Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)

2003-09-11 / 212. szám

Csődközelben a gödöllői kastély Négy hónapnyi egyezte­tés, szakértői tárgyalások és kompromisszumok so­ra sem volt elég ahhoz, hogy Gémesi György gö­döllői polgármester elfogadja azt a megállapo­dást, amely végre rendezné a Gödöllői Királyi Kastély sorsát - nyilatkozta Hiller István kultu­rális miniszter. Mint lapunk is többször beszá­molt róla, az egykori királyi kastélyt üzemeltető kht.-nak nincs érvényes üzleti terve, ugyanis a felügyelőbizottság nem tartotta elfogadhatónak a 120 millió forintos hiánnyal kalkuláló tervet, így a törvény értelmében járó további 54 millió forintnyi állami támogatáshoz sem jut hozzá a kastély. A minisztérium megoldástervezete sze­rint a hónap végéig kezdeményezik a jelenlegi vezetés felmentését, a tagi képviselők cseréjét. Gémesi György lapunk megkeresésére ultimá­tumnak és zsarolásnak nevezte a minisztérium ajánlatát, mely a kht. vezetője, Körösvölgyi László felmentéséhez köti a közalkalmazotti béremelés fedezetéül szolgáló 54 millió forint átutalását. Elmondta, hogy az üzleti terv reális, ennek megállapítására könyvvizsgáló céget kér­tek fel, s amennyiben nem kapják meg a kért összeget, perelni fognak. A kormányzat célja szerinte a kht. politikai célú kivéreztetése, ami­be nem nyugszik bele. Kijelentette, akár a saját pénzéből is hajlandó áldozni a kastély üzemel­tetésére. Ha Gémesi nem hajlandó a kompro­misszumra a gödöllői kastélyban - állami támo­gatás hiányában - leállnak a felújítási munkála­tok, emelkednek a belépők, az üzleti célú te­remhasznosítások pedig veszélyeztetik a kastély állagát. (Népszava!Fotó: Népszava-archív) Bence Ottó a Hungarofest élén Bence Ottó pályázatát tartotta a legmegalapozot­tabbnak Hiller István kulturális miniszter a Hun­garofest Kht. vezetői posztjára beérkezett pályá­zatok közül. A külföldi és hazai nagyrendezvé­nyeket szervező kht. ügyvezető igazgatói poszt­jának betöltésére júliusban írt ki nyílt pályázatot a minisztérium. Az augusztus 10-i határidőig harmincnégyen pályáztak. A héttagú bírálóbizott­ság huszonöt pályamunkát tudott érdemben érté­kelni. Bence Ottó 38 éves, két diplomával ren­delkezik. Alelnöke volt a Szépírók társaságának, főszerkesztője a Yuccának, szerkesztője több kulturális tévéműsornak. (Népszava) Winkler Oszkár emlékkiállítása A Hap Galériá­ban rendeznek kiállítást Wink­ler Oszkár (1907-1984) építész emléké­re ma délután 18 órai kezdet­tel. A tárlatot megnyitja dr. Kubinszky Mi­hály egyetemi tanár. A kiállítás megtekinthető október 31-ig (Bp. II. ker., Margit krt. 24. fszt.). (Népsza­­va/Fotó: Népszava-archív) Magyar filmek külföldi fesztiválokon Fliegauf Benedek és Mundruczó Kornél filmje kapott meghívást a szeptember 12-én kezdődő Opening Nights Athéni Nemzetközi Filmfeszti­válra. A 9. alkalommal megrendezett filmes mustra Panoráma szekciójába Fliegauf Renge­tegjét hívták meg. A rövidfilmszekcióba pedig Mundruczó operafilmje, A 78-as Szent Johan­nája kapott meghívást. (Atlantic Sajtószolgálat) TÉVÉNÉZŐ ★ Leányvásár írje TJEI Kutyavásár egyszer volt, leányvásár UUKi többször lesz. Ha jól emlékszem, még kilencszer, mert összesen tíz részt szentel a TV2 A Nagy Ő címre keresztelt le­ányvásárnak. Lóvásárnak is