán jó csak akkor lesz, ha lesz egy pillér, ami alátámasztja, a MIÉP. Egyebek között erről beszélt Salgótarjánban a MIÉP elnöke. Csurka István hozzátette, a magyar társadalom, a magyar gazdaság annyira mélyen van, anynyi a feladat, hogy szükségszerűen hazudik, aki ígérget, ezért a MIÉP nem ígér. Kormányzásra is felkészülnek A nemrég alakult Centrum Párt sok tagjánál volt már adóellenőrzés A Centrum Pártnak megvan mind a 176 képviselőjelöltje, bár a kormányoldal erőfeszítéseket tett, hogy ez ne sikerüljön. Ezt állítja legalábbis a párt szervezésért felelős alelnöke. Információink szerint az adóhatóság mindenesetre a párt létrejötte után meglepő gyorsasággal jelent meg a tagság nagy részénél. A Centrum Párt e hét végén tartotta a kampánynyitó nagygyűlését. László Boglár NÉPSZAVA A választók iránti empátiával kíván továbbra is politizálni a Centrum Párt. A lapunk által megkérdezett elnökségi tagok ugyanis bizonyítottnak érzik, hogy az emocionális politikai ideológiára van igény és az alkalmas is arra, hogy a Centrumot megkülönböztesse a jobb- és baloldaltól. A bizonyság a centrumbeliek számára az, hogy a november végén egységbe tömörült öt párt, illetve társadalmi szervezet két hét elteltével már közvélemény-kutatásokban mérhető százalékokat produkált, a múlt heti adatok alapján pedig már 3 százalékosra növelte is támogatottságát. Nagyrészt ennek tudják be a Centrumban azt is, hogy Szabolcs-Szatmár megyében az MDF-szervezetek sorra jelentkeznek át, és ehhez hasonló esetekre számítanak a közeljövőben is. A jelöltállítás a hét végén fejeződött be a párt kampánynyitó nagygyűlésével. A szervezésért felelős alelnök szerint annak ellenére sikerült mind a 176 választókörzetben jelöltet megnevezniük, hogy a kormányoldal igyekezett ezt megakadályozni. Bartók Tivadar azt mondta, volt olyan körzet, ahol 5-6 aspiráns is versengett a jelöltségért, majd mégis meggondolták magukat. Információink szerint a Centrumban azt legalábbis különös egybeesésnek tartják, hogy a párt múlt év végi megalakulása óta a tagság nagy részénél megjelentek az adóhatóság ellenőrei. Úgy tudjuk, az elnökség három tagját is megkeresték, illetve a párt egyik támogatójának azt tanácsolták, hogy maradjon távol a Centrumtól, ha nem, akkor „tőle megy nyugdíjba az adóellenőr”. A Centrum fő törekvése, hogy saját eszközeivel elérje a kormányzat változását. Kupa Mihály úgy fogalmazott, az európai uniós csatlakozás és a gazdasági recesszió kivédése idején erőteljesebb, de a jelenleginél mérlegelőbb kormányzásra lenne szüksége az országnak. Az elnök elengedhetetlennek tartja, hogy hoszszú távú célokat tűzzenek ki a kormányzati munkában. Pártja szövetségi politikájáról Kupa úgy fogalmazott, hogy azzal a politikai erővel lépnének koalícióra, amely a Centrum programját is hajlandó megvalósítani, de igyekszik elkerülni a kényszermegoldásokat. A volt pénzügyminiszter koalíció esetére olyan garanciákat igén a Centrumnak, amelyek megakadályozzák, hogy pártja a kisgazdákhoz vagy a szabad demokratához hasonlóan „bedarálható” legyen. Kupa Mihály garanciákat ígért, hogy kormányra kerülve pártja ne legyen bedarálható Demecs Zsolt felvétele MTI-információ A Szabad Demokraták Szövetsége az állami vagyon ,"lenyúlásának” tekinti, hogy a Bábolnai Mezőgazdasági Rt. a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. tulajdonába kerül. A párt két ügyvivője utalt rá, hogy a kormány működésének utolsó hónapjaiban ingyen juttatta az eladósodott, mintegy 13 milliárd forint jegyzett tőkéjű céget a banknak, amelyet a fideszes többség által tavaly elfogadott törvény a kormányzati lenyúlás központi intézményévé tett. Magyar Bálint azt emelte ki, hogy ha a Fidesz marad kormányon, akkor a magyar agrárgazdaság zászlóshajója minden bizonnyal osztozik a többi MFB-n keresztül privatizált agrárgazdaság sorsával. Kis Zoltán, az SZDSZ agrártagozatának vezetője közölte: tavaly a Bábolna Rt. 4 milliárd forint veszteséget halmozott fel, ám göngyölített vesztesége ennél jóval több. Most ingyen átadták a Magyar Fejlesztési Banknak, amely akár részletre is eladhatja. A becslések szerint a cég tulajdonában lévő 60 ezer hektárnyi termőföldterület értéke meghaladja a 20 milliárd forintot. Mivel a földtörvény 2002. január 1-jei módosításával megszűnt az állami földek eladásának stopja, így az akár külföldi kézbe is kerülhet. SZDSZ: Bábolnát is „lenyúlták”Nem elsősorban a törvényeiről vitáznak majd a parlamentben Újhegyi Katalin NÉPSZAVA