Népszava, 2005. december (132. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-01 / 281. szám
Gyurcsány Ferenc szerint elfogadhatatlan az EU költségvetését kurtító brit javaslat Blair fordított Robin Hood-szerepben? Feszültnek ígérkeznek Tony Blair ma kezdődő kelet-európai tárgyalásai. A brit kormányfő napközben Tallinban tárgyal a balti országok vezetőivel az uniós költségvetés tervezett csökkentéséről. Az estét már Budapesten tölti, Gyurcsány Ferenc vacsoravendége lesz. Pénteken kerül sor a brit-magyar kétoldalú megbeszélésekre, majd a Visegrádi Négyek vezetőivel ül tárgyalóasztalhoz a brit miniszterelnök, akinek látogatását a Downing Street 10. szóvivője „magánjellegűnek” minősítette. A magyar kormányfő kedden telefonon már közölte Tony Blairrel: Magyarország elfogadhatatlannak tartja azt a brit javaslatot, amely szerint 25 milliárd euróval lefaragnák az Európai Unió 2007-13 közötti költségvetését, illetve tíz százalékkal csökkentenék az új EU-tagoknak járó felzárkóztatási támogatásokat. Gyurcsány Ferenc a londoni Financial Timesnak adott interjújában figyelmeztetett, konfliktusokkal járhat, ha a tehetős régi EU-tagállamok nem lesznek nagyvonalúbbak a szegényebb új belépőkkel. A magyar kormányfő úgy vélekedett: a brit soros elnökségnek újra kell gondolnia a kelet-európai támogatások csökkentésére tett javaslatát. A Downing Street 10. egyelőre hivatalosan nem reagált a négy visegrádi ország vezetőjének közös levelére, azt azonban elismerték, hogy a brit EU-elnökség „túl nagynak” tartja az előző, luxemburgi elnökség által előterjesztett költségvetési tervezetet. A brit elnökség még a december 7-i külügyminiszteri találkozó előtt leteszi költségvetési javaslatát - közölték Londonban. Blair a találgatások szerint azzal akar érvelni Tallinban és Budapesten, hogy az előző bővítések tapasztalatai alapján az új tagok eleve nem képesek felszívni a Brüsszelből érkező támogatási összegeket, s ezért nem akkora áldozat, ha elfogadják a kurtításokat. A brit számítások szerint Lengyelország a 2004-2006-os juttatásoknak eddig csak a 4,3 százalékát vette fel. Lengyel illetékesek szerint ugyanakkor az összeg több mint felére már megkötötték a szerződéseket, Magyarország esetében 8,8 százalék a ténylegesen felvett támogatás, de 66 százalékot fednek le már szerződések. Óva intette Nagy-Britanniát szerdán José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke attól, hogy Robin Hood legendáját a feje tetejére állítva, a szegény új kelet-európai tagoktól vegyen el, hogy a gazdagoknak adhasson többet. Johannes Laitenberger, a bizottság szóvivője elmondta, Barroso hosszú és „nagyon őszinte” eszmecserét folytatott erről a brit korányfővel. A The Independent című brit lap tegnap azt írta, a kelet-európai vezetők egységfontba tömörülve készülnek nemet mondani Blairnek. Aleksander Kwasniewski, a leköszönő lengyel államfő kedden Brüsszelben ugyancsak „elfogadhatatlannak” minősítette a brit javaslatot, s meglehetősen keményen bírálta a sokat ígérgető, ám keveset teljesítő brit soros elnökséget. Martin Jahn cseh miniszterelnök-helyettes ugyanakkor már kevésbé elutasítóan nyilatkozott, szerinte a javaslatok ugyan kedvezőtlenek, de ha a pénz lehívása terén az unió engedményeket tenne, akkor már lenne alap az alkudozásra. Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes pedig azt jelezte, Pozsony megfontolná a brit javaslatokat, ha nagyobb támogatást kapnának a bohunicei atomerőmű reaktorainak lezárására. Az új tagállamok támogatást remélhetnek Spanyolországtól, mivel Madrid kilátásba helyezte: egyezteti pozícióit a lengyelekkel. A nagy nettó befizetők ugyanakkor érdeklődéssel fogadták a Blair-javaslatokat. Ausztria jelezte: nem támogatja az EU büdzséjének megkurtítását. Az osztrák agrárszakértő, a néppárti Agnes Schierbauer, az Európai Parlament képviselője támogathatatlannak tarja, hogy jelentősen visszafogják a mezőgazdasági kiadásokat. A strukturális alapok visszafogása mellett ugyanis Blair az agrárszubvenciók csökkentését is el akarja érni. Schierbauer valószínűsíti, hogy az Európai Parlament megakadályozza a brit javaslat elfogadását. Hasonlóan vélekedett német kollégája, a CDU-s Reimer Böge. Az európai szociáldemokraták is éles bírálatokkal illették a brit javaslatot. Martin Schulz frakcióvezető nem hiszi, hogy a decemberi EU-csúcson az unió állam- és kormányfői igent mondanának a tervezetre. Népszava-összeállítás Tony Blair és Gyurcsány Ferenc ma együtt vacsorázik. A magánjellegű találkozót követi majd a „fekete leves”, amikor pénteken a brit kormányfő a Visegrádi Négyek miniszterelnökeivel tárgyal Fotók: Reuters, Isza Ferenc Elmarasztalás a miniszterelnöki interjú miatt Részben helyt adott a Fidesz panaszának az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága, amikor megállapította: A szólás szabadsága című műsor megsértette a médiatörvényt az