Népszava, 2002. augusztus (130. évfolyam, 178–203. sz.)
2002-08-01 / 178. szám
* Európa jobbik felén ez nem játék Koncz Zsolt NÉPSZAVA Ismét a Legfőbb Ügyészséghez fordult egy magánszemély a MIÉP elnökségének vasárnapi állásfoglalása miatt, mely szerint a jelenlegi kormányt rá kell kényszeríteni egy új, tiszta eszközökkel lebonyolított választás kiírására, vagy pedig meg kell dönteni”. Ugyanez a magánszemély először a MIÉP május 5-i nagygyűlésén elfogadott hasonló tartalmú állásfoglalás kapcsán fordult az ügyészséghez, kérve, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus rendjének védelme érdekében indítson pert a határozat megsemmisítése érdekében. Akkor a Legfőbb Ügyészség úgy foglalt állást, hogy nincs helye ügyészi beavatkozásnak, ugyanis a gyűlésen elfogadott dokumentumot nem a MIÉP legfelsőbb szerve hozta, ezért nem tekinthető a párt határozatának. Az ügyészség szerint így törvénysértés nem történt. A magánszemély most kiegészítette korábbi beadványát és továbbra is ügyészségi fellépést sürget. Szerinte a vasárnap közzétett állásfoglalás a korábbin is túllép, mert már egyértelműen a magyar demokratikus berendezkedés ellen kíván mozgósítani, abból kiindulva, hogy nem ismeri el a választások eredményét. Ezt arra alapozta, hogy a MIÉP felhívta a politikai erők figyelmét: „a mostani helyzetben nem elégségesek pusztán a parlamentáris eszközök”. A magánszemély új beadványában kezdeményezte, az ügyészség vegye fontolóra a MIÉP tevékenységének vizsgálatát is és mérlegelte, hogy indítványozza-e a párt működésének felfüggesztését. Egy neves alkotmányjogász szerint ez a mostani beadvány már nem „árnyékboksz”. Kolláth György úgy látja, az alkotmány védi a demokratikus jogállami berendezkedést, az egyesülési jogról szóló törvény alapján pedig betilthatják az alaptörvény ellen vétő szervezetet. Példaként említette, hogy a francia elnök ellen néhány hete történt merényletkísérlet után a francia hatóságok nemcsak a merénylőt, hanem annak szervezeti, politikai hátterét is azonnal vizsgálni kezdték. Az alkotmányjogász úgy fogalmazott, „Európa jobbik felén ez nem játék”. 2 2002. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Orbán pontosított A parlament mentelmi bizottságának szocialista elnöke ma tekinti át azt a pontosítást, amelyet Orbán Viktor a vagyonbevallásához nyújtott be. A volt miniszterelnök a testület elnökének felkérésére pontosította nyilatkozatát, amely az ötnapos határidőn belül megérkezett a mentelmi bizottsághoz. Géczi József Alajos azt kérte, hogy a volt kormányfő jelölje meg, pontosan melyik rovatban tüntette fel az új házának vásárlása után megmaradt pénzösszeget. Orbán Viktor részint régi lakása eladásából, részint jelzáloghitelből fedezte a vásárlást, az értékesítésből maradt készpénze is. Új munkaügyi esélyek Esélyegyenlőségi Főigazgatóságot hoztak létre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban. Az új intézményt vezető Lévai Katalin felhívta a figyelmet egy PHARE-segítséggel megvalósuló programra, amely ezer nő munkaerő-piaci szerepvállalását segíti elő. Kiss Péter miniszter azt emelte ki, hogy a főigazgatóság a minisztérium képviseletében részt vesz az esélyegyenlőségi politika megvalósításában, közreműködik az esélyegyenlőséget elősegítő kormányzati programok kidolgozásában, végrehajtásában. Párbeszéd Budapestért__ A parlamenti ellenzék által támogatott független főpolgármesterjelölt megválasztása esetén szoros együttműködést kíván kialakítani a kerületek polgármestereivel. Schmitt Pál azután beszélt erről, hogy találkozott Farkas György VI. kerületi polgármesterrel. Úgy vélte, Budapestet a 22 kerület vezetőjének és a főváros első emberének összehangolt munkájával lehet a leghatékonyabban irányítani. Védik a Vasárnapi Újságot A Jobboldali Ifjúsági Közösség szerint a közrádió Vasárnapi Újság című műsora teljes mértékben eleget tesz a médiatörvényben meghatározott közszolgálatiság elveinek. A csoport arra