nevezhetnénk, de ak­kor nem lenne igazunk. Sótt nyilvánvalóan rossz­­májúak lennénk. A lóvásárban a szegény párák­nak felhúzzák az ínyét, megnézik a fogát, must­rálják a szügyét, meg a csuda tudja, mi mindent. Itt ilyesmi nem történt, ínyfelhúzás semmiképpen. Vezérfényben viselt estélyi ruhához nem is lett vol­na stílusos, valljuk be. Amit látnunk kellett, az ki lett rakva közszemlére rendesen. Azt pedig ál­munkban sem gondoltuk volna, hogy a lelkek fe­ne­kbre ásva ilyen sokat markolhatunk A Szerelem, Az Igazi, valamint A Belső Értékek témakörben föllelhető közhelyekből. Kezdhetünk aggódni, maradt-e még a mélyen szántó kollekcióból a kö­vetkező adásokra. Magam is nagy szerelempárti vagyok. Nem is vágyom másra, mint egy műsor­ra, amelyben egy belevaló leányzó mustrálgat el­ső körben 25 deli legényt. Válogat, szemelget. Ötperces mély ismerkedés után mindig szélnek ereszt közülük valamennyit. A többivel ami bele­fér alapon addig randevúzik a világ négy sarkán, míg az adásidőből meg a producer pénzéből te­lik. Hej, szép is az a romantika! Bársony Éva KULTÚRA 2003. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Az állam a fővárosnak adná a Játékszínt és a Budapesti Kamarát Két színház gazdát keres Két színházától válna meg a minisz­térium, mert a továbbiakban a ki­emelt nemzeti intézmények egysé­ges kezelésével kíván foglalkozni. Ezek közé csak a Nemzeti és az Operaház tartozik, így a Játékszínt és a Budapesti Kamaraszínházat most a főváros gondjaira bízná a szaktárca. A fővárosi vezetés az in­tézményeket csak megfelelő finan­szírozási garanciákkal venné át. A minisztériumban már megkezdő­dött a két belvárosi színház átadásá­nak szakmai előkészítése. Ács Tamás helyettes államtitkár szerint nem he­lyes megközelítés azt mondani, hogy az állam meg akar szabadulni két in­tézményétől. „Két olyan közhasznú társaságról van szó, amely a­ kilencve­­nes évek közepén még költségvetési intézményként működött. Magyar Bálint kulturális minisztersége idején kaptuk azt a választ a fővárostól, hogy akkor vennék át a színházakat, ha azok kht.-ként működnének. Még ak­koriban megtörtént az új gazdálkodá­si formára való áttérés, ám a követke­ző kormány másként gondolkodott az ügyről és így mostanáig húzódott.” Bár a fővárost még nem kereste meg a minisztérium, komolyan foglalkoztat­ja a tárca vezetését, hogy a két kisebb színházat átadja. Lapunk információi szerint körülbelül tizenkét kiemelt nemzeti intézmény fog valószínűleg a kulturális minisztérium fenntartásá­ban működni. Ilyen a Nemzeti Szín­ház és a Magyar Állami Operaház is, ezek mellett csak a Játékszín, a Buda­pesti Kamaraszínház és a Pesti Ma­gyar Színház tartozik a tárca közvet­len felügyelete alá. Úgy tudjuk, ez utóbbi egyelőre az állam fenntartásá­ban működne tovább. A helyettes ál­lamtitkár szerint a kiemelt nemzeti in­tézmények egységes kezelése akkor valósulhat meg, ha a kisebb színhá­zaktól ily módon megválik az állam. „Mindez nem jelenti azt, hogy a fi­nanszírozás szempontjából hátrányo­sabb helyzetbe kerülne a Játékszín és a Kamaraszínház. Átadásuk egyéb­ként is harmonizálna a fővárosi átala­kítási hullámmal, hiszen az önkor­mányzat színházai egyesével állnak át a közhasznú társasági formára. Ennek a két intézménynek hosszú ideje meg­oldott