Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)
2003-09-11 / 212. szám
Csődközelben a gödöllői kastély Négy hónapnyi egyeztetés, szakértői tárgyalások és kompromisszumok sora sem volt elég ahhoz, hogy Gémesi György gödöllői polgármester elfogadja azt a megállapodást, amely végre rendezné a Gödöllői Királyi Kastély sorsát - nyilatkozta Hiller István kulturális miniszter. Mint lapunk is többször beszámolt róla, az egykori királyi kastélyt üzemeltető kht.-nak nincs érvényes üzleti terve, ugyanis a felügyelőbizottság nem tartotta elfogadhatónak a 120 millió forintos hiánnyal kalkuláló tervet, így a törvény értelmében járó további 54 millió forintnyi állami támogatáshoz sem jut hozzá a kastély. A minisztérium megoldástervezete szerint a hónap végéig kezdeményezik a jelenlegi vezetés felmentését, a tagi képviselők cseréjét. Gémesi György lapunk megkeresésére ultimátumnak és zsarolásnak nevezte a minisztérium ajánlatát, mely a kht. vezetője, Körösvölgyi László felmentéséhez köti a közalkalmazotti béremelés fedezetéül szolgáló 54 millió forint átutalását. Elmondta, hogy az üzleti terv reális, ennek megállapítására könyvvizsgáló céget kértek fel, s amennyiben nem kapják meg a kért összeget, perelni fognak. A kormányzat célja szerinte a kht. politikai célú kivéreztetése, amibe nem nyugszik bele. Kijelentette, akár a saját pénzéből is hajlandó áldozni a kastély üzemeltetésére. Ha Gémesi nem hajlandó a kompromisszumra a gödöllői kastélyban - állami támogatás hiányában - leállnak a felújítási munkálatok, emelkednek a belépők, az üzleti célú teremhasznosítások pedig veszélyeztetik a kastély állagát. (Népszava!Fotó: Népszava-archív) Bence Ottó a Hungarofest élén Bence Ottó pályázatát tartotta a legmegalapozottabbnak Hiller István kulturális miniszter a Hungarofest Kht. vezetői posztjára beérkezett pályázatok közül. A külföldi és hazai nagyrendezvényeket szervező kht. ügyvezető igazgatói posztjának betöltésére júliusban írt ki nyílt pályázatot a minisztérium. Az augusztus 10-i határidőig harmincnégyen pályáztak. A héttagú bírálóbizottság huszonöt pályamunkát tudott érdemben értékelni. Bence Ottó 38 éves, két diplomával rendelkezik. Alelnöke volt a Szépírók társaságának, főszerkesztője a Yuccának, szerkesztője több kulturális tévéműsornak. (Népszava) Winkler Oszkár emlékkiállítása A Hap Galériában rendeznek kiállítást Winkler Oszkár (1907-1984) építész emlékére ma délután 18 órai kezdettel. A tárlatot megnyitja dr. Kubinszky Mihály egyetemi tanár. A kiállítás megtekinthető október 31-ig (Bp. II. ker., Margit krt. 24. fszt.). (Népszava/Fotó: Népszava-archív) Magyar filmek külföldi fesztiválokon Fliegauf Benedek és Mundruczó Kornél filmje kapott meghívást a szeptember 12-én kezdődő Opening Nights Athéni Nemzetközi Filmfesztiválra. A 9. alkalommal megrendezett filmes mustra Panoráma szekciójába Fliegauf Rengetegjét hívták meg. A rövidfilmszekcióba pedig Mundruczó operafilmje, A 78-as Szent Johannája kapott meghívást. (Atlantic Sajtószolgálat) TÉVÉNÉZŐ ★ Leányvásár írje TJEI Kutyavásár egyszer volt, leányvásár UUKi többször lesz. Ha jól emlékszem, még kilencszer, mert összesen tíz részt szentel a TV2 A Nagy Ő címre keresztelt leányvásárnak. Lóvásárnak is nevezhetnénk, de akkor nem lenne igazunk. Sótt nyilvánvalóan rosszmájúak lennénk. A lóvásárban a szegény páráknak felhúzzák az ínyét, megnézik a fogát, mustrálják a szügyét, meg a csuda tudja, mi mindent. Itt ilyesmi nem történt, ínyfelhúzás semmiképpen. Vezérfényben viselt estélyi ruhához nem is lett volna stílusos, valljuk be. Amit látnunk kellett, az ki lett rakva közszemlére rendesen. Azt pedig álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a lelkek fenekbre ásva ilyen sokat markolhatunk A Szerelem, Az Igazi, valamint A Belső Értékek témakörben föllelhető közhelyekből. Kezdhetünk aggódni, maradt-e még a mélyen szántó kollekcióból a következő adásokra. Magam is nagy szerelempárti vagyok. Nem is vágyom másra, mint egy műsorra, amelyben egy belevaló leányzó mustrálgat első körben 25 deli legényt. Válogat, szemelget. Ötperces mély ismerkedés után mindig szélnek ereszt közülük valamennyit. A többivel ami belefér alapon addig randevúzik a világ négy sarkán, míg az adásidőből meg a producer pénzéből telik. Hej, szép is az a romantika! Bársony Éva KULTÚRA 2003. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Az állam a fővárosnak adná a Játékszínt és a Budapesti Kamarát Két színház gazdát keres Két színházától válna meg a minisztérium, mert a továbbiakban a kiemelt nemzeti intézmények egységes kezelésével kíván foglalkozni. Ezek közé csak a Nemzeti és az Operaház tartozik, így a Játékszínt és a Budapesti Kamaraszínházat most a főváros gondjaira bízná a szaktárca. A fővárosi vezetés az intézményeket csak megfelelő finanszírozási garanciákkal venné át. A minisztériumban már megkezdődött a két belvárosi színház átadásának szakmai előkészítése. Ács Tamás helyettes államtitkár szerint nem helyes megközelítés azt mondani, hogy az állam meg akar szabadulni két intézményétől. „Két olyan közhasznú társaságról van szó, amely a kilencvenes évek közepén még költségvetési intézményként működött. Magyar Bálint kulturális minisztersége idején kaptuk azt a választ a fővárostól, hogy akkor vennék át a színházakat, ha azok kht.-ként működnének. Még akkoriban megtörtént az új gazdálkodási formára való áttérés, ám a következő kormány másként gondolkodott az ügyről és így mostanáig húzódott.” Bár a fővárost még nem kereste meg a minisztérium, komolyan foglalkoztatja a tárca vezetését, hogy a két kisebb színházat átadja. Lapunk információi szerint körülbelül tizenkét kiemelt nemzeti intézmény fog valószínűleg a kulturális minisztérium fenntartásában működni. Ilyen a Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház is, ezek mellett csak a Játékszín, a Budapesti Kamaraszínház és a Pesti Magyar Színház tartozik a tárca közvetlen felügyelete alá. Úgy tudjuk, ez utóbbi egyelőre az állam fenntartásában működne tovább. A helyettes államtitkár szerint a kiemelt nemzeti intézmények egységes kezelése akkor valósulhat meg, ha a kisebb színházaktól ily módon megválik az állam. „Mindez nem jelenti azt, hogy a finanszírozás szempontjából hátrányosabb helyzetbe kerülne a Játékszín és a Kamaraszínház. Átadásuk egyébként is harmonizálna a fővárosi átalakítási hullámmal, hiszen az önkormányzat színházai egyesével állnak át a közhasznú társasági formára. Ennek a két intézménynek hosszú ideje megoldott a finanszírozása.” A főváros fenntartásában jelenleg tizenhárom színház üzemel, e kettő átvételére a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint megfelelő finanszírozási garanciákkal van csak lehetőség. Schiffer János nem tekinti elsődlegesnek, hogy az állam vagy a főváros működtet egy színházat. „Mindegy, hogy ki finanszírozza a színházat, jelenleg is főleg a budapestiek járnak a fővárosi színházakba. Egyetlen jogkörrel járna az átvétel: a főváros nevezné ki a direktort.” Schiffer úgy számol, a két színház együtt körülbelül félmilliárd forint támogatással működik. Lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a főváros nyilvánvalóan nem fog ellenállni, ha az állam ezt a két színházát át kívánja adni. Koren Zsolt AZ ÉRINTETT SZÍNHÁZAK VEZETŐI jelenleg még nincsenek bevonva az átadás előkészítésébe. A Játékszín direktora, Balázsovits Lajos úgy véli, bonyolult jogi procedúrával jár majd együtt az áttérés. „A minisztérium jó gazdánk, ám anyagilag nem tud úgy elereszteni minket, ahogyan a főváros támogatja a színházait. Egy hozzánk hasonló fővárosi intézménynek körülbelül két és félszer annyi pénz jut, mint a Játékszínnek.” A Kamaraszínház direktora is a nyolc-tíz éve húzódó huzavonát említette először ez ügyben. Szűcs Miklós osztja a főpolgármester-helyettes véleményét: „Gyakorlatilag nem számít, ki a fenntartó. A közönség választása a meghatározó, e tekintetben pedig egy magasan látogatott, tehát jó színházzal gyarapodna az önkormányzat.” Mindannyian a holokauszt túlélői vagyunk Tizenhárom évig írta új regényét Kertész Imre. A képen Morcsányi Gézával, a Magvető Kiadó