reagált, hogy a rádiós kuratórium négy, a kormánypártok által jelölt elnökségi tagja úgy vélte, a műsor megsérti a törvényt. Hivatkoztak a médiahatóság hasonló állásfoglalására is. A Jobbik viszont tiltakozik amiatt, hogy az egyik kurátor, Gellért Kis Gábor kijelentette: „a Vasárnapi Újságnak ebben a formában nincsen helye a Magyar Rádióban”. Mit gondol? Helyes-e, ha Pest megye leválna Budapestről, s más régióba tartozna? Erről szavazhat most a NÉPSZAVA Online oldalain. www.nepszava.hu fidesz-kormány: öt minisztert is adott a III-as főcsoportfőnökség? Voltak, akik röviddel a rendszerváltás előtt léptek be a hálózatba Az Orbán-kormány egyik tagja - a kiszivárgott hírek szerint - éppúgy a kémelhárítás szigorúan titkos tisztje volt, mint Medgyessy Péter. A „D-008-ason” kívül volt még négy érintett az előző kabinetben. Az Antall- és a Horn-kormányban további 1-1 érintett lehet. A Történeti Hivatal összesen 16 személyt talált. NÉPSZAVA-összeállítás A rendszerváltás után kinevezett 193 államtitkár, miniszter és miniszterelnök közül az eddigi adatok alapján - több mint húszan szerepeltek az állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásaiban. Lapunk információi szerint a legtöbb név a Belügyminisztérium egykori III/II-es (kémelhárítás), III/III-as (belső elhárítás) és III/IV-es (katonai elhárítás) nyilvántartásából került elő. Ismert, hogy a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság megküldte a 193 fős listát a Belügyminisztériumnak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a Történeti Hivatalnak (TH), valamint a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárnak, hogy nézzék át nyilvántartásaikat, és közöljék, hány kormánytagról van adat. Mécs Imre (SZDSZ), a bizottság elnöke megerősítette: a Történeti Hivatal nyilvántartásában 16 politikus neve szerepel. Információink szerint ennél több névről küldött listát a TH, ám közülük több személyt nem szerveztek be. Ebből a szempontból félrevezető a bizottság kérése, az ugyanis a hálózati nyilvántartásban szereplőkre vonatkozik. Ebben az adatbázisban viszont nemcsak a beszervezettek, hanem a célszemélyek (a „kiszemeltek”) és a kapcsolatok, ismerősök, rokonok is szerepeltek. A TH adatai szerint az előző kormányok tagjai közül egy személy írt alá együttműködési nyilatkozatot, három pedig jelentést is adott. Mécs Imre elmondta: szigorúan titkos tiszteket vagy hivatásos tiszteket nem talált a TH, ami érthető, „hiszen a Történeti Hivatal főleg a III/III-as főcsoportfőnökség irataival foglalkozik”. Ezt cáfolja az az értesülésünk, amely szerint a TH nyilvántartásaiban szereplő volt kormánytagok között nem csak III/III-sok, hanem kémelhárítók és katonai elhárítók is vannak. A TH-n kívül a Nemzetbiztonsági Hivatal is elküldte válaszát a bizottságnak. Ebben a kiszivárgott hírek szerint az áll: az Antall- és Horn-kormány esetében egyegy, az Orbán-kormányban pedig öt érintettet találtak. Értesüléseink szerint a listán az Antall-kormány később MIÉP-közelivé vált politikai államtitkára és a Horn-kormány pénzügyminisztere szerepel (Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök kémelhárítói múltjáról a Magyar Nemzet számolt be). Az Orbán-kabinet tagjai közül ketten a III/III-nak, hárman a III/II-nek dolgoztak. Utóbbiak - tehát a három kémelhárító - közül ketten a HVG információi szerint Magasdi, illetve Bihari fedőnéven szerepelnek a hálózati nyilvántartásban. A Fidesz-kormány ötödik érintett tagja ugyancsak kémelhárító volt és szigorúan titkos tisztként dolgozott, D-008-as fedőnéven, a D-209-es Medgyessy Péterhez hasonlóan. Úgy tudjuk, a III/II-n belül mindketten a 8-as számú, gazdasági osztályon dolgoztak. Úgy tudjuk továbbá, a D-008-as tiszt, valamint „Magasdi” közvetlenül a rendszerváltás előtt lépett be a hálózatba. Az Index információja szerint még egy szt-tiszt van a vizsgálóbizottságnak átadott listán, D-144- es fedőnéven. Egyébként a Nemzetbiztonsági Hivataltól, illetve a Történeti Hivataltól származó listákban vannak személyi átfedések. Ez abból adódik, hogy a titkosszolgálatok nem adtak át minden III/III-as iratot a TH-nak, megtartották az „ügyviteli értékkel bíró” aktákat (magyarul: jogellenesen megszerzett adatokat használnak a mai napig - a szerk.). Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott: biztosan nem az NBH-ból szivárogtak ki az információk (az anyagokat a titkos ügykezelés szabályai szerint továbbították). Tóth államtitokra hivatkozva nem válaszolt a listán szereplő nevekkel kapcsolatos kérdéseinkre. Azt azonban elmondta, hogy korábban ő is hallotta a most megjelent információkat. Ismert, hogy a Fidesz szinte valamennyi vezető politikusa lemondásra szólította fel Medgyessyt, amiért kémelhárító volt. A parlamentben a Fidesz szónokai rendszeresen azt hangoztatták: „a Magyar Köztársaság kormányfője nem lehet „D-209-es elvtárs”. Mellesleg a Fidesz és az MDF ügynöktörvény-módosító javaslata alapján összeférhetetlen lenne a képviselői megbízatással az, ha az illető a III-as főcsoportfőnökségnek dolgozott. Az adatszolgáltatók közül az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hétfőig elküldi a listát a vizsgálóbizottságnak. Utóbbinál kevéssé valószínű, hogy találnának érintettet, hiszen a „technikai” csoportfőnökség a többi ügyosztály „beszállítója” volt, önálló hírszerzői tevékenységet nem végzett. A Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal adatait a jövő hét elején továbbítja a honvédelmi miniszter a parlamenti testületnek. Az MTI információja szerint „egy volt kormánytag biztosan kapcsolatban állt a III/IV-es csoportfőnökséggel” (azaz a katonai elhárítással). A vizsgálóbizottság hétfői üléséig választ vár még a Belügyminisztériumtól is. A Fidesz-kormány ötödik érintett tagja szigorúan titkos tisztként dolgozott, D-008-as fedőnéven Ma fekete-fehér lesz minden Koncz Zsolt NÉPSZAVA A miniszterelnök meghallgatásával folytatja munkáját ma a Medgyessy-bizottság. Délelőtt két és fél órán keresztül áll a testület rendelkezésére a kormányfő. Medgyessy Péter még kedden eljuttatott a bizottság elnökének egy levelet, melyben kezdeményezte, hogy nyílt ülésen hallgassák meg. Kérését a kormányfő azzal indokolta, fontosnak tartja, hogy a sajtó képviselői a meghallgatás egészén jelen lehessenek, és tájékoztathassák a közvéleményt. A kérést Balogh László örömmel fogadta, mint mondta, ő kezdettől fogva nyílt ülést szorgalmazott. Ennek érdekében - a miniszterelnökhöz hasonlóan - a titokgazdákhoz fordult, hogy teljes körű felmentést kapjon Medgyessy Péter a titoktartási kötelezettsége alól. Gál J. Zoltán kormányszóvivő közölte, hogy a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár megadta a titoktartási felmentést a miniszterelnöknek. Egyúttal hozzájárult a titokkörbe tartozó adatok nyilvánosságra hozatalához is. A testület elnöke lapunknak azt mondta, teljesen kizártnak tartja, hogy bármi megakadályozhatná a mai nyílt ülést. A bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai is bíznak abban, hogy eredményes lesz a mai meghallgatás. Balogh László szerint sok - eddig tisztázatlan - kérdésre kaphatnak választ. Toller László, a testület szocialista alelnöke pedig úgy fogalmazott: „a kormányfő meghallgatása után fekete-fehér lesz minden”. Balogh László nehezményezte, hogy a sokadik ígéret ellenére sem fejeződött még be a bizottság szakértőinek „C” típusú átvilágítása, így ők nem tudnak munkához látni. A testület elnöke kifogásolta azt is, hogy a miniszterelnök kabinetfőnöke elkérte a bizottságtól a zárt ülések jegyzőkönyveit, hogy a mai meghallgatás előtt Medgyessy Péter átnézhesse azokat. Az elnök nem szívesen, de teljesítette Draskovics Tibor kérését. NÉPSZAVA Hézagpótló történelmi sorvezető Nyusztay Máté NÉPSZAVA Sekélyes, felszínes és sematikus az emberek többségének ismerete az állambiztonsági korszakról - hangzott el a Rubicon történelmi folyóirat tegnapi sajtótájékoztatóján. A