Népszava, 2003. augusztus (131. évfolyam, 178–202. sz.)
2003-08-09 / 185. szám
NÉPSZAVA 2003. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT GAZDASÁG 5 Meghosszabítani készül hiteleit a privatizáció előtt álló kohászati óriás Dunaferr: ismét nyereséges a cég Értesüléseink szerint ismét fizetési haladékot kér a Dunaferr a társaságnak hitelező bankoktól. A cégnek augusztus végéig kellett volna visszafizetnie az összesen mintegy 60 milliárd forint tartozása nagy részét. A cégvezetés azonban már tárgyalni kezdett a pénzintézetekkel a fizetési határidő jövő májusig történő meghosszabbításáról. A Dunaferr cégcsoport az üzleti év végéig, jövő májusig szeretne újabb haladékot kapni a pénzintézetektől. Addigra ugyanis befejeződik a 86 százalékban állami tulajdonban lévő vállalat privatizációja, így az új tulajdonosnak kell majd fizetnie a korábban felvett kölcsönöket. Az ÁPV Rt. a múlt hónap közepén PricewaterhouseCoopers Kft.-t választotta privatizációs tanácsadónak, a társaság egy hónapot kapott a privatizációs stratégia kidolgozására. Vagyis a tanácsadónak a napokban kell elkészülnie a tervezettel, így várhatóan néhány héten belül kiírják a magánosítási tendert, s tervek szerint december közepén a privatizációs szerződést is megköti a kormányzat a nyertes pályázóval. A vállalat állami tulajdonrészének a megszerzése iránt tudomásunk szerint eddig nyolc befektető - köztük az US Steel, az indiai-holland LNM-csoport és az orosz Mecses acélgyártó társaság - érdeklődött. A vevő számára azonban még akkor is jelentős kiadást jelent majd a Dunaferr többségi tulajdonrészének a megvásárlása, ha kormányzat egészen alacsony vételárat kér az üzletrészéért. A nyertesnek ugyanis a cég 60 milliárd forintos bankhitelei mellett ki kell egyenlítenie az acélmű beszállítókkal szembeni hozzávetőleg 35 milliárdos tartozását is. Ezenfelül a vásárlónak kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy hamarosan elkezdi a üzem hosszú távú működéséhez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket is. A létesítmény korszerűsítése pedig a szakértői becslések szerint legalább 60-100 milliárd forint befektetést igényel. A Dunaferr gazdálkodása egyébként jelentős javulást mutatott az utóbbi egy évben. A vállalat hitelállománya tavaly a mostaninál 8 milliárd forinttal nagyobb, 68 milliárd forint volt. Az évente hozzávetőleg 160 milliárd forint árbevételt elérő, 8500 dolgozót foglalkoztató társaság tavaly októberig éveken át milliárdos veszteségeket halmozott fel. Az elmúlt év őszén azonban sikerült megszüntetni a ráfizetéses termelést, ez év első felében pedig már egymilliárd forint eredményt ért el a vállalatcsoport. A cég ebben az üzleti évben várhatóan mintegy 170 milliárd forint árbevétel mellett nullszaldó körüli eredményt tud majd produkálni, s a vállalat előreláthatólag még a jövő évben is képes lesz veszteség nélkül működni. Szakértők szerint azonban abban az esetben, ha nem kezdődik meg az üzem korszerűsítése, 2005-től ismét veszteségessé válhat a vasmű. Illés József A banki moratórium végére már magánkézbe kerülhet a vasmű Fotó: Szalvks Péter Melegben gyorsabban romlanak a friss élelmiszerek A piacokat az utóbbi időben a szokottnál is sűrűbben járják a felügyelők, mivel a vásárlók a nagy meleg miatt fokozott védelemre szorulnak. Bár tény, hogy csak a szakmai felügyeletek engedélyével lehet élelmiszert, általában száraz tésztákat, füstölt húsokat, tojást szabad pulton árusítani a piacokon, de olykor megjelennek friss árukkal, főként háztáji szárnyasokkal is az ilyen elárusítóhelyeken, pedig az kifejezetten tilos. Friss terméket kizárólag hűtőpultban szabad tárolni. A nagy hőségben azonban még a megszokottnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a vásárlásra, mert könnyebben indulnak meg a bomlási folyamatok - állítják