a finanszírozása.” A főváros fenntartásában jelenleg tizenhárom színház üzemel, e kettő átvételére a kultúráért felelős főpol­gármester-helyettes szerint megfele­lő finanszírozási garanciákkal van csak lehetőség. Schiffer János nem tekinti elsődlegesnek, hogy az állam vagy a főváros működtet egy színhá­zat. „Mindegy, hogy ki finanszírozza a színházat, jelenleg is főleg a buda­pestiek járnak a fővárosi színházak­ba. Egyetlen jogkörrel járna az átvé­tel: a főváros nevezné ki a direktort.” Schiffer úgy számol, a két színház együtt körülbelül félmilliárd forint támogatással működik. Lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a főváros nyilvánvalóan nem fog ellenállni, ha az állam ezt a két színházát át kíván­ja adni. Koren Zsolt AZ ÉRINTETT SZÍNHÁZAK VEZETŐI jelenleg még nincsenek bevonva az átadás előkészítésébe. A Játékszín direktora, Balázsovits Lajos úgy véli, bo­nyolult jogi procedúrával jár majd együtt az áttérés. „A minisztérium jó gaz­dánk, ám anyagilag nem tud úgy elereszteni minket, ahogyan a főváros támo­gatja a színházait. Egy hozzánk hasonló fővárosi intézménynek körülbelül két és félszer annyi pénz jut, mint a Játékszínnek.” A Kamaraszínház direktora is a nyolc-tíz éve húzódó huzavonát említette először ez ügyben. Szűcs Miklós osztja a főpolgármester-helyettes véleményét: „Gyakorlatilag nem számít, ki a fenntartó. A közönség választása a meghatározó, e tekintetben pedig egy ma­gasan látogatott, tehát jó színházzal gyarapodna az önkormányzat.” Mindannyian a holokauszt túlélői vagyunk Tizenhárom évig írta új regényét Kertész Imre. A képen Morcsányi Gézával, a Magvető Kiadó igazgatójával látható Fotó: Vajda József Nem politikai vezércikkeket írok, hanem irodalmat - mondta Kertész Imre új könyvének, a Felszámolásnak bemutatóján, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy műveinek olvasatába minduntalan beleszüremlik az aktuálpolitika. Az író szeretné, ha új könyvét, melynek témája a holokauszt második nemze­dékének múlttal való szembenézése, regényként ismerné és szeretné meg a hazai olvasóközönség. Sajnálom, hogy műveim értelmezésé­be ennyire beleszüremlett a politika - jelentette ki Kertész Imre új könyvé­nek bemutatóján tegnap népes újság­író-közönség előtt a Kempinski Hotel­ben. Másfél napja tartózkodik Ma­gyarországon, de legalább harminc­szor szegezték neki a kérdést, hogy­ miért nem tud, akar a magyarság a múltjával szembenézni - panaszolta az író. Az értelmezés túlpolitizáltsága tönkreteszi a művek utóéletét, és elzár­ja az olvasóktól a szöveget. A múlttal való szembenézés kérdé­sét a Nobel-díjas író korántsem akarta megkerülni, annál is inkább, mert új könyve, a Felszámolás is éppen erről szól. Szereplői éppen saját múltjukat számolják fel, a regény nagy tétje az, hogy miképp tudjuk értelemmel fel­számolni, ami mögöttünk áll, el tud­­juk-e rendezni a megtörténteket. A regény hőse, Bé Auschwitzban született, egész életét rabságban éli le, önmagát pedig csak az elnyomás vi­szonyai között tudja értelmezni. Életé­nek célja az ellenállás, ezért nem tud mit kezdeni a rendszerváltás szabadsá­gával, melyben a holokauszt problé­mája relatívvá válik. Amikor Ausch­witz egy lesz az új világ jelentős sok problémája közül, úgy érzi, képtelen megtalálni helyét, és