Népszava, 2005. október (132. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-24 / 249. szám
NÉPSZAVA Füttykoncerttel zavarták meg jobboldaliak az áldozatok előtt fejet hajtó kormánytagokat Némaság kell, ha bántanak a szavak Csendes emlékezésre kérte hallgatóságát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap este az Operaházban, utalva arra, hogy az idén is füttykoncerttel és tapssal zavarták meg az 56-os forradalom áldozataira emlékezőket. Bozóki András kulturális miniszter szombati beszédét jobboldali szimpatizánsok zavarták meg. Az ünnep központi megemlékezései ezzel együtt csendben és méltóságteljesen zajlottak. Néhány mondatos ünnepi beszédet mondott csak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap este az Operaházban. Hallgatóságát csendes főhajtásra kérte, mondván, némán kell emlékezni, ha a szavak csak bántani tudnak. A kormányfő azt mondta, szomorú és értetlen, mert az ünnep nagyszerűségét beárnyékolja a hétköznapok kisszerűsége. 56 céljai mára megvalósultak, büszke is lehetne rá mindenki, ünnepelni pedig nem lehet kioktatás és kiátkozás közepette - mondta Gyurcsány. Mindezzel arra utalt, hogy a kormánytagok és az MSZP szónokainak beszédeit többször is megzavarták. A kulturális miniszter az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc bölcsőjének mondott Műegyetemen annak ellenére végigmondta beszédét, hogy a hallgatóság egy része fütyült és tapsolt, megpróbálta megakadályozni azt. Bozóki András arról beszélt, hogy 1956-ban a magyarok nem csupán egy önkényuralmi kormány ellen lázadtak fel, hanem az egész hazug világrend ellen. 1956 mindazok ünnepe, akik a demokrácia, a szabadság, a szolidaritás és a nemzeti önrendelkezés hívei - mondta a miniszter füttykoncert közepette. Füttyöt és pfujolást kapott a beszédet követő koszorúzáson megjelenő Kóka János gazdasági miniszter is. A Parlament előtti 1956-os emlékműnél szombaton este lobbant fel a forradalom lángja. Miután ott volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, néhányan transzparensekkel és bekiabálással próbálták megzavarni a rendezvényt. Minderről az MSZP alelnöke, Újhelyi István úgy fogalmazott: „Kövér László és tettestársai szándékosan elrontották az ünnepet. Ez a szellem, ez a stílus, ez a politika tönkreteszi Magyarországot”. Vasárnap már különösebb rendbontás nélkül, méltóságteljesen zajlottak a megemlékezések. A közjogi méltóságok, országgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint egykori bajtársak, rokonok és barátok a budapesti Vértanúk terén emlékeztek Nagy Imre egykori miniszterelnökre és 1956 hősi halottaira. A kegyelet koszorúit helyezte el Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Koszorúzott Jánosi Katalin, a néhai miniszterelnök unokája is. Mádl Ferenc volt és Sólyom László jelenlegi államfő egymást követően helyezték el a megemlékezés virágait a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában a központi emlékműnél, illetve Nagy Imre sírjánál. Előtte magánszemélyek, családok, valamint Ausztriában, Ausztráliában élő magyarok csoportjai tisztelegtek a mártírok nyughelyei előtt. A Sándor-palotában az államfő adta át a Nagy Imre Érdemrendeket. Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke, Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége volt elnöke, Földvári Rudolf, a Nagy Imre Társaság Országos Elnöksége tiszteletbeli tagja, Gönczöl Katalin kriminológus, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa. Kende Péter politológus, szociológus, az 56-os Intézet tiszteletbeli elnöke vehette át a kitüntetéseket. Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas író, történész, újságíró nem volt jelen az átadáson, ő egy későbbi alkalommal veszi majd át az elismerést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott: ahogy a forradalomról ezernyi kép él bennünk, hasonlóképpen ezernyi képben él tovább Nagy Imre, a mártír miniszterelnök képe, tevékenysége. „Nagy Imre megérti, hogy a nemzeti egység nem azonos a nemzeti egyformasággal. Megérti, hogy a forradalom csak alaptörekvéseiben képvisel egységet (...)” — mondta a kormányfő, hozzátéve: „először vagyunk magyarok, magyarságunkban demokraták, és csak ezt követően balvagy jobboldaliak, liberálisak, konzervatívok vagy szociáldemokraták”. Az első sorban a Nagy Imre Érdemrend kitüntetettjei, velük szemben az államfő, a miniszterelnök és a házelnökFotó: Demecs Zsolt Vállalják az üzenetet a pártok Az 1956-os forradalom 49. évfordulóján a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál tartott SZDSZ-es megemlékezésen a parlamenti frakció tagjai mellett liberális értelmiségiek és a párt ifjúsági szervezetének tagjai is részt vettek. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kifejtette: pártja mély meggyőződéssel vallja 1956 örökségét, politikai eszméit, programját, üzenetét, és legfőképpen vállalja azt, hogy egy ország polgárai számára nincs fontosabb, mint a szabadság kivívása és megőrzése. Kuncze kiemelte: büszkék arra, hogy 1989-et követően tevékeny részesei lehettek az 56-os program, a szabadság és a demokrácia megvalósításának. Az MDF Mátészalkán, Budapesten és Pécsett emlékezett meg az 1956-os forradalom évfordulójáról. A 301-es parcellánál Boross Péter volt miniszterelnök 1956 október huszonharmadikát az ezeréves magyar szabadságvágy megnyilatkozásának nevezte. Mint mondta, eljön majd az az idő, amikor 1956 a következő generációk magyarjait éltető eszménnyé magasztosul és nem lesznek viták, értékelések az akkori eseményekkel kapcsolatban. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya Mátészalkán elmondta, abban bízik, hogy az 50. évforduló zárja majd le a különállás korszakát. Szerinte ehhez az ünnepléshez legalább három feltételnek teljesülnie kell: „a nemzet köteles megbékélni”, másodjára „komolyan vegyük a magyarság új helyét a világban”, végül „az 50. év után minden iskolásnak a kezébe kellene adni egy könyvet, amelyben az ő városa, faluja is benne van”. Az MDF elnöke Pécsett arról beszélt, pártja az elmúlt másfél évtizedben sokat tett az 1956-os forradalom jelentőségének, méltóságának helyreállításért. 2005. OKTÓBER 24., HÉTFŐ BELFÖLD 1956 kapocs a határon belül és kívül élő magyarok között Meg kell teremteni október 23-a ünnepének új kultúráját, mert nem a búslakodásról vagy a gyászról, hanem bátor fiatalok tiszteletéről szól ez a nap. Erről beszélt Hiller István, az MSZP elnöke Kaposváron. „Számunkra a megemlékezés nem önmagában a múlt felidézése, hanem jövőbeli politikánk, jelenbeni terveink alakítója” - fogalmazott Hiller. Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál, mintegy ezer résztvevő előtt Lamperth Mónika belügyminiszter, Kaposvár országgyűlési képviselője rámutatott: különleges és fontos az 1956-os forradalom ünnepe, „amit azért nem tudunk felhőtlenül a demokrácia ünnepeként ünnepelni, mert még mindig sok a fájdalom”. Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke - akinek ünnepi beszédét egy bekiabáló zavarta meg vasárnap Budapesten, a Vértanúk terén kijelentette: 1956 októbere a legfontosabb kapocs magyar és magyar ember között. Az MSZP megemlékezésén kifejtette, hogy az 1956-os forradalom a legfontosabb dolog, ami összeköti a határokon belül és kívül élő magyarokat. Kiss Péter kancelláriaminiszter a főváros XV. kerületében arról szólt, hogy a forradalom és a szabadságharc 1989- ben az új Magyar Köztársaság kikiáltásával győzött, de a ma élők felelőssége