Népszava, 2005. október (132. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-24 / 249. szám

NÉPSZAVA Füttykoncerttel zavarták meg jobboldaliak az áldozatok előtt fejet hajtó kormánytagokat Némaság kell, ha bántanak a szavak Csendes emlékezésre kérte hallga­tóságát Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök tegnap este az Operaház­ban, utalva arra, hogy az idén is füttykoncerttel és tapssal zavarták meg az 56-os forradalom áldozatai­ra emlékezőket. Bozóki András kul­turális miniszter szombati beszédét jobboldali szimpatizánsok zavarták meg. Az ünnep központi megemlé­kezései ezzel együtt csendben és méltóságteljesen zajlottak. Néhány mondatos ünnepi beszédet mondott csak Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök tegnap este az Operaház­ban. Hallgatóságát csendes főhajtásra kérte, mondván, némán kell emlékez­ni, ha a szavak csak bántani tudnak. A kormányfő azt mondta, szomorú és ér­­tetlen, mert az ünnep nagyszerűségét beárnyékolja a hétköznapok kisszerű­­sége. 56 céljai mára megvalósultak, büszke is lehetne rá mindenki, ünne­pelni pedig nem lehet kioktatás és kiát­­kozás közepette - mondta Gyurcsány. Mindezzel arra utalt, hogy a kormány­tagok és az MSZP szónokainak beszé­deit többször is megzavarták. A kulturális miniszter az 1956-os októberi forradalom és szabadság­­harc bölcsőjének mondott Műegyete­men annak ellenére végigmondta be­szédét, hogy a hallgatóság egy része fütyült és tapsolt, megpróbálta meg­akadályozni azt. Bozóki András arról beszélt, hogy 1956-ban a magyarok nem csupán egy önkényuralmi kor­mány ellen lázadtak fel, hanem az egész hazug világrend ellen. 1956 mindazok ünnepe, akik a demokrá­cia, a szabadság, a szolidaritás és a nemzeti önrendelkezés hívei - mond­ta a miniszter füttykoncert közepette. Füttyöt és pfujolást kapott a beszédet követő koszorúzáson megjelenő Kóka János gazdasági miniszter is. A Parlament előtti 1956-os emlék­műnél szombaton este lobbant fel a forradalom lángja. Miután ott volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, néhányan transzparensekkel és be­kiabálással próbálták megzavarni a rendezvényt. Minderről az MSZP al­­elnöke, Újhelyi István úgy fogalma­zott: „Kövér László és tettestársai szándékosan elrontották az ünnepet. Ez a szellem, ez a stílus, ez a politika tönkreteszi Magyarországot”. Vasárnap már különösebb rend­bontás nélkül, méltóságteljesen zaj­lottak a megemlékezések. A közjogi méltóságok, országgyűlési és önkor­mányzati képviselők, valamint egy­kori bajtársak, rokonok és barátok a budapesti Vértanúk terén emlékeztek Nagy Imre egykori miniszterelnökre és 1956 hősi halottaira. A kegyelet koszorúit helyezte el Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Koszorú­zott Jánosi Katalin, a néhai miniszter­­elnök unokája is. Mádl Ferenc volt és Sólyom László jelenlegi államfő egymást követően helyezték el a megemlékezés virágait a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában a központi emlékmű­nél, illetve Nagy Imre sírjánál. Előtte magánszemélyek, családok, valamint Ausztriában, Ausztráliában élő ma­gyarok csoportjai tisztelegtek a már­tírok nyughelyei előtt. A Sándor-palotában az államfő adta át a Nagy Imre Érdemrendeket. Bocs­­kay T. József, az Igazolt Magyar Sza­badságharcos Világszövetség elnöke, Fónay Jenő, a Magyar Politikai Fog­lyok Szövetsége volt elnöke, Földvári Rudolf, a Nagy Imre Társaság Orszá­gos Elnöksége tiszteletbeli tagja, Gönczöl Katalin kriminológus, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa. Kende Péter politológus, szo­ciológus, az 56-os Intézet tiszteletbeli elnöke vehette át a kitüntetéseket. Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas író, törté­nész, újságíró nem volt jelen az átadá­son, ő egy későbbi alkalommal veszi majd át az elismerést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott: ahogy a forradalomról ezernyi kép él bennünk, hasonlókép­pen ezernyi képben él tovább Nagy Imre, a mártír miniszterelnök képe, tevékenysége. „Nagy Imre megérti, hogy a nemzeti egység nem azonos a nemzeti egyformasággal. Megérti, hogy a forradalom csak alaptörekvései­ben képvisel egységet (...)” — mondta a kormányfő, hozzátéve: „először va­gyunk magyarok, magyarságunkban demokraták, és csak ezt követően bal­vagy jobboldaliak, liberálisak, konzer­vatívok vagy szociáldemokraták”. Az első sorban a Nagy Imre Érdemrend kitüntetettjei, velük szemben az államfő, a miniszterelnök és a házelnök­Fotó: Demecs Zsolt Vállalják az üzenetet a pártok Az 1956-os forradalom 49. évfordu­lóján a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál tartott SZDSZ-es megemlékezésen a parlamenti frakció tagjai mellett liberális értelmiségiek és a párt ifjúsági szervezetének tagjai is részt vettek. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kifejtette: pártja mély meggyőződéssel vallja 1956 öröksé­gét, politikai eszméit, programját, üzenetét, és legfőképpen vállalja azt, hogy egy ország polgárai számára nincs fontosabb, mint a szabadság kivívása és megőrzése. Kuncze ki­emelte: büszkék arra, hogy 1989-et követően tevékeny részesei lehettek az 56-os program, a szabadság és a demokrácia megvalósításának. Az MDF Mátészalkán, Budapesten és Pécsett emlékezett meg az 1956-os forradalom évfordulójáról. A 301-es parcellánál Boross Péter volt minisz­terelnök 1956 október huszonharmadi­kát az ezeréves magyar szabadságvágy megnyilatkozásának nevezte. Mint mondta, eljön majd az az idő, amikor 1956 a következő generációk magyar­jait éltető eszménnyé magasztosul és nem lesznek viták, értékelések az ak­kori eseményekkel kapcsolatban. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya Má­tészalkán elmondta, abban bízik, hogy az 50. évforduló zárja majd le a kü­lönállás korszakát. Szerinte ehhez az ünnepléshez legalább három feltétel­nek teljesülnie kell: „a nemzet köteles megbékélni”, másodjára „komolyan vegyük a magyarság új helyét a világ­ban”, végül „az 50. év után minden iskolásnak a kezébe kellene adni egy könyvet, amelyben az ő városa, faluja is benne van”. Az MDF elnöke Pécsett arról beszélt, pártja az elmúlt másfél évtizedben sokat tett az 1956-os forra­dalom jelentőségének, méltóságának helyreállításért. 2005. OKTÓBER 24., HÉTFŐ BELFÖLD 1956 kapocs a határon belül és kívül élő magyarok között Meg kell teremteni október 23-a ünne­pének új kultúráját, mert nem a búsla­­kodásról vagy a gyászról, hanem bátor fiatalok tiszteletéről szól ez a nap. Erről beszélt Hiller István, az MSZP elnöke Kaposváron. „Számunkra a megemlékezés nem önmagában a múlt felidézése, hanem jövőbeli politikánk, jelenbeni terveink alakítója” - fogal­mazott Hiller. Nagy Imre mártír mi­niszterelnök szobránál, mintegy ezer résztvevő előtt Lamperth Mónika bel­ügyminiszter, Kaposvár országgyűlési képviselője rámutatott: különleges és fontos az 1956-os forradalom ünnepe, „amit azért nem tudunk felhőtlenül a demokrácia ünnepeként ünnepelni, mert még mindig sok a fájdalom”. Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke - akinek ünnepi beszédét egy bekiabáló zavarta meg vasárnap Buda­pesten, a Vértanúk terén­­ kijelentette: 1956 októbere a legfontosabb kapocs magyar és magyar ember között. Az MSZP megemlékezésén kifejtette, hogy az 1956-os forradalom a legfon­tosabb dolog, ami összeköti a határo­kon belül és kívül élő magyarokat. Kiss Péter kancelláriaminiszter a fő­város XV. kerületében arról szólt, hogy a forradalom és a szabadságharc 1989- ben az új Magyar Köztársaság kikiál­tásával győzött, de a ma élők felelős­sége az, hogy a győzelem