öngyilkos lesz. A Felszámolás egyben kísérlet a ho­lokauszt lezárhatatlan témájának lezá­rására, hisz a Sorstalansággal kezdődő sorozat immár tetralógiává terebélye­sedett. (A másik két mű A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyerme­kért.) Auschwitz témáját azért sem le­het lezárni, hisz akkor is arról ír, ha ép­pen látszólag egészen más foglalkoz­tatja, továbbá alapjaiban függesztette fel korábbi fogalmainkat a humánum­ról és az erkölcsről - tette hozzá az író. A holokauszt megkerülhetetlen, ebből a szempontból mindannyian a holoka­uszt túlélői vagyunk. Maga a regény­forma is elégtelen, hogy a haláltábor iszonyatát visszaadja, ezért lett a Fel­számolás kevert műfajú műve, került bele dráma- és szabadvers-részlet az eredeti szövegbe. Az író sokat küszkö­dött a szöveg elkészítésével, tizenhá­rom év telt el, mire a regény végső for­mája kialakult. Morcsányi Géza, a kö­tetet kiadó Magvető Kiadó igazgatója úgy vélte, legalább olyan sikeres lesz, mint a Sorstalanság, melyet immáron kalózkiadásban is megjelentetett egy ismeretlen zugkiadó. Az író moso­lyogva vette tudomásul, hogy regényét hamisítják, az elvesztett honorárium­nál is fontosabbnak tartotta azonban, hogy legalább ugyanaz a szöveg látott napvilágot, mint korábban. Kertész Imre reményét fejezte ki, hogy könyve segít abban a korántsem csak hazánkat érintő folyamatban, mely a múlt lezárásához vezet. Az egységes Európában az író nagy lehe­tőséget lát, hogy hazánk és az öreg kontinens kilábaljon végre identifiká­ciós válságából. Podhorányi Zsolt Dívák a történelem színpadán Jászai Mari, Fedák Sári, Karády Katalin életútját, szerepeit és hétköznapjait is­merhetjük meg az Ernst Múzeum szerdán megnyílt rendhagyó kiállításából. A múzeumi tárgyak mellett folyamatos filmvetítés és számos kiegészítő prog­ram várja az érdeklődőket, korabeli hangulatot idéző kalapbemutató és a szí­nésznők életének fontos állmásait bejáró buszos kirándulás is szerepel a leg­korszerűbb muzeológiai elvek alapján megszületett kiállítás programjában. Hogyan lett valakiből híres színésznő "az 1880-as évek vagy a századforduló Magyarországán? Milyen családi hát­tér, iskola, műveltség segítette őket? Kik voltak a rajongók, a pártfogók, társak, szerelmek? Divatot teremtet­­tek-e, vagy a divat teremtette őket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a fővárosi múzeum rendhagyó tárlata. A kiállítás központjában három - korsza­kot meghatározó - sztár szerepel. Já­szai Mari 16 évesen szökött meg ott­honról, hogy színésznő lehessen Ko­lozsváron, majd az aranykorát élő bu­dapesti Nemzeti Színházban, hogy nemzedékek számára formálja meg Shakespeare, Racine és Ibsen alakjait. Fedák Sári hírnevét a János vitéz fő­szerepe alapozta meg, s lett ünnepelt primadonna. A Tanácsköztársaság ide­jén katonákat toborzott, amiért emig­rálni volt kénytelen. A húszas években Molnár Ferenc felesége lett, 1944-ben a bécsi Donausender bemondójaként a háború folytatására buzdított, amiért a népbíróság 8 hónapi börtönre ítélte. 