az, hogy a győzelem végleges legyen, így lehet csak valamennyi nemzedéknek megőrizni az elődök által kivívott szabadságot. Hozzátette: a kormány arra törekszik, hogy szervezett és alapos munkával javítsa Magyarország történelmi esélyeit. Orbán: elég volt a tegnap vitáiból A változás jele megérkezett; ismét le kell zárni egy korszakot, mint 1956- ban - mondta Orbán Viktor a Fidelitas Műegyetem rakparti nagygyűlésén. A Fidesz elnöke úgy vélte, a tegnap vitáit le kellene zárni és ki kellene nyitni a holnap kapuját. „Ne féljünk letörni a lakatot” - tette hozzá Orbán, megismételve az egy hete már elmondott metaforát. Orbán úgy vélte, az országnak a jó dolgokat megőrző, de mélyreható változásra van szüksége. Hitet tett amellett, amit egy hete ugyancsak említett: új gazdaság, új állam és új politika szükséges. Úgy vélte, változtatni jó, és a magyarok tudnak is változtatni, s arra kérte többezres hallgatóságát, készüljenek erre a változásra. Orbán végig kétértelmű beszédét az 56-os forradalmat megelőző Rajk László újratemetéssel kezdte, felelevenítette 1989. június 16-át is, amikor a változást ismét egy újratemetés, Nagy Imre és társainak újratemetése indította el. A politikus szerint 56 októberében Magyarország két nap alatt átlépett a jövőbe, és magával vitte egész Európát is. Mint mondta, a magyar nép sokáig tűri a hatalom zsarnokságát, őszintétlenségét, de akkor lázad fel, ha el is akarják hitetni vele, hogy minden szép és jó. A mai helyzetre utalva úgy vélte, a magyarok az elégedetlenséget egy idő után már nem tűrik, s ilyenkor két szót mondanak: „Elég volt”. Elég volt azokból - tette hozzá -, akik az összes játékukat eljátszották már. Kölcsönös gyanakvás és félelem árnyékolja be ünnepünket, hiányzik a bizalom, az összefogás és az egyetértés - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a budapesti Széna téren. Úgy fogalmazott: „el kellett volna, hogy gondolkoztasson minket, amikor 1994-ben a választók többsége a forradalom letörésében fegyveresen közreműködő, az idegen hatalmat kiszolgáló embert választott miniszterelnökének”. Véleménye szerint a zavar azóta csak folytatódott, hiszen az emberek kifütyülik az 1956-os halálraítéltet jelenlegi politikai szerepvállalása miatt, míg a volt miniszterelnök, „az egykori pártállami vezető, az utolsó pénzügyminiszter, titkos ügynök, keblére öleli az 56-osok kiválasztott képviselőit”, de csak lopva, az éj leple alatt meri elküldeni koszorúját. „Ebből látszik, hogy bizonyos értelemben tényleg a bátorság kormányával van dolgunk” - jegyezte meg Pokorni. Ha visszanézünk a 49 évvel ezelőtt történtekre, akkor azt tudjuk mondani, hogy 1956 legalább annyira baloldali, mint jobboldali. 1956. október 23-án és utána a választóvonalat ember és ember között nem az adta, hogy ki hogyan gondolkozott ideológiákról, hanem az, hogy ki volt becsületes és ki nem, ki mondott igazat és ki hazudott - mondta Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke Szentgotthárdon. Kövér László választmányi elnök ezzel szemben arról beszélt, „egyesek meg-megújuló kísérleteket tesznek, hogy átsunnyogjanak a barikád innenső oldalára, demokratikus, szocialista forradalommá stilizálják 1956 csodáját”. Kövér úgy fogalmazott: „hatvan éve alattomos, mocskos kis háború folyik ez ellen a nép ellen”. Az oldalt írták: MTI és Népszava Orbán Viktor a megemlékezésen Fotó: Isza Ferenc 3 Megemlékezés a Corvin közben Aki a Corvin közbe jön, annak tudnia kell, hova érkezett, főhajtással és alázattal kell emlékeznie a 49 esztendővel ezelőtt történtekre, amikor a szabadság felé menetelt a nemzet - mondta Boross Péter volt miniszterelnök (képünkön), a Szabadságharcosok Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség által rendezett ünnepségen kiemelte: aki a téren jár, annak tudnia kell, hazafiak vére szentelte ezt a földet. Hangsúlyozta: „a következő generációnak is tudnia kell, mi történt 1956-ban, nekünk emlékezni és emlékeztetni kell”. A Corvin közben felavattak egy emléktáblát, amely négy tábornoknak, egy írónak, egy orvosnak, egy színművésznek és egy szakmunkásnak állít emléket hősi helytállásáért. Délután a Pongrácz Gergely Baráti Kör avatta fel a májusban elhunyt Corvin közi főparancsnok, Pongrácz Gergely emléktábláját a mozi bejárata mellett. (MTI) Koszorúk az írószövetség székházán Koszorúzási ünnepséget tartott a Magyar Írószövetség az 1956 emlékét megörökítő, a szervezet budapesti székházának falán elhelyezett emléktáblánál. Kalász Márton, az írószövetség elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „a nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése, ez a magyarság vágya, amelyet mi is hordozunk és munkába önteni törekszünk, vallották 1956-ban író példáink”. Az emléktáblánál - a többi között - koszorút helyezett el a kulturális minisztérium, a Fiatal írók Szövetsége és a Magyar írók Egyesülete. (MTI) Síremléket avattak Miskolcon Miskolcon - mint minden évben - politikai pártok és civil szervezetek közösen emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól. A megyei rendőr-főkapitányság épületével átellenben lévő óvoda falán elhelyezett fekete márványtáblánál koszorúzással kezdődött az ünnep. Megemlékező beszéd idén sem hangzott el. A megemlékezők között ott volt Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, Répássy Róbert, a párt frakcióvezető-helyettese, valamint az MSZP országgyűlési képviselői, Káli Sándor, Miskolc polgármestere és Fedor Vilmos alpolgármester. Klibán András, a Pofosz borsodi elnöke miskolci 301-es parcellának nevezte azt a sírkertet, ahol felavatták annak a hat 56-os borsodi hősnek a síremlékét, akiket a forradalomban való részvételükért végeztek ki. (MTI) MIÉP és Jobbik: közös ünneplés Közösen emlékezett meg az 1956-os forradalomra a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja a Hősök terén. A kettejük által létrehozott Harmadik Út nagygyűlésén Csurka István (képünkön) a Rákosi-rendszerbelihez hasonlította a magyarság jelenlegi helyzetét. Több ezer, nemzeti színű és Árpádsávos zászlót lengető hallgatósága előtt a MIÉP elnöke úgy vélte, ma az uralkodó réteg ugyanaz, mint 56-ban volt, nincs értéke a terménynek, a munkának és a tudásnak. Kovács Dávid, a Jobbik elnöke arról beszélt: a múlt betegsége a kommunizmus, a jelené a liberalizmus, ami „a halált terjeszti”. Szerinte „a nemzetnek szüksége van egy kohéziós erőre, és az csak a nacionalizmus lehet”. (MTI) HÍRVITA : andrassen Ivan rovata Mocskolódók, füttyögetők A nepszava.hu Hírvitájában az utóbbi hét hangulata elég jól tükröződik Bagira99 hozzászólásaiból: Komolyan mondom, hányingerem van a gyalázkodóktól... Számomra, és még nagyon-nagyon sok ember számára érthetetlen, hogy vannak magukat gondolkodó lénynek tartó emberek, akik semmi mással nem foglalkoznak, csak a gyalázkodással, s ezt teszik minden szégyenérzet nélkül. Ha másért nem, ezért kell ismét megválasztani az MSZP-t és Gyurcsányt, hogy lássák ezek a mocskolódó fajankók, hogy az ország gondolkodó többsége érti és tudja, mit kell tenni. Aztán beszéljetek, amit akartok, szerencsétlen, agyament, totemimádó - a legrosszabb értelemben vett - tahók. Az ünnepi események mellékzöngéiről: Nincs mentség... mérhetetlenül szégyellje magát minden füttyögő, embernek nagyon nehezen nevezhető ünneprontó senkiházi. És nem érdekel, hogy jobbos vagy balos... az mindegy, bár nem emlékszem, hogy balosok szétfütyültek volna akármely ünnepet. HOZZÁSZÓLHAT: www.nepszava.hu