igazgatójával látható Fotó: Vajda József Nem politikai vezércikkeket írok, hanem irodalmat - mondta Kertész Imre új könyvének, a Felszámolásnak bemutatóján, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy műveinek olvasatába minduntalan beleszüremlik az aktuálpolitika. Az író szeretné, ha új könyvét, melynek témája a holokauszt második nemzedékének múlttal való szembenézése, regényként ismerné és szeretné meg a hazai olvasóközönség. Sajnálom, hogy műveim értelmezésébe ennyire beleszüremlett a politika - jelentette ki Kertész Imre új könyvének bemutatóján tegnap népes újságíró-közönség előtt a Kempinski Hotelben. Másfél napja tartózkodik Magyarországon, de legalább harmincszor szegezték neki a kérdést, hogy miért nem tud, akar a magyarság a múltjával szembenézni - panaszolta az író. Az értelmezés túlpolitizáltsága tönkreteszi a művek utóéletét, és elzárja az olvasóktól a szöveget. A múlttal való szembenézés kérdését a Nobel-díjas író korántsem akarta megkerülni, annál is inkább, mert új könyve, a Felszámolás is éppen erről szól. Szereplői éppen saját múltjukat számolják fel, a regény nagy tétje az, hogy miképp tudjuk értelemmel felszámolni, ami mögöttünk áll, el tudjuk-e rendezni a megtörténteket. A regény hőse, Bé Auschwitzban született, egész életét rabságban éli le, önmagát pedig csak az elnyomás viszonyai között tudja értelmezni. Életének célja az ellenállás, ezért nem tud mit kezdeni a rendszerváltás szabadságával, melyben a holokauszt problémája relatívvá válik. Amikor Auschwitz egy lesz az új világ jelentős sok problémája közül, úgy érzi, képtelen megtalálni helyét, és öngyilkos lesz. A Felszámolás egyben kísérlet a holokauszt lezárhatatlan témájának lezárására, hisz a Sorstalansággal kezdődő sorozat immár tetralógiává terebélyesedett. (A másik két mű A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért.) Auschwitz témáját azért sem lehet lezárni, hisz akkor is arról ír, ha éppen látszólag egészen más foglalkoztatja, továbbá alapjaiban függesztette fel korábbi fogalmainkat a humánumról és az erkölcsről - tette hozzá az író. A holokauszt megkerülhetetlen, ebből a szempontból mindannyian a holokauszt túlélői vagyunk. Maga a regényforma is elégtelen, hogy a haláltábor iszonyatát visszaadja, ezért lett a Felszámolás kevert műfajú műve, került bele dráma- és szabadvers-részlet az eredeti szövegbe. Az író sokat küszködött a szöveg elkészítésével, tizenhárom év telt el, mire a regény végső formája kialakult. Morcsányi Géza, a kötetet kiadó Magvető Kiadó igazgatója úgy vélte, legalább olyan sikeres lesz, mint a Sorstalanság, melyet immáron kalózkiadásban is megjelentetett egy ismeretlen zugkiadó. Az író mosolyogva vette tudomásul, hogy regényét hamisítják, az elvesztett honoráriumnál is fontosabbnak tartotta azonban, hogy legalább ugyanaz a szöveg látott napvilágot, mint korábban. Kertész Imre reményét fejezte ki, hogy könyve segít abban a korántsem csak hazánkat érintő folyamatban, mely a múlt lezárásához vezet. Az egységes Európában az író nagy lehetőséget lát, hogy hazánk és az öreg kontinens kilábaljon végre identifikációs válságából. Podhorányi Zsolt Dívák a történelem színpadán Jászai Mari, Fedák Sári, Karády Katalin életútját, szerepeit és hétköznapjait ismerhetjük meg az Ernst Múzeum szerdán megnyílt rendhagyó kiállításából. A múzeumi tárgyak mellett folyamatos filmvetítés és számos kiegészítő program várja az érdeklődőket, korabeli hangulatot idéző kalapbemutató és a színésznők életének fontos állmásait bejáró buszos kirándulás is szerepel a legkorszerűbb muzeológiai elvek alapján megszületett kiállítás programjában. Hogyan lett valakiből híres színésznő "az 1880-as évek vagy a századforduló Magyarországán? Milyen családi háttér, iskola, műveltség segítette őket? Kik voltak a rajongók, a pártfogók, társak, szerelmek? Divatot teremtettek-e, vagy a divat teremtette őket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a fővárosi múzeum rendhagyó tárlata. A kiállítás központjában három - korszakot meghatározó - sztár szerepel. Jászai Mari 16 évesen szökött meg otthonról, hogy színésznő lehessen Kolozsváron, majd az aranykorát élő budapesti Nemzeti Színházban, hogy nemzedékek számára formálja meg Shakespeare, Racine és Ibsen alakjait. Fedák Sári hírnevét a János vitéz főszerepe alapozta meg, s lett ünnepelt primadonna. A Tanácsköztársaság idején katonákat toborzott, amiért emigrálni volt kénytelen. A húszas években Molnár Ferenc felesége lett, 1944-ben a bécsi Donausender bemondójaként a háború folytatására buzdított, amiért a népbíróság 8 hónapi börtönre ítélte. 