Népszava, 2003. május (131. évfolyam, 101-126. sz.)
2003-05-14 / 111. szám
NÉPSZAVA 2003. MÁJUS 14., SZERDA BELFÖLD 3 Parlamenti vita az egészségügyről: maradt az ellentétes álláspont Nem sérülhetnek a betegek jogai Vitanapot tartottak a magyar egészségügyről tegnap a parlamentben. A kormányoldal és az ellenzék is nagyrészt a kórháztörvény kapcsán már elhangzott nézeteit ismételte, a vélemények továbbra sem közeledtek. Magyar egészségügy: a betegek vagy a profit védelme címmel politikai vitát tartottak a Fidesz kezdeményezésére tegnap a parlamentben. A vitanap címét a kormánypárti képviselők kritizálták, Csehák Judit egészségügyi szociális és családügyi miniszter a betegek érdekének és a profitnak a szembeállítását áldillemának nevezte. Az ellenzék pedig az intézményi törvényt kifogásolta, és annak a véleménynek adott hangot, hogy a kormány az elmúlt egy évben az egészségügy területén csak rombolt és bizonytalanságot keltett. A vitában a kórháztörvény tárgyalása során már fölvetett témákat járták körül. A mintegy négyórás eszmecserén ismét nem közeledett a parlamenti patkó kétoldalán ülők álláspontja. Egyetértés csak abban volt, hogy a betegek érdekeit kell szem előtt tartani és az egészségügyi ellátás színvonalát javítani kell. Csehák Judit azt mondta, nem árusítják ki az egészségügyi vagyont, nem sérül az egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jog, a betegellátás színvonala pedig javulni fog. Hangsúlyozta, minden ellenkező állítás ellenére nem kell fizetniük a betegeknek az ellátásért. Csehák közölte, a kórháztörvény célja nem a tulajdonosváltás, hanem a hatékony gazdálkodási fomnák bevezetése, és az állam nem vonul ki az egészségügy finanszírozásából, csak a szolgáltatások fejlesztésének idejét akarja lerövidíteni egy tízéves programra. A fideszes Selmeczi Gabriella szerint a következő évben az esélyegyenlőség érdekében ki kell egyenlíteni a gyógyszerköltségeket, csökkenteni kell a várakozási időt, az áremelkedés megállításáért több évre szóló megállapodást kell kötni a gyógyszergyártókkal. Úgy vélte, a kormánynak garanciát kell vállalnia arra, hogy a betegeknek ne kelljen fizetniük az egészségügyi ellátásért, és szorgalmazta, hogy állítsanak fel egy, az egészségügyi szolgáltatások minőségét ellenőrző intézményt. Beszéde végén egy ötpontos intézkedési tervet adott át Csehák Juditnak. Az SZDSZ-es Mézes Éva azt mondta, frakciója támogatja az irányított betegellátás kiszélesítését. Szerinte az egészségügyi privatizáció bevételt ugyan nem jelent a költségvetésnek, de az állami kiadásokat csökkenti és a betegellátás színvonalát növeli. Az MSZP-s Schwarcz Tibor az elkövetkezendő lépések közül az intézményi működési formák átalakítását, a jogállással kapcsolatos módosításokat Tegnap lefolytatták a Béki Gabriella (SZDSZ) és Kósáné Kovács Magda (MSZP) által előterjesztett, a nyugdíjasok helyzetének az európai uniós csatlakozás folyamatában történő javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Az előterjesztést a kormány kisebb módosításokkal támogatja és beépíti programjába. A javaslat szerint átfogó reform nem szükséges, de a nyugdíjrendszer átgondolása igen. A javaslat felkéri a kormányt többek között a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségeinek, az időskori ellátásnak a kibővítésére, valamint arra, érje el, hogy az újonnan nyugdíjazottaknál ne keletkezzenek a minimálbérhez képest is túl alacsony nyugdíjak. Az előterjesztők szorgalmazzák az Idősügyi Tanáccsal való folyamatos párbeszédet, emelte ki. Az MDF-es Csáky András közölte, a hírek szerint politikai alapon váltanak le kórházi vezetőket. Szerinte a járóbeteg-szolgálat kiszámíthatatlanná vált, a gyógyszerkassza túllépi a kereteket, az 50 százalékos bérfejlesztésből számos szakszolgálat nem részesült. Arató Judit Csehák Judit szerint nem árusítják ki az egészségügyi vagyont Fotó: Nemecs Zsolt A képviselők fele is elég lenne a békefenntartáshoz Elvben mind a négy parlamenti párt támogatja a honvédelmi bizottság szocialista elnökének alkotmánymódosítási javaslatát, amely megkönnyítené és meggyorsítaná a nemzetközi kötelezettségekből eredő, katonai jellegű feladatok végrehajtását. A tervezetről ma kezdődik pártközi egyeztetés. Eddig nem is a szövetségeinkből adódó kötelezettségek ellátása volt vita tárgya, hanem azok részletkérdései és végrehajtása miatt csúsztak a parlamenti döntések - indokolta lapunknak Keleti György (MSZP) az általa benyújtott alkotmánymódosítás szükségességét. Keleti