lap „ÁVO-ÁVH-III/IH” című tematikus számát Rácz Árpád főszerkesztő mutatta be. A „Zord idők a politikai rendőrség történetéből” alcímmel megjelent különszámban tizenkilenc cikk, tanulmány foglalkozik az 1945-99 közötti korszak titkosszolgálatainak történetével. Rainer M. János többek között arról ír, hogy az 1990-ben létrehozott (jogutód) titkosszolgálatok első dolga volt, hogy a Belügyminisztérium megmaradt iratai közül tízezrével vegyék át a „feladataik ellátásához szükséges” dossziékat. Szerinte forrás hiányában kutathatatlan maradt a hírszerzés, a kémelhárítás és a katonai elhárítás tevékenysége. Ezen a helyzeten az sem változtatott érdemben, hogy a kilencvenes évek legvégén a nemzetbiztonsági szolgálatok néhány száz dossziét átadtak a Történeti Hivatalnak (a több ezerből). A bemutatón a főszerkesztő úgy vélte, hiányosak a társadalom ilyen irányú történelmi ismeretei, még a történelemtanárok egy részéé is. Rácz Árpád a történészek alapvető feladatának nevezte a széles körű ismeretközvetítést, amely legfőbb gátja egyre inkább a politika. Hiányolta a kutatás szervezett, politikailag megteremtett hátterét. Litván György történész a kollektív felelősséget említette. Szerinte, ha valaki az állambiztonsághoz tartozott, az „nem egyszerűen feledhető epizódja az illető életének”. 4*1" Változatossá vált az ország nemzetiségi és vallási térképe Simon Zoltán NÉPSZAVA Több mint 190 ezren vallották magukat a cigány közösséghez tartozónak a tavalyi népszámlálás adatai szerint. Ez lényeges növekedés az előző, 1990-es népszámláláshoz képest, amikor 142 ezren vállalták cigány nemzetiségüket. Csökkent ugyanakkor azok száma, akik valamilyen kisebbségi nyelvet vallottak anyanyelvüknek. Többek között ez derül ki abból a tegnap bemutatott kötetből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adott ki „Nemzetiségi kötődés - A nemzeti, etnikai kisebbségek adatai” címmel. A könyv a 2001-es népszámlálás nemzetiségre, nyelvi kötődésre vonatkozó kérdéseinek teljes körű feldolgozásával készült, a kötet megjelentetését az önkormányzati választások elé időzítették. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal (NEKH) együtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az adattár jellegű kiadvány összeállításánál a településenkénti adatok közzététele volt a cél. A legtöbben a cigány kisebbséghez tartozónak vallották magukat, őket a németek követik, majd a szlovákok és a horvátok. A többi nemzetiséghez tartozók nem érik el a 10 ezres létszámot. Érdekesség, hogy a német nyelvet anyanyelvükként bevallóknál (33 ezer fő) sokkal többen használják családi, baráti körben ezt a nyelvet (53 ezer fő). 1990-hez, az utolsó népszámláláshoz képest egyetlen nemzetiséghez tartozók száma csökkent: a románoké. A népszámláláson nem volt kötelező válaszolni nemzetiségi kötődésre, ahogyan a vallási közösséghez tartozást firtató kérdésre sem. Mellár Tamás, a KSH elnöke elmondta: két-három héten belül megjelenik a népszámlálás vallási, felekezeti adatait tartalmazó kötet is. Ebből kiderül, hogy a lakosság 260-féle egyházhoz, vallási szervezethez sorolta be magát. Az összeírtak 74 százaléka megjelölt valamilyen felekezetet, további 15 százalék pedig egyházhoz nem tartozónak vallotta magát. A népesség csaknem 55 százaléka, a vallást megjelölők majdnem háromnegyede a katolikus egyházhoz tartozik. A református egyházhoz tartozónak 1 millió 623 ezren vallották magukat, 304 ezren evangélikusok, az izraelita vallást 13 ezernél kevesebben jegyezték be. A hazai kisebbségekhez tartozók létszáma a 2001-es népszámlálás alapján . A KSH és az NEKH vezetői a tájékoztatón az anyanyelvet a nemzetiséghez vallók tartozást vallók Bolgár 1 299 1 358 Cigány 48 685 190 046 Görög 1 921 2 509 Horvát 14 345 15 620 Lengyel 2 580 2 962 Német 33 792 62 233 Örmény 294 620 Román 8 482 7 995 Szerb 3 388 3 816 Szlovák 11 816 17 692 Szlovén 3 187 3 442 Ruszin 1 113 1 292 Ukrán 4 885 4 779 Demecs Zsolt felvétele