szakemberek. A legfontosabb szempont, hogy csak engedéllyel rendelkező boltban, illetve árasnál ajánlatos élelmiszert vásárolni — nyilatkozta lapunknak Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülete agrárszakértői munkabizottságának szakembere, élelmiszervegyész. A szakember elmondta, a rendkívüli hőségben nem biztonságos a mégoly frissnek látszó vagy annak mondott húsféleségeket, csirkét sem megvásárolni, ha az árusítóhelyen nincs hűtőpult. A szalmonella melegben különösen életképes, rendkívül gyorsan elszaporodik. Az őstermelők általában füstölt termékeket kínálnak, s ezek kevésbé romlandóak, mint a friss húsok. Ritkán, de előfordulhat ezekben az élelmiszerekben is kórokozó. Nagyon ritka, de annál veszélyesebb a vaddisznóban és a nem kellően ellenőrzött házi sertésben is a trichinella, amely trichinózist okozhat. Ez a betegség esetenként halálos kimenetelű is lehet. Ezért csak megfelelő egészségügyi ellenőrzésen átesett kolbász- és szalámiféleségeket érdemes vásárolni. Ha mégis frissen vágott baromfit vásárol valaki, alaposan vegye szemügyre, és ne szégyellje megszagolgatni, mielőtt a szatyrába teszi. A konyhában ajánlatos bő vízzel megmosni a szárnyast és jól átsütve tálalni. A szalmonella ugyanis a számára túlságosan nagy hőt nem sokáig viseli el - említette jó tanácsként Dömölki Lívia. A szakember elmondta, a helyszínen sajnos nehéz meggyőződni arról, hogy a frissnek hirdetett tojás valóban az-e, aminek mondják. Otthon azonban egy tál vízbe helyezve az öreg vagy megtápult tojás a felszínen marad. A tojást csak közvetlenül a felhasználás előtt érdemes megmosni, hogy időnek előtte ne távolítsuk el a héjon található védőréteget. Sokan a zöldséget, gyümölcsöt a hűtőszekrény polcára helyezik, ami nagyon helytelen, hiszen utána a sajt, felvágott fertőződhet - jegyezte meg Dömölki Lívia. Ezeket a termékeket vagy a hűtőszekrény erre kialakított fiókjaiban, vagy egy tárolódobozban helyezhetjük el. A tejtermékek esetében kánikulában különösen fontos a lejárat időpontját elolvasni, hogy ne érje kellemetlen meglepetés a vásárlót. A tejes ételeket, madártejet, de általában a leveseket rekkenőhőségben soha ne hűtsük a konyhában az asztalon, mert mire lehűl, meg is romolhat. A megoldás: hideg vizes tálba rakni a forró levest. A szakember megemlítette, az ételmérgezések 80 százaléka a háztartásokban következik be, pontosan azért, mert az emberek gyakran nem tartják be a legelemibb élelmiszerbiztonsági előírásokat, szabályokat sem. Bihari Tamás A felügyelők a kánikulában tüzetesebben vizsgálják a piacokat Húsz hónapos a német euró A vártnál sokkal kisebb zökkenőkkel történt a tavaly január 1 -jei euróra való átállás az Európai Unió tizenkét tagállamában. A nemzeti valutáktól egyelőre el nem búcsúzott Dániában, Svédországban és Nagy-Britanniában, no meg a 2004-ben taggá váló országokban persze árgus szemekkel figyelik a 300 millió európai szomszéd, a kísérleti nyulak, így a németek reakcióit is. A Német Szövetségi Köztársaságban az első, közel 600 napos euróteszt eredménye: zsebbe markoló drágulás. A köznyelv szellemesen „Teurd”-nak (teuer , drága) becézi a szeretett márka helyére lépett új fizetőeszközt. Hans Eichel (SPD) szövetségi pénzügyminiszter, Gerhard Schröder (SPD) kancellár jobbkeze más véleményen van. A négy és fél éve Oskar Lafontaine-t felváltó berlini kormánytag szerint az euró bevezetése óta eltelt húsz hónapban csak szerény, 3 százalék körüli volt az infláció Németországban. A márkánál és pfennignél súlyosabb euró- és cenzérméket bukszájukban, hitelkártyájukon „cipelő” polgároknak más az érzésük, és mintha a bankrablók, pénzhamisítók is aktívabbak lennének tavaly óta. 2002. február 28-án volt a bő fél évszázados „kemény márka” utolsó napja: múlt márciustól már szerte az NSZK-ban csak az euró a