végleges le­gyen, így lehet csak valamennyi nemzedéknek megőrizni az elődök által kivívott szabadságot. Hozzátette: a kormány arra törekszik, hogy szerve­zett és alapos munkával javítsa Ma­gyarország történelmi esélyeit. Orbán: elég volt a tegnap vitáiból A változás jele megérkezett; ismét le kell zárni egy korszakot, mint 1956- ban - mondta Orbán Viktor a Fidelitas Műegyetem rakparti nagygyűlésén. A Fidesz elnöke úgy vélte, a tegnap vi­táit le kellene zárni és ki kellene nyitni a holnap kapuját. „Ne féljünk letörni a lakatot” - tette hozzá Orbán, megismé­telve az egy hete már elmondott meta­forát. Orbán úgy vélte, az országnak a jó dolgokat megőrző, de mélyreható változásra van szüksége. Hitet tett amellett, amit egy hete ugyancsak em­lített: új gazdaság, új állam és új politi­ka szükséges. Úgy vélte, változtatni jó, és a magyarok tudnak is változtatni, s arra kérte többezres hallgatóságát, készüljenek erre a változásra. Orbán végig kétértelmű beszédét az 56-os forradalmat megelőző Rajk László­ újratemetéssel kezdte, feleleve­nítette 1989. június 16-át is, amikor a változást ismét egy újratemetés, Nagy Imre és társainak újratemetése indítot­ta el. A politikus szerint 56 októberé­ben Magyarország két nap alatt átlé­pett a jövőbe, és magával vitte egész Európát is. Mint mondta, a magyar nép sokáig tűri a hatalom zsarnokságát, őszintétlenségét, de akkor lázad fel, ha el is akarják hitetni vele, hogy minden szép és jó. A mai helyzetre utalva úgy vélte, a magyarok az elégedetlenséget egy idő után már nem tűrik, s ilyenkor két szót mondanak: „Elég volt”. Elég volt azokból - tette hozzá -, akik az összes játékukat eljátszották már. Kölcsönös gyanakvás és félelem árnyékolja be ünnepünket, hiányzik a bizalom, az összefogás és az egyetér­tés - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a budapesti Széna téren. Úgy fogalmazott: „el kellett volna, hogy gondolkoztasson minket, amikor 1994-ben a választók többsége a forra­dalom letörésében fegyveresen közre­működő, az idegen hatalmat kiszol­gáló embert választott miniszterelnö­kének”. Véleménye szerint a zavar az­óta csak folytatódott, hiszen az embe­rek kifütyülik az 1956-os halálraítéltet jelenlegi politikai szerepvállalása mi­att, míg a volt miniszterelnök, „az egy­kori pártállami vezető, az utolsó pénz­ügyminiszter, titkos ügynök, keblére öleli az 56-osok kiválasztott képvise­lőit”, de csak lopva, az éj leple alatt meri elküldeni koszorúját. „Ebből lát­szik, hogy bizonyos értelemben tény­leg a bátorság kormányával van dol­gunk” - jegyezte meg Pokorni.­­ Ha visszanézünk a 49 évvel ezelőtt történtekre, akkor azt tudjuk mondani, hogy 1956 legalább annyira baloldali, mint jobboldali. 1956. október 23-án és utána a választóvonalat ember és ember között nem az adta, hogy ki ho­gyan gondolkozott ideológiákról, ha­nem az, hogy ki volt becsületes és ki nem, ki mondott igazat és ki hazudott - mondta Rogán Antal, a Fidesz kam­pányfőnöke Szentgotthárdon. Kövér László választmányi elnök ezzel szem­ben arról beszélt, „egyesek meg-meg­­újuló kísérleteket tesznek, hogy át­sunnyogjanak a barikád innenső olda­lára, demokratikus, szocialista forrada­lommá stilizálják 1956 csodáját”. Kö­vér úgy fogalmazott: „hatvan éve alat­tomos, mocskos kis háború folyik ez ellen a nép ellen”. Az oldalt írták: MTI és Népszava Orbán Viktor a megemlékezésen Fotó: Isza Ferenc 3 Megemlékezés a Corvin közben Aki a Corvin közbe jön, annak tudnia kell, hova érkezett, főhaj­tással és alázattal kell emlékeznie a 49 esz­tendővel ezelőtt tör­téntekre, amikor a sza­badság felé menetelt a nemzet - mondta Bo­ross Péter volt minisz­terelnök (képünkön), a Szabadságharcosok Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség által rendezett ünnepségen ki­emelte: aki a téren jár, annak tudnia kell, haza­fiak vére szentelte ezt a földet. Hangsúlyozta: „a következő generációnak is tudnia kell, mi történt 1956-ban, nekünk emlékezni és emlé­keztetni kell”. A Corvin közben felavattak egy emléktáblát, amely négy tábornoknak, egy író­nak, egy orvosnak, egy színművésznek és egy szakmunkásnak állít emléket hősi helytállá­sáért. Délután a Pongrácz Gergely Baráti Kör avatta fel a májusban elhunyt Corvin közi főpa­rancsnok, Pongrácz Gergely emléktábláját a mozi bejárata mellett. (MTI) Koszorúk az írószövetség székházán Koszorúzási ünnepséget tartott a Magyar Írószö­vetség az 1956 emlékét megörökítő, a szervezet budapesti székházának falán elhelyezett emlék­táblánál. Kalász Márton, az írószövetség elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „a nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése, ez a magyarság vágya, amelyet mi is hordozunk és munkába önteni törekszünk, val­lották 1956-ban író példáink”. Az emléktáblánál - a többi között - koszorút helyezett el a kultu­rális minisztérium, a Fiatal írók Szövetsége és a Magyar írók Egyesülete. (MTI) Síremléket avattak Miskolcon Miskolcon - mint minden évben - politikai pár­tok és civil szervezetek közösen emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól. A megyei rendőr-főkapitányság épületével átellenben lévő óvoda falán elhelye­zett fekete márványtáblánál koszorúzással kez­dődött az ünnep. Megemlékező beszéd idén sem hangzott el. A megemlékezők között ott volt Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, Répássy Róbert, a párt frakcióvezető-helyettese, vala­mint az MSZP országgyűlési képviselői, Káli Sándor, Miskolc polgármestere és Fedor Vilmos alpolgármester. Klibán András, a Pofosz borsodi elnöke miskolci 301-es parcellának nevezte azt a sírkertet, ahol felavatták annak a hat 56-os borsodi hősnek a síremlékét, akiket a forrada­lomban való részvételükért végeztek ki. (MTI) MIÉP és Jobbik: közös ünneplés Közösen emlékezett meg az 1956-os forra­dalomra a Jobbik Ma­gyarországért Mozga­lom és a Magyar Igaz­ság és Élet Pártja a Hő­sök terén. A kettejük ál­tal létrehozott Harma­dik Út­ nagygyűlésén Csurka István (képün­kön) a Rákosi-rendszer­­belihez hasonlította a magyarság jelenlegi helyzetét. Több ezer, nemzeti színű és Árpád­­sávos zászlót lengető hallgatósága előtt a MIÉP elnöke úgy vélte, ma az uralkodó réteg ugyanaz, mint 56-ban volt, nincs értéke a ter­ménynek, a munkának és a tudásnak. Kovács Dávid, a Jobbik elnöke arról beszélt: a múlt betegsége a kommunizmus, a jelené a libera­lizmus, ami „a halált terjeszti”. Szerinte „a nemzetnek szüksége van egy kohéziós erő­re, és az csak a nacionalizmus lehet”. (MTI) H­ÍRVITA : andrassen Ivan rovata Mocskolódók, füttyögetők A nepszava.hu Hírvitájában az utóbbi hét hangulata elég jól tük­röződik Bagira99 hozzászólásaiból: Komolyan mondom, hányingerem van a gyalázkodóktól... Számomra, és még nagyon-nagyon sok ember számára érthetetlen, hogy vannak magukat gon­dolkodó lénynek tartó emberek, akik semmi más­sal nem foglalkoznak, csak a gyalázkodással, s ezt teszik minden szégyenérzet nélkül. Ha másért nem, ezért kell ismét megválasztani az MSZP-t és Gyurcsányt, hogy lássák ezek a mocskolódó fajankók, hogy az ország gondolkodó többsége érti és tudja, mit kell tenni. Aztán beszéljetek, amit akartok, szerencsétlen, agyament, totemimá­dó - a legrosszabb értelemben vett - tahók. Az ünnepi események mellékzöngéiről: Nincs mentség... mérhetetlenül szégyellje ma­gát minden füttyögő, embernek nagyon nehe­zen nevezhető ünneprontó senkiházi. És nem érdekel, hogy jobbos vagy balos... az mind­egy, bár nem emlékszem, hogy balosok szét­fütyültek volna akármely ünnepet. HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu

Next