A szocialistákon múlik, meghozza-e már a héten a 2012-es olimpia budapesti megrendezését támogató határozatát az Országgyűlés. Az MSZP-frakció azonban csak délelőtt dönt arról, hogy a délután kezdődő plenáris ülésen hozzájárul-e a gyorsított eljáráshoz, vagyis, hogy a házszabálytól eltérve tárgyalják a javaslatot. A szabad demokraták már jelezték, hogy nem támogatják ezt, de a kétharmados többséghez a szocialisták szavazata szükséges. A kormány azért kérte a sürgős tárgyalást, mert Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a Salt Lake City-i téli olimpiára utazik, ahol parlamenti felhatalmazással jobbak lennének tárgyalási pozíciói. Kisebb jelentőségű törvények mellett elsősorban beszámolókat, jelentéseket tárgyal meg a tavaszi ülésszak e heti, kétnapos ülésén az Országgyűlés. A képviselők megismerkedhetnek a Magyar Nemzeti Bank elmúlt években végzett munkája mellett az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságát taglaló beszámolóval is. A két országgyűlési határozati javaslatról a keddi munkanapon várható döntés. A honatyák hétfőn vitatják meg azt a javaslatot, amely a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai programot ismerteti, kedden pedig akár határozhatnak is az előterjesztésről. Ezen a napon több nemzetközi egyezményről is szavaznak a mandátumuk végén járó képviselők. Két ellenzéki párt is a Ház napirendjére kívánja tűzni az utóbbi hetek legnagyobb viharát okozó politikai kérdést. Az MSZP a magyar-román egyetértési nyilatkozat érvényesülésével kapcsolatos kérdések rendezését reméli a képviselői által benyújtott országgyűlési határozati javaslattól, míg az SZDSZ magát a kedvezménytörvényt módosítaná több ponton is. A kérdés bizonyára a napirend előtti felszólalásokban is visszaköszön majd, de kedden azonnali kérdések és interpellációk is szerepelnek a parlament napirendjén. Két párt is napirendre tűzné az utóbbi hetek legnagyobb viharát kiváltó kérdést Alternatív válasz az új OVB-re NÉPSZAVA-információ Alternatív Országos Választási Bizottság létrehozását látná indokoltnak Fodor Gábor. A szabad demokrata politikus ugyanis úgy látja: a magyar demokrácia komolyan sérült azzal, hogy december végén az Országgyűlés olyan testületet választott meg, amelynek tagjait kivétel nélkül a Fidesz jelölte. Emlékeztetett arra az elmúlt tizenkét évben kiválóan működő hagyományra, hogy a választásokon kulcsfontosságú szerepet betöltő OVB tagjait a pártok konszenzusa alapján jelölték, így az minden alkalommal politikailag kiegyensúlyozott szervezetként állhatott össze. Fodor Gábor elképzelése az, hogy a hivatalos OVB alternatíváját képező testületet neves jogászok alkotnák, munkájukat pedig elsősorban a nyilvánosság segítségével végeznék. A politikus szerint ez azért fontos, mert nyilvánvalóan kevesebb adat áll majd rendelkezésükre, mint a választási bizottságnak. Úgy látja azonban: már az is hozzájárulna a választások tisztaságához, ha az új testület áttekintené a parlament által megválasztott hivatalos OVB döntéseit, esetleg maguk is állást foglalnának fontos kérdésekben. Nehezen elemezheti vizsgálat NÉPSZAVA-információ Az Oktatási Minisztérium által megrendelt közvélemény-kutatási eredmények - legalábbis ami abból ismerhető - azt mutatják, hogy a lakosság és a pedagógusok alapjaiban elégedettek a tárcának az Orbán-kormány idején nyújtott teljesítményével. A Tárki által megkérdezettek 5 százaléka kiválónak, 36 százaléka jónak, 49 százaléka közepesnek, 10 százalékuk pedig ennél gyengébbnek ítélte a tárca munkáját. A Tárki felmérésének részletei, a feltett kérdések ismeretének hiányában nehezen értékelhető a jelenlegi és az előző oktatási tárca munkáját is összehasonlító elemzés - mondta el lapunknak Gazsó Ferenc oktatásszociológus. Ezzel együtt úgy látja: a vizsgálat szakmailag korrekt lehet, még az egyes kormányok tevékenységét összevető vizsgálat is. Gazsó azt sem látja problematikusnak, hogy a Tárki az oktatási minisztérium megbízásából elemezte annak elmúlt négyéves szakmai munkáját, valamint tájékoztatási tevékenységét. Kétségtelen azonban, hogy a nyilvánosság elé került anyagból nemigen derülnek ki az összehasonlítás alapját képező adatok, például az előző tárca mutatói sem - szögezte le a szakember. Ismerni kellene Gazsó szerint azt is, hogy mi volt a minisztérium célja a felméréssel. Elmondta azt is: természetesen egy ilyen munka sok mindenre felhasználható. A szándék egyébként egyértelműbbé válna, amennyiben