fizetőeszköz, igaz, néhány áruház és bordélyház ravasz reklámfogásként még ma is elfogadja a régi érméket, bankókat. Akinek még maradt márkája (schillingje, lírája, pesetája, egyebe), a ládafiában azokat zárt kapulcal várják a nemzeti központi bankok, ahol - elméletileg - korlátlan ideig meg lehet szabadulni a régi valutá(k)tól. A terrorveszély és az iraki háború kapcsán visszaesett nemzetközi idegenforgalom ellenére is javában tart 2003-ban a határokon átnyúló euróteszt. A turizmusban világbajnok németeket aligha nyugtatja meg, hogy lám-lám az áremelkedés nem németországi specialitás. A közkedvelt spanyol szigetvilág, az olasz tengerpart és a francia Riviéra is megdrágult. A jutányosabb belföldi üdülésben reménykedő germánok, illetve az NSZK-ban megforduló üzletemberek, az itt vakációzó külföldiek igencsak ráncolják a homlokukat: ahol 2001 végén 5 márka volt egy korsó sör, ott most 3-3,50 eurót is elkér a csapos, ami úgy 5,80-6,80 ex-DEM-nek felel meg. Drágább lett a benzin, a zsömle, a hús, a snapsz, a mozi- és színházjegy és seregnyi szolgáltatás is német földön. Az nem csak a pénzügyi-gazdasági szakértőknek tűnt fel, hogy az árak már tavalyelőtt az égbe szöktek: ez kereskedői trükké silányítja a „kedvezményes akciókat”, s az 1,2-es váltásban valójában 1 eurós 1,95583 DEM - szorzó-osztó átlagember örömét, hogy 2002-ben és 2003-ban minden csak fele annyiba kerül. Naná, de (!) euróban... Az éttermekben, szupermarketekben veszik észre a németek és a turisták leginkább, hogy megdrágult az élet. Még a jóléti NSZK-ban is morgolódnak az adófizetők, hogy az euró megjelenésével varázsütésre átlag 22 százalékkal kerül többe a tej s 27 százalékkal a csokoládé és a harisnyanadrág. Összességében a statisztikusok Berlinben és Kölnben ezer árucikket nagyító alá véve azt tapasztalták, hogy 215-nek felment a tarifája s csupán 84 olcsóbb, mint a „márkás” korszakban. Ilyen jutányossá lett néhány létfontosságú portéka, példának okáért a gumikalapács. Kérdés, hogy ezzel a szerszámmal sikerül-e Eichel pénzügyminiszter úrnak 2003-ban az adófizetők fejébe verni, hogy a jelenlegi gondok - úgymint a 4,3 milliós munkanélküliség, az alig 0,7 százalék körüli várható GDP-,növekedése, a nemzetközi versenyképesség csökkenése - megoldására az ellenzéki keresztény-konzervatívoknak és liberálisoknak sincs igazán használható receptjük. Mogyorósi Géza (Berlin) Egyesült személyzeti adatbázisok Magyarország legnagyobb személyzeti adatbázisú cége jött létre a Neumann Take it csoport megalakulásával. A személyzeti tanácsadással foglalkozó osztrák Neumann Holding tulajdonában lévő H. Neumann International Vezetői Tanácsadó Kft. és a Take it Személyzeti Tanácsadó Kft. a közelmúltban egyesült. Az új cég négy fő tevékenységi körben működik. Közvetlen kereséssel, adatbankos és hirdetéses álláskereséssel, felső vezetők adatbankból való kiválasztásával és fizetési, szervezetátalakítási tanácsadással foglalkozik. Az álláskeresést jelentősen megkönnyíti majd, hogy hamarosan összekötődnek a Neumann-csoport nemzetközi adatbázisával, s honlapjukon a csoport összes álláskínálata látható lesz. Az egyesítés az összes Neumannholding tulajdonában lévő vállalkozást érintette. Az egyesült magyarországi cég alaptőkéje 32 millió forint, éves forgalma 400 millió forint. Népszava-információ Maradt a Mól és a Lukoil A szerb Beopetrolra a Mól Rt. és az orosz Lukoil adott be érvényes ajánlatot, ám a görög Hellenic Petroleum páályázata nem volt teljes, így azt elutasították - jelentette be a szerb privatizációs ügynökség. A szlovéniai Petrol szerint a Beopetrol nem jó befektetés, így nem pályázott a szerb társaságra, s inkább töltőállomások vásárlásával, illetve újak építésével terjeszkedik. A Mal csütörtökön adta be kötelező ajánlatát a Beopetrol 79,53 százalékos részesedésének megvásárlására. A