Népszava, 2002. február (130. évfolyam, 27–50. sz.)

2002-02-04 / 29. szám

­ Motejl lehet Heves utóda Rónay Tamás NÉPSZAVA A csehszlovák rendszerváltás ve­zéralakja, Václav Havel már csak szűk egy évig látja el Csehország elnöki tisztét, így a cseh lapokban mind több találgatás lát napvilá­got arról, ki követi az államfői székben. Az esélyes jelöltek kö­zött emlegetik a Polgári Demok­rata Párt (ODS) vezetőjét, a Ha­vel­lal nem éppen szoros kapcso­latokat ápoló Václav Klaus egy­kori miniszterelnököt. Nagy kér­dés volt­ azonban, a baloldal kit jelöl elnöknek. Nos, a jelek szerint megoldó­dott a nagy rejtély. Milos Zeman kormányfő, a Cseh Szociálde­mokrata Párt korábbi elnöke egy hétvégi lapinterjújában ugyanis kijelentette: örömmel venné, ha a kormánypárt az ország első om­­budsmanát, Otakar Motejlt jelöl­né államfőnek, aki egyébként egyetlen pártnak sem tagja. A Právo című baloldali lapban ugyanakkor kizárta annak lehető­ségét, hogy ő maga esetleg elvál­lalná a megbízatást. Mint mond­ta, erre csak „válsághelyzetben” kerülne sor, ha senkit sem talál­nának a feladatra. Ami a szociáldemokraták vár­ható elnökjelöltjének életrajzát il­leti, Otakar Motejl 1932-ben szü­letett. Jogi tanulmányait a prágai Károly egyetemen végezte. Ez­után Besztercebányán, majd Kladnóban jogászként dolgozott. 1968 májusától a legfelsőbb bíró­ság munkatársa volt, ám a szovjet csapatok Prágába való bevonulá­sa után lemondatták. 1989-től foglalkozhatott újra joggal. 1990 januárjától 1992. december 31-ig a Cseh és Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöki tisztét látta el. A két ország szétválása után Csehországban az intézmény élén maradt. 1998 májusától 2000-ig a Milos Zeman vezette kabinetben igazságügy-miniszter­ként működött. Másfél éve vá­lasztották meg ombudsmannak. Otakar Motejl, Csehország első ombudsmana , 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ RÖVIDEN Fúrhatják az iraki kutakat Összesen 45 olajkút fúrására ka­pott az iraki államtól megbízást az orosz Zarubezsnyeft olajvállalat - jelentette a hét végén az iraki saj­tó, mely szerint a megbízáshoz az ENSZ is hozzájárulását adta. II. János Pál a magzatról Az embrió a fogantatás pillanatá­tól emberi lénynek tekintendő, ezért ezt az identitását jogilag is el kellene ismerni - mondta II. Já­nos Pál Úrangyala imádságában. Mészárlás Algériában Ismeretlen fegyveresek - feltéte­lezések szerint muzulmán szélső­ségesek - meggyilkoltak tizenhá­rom polgári személyt az algériai Medejja és Blída térségeiben. Költségvetési kilátások Hírek szerint George Bush ameri­kai elnök ma azt szorgalmazza a kongresszusnál, hogy az elkövet­kező öt évben összesen 120 milli­árd dollárral növeljék az amerikai katonai költségvetés éves szintjét. Ezren haltak meg A legújabb adatok szerint mint­egy ezer ember vesztette életét a nigériai fővárosban, Lagosban ja­nuár végén bekövetkezett lőszer­raktár-robbanás következtében. Vérfürdő Lagosban­ Mintegy 20 személy vesztette életét a hét végén a nigériai La­gosban ellenségeskedő etnikai csoportok között kitört véres vil­longásokban. Az AFP legalább 21 halálos áldozatról számolt be. Nincsenek ellentétek _ A Vajdaságban nincsenek ellen­tétek a nemzetiségek között - mondta José Cutileiro, az ENSZ- főtitkár jugoszláviai és boszniai emberi jogi különképviselője, miután Újvidéken tárgyalt Nenad Csanak vajdasági parla­menti elnökkel. VILÁG Münchenben Washingtont bírálták • A német védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok nem hajlandó igazi partnerkapcsolatra A NATO jövője, a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem, Irak, Afganisztán és általában Közép-Ázsia helyzete állt a hét végén Münchenben 43 ország összesen mintegy 400 képviselője részvételével megtartott 38. biztonságpolitikai értekezlet vasár­nap véget ért kétnapos tanácskozásának középpontjában. NÉPSZAVA-összeállítás Mint a CNN német „leányválla­lata”, az NTV hírtelevízió rámu­tatott, világossá vált, hogy az Egyesült Államok harci cselek­ményeinek végrehajtásánál nem feltétlenül számít európai szövet­ségeseire. William Cohen védel­mi miniszter előadásában ugyan­is elmondta: minél nagyobbak a technológiai különbségek az Egyesült Államok és az európai országok hadereje között, Wa­shington annál kevésbé látja szükségesnek, hogy segítséget kérjen szövetségeseitől. Rudolf Scharping német védel­mi miniszter erre reagálva kifej­tette, az Egyesült Államok nem mutat elég hajlandóságot az igazi partnerkapcsolatra az európai NATO-tagállamokkal, vonakodik katonai technológiák átadásával segíteni Európa katonai fogyaté­kosságainak felszámolását. Elis­merte, hogy az európai tagálla­mokban nincs meg a kellő politi­kai elszántság a szükséges kato­nai kiadások vállalására, de hoz­zátette, hogy az amerikai és az európai haderők felszereltségé­ben mutatkozó egyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében „az At­lanti-óceán mindkét partján tenni kellene valamit”. Felszólította Washingtont, hogy csakis szövet­ségeseivel és partnereivel vállvet­ve folytassa terrorizmusellenes harcát. Az atlanti szövetségen belül az amerikai és az európai fegyveres kapacitások egyensúlyba hozását sürgette Lord Robertson, a NATO főtitkára. Kiemelte: ha Európa nem akarja, hogy az Egyesült Ál­lamok politikája az izolacioniz­­mus vagy az unilateralizmus felé mozduljon el, akkor rá kell szán­nia magát hatékony válságkezelő kapacitások kifejlesztésére. Az Egyesült Államokat is felszólítot­ta: ne üljön a babérjain, hanem segítse elő az európai védelmi struktúrák korszerűsítését. Paul Wolfowitz amerikai védel­mi miniszterhelyettes a terroriz­mus elleni offenzív fellépésben jelölte meg az Egyesült Államok és a szabad világ közös harcának célját. A szeptember 11-i Ameri­­ka-ellenes terrortámadások után levont tanulságok közé sorolta, hogy a terrorizmus ellen fellépők nem érhetik be az elkövetők el­fogásával és megbüntetésével: el kell jutni a felelősökig, hogy gyö­kerestül kiirtható legyen a terro­rizmus. A XXI. századi nemzet­közi biztonság sarokkövének ne­­vezte a NATO erősítését és bőví­tését, valamint a NATO és Orosz­ország közötti „új viszony” létre­hozását. Az Egyesült Államok nem tett le az iraki rezsim megdöntésének szándékáról, s változatlanul szem előtt tartja Szíriát és Szudánt - derült ki John McCain amerikai republikánus szenátor felszóla­lásából. Kifejtette: az afganisztá­ni és iraki rezsimek megdöntésé­nek együttes példája rábírhatna a terrorizmust támogató államok közül néhányat arra, hogy ki­szálljanak a terrorizmusüzletből. Iránt és Észak-Koreát „kérdőjeles államnak” nevezte, olyan lator rendszereknek, amelyekben né­hány vezető túsza az egész nép, miközben a kormányzat ellenőr­zés nélkül halmoz fel tömegpusz­tító fegyvereket. Brajes Misra indiai nemzet­­biztonsági tanácsadó helyesnek nevezte a tavaly szeptember 11. utáni felismerést, amely szerint a terrorizmus csakis nemzetközi, átfogó