a felmérés egésze hozzáférhető lenne, hiszen pillanatnyilag csak egy szelektált anyag elemzésére van mód. Mint ismeretes, az Oktatási Minisztérium 12 millió forintot fizetett a Tárkinak a felmérésért. A cég hatezer embert, közöttük 1500 pedagógust kérdezett meg arról, hogy milyennek látja a tárca munkáját és tájékoztatási tevékenységét. A kérdések egy része azonban az előző kormány oktatási tárcájának munkáját firtatta. Az összehasonlítás szándékát tükröző vizsgálatrész azt mutatta ki, hogy a jelenlegi minisztérium munkáját többen ítélik jónak, mint elődjéét, amely a Horn-kormány idején működött. NÉPSZAVA Megint jönnek, kopogtatnak Patay Gábor NÉPSZAVA Mától kapják meg a választópolgárok a kopogtatócédulákat, vagyis azokat az ajánlószelvényeket, amelyeken valamely párt jelöltjét ajánlhatják képviselőjelöltnek. A pártok péntektől kezdhetik el gyűjteni a kopogtatócédulákat. A törvény értelmében képviselőjelöltet csak olyan választó ajánlhat, aki az adott választókerületben lakik. Ajánlást tenni a szavazást megelőző 23. napig lehet. A kopogtatócédulák gyűjtésének, illetve az egyéni képviselők bejelentésének végső határideje egyaránt március 15. Az ajánlószelvényre a választópolgárnak rá kell írnia személyes adatait, valamint az ajánlott családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetve azt, ha a jelölt függetlenként kíván indulni. Az ajánlószelvény - néhány kivétellel - bárhol gyűjthető. Tilos kopogtatócédulát szedni munkahelyen munkaidőben, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében. Az ajánlásokat a Belügyminisztériumban a képviselőjelölt nyilvántartásba vétele után ellenőrzik. Ha egy választó több jelöltnek is adott kopogtatócédulát, minden jelölése érvénytelenné válik. A kopogtatócédulák és a választási értesítők eljuttatása 700 millió forintba kerül. Fideszes központosítási tervek Több minisztérium összevonását tervezi a Fidesz, ha győz az áprilisi választásokon - értesült a Népszava. A mostani 17 kormánytag helyett a következő négy évben 14 miniszter ülne a kabinetben. Az MSZP eddig csak a Belügyminisztérium kettéválasztását és az infrastrukturális minisztérium létrehozását tervezi. Patay Gábor NÉPSZAVA A Fidesz választási győzelme esetén több minisztérium összevonását tervezi - értesült lapunk. A vezető kormánypárt egybeolvasztaná a Kulturális és az Oktatási Minisztériumot, és e csúcsminisztérium alá rendelnék az Ifjúsági és Sportminisztériumot. Hasonlóan járnának el a szociális és az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és a Pénzügyminisztérium esetében is. A Fidesz új tárcát hozna létre a területfejlesztés, a regionális politika és az informatika irányítására. Nem kizárt, hogy ezt a tárcát vezetné Stumpf István, aki most a Miniszterelnöki Hivatal élén áll. A miniszter nem kívánt értesülésünkre reagálni. A Fideszben - informátorunk szerint - elvetették az integrációval foglalkozó minisztérium felállítását, helyette az egyes tárcáknál európai államtitkárság látná el az EU-csatlakozásból fakadó feladatokat. A Fidesszel közösen induló MDF ezzel szemben továbbra is kitart amellett, hogy minisztériumot kellene alakítani az európai ügyek kezelésére. A demokrata fórum politikusai az előbb említett tárca mellett a turizmus szerepét kívánja erősíteni, és ezért gondolkodnak egy idegenforgalmi minisztérium felállításán is. A párt helyzete a tárcák elosztásánál is kedvezőbb lehet - a szövetségesek választási sikere esetén -, mint 1998-ban, ugyanis javulnak az MDF tárgyalási pozíciói. Informátorunk szerint az MDF két tárcát kaphat, a párt másik minisztereként szóba került Hende Csaba mostani igazságügyi államtitkár neve is. Az viszont még bizonytalan, hogy az agrártárca vagy a honvédelmi minisztérium élére neveznék-e ki. A Fidesz tervei szerint a Belügyminisztérium közigazgatási tevékenységét a jövőben más szervek látnák el, a tárca csak rendészeti, közrendvédelmi kérdésekkel foglalkozna. A Belügyminisztérium szétválasztásának tervét ismertette programjából Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is, viszont a Köztársaság téren nem gondolkodnak a Fideszéhez hasonló összevonásban. Információnk szerint az MSZP - kormányra kerülése esetén - nem zárkózna el egy infrastrukturális tárca létrehozásától. Arra viszont ők sem vállalnak garanciát, hogy fenntartják a Fidesz által létrehozott kancelláriát. Az Antall-Boross-kormány idején 18, a Horn-kabinet időszakában pedig 14 tagú volt a kormány.