úgy véli, a hadi viszonyok megváltoztak, ezáltal a kormányoknak adott esetben sokkal gyorsabban kell reagálniuk katonai ügyekre. A honvédelmi bizottság elnökének alkotmánymódosítási javaslata szerint a NATO-felkéréseket az Országgyűlésnek kötelezően a soron következő ülés napirendjére kellene venni, illetve a képviselők felének támogató szavazata is elegendő lenne nemzetközi felkérés esetén a magyar katonák békés célú külföldre küldéséhez. Az alkotmánymódosításról a Honvédelmi Minisztérium mára hívott össze négypárti egyeztetést. A pártok biztonságpolitikusai lapunknak úgy nyilatkoztak, elvben támogatják a kezdeményezést, ám az egyeztetéseknek kell választ adniuk arra, szükségesek-e finomítások a tervezeten. Mécs Imre (SZDSZ) úgy látja, konszolidálódott Magyarország helyzete, ezért enyhíteni lehet a rendszerváltáskor az alkotmányba beépített katonai jellegű biztosítékokon. A szabad demokraták hozzájárulnának, hogy a korábbi kötelezettségekből eredő feladatokról a kormány saját hatáskörben döntsön, a békefenntartó vagy a gyakorlaton való csapatmozgásban való részvételről pedig feles törvényben döntsön a parlament. Mécs közölte, a magyar katonák háborús részvételét továbbra is az Országgyűlés kétharmadának támogatásához kötnék. Demeter Ervin (Fidesz) elmondta, pártja négy éve szorgalmazza, hogy a kormány és a parlament ossza meg a szövetségesi kötelezettségekből adódó feladatokat. A biztonságpolitikus szerint eredményre vezethetnek a tárgyalások, ha Keleti tervezetét a kormány és az MSZP-frakció is támogatja. Karsai Péter (MDF) úgy véli, katonai kérdésekben a kormány rendelkezik a legtöbb információval, így logikus, hogy a döntésekért ne a képviselők, hanem a kabinet viselje a felelősséget. Az ellenzéki politikusok mindazonáltal emlékeztetnek arra, 1998-ban már kezdeményeztek hatpárti egyeztetést hasonló témában, két évvel később Dávid Ibolya, akkori igazságügyminiszter alkotmánymódosítást is kezdeményezett a békefenntartás megkönnyítése végett, de éppen Juhász Ferenc, a jelenlegi honvédelmi miniszter nyújtott be egy képviselőtársával módosító indítványt a tervezet ellen, ami miatt továbbra is kétharmados támogatás kell a békés célú katonai kiküldetéshez is. B. Zs. Keleti: Gyorsabban kell reagálni Juhász: Nem készül lista az elbocsátandókról Megszűnhet a védelmi kutató Saját hatáskörben döntenek a honvédelmi tárcához tartozó szervezetek vezetői arról, hogy kiket érint majd a kormány által jóváhagyott, 20 százalékos létszámcsökkentés. Erről Juhász Ferenc, a szaktárca vezetője beszélt a honvédelmi bizottság tegnapi ülésén. Simon Miklós (Fidesz) ugyanis úgy vélekedett, hogy többeknek politikai okokból kell távozniuk a testületből a - mint fogalmazott -, Juhász-csomag” miatt. Juhász Ferenc hangsúlyozta, ez nem fordulhat elő, mivel a szaktárca vezetése nem szól bele a szervezetek irányítóinak döntésébe. Hozzátette, míg az előző ciklusban lista készült arról, hogy ki hova tartozik, most nem történik ilyen. Beszámoltunk róla: év végéig 800- 900 státust szüntetnek meg a Honvédelmi Minisztérium szervezeteinél. Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábban mindezt azzal indokolta, hogy a szervezeti és létszámstruktúra a honvédségnél már nem működőképes, kevés katonára sok vezető jut, csökkenni fog a honvédség képzési igénye. A létszámcsökkentéssel a tárca 8-12 milliárd forintot takarít meg. Juhász tegnap közölte azt is, hogy a katonai titkosszolgálatokat nem érinti jelentősen ez az intézkedés. A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy a Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal megszűnik majd. De létszámcsökkentést terveznek Juhász közvetlen környezetében is, a miniszteri irodán, illetve a kommunikációs főigazgatóságon. Pungor András Sürgős segítségre várnak az intenzív osztályok (Folytatás az 1. oldalról) Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium elnöke szerint ennél azonban még nagyobb problémát okoz a gépek, műszerek állapota. A legutolsó felmérések szerint például a lélegeztetőgépek, monitorok amortizációja, illetve több más készülék alapvető hiánya helyenként már a betegellátást veszélyeztette. Egy legutóbb, az intenzív terápiás osztályok alapfeltételeinek teljesítéséről készült, átfogó felmérés szerint jelentős műszerhiány van lélegeztetőgépekből főként Budapesten, Miskolcon és Székesfehérváron, a betegőrző monitorellátottság elsősorban Szekszárdon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Esztergomban, Székesfehérváron