méretű összefogással szá­molható fel. Több száz fiatal tüntetett Münchenben a NATO ellen, különösebb rendbontás nem történt MTI-telefotó Jóváhagyták a megállapodást Elsöprő többséggel hagyta jóvá szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetséges A román kormánypárt, a román Szociálde­mokrata Párt (PSD) újabb együtt­működési megállapodását az RMDSZ legfontosabb vezető tes­tülete. Az RMDSZ belső parla­mentjének számító szövetségi képviselők tanácsa (SZKT) ma­rosvásárhelyi ülésén név szerinti szavazással döntöttek a hét elején kötött megállapodás jóváhagyá­sáról. Az együttműködés ellen alap­vetően a Reform Tömörülés (RT) nevű platform képviselői foglal­tak állást. Hadakoznak az emberrablók NÉPSZAVA-összeállítás A Wall Street Journal című ameri­kai napilap vezetősége hisz abban, hogy még mindig életben van a Pakisztánban elrabolt Daniel Pearl újságíró. Egy szombati e-mail szerint a névtelenségbe burkolódzó feladó (vélhetően az egyik em­berrabló) bocsánatot kér azért a szerdai leveléért, amelyben az emberrablók megzsarolták az Egyesült Államokat, és Pearl ki­végzésével fenyegetőztek, ha Washington 24 órán belül nem engedi szabador, az afganisztáni Az al-Kaida terrorszervezet legalább száz francia nemzetiségű tag­ja tartózkodik jelenleg is Afganisztán területén - adta hírül a fran­cia vasárnapi újság, a Le Journal du Dimanche francia titkosszol­gálati forrásokra hivatkozva. Mint a lap írta, azon mesterkednek, kikerüljenek a jelenlegi kutyaszorítóból, hiszen az amerikaiak bombáit, illetve az afgán kormányerőket kell kicselezniük”. Pári­zsi adatok szerint az amerikaiak guantánamói támaszpontján jelen­leg két franciát tartanak fogva, harcok során elfogott pakisztánia­kat. A legújabb levél szerint az emberrablók végeztek egyik tár­sukkal, egy bizonyos Ariffal, mert úgy gondolták, hogy ő küld­te az ultimátumot tartalmazó „ha­mis” elektronikus levelet. Hamid Karzai afgán ideiglenes kormányfő szombaton Kabulban bizottságot nevezett ki az ország keleti részén folyó véres törzsi harcok kivizsgálására. A kilenc­fős bizottságot, amelynek elnöke Amanullah Zadran határügyi mi­niszter, máris Gardéz városába indultak helikopteren. Itt zajlot­tak a leghevesebb összecsapások szerdán és csütörtökön. Érdeklődnek a palesztinok Simon Peresz béketerve iránt A palesztin elnök, Jasszer Arafat először mutatott engedékeny­séget a palesztin menekültek hazatérésének ügyében a The New York Times vasárnapi számában megjelent írásában. „Úgy kell érvényre juttatni a több mint 3 millió palesztin menekült haza­térésének jogát, hogy közben tekintettel kell lenni Izrael demog­ráfiai aggályaira is” - vélekedett. MTIl-információ Arafat elítélte az izraeli polgári személyek elleni támadásokat is. A palesztin „békelátomás” alap­vető tételeként fogalmazta meg, hogy független és életképes pa­lesztin államot kell teremteni az Izrael által 1967-ben megszállt területeken. Ariel Saron szóvivő­je, Avi Pazner szemforgatással vádolta meg Arafatot a The New York Timesban megjelent írása miatt. A szóvivő szerint Arafat szavai és tettei élesen elválnak. Simon Peresz izraeli külügymi­niszter szerint a palesztin fél ér­deklődést mutat az általa felvá­zolt kétlépcsős béketerv iránt. Az izraeli diplomácia irányítója a New York-i Világgazdasági Fó­rum keretében folytatott külön­­megbeszélést Ahmed Korei pa­lesztin parlamenti elnökkel, vala­mint Haled Szálámmal, Jasszer Arafat gazdasági tanácsadójával. A