1955-ig élt visszavonulva. Karády 26 évesen kezdett színésze­tet tanulni, igazi sikereit Zilahy Lajos­nak köszönhette, aki felfedezte a fil­mezés számára. A harmincas években húsz nagyjátékfim főszerepét játszotta el. Közel került a politikához is, 1944- ben a Gestapo kémkedés vádjával le­tartóztatta, de az új rendszer sem volt hálás hozzá: rendőri felügyelet alá he­lyezték. Hiába oldották fel később a felügyeletet, a sztár itthoni karrierje véget ért. Az országból való távozásá­val kapcsolatban rengeteg mende­monda született, de emigrációba vonu­lásának pontos idejét sem tudjuk, talán 1949-ben vagy 1951 elején távozott az országból. Filmjeit itthon betiltották, csak a hetvenes években kezdték kis klubmozikban vetíteni a hajdani zajos közönség- és kasszasikereket, s jelen­hettek meg válogatott dalai hangleme­zen. Először Brazíliában, majd az Egyesült Államokban élt. A kiállítás nemcsak a színésznők személyes tárgyaival, plakátokkal, fényképekkel állít emléket, hanem be­mutatja­­ egy szerkesztőségi szoba se­gítségével - a korabeli sajtó világát is. A nagyteremben a korszak filmjeiből kaphat ízelítőt a megfáradt látogató. Hamvay Péter A Konkrét irodalmi pályázat díjátadása Elégedett a beérkezett pályaművekkel Timár Miklós, a Konkrét Könyvek Kiadó ügyvezető igazgatója, aki annak is örül, hogy a képregény kategóriában, ebben a nálunk még alig ismert műfajban is érkezett megfelelő színvonalú alkotás. A Konkrét Könyvek Kiadó 2002 szeptemberében hirdette meg konkrét irodalmi pályázatát, regény, ifjúsági regény és képregény kategóriákban. A pályázatot a kiadó elsősorban azzal a céllal írta ki, hogy újra lendületet adjon a magyar irodalomnak, ill.­­ a képregény kategóriában­­ egy hazánkban kevésbé ismert műfajt ismertessen meg az olvasókkal - tudtuk meg Timár Miklós kiadóigazgatótól, aki elmondta, hogy az ifjúsági regény és képregény kategória­­meg­hirdetésével a fiatal, keveset olvasó korosztályt szerették volna az irodalom felé terelni azt re­mélvén, hogy a pályázatra írt új művek kiadása elősegíti a színvonalas magyar ifjúsági iroda­lom újjászületését, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a most felnövő korosztály megismerje, megszeresse a magyar irodalmat. A mintegy 200 beérkezett pályaművet független szakmai zsűri bírálta el. Az első helye­zettek mindegyik kategóriában 500 000 forint pénzjutalmat és garantált kiadói szerződést, a második helyezettek 300 000 forint, a harmadik helyezettek 200 000 forint pénzjutalmat nyernek. A kiadó nagy örömére a képregény kategóriában magas színvonalú pályaművek érkeztek, így idén ősszel egy képregényt is kiadhat a Konkrét Könyvek. A mai, a Petőn híd budai hídfőjénél kikötött A38 állóhajón este 7-kor tartandó díjátadó ün­nepségen sor kerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által megítélt különdíj át­adására is. Az eseményt, illetve a konkrét irodalmi pályázatot támogatja a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat is. ÉLET ÉS IRODALOM! IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Kedvezményes előfizetési díj 1 évre 11 300 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) Telefon: 210-5149, 210-5159 Fax: 303-9241 e­mail: es@es.hu Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg vagy keresse a hírlapárusoknál’ A HOLNAPI SZÁM TARTALMÁRÓL: Kertész Imre új könyvének bemutatója (György Péter) ♦ Halmai Gábor: „Gyűlöletbeszéd” -büntető vagy polgári jog? ♦ Vita Bokros Lajos írásáról (Ékes Ildikó) Bauer Tamás: Erkölcs és költségvetés

Next