1955-ig élt visszavonulva. Karády 26 évesen kezdett színészetet tanulni, igazi sikereit Zilahy Lajosnak köszönhette, aki felfedezte a filmezés számára. A harmincas években húsz nagyjátékfim főszerepét játszotta el. Közel került a politikához is, 1944- ben a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta, de az új rendszer sem volt hálás hozzá: rendőri felügyelet alá helyezték. Hiába oldották fel később a felügyeletet, a sztár itthoni karrierje véget ért. Az országból való távozásával kapcsolatban rengeteg mendemonda született, de emigrációba vonulásának pontos idejét sem tudjuk, talán 1949-ben vagy 1951 elején távozott az országból. Filmjeit itthon betiltották, csak a hetvenes években kezdték kis klubmozikban vetíteni a hajdani zajos közönség- és kasszasikereket, s jelenhettek meg válogatott dalai hanglemezen. Először Brazíliában, majd az Egyesült Államokban élt. A kiállítás nemcsak a színésznők személyes tárgyaival, plakátokkal, fényképekkel állít emléket, hanem bemutatja egy szerkesztőségi szoba segítségével - a korabeli sajtó világát is. A nagyteremben a korszak filmjeiből kaphat ízelítőt a megfáradt látogató. Hamvay Péter A Konkrét irodalmi pályázat díjátadása Elégedett a beérkezett pályaművekkel Timár Miklós, a Konkrét Könyvek Kiadó ügyvezető igazgatója, aki annak is örül, hogy a képregény kategóriában, ebben a nálunk még alig ismert műfajban is érkezett megfelelő színvonalú alkotás. A Konkrét Könyvek Kiadó 2002 szeptemberében hirdette meg konkrét irodalmi pályázatát, regény, ifjúsági regény és képregény kategóriákban. A pályázatot a kiadó elsősorban azzal a céllal írta ki, hogy újra lendületet adjon a magyar irodalomnak, ill. a képregény kategóriában egy hazánkban kevésbé ismert műfajt ismertessen meg az olvasókkal - tudtuk meg Timár Miklós kiadóigazgatótól, aki elmondta, hogy az ifjúsági regény és képregény kategóriameghirdetésével a fiatal, keveset olvasó korosztályt szerették volna az irodalom felé terelni azt remélvén, hogy a pályázatra írt új művek kiadása elősegíti a színvonalas magyar ifjúsági irodalom újjászületését, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a most felnövő korosztály megismerje, megszeresse a magyar irodalmat. A mintegy 200 beérkezett pályaművet független szakmai zsűri bírálta el. Az első helyezettek mindegyik kategóriában 500 000 forint pénzjutalmat és garantált kiadói szerződést, a második helyezettek 300 000 forint, a harmadik helyezettek 200 000 forint pénzjutalmat nyernek. A kiadó nagy örömére a képregény kategóriában magas színvonalú pályaművek érkeztek, így idén ősszel egy képregényt is kiadhat a Konkrét Könyvek. A mai, a Petőn híd budai hídfőjénél kikötött A38 állóhajón este 7-kor tartandó díjátadó ünnepségen sor kerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által megítélt különdíj átadására is. Az eseményt, illetve a konkrét irodalmi pályázatot támogatja a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium és a Fővárosi Önkormányzat is. ÉLET ÉS IRODALOM! IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Kedvezményes előfizetési díj 1 évre 11 300 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) Telefon: 210-5149, 210-5159 Fax: 303-9241 email: es@es.hu Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg vagy keresse a hírlapárusoknál’ A HOLNAPI SZÁM TARTALMÁRÓL: Kertész Imre új könyvének bemutatója (György Péter) ♦ Halmai Gábor: „Gyűlöletbeszéd” -büntető vagy polgári jog? ♦ Vita Bokros Lajos írásáról (Ékes Ildikó) Bauer Tamás: Erkölcs és költségvetés