tervet ismertetve elmondta, hogy a rendezés első lépéseként a palesztinok elismernék Izrael ál­lamot, Izrael pedig elismerné a palesztin államot. A palesztin ál­lam határaival, Jeruzsálem és a palesztin menekültek kérdésével csak a második szakaszban fog­lalkoznának. Izrael elvben elfo­gadná, hogy a pa­lesztin állam határai­nak megállapításá­hoz azok az ENSZ- határozatok szolgál­janak alapul, ame­lyek felszólították Izraelt az 1967-es és 1973-as izraeli-arab háborúkban elfoglalt területek ki­ürítésére. Az izraeli miniszterelnök egy vasárnapi interjúban hajlandósá­gát fejezte ki a palesztinok iránti területi engedményekre. A Welt am Sonntag című hetilapnak adott in­terjúban Ariel Saron kijelentette: a jelenleg akadozó békefolyamat végén mindenképpen létre fog jönni a palesztinok állama. Változatlanul az érdeklődés középpontjában áll Ariel Saron és három vezető palesztin politikus, köztük Ahmed Korei parlamenti elnök szerdai titkos találkozója. Az izraeli közszolgálati rádió szombati jelentése szerint a talál­kozót maga Saron kezdeményez­te, Arafat pedig Rámalláhban új­ságírók előtt megerősítette: ő en­gedélyezte a politikusoknak, hogy találkozzanak az izraeli kor­mányfővel. Izraeli harcjárművek szombat este ismét behatoltak palesztin önkormányzati te­­-----------k­­letre a Gázai öve­zet déli részén, ahol szombat hajnalban hel­ikoptertámadást intézett az izraeli hadsereg a palesztin haditengerészeti rendőrség főhadi­szállása ellen. A palesztin terüle­teken több ezren tüntettek Jasszer Arafat mellett. Mintegy 300 izraeli békepárti kereste föl szombaton Jasszer Arafat palesztin elnököt a lezárt Rámalláhban. Az izraeli megszál­lás elleni palesztin felkelés 2000. szeptemberi kezdete óta először fordult elő, hogy ilyen nagy számú izraeli zarándokolt el egy palesz­tin önkormányzat alatti városba. A rendezés első lépéseként a palesztinok elismernék Izraelt Nem kér kezességet Milosevics Szlobodan Milosevics nem fogja kérni a szerb kormány kezessé­gét, hogy szabadlábon védekez­hessék - közölte Zdenko Toma­­novics, a háborús bűncselekmé­nyek elkövetésével gyanúsított volt jugoszláv államfő belgrádi ügyvédje. Tomanovics azzal kapcsolato­san beszélt erről, hogy Milose­vics legutóbbi hágai meghallga­tásán követelte a Nemzetközi Törvényszéktől: tegye lehetővé számára, hogy szabadlábon véde­kezhessen. NÉPSZAVA Károly herceg is részesült az Enron-vagyonból NÉPSZAVA-információ Károly herceg jótékonysági ala­pítványa, a „Prince’s Trust” is ré­szesült a csődbe ment Enron ener­gia-nagykereskedő óriásvállalat adományaiból. Károly herceg maga is megerősítette, hogy a 90- es években az amerikai cég mint­egy nyolcszázezer fontot utalt át az alapítvány bankszámlájára. Mint a brit trónörökös egyik szóvivője fogalmazott:, A Prince’s Trustot számos vállalat támogatja adományokkal. Ezek egyike volt ez Enron. Nincs ebben semmi kü­lönös” - fejtette ki. Károly herceg személyesen is köszönetet mondott az adomá­nyért. Egy ízben texasi birtokán díszebéden látta vendégül az En­ron főnöke, Kenneth Lay. Jelen volt továbbá az amerikai vállalat­óriási európai kirendeltségét ve­zető John Wing is. Múlt héten lá­tott napvilágot a hír, amely szerint az Enron mind az angol Munkás­pártot, mind a Konzervatív Pártot támogatta anyagilag. A Sunday Times tegnapi kiadásában avval vádolta a kormányt, hogy nem tette pontosan közzé, a kormány vezető tagjai mikor találkoztak az Enron tisztségviselőivel.

Next