Beopetrol a kőolajtermékek kis- és nagykereskedelmében van jelen, főként a kőolajtermékek - benzin, gázolaj, fűtőolaj, PB és kenőolaj — forgalmazásában, Szerbiában működő, 179 töltőállomásból álló hálózatán keresztül. A Beopetrol Szerbia második legnagyobb kőolajtermék-kiskereskedője csaknem 400 ezer tonna éves értékesítéssel. (Képünkön Hernádi Zsolt, a Mal elnök-vezérigazgatója.) (MTI) Nőtt a külkereskedelmi hiány Az idén az első fél évben 17,8 milliárd euró export és 20,2 milliárd euró import mellett 2,4 milliárd euró hiánnyal zárt a külkereskedelmi termékforgalom az előzetes adatok szerint - közölte tegnap a KSH. Tavaly az első fél évben a külkereskedelmi deficit 1,306 milliárd eurót tett ki. Az idén az első fél évben a bázishoz képest az export 3,5 százalékkal csökkent, míg az import 2,4 százalékkal nőtt. Forintban számolva 2003 első fél évében az export értéke 4376 milliárd forintot, míg az importé 4968 milliárd forintot tett ki, s így 591,1 milliárd forint hiány alakult ki. A forintban számolt forgalom értéke a kivitelt tekintve 2,5 százalékkal csökkent, a behozatalé viszont 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg első féléves hiánya 274 milliárd forinttal haladja meg a 2002 első felében regisztrált értéket. (Népszava) Két hónapos csúcson a forint A bankközi devizapiacon pénteken fél négykor 8,22 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, 83 bázisponttal erősebben, mint csütörtökön, a hivatalos kereskedés végén. Az eurót 259,00/30 forinton jegyezték, míg csütörtökön 261,40/60 forinton állt a közös valutaárfolyammal. A forint 7,74-8,56 százalék között ingadozott, a kereskedők főleg a délelőtt első felében jelentős forgalomról számoltak be. A nem kedvező külkereskedelmi mérlegadatok ellenére forintvásárlási hullám indult meg külföldi bankok részéről, s ennek hatására egészen 258,20 forint/euróig erősödött a magyar valuta. Reggel még 260,75 forint/eurón indult a kereskedés. A piacon úgy vélik, hogy a jövő héten esedékes makrogazdasági adatok - fizetési mérleg és infláció - közzététele után válik egyértelművé, hogy a forint erősödését spekulatív megfontolások okozták-e csupán vagy tartós tendenciáról lehet beszélni (Képünkön Járai Zsigmond, az MNB elnöke.) (MTI/Eco) Nem került fel a mágnáslistára Kelet-Európa ötven leggazdagabb emberének listáján 31 orosz és számos lengyel, ukrán, illetve cseh mágnás is szerepel. A Wprost lengyel hetilap megjelent lista élén Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajipari vállalat elnöke áll, akinek a vagyonát 8,3 milliárd dollárra becsülik, megelőzve két honfitársát, a szintén olajban utazó Roman Abramovicsot (7,5 milliárd dollárt) és Mihail Fridmant, aki 6,7 milliárd dolláros vagyonával a kőolajon kívül még banki és távközlési ügyletekben is érdekelt. A térség negyedik leggazdagabb embere a lengyel Jan Kulczyk, aki a France Télécommal közösen a legnagyobb lengyel távközlési vállalat, a TPSA 47,5 százalékának birtokosa. A leggazdagabb ukrán, a hivatalosan csak a donyecki Sahtar futballklub tulajdonosaként szereplő Rinat Ahmetov, akinek a becsült vagyona 1,9 milliárd dollár. A listán szerepel még Szerbia és Montenegró leggazdagabb embere, a gyógyszergyártásban érdekelt Milan Panic, aki 1,2 milliárd dollárjával a tizenhatodik. A leggazdagabb román Iosif Constantin Dragán, gáz- és ingatlanügyletek, 900 millió dolláros tőkével a lista 21. helyére, a leggazdagabb cseh Petr Kellner pénzmágnás 550 millió dollárral a 43. helyre került. A leggazdagabb bolgár a 47. helyen álló Vaszil Bojkov, aki 500 millió dolláros vagyonát a szerencsejáték-üzletágban kereste. Magyar nevet nem találni a listán, ugyanis a leggazdagabb honfitársunknak tartott Várszegi Gábor (képünkön) 0,28 milliárd dollárra becsült vagyonával már nem fért fel az ötvenes listára. (AFP)