és Sátoraljaújhelyen marad messze el a minimálisan előírttól. Az altatógépek és a velük együtt használatos aneszteziológiai őrzőmonitorok jelentős része országszerte elöregedett, használati idejük meghaladja a 15 évet. Az intenzív osztályok nem selejtezhetnek, mert az elöregedett, rendkívül gyakran meghibásodó lélegeztetőgépeket használatban kell tartani. Ugyanakkor a műszerek hiánya miatt átlagosan a tervezhető nagyműtétek 5- 10 százalékát kell elhalasztani. A veszélyesen amortizálódott készülékek 40 százaléka Budapesten található, de jelentős az elöregedett gépek száma Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében is. A géppark fenntartása pillanatnyilag egyébként ötször annyi karbantartási munkát, feladatot és természetesen költséget jelent, mintha a megújítás már megtörtént volna. Határon túli albizottság alakulhat Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szeretné, ha a Magyar Országgyűlésben alakulna egy, a határon túli magyarság helyzetével, problémáival foglalkozó bizottság. Gajdos István, az UMDSZ elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője a kérést tartalmazó levelet Szili Katalin házelnöknek adta át. Szili a tegnapi találkozó után elmondta: valószínű, hogy erre a feladatra albizottságot hoznak létre. A házelnök jövő héten négypárti delegáció élén látogatást tesz Ukrajnában, ahol nemcsak a fővárosban, hanem Kárpátalján is folytat megbeszéléseket. (MTI) Még nincsenek ÁSZ-alelnökjelöltek Továbbra sem tudtak a pártok jelöltet állítani az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két alelnöki posztjára. Az Országgyűlés eseti bizottságának tegnapi zárt ülésén ugyanis a Fidesz nem nevezte meg jelöltjeit. Az ellenzéki párt viszont azt ígérte, hogy ezt még a nyári szünet előtt megteszi. Kovács Tibor (MSZP), a testület elnöke lapunknak elmondta: a szakmai szervezetek eddig 8-10 személyt neveztek meg, többségük elfogadható lenne a szocialisták számára. Kovács szerint az MSZP szakmai és nem politikai kérdésnek tartja a jelölést. A szocialisták érthetetlennek tartják, hogy a Fidesz miért nem nyilatkozik az ügyben. Kovács szerint a testület ülésén a Fidesz képviselője nem indokolta a jelölés elmaradását. A tavaly júniusban alakult, az ÁSZ alelnökeit jelölő bizottság mandátumát már többször meghosszabbította a Ház, mivel a testület képtelen volt jelöltet állítani. Az ÁSZ-nek 2001 ősze óta nincsenek alelnökei. Korábban a házbizottság ülésén már felvetődött, hogy legalább egy konszenzusos jelöltről szavazzon az Országgyűlés, és majd később állítsanak a másik alelnöki posztra jelöltet. De ezzel a javaslattal a Fidesz nem értett egyet. (Népszava) Gusztos Péter megbukott Nógrádban A Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) Nógrád megyei elnökévé Gusztos Péter helyett Smitnya Sándort választották meg. Ercsényi Ferenc alelnök közölte: az új elnök 1993-ban és 1994- ben már vezette a nógrádi SZDSZ-t, akkor megyei közgyűlési elnökké választása miatt mondott le a tisztségről. Hozzátette: Gusztos Péter országgyűlési képviselő a megyei választmányba sem került be. Szerinte a helyi politikusoknak többet kell foglalkozniuk a helyi ügyekkel. Smitnya Sándor elmondta: a párt támogatottsága folyamatosan csökkent az elmúlt években, jelenleg nincs képviselőjük a megyei közgyűlésben. (MTI) Kiss Elemért is meghallgatnák Elsőként Kiss Elemér volt kancelláriaminiszternek és Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének meghallgatását kezdeményezi a kormányzati szerveknél elrendelt adatmásolás körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság. A testület ülésén komoly vita alakult ki arról, hogy az adatmásolásról döntő tavalyi kormányülés hanganyagát kikérheti-e a bizottság elnöke. (MTI) Téma a ratifikáció Bárándy Péter igazságügy-miniszter megbeszéléseket folytatott olasz kollégájával, a Budapestre érkezett Roberto Castellivel. Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint napirenden szerepelt többek között az EU-csatlakozási szerződés olaszországi ratifikációja, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtti képviselet, az uniós feladatokra való felkészülés, a munkamegosztás kérdése. A megbeszélésen szó esett még a peres eljárások ésszerű időn belüli befejezésének problémájáról, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ezzel kapcsolatos ítéleteiről, illetve az olasz tapasztalatokról. (MTI) VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNY EZEN A HÉTEN: 717 millió Ft