október 23-án a Magyar Televízióban sugárzott miniszterelnöki interjúval. A Panaszbizottsághoz a Fidesz sajtófőnök-helyettese fordult amiatt, hogy a délután készült felvételről sugárzott adásban a riporter a kormányfő aznap esti beszédéről tett fel kérdést Gyurcsány Ferencnek, ami akkor még meg sem történt. Az ORTT bizottsága határozatában kötelezte az MTV-t: tegye közzé, hogy a nemzeti ünnepen sugárzott műsorban megsértette a médiatörvényben foglalt tényszerűség, időszerűség és kiegyensúlyozottság követelményét, mivel „olyan eseményt tüntetett fel megtörténtnek, amely a felvétel idején még nem történt meg, valamint azzal, hogy az ünneppel kapcsolatban egyoldalúan, csak a kormány, illetve a szocialista párt álláspontja került megjelenítésre”. MTI-információ NÉPSZAVA 2005. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Baráth Etele: nem lesz ultimátum Tony Blair brit miniszterelnök számára európai politikusként és országa belpolitikájában is rendkívül nagy presztízsveszteséget jelentene, ha nem tudná tető alá hozni a december végéig tartó brit elnökség ideje alatt a megállapodást az uniós költségvetésről - fogalmazott lapunknak az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Baráth Etele éppen ezért meg van győződve arról, hogy a brit kormányfő mindent megtesz azért, hogy sikerüljön egyezségre jutniuk a tagországoknak. Biztosra vehető az is, hogy Tony Blair nem ultimátummal érkezik Magyarországra, hanem egy javaslatcsomagot vázol fel, amelynek több eleme egyelőre nem ismert, így a többi között az sem, változnak-e az uniós támogatások felhasználásának szabályai. Ha a 10 százalékos csökkentést szó szerint vesszük, akkor Magyarországnak az eddig kalkuláltnál 500 milliárd forinttal kevesebb jutna a 2007 és 2013 közötti időszakban. Ez pedig lényegesen több annál, mint amekkora uniós támogatást - 345,9 milliárd forintot - jövőre használhat fel Magyarország. Viszonyításként érdemes tudni azt is, hogy 2006-ban a magyar költségvetési támogatással kiegészítve összesen 600 milliárd jut fejlesztésekre. A strukturális alapok felhasználásának eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy Magyarország a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló 650 milliárd forintot 2008 december 31-ig fel tudja használni - közölte Baráth Etele. Elmondta, hogy ez idáig mintegy 30 000 pályázat érkezett, amelyből eddig 12 000 esetében született pozitív, támogató döntés. Ennek alapján a rendelkezésre álló keret 82,3 százalékát, 550 milliárd forintot kötöttek le támogatói döntéssel. Szerződés 450 milliárd forint támogatás felhasználására született, a kifizetések értéke meghaladta a 100 milliárd forintot. Elhangzott: Magyarország jövőre a strukturális alapok 100 százalékát, a kohéziós alap 75 százalékát leköti. Baráth Etele megjegyezte: a strukturális alapok 110 százalékos lekötésére törekednek, hogy az esetleges technikai veszteség esetén is teljes egészében felhasználják a rendelkezésre álló fejlesztési forrást. Népszava-információ Martonosinál készült a Makón betiltott jobboldali szórólap Martonosi György fideszes országgyűlési képviselőnél, az általa átadott anyagokból készült az a szabálytalanul megjelentett jobboldali kiadvány, amelynek publikálása miatt eljárást indított a rendőrség - tudta meg lapunk. Információink szerint a hatóság lezárta a nyomozást, amelyben a honatya két munkatársát sajtóvétséggel gyanúsítják. Az ügy pikantériája, hogy a Polgári Szó című, négyoldalas kiadvány megjelentetését a helyi polgári kör vezetője kifogásolta. Az ingyenes Polgári Szót október végén, a Délvilág című napilappal közös terjesztésben adták ki 21 ezer példányban. A kiadó az úgynevezett Polgári Körök Koordinációja nevű szervezet volt. Az újság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szerint időszaki lapnak minősül, emiatt bejelentési kötelezettség alá esik, a kiadó azonban ezt nem tette meg. Emiatt a terjesztést leállították, összesen kilencezer példány maradt meg. A Polgári Szó ellen - a Polgári Körök Koordinációját ismeretlennek minősítve - a Hajrá Makó Polgári Körök Egyesületének vezetője szólalt fel. A rendőrség az előbbi indokok alapján megkezdte a nyomozást. Kiderült, hogy a kiadvány terjesztését a Délvilág szerkesztőségében az ügy egyik gyanúsítottja, Endes Zsigmond Vilmos kérelmezte. A férfi lakásában található számítógépen megtalálták a Polgári Szó nyomtatás előtti változatát. Endes ugyanakkor azt vallotta, hogy azt nem ő készítette, az adatokat lemásolta, a Polgári Körök Koordinációjához, illetve Fideszhez kötődő viszonyáról azonban nem beszélt. A nyomozás adatai szerint a férfi vélhetően igazat mondott, a kiadvány nyomtatását megrendelő Erdélyi Tünde - az ügy másik gyanúsítottja - ugyanis vallomásában azt mondta: Martonosi György fideszes országgyűlési képviselőnél, az általa átadott anyagokból ő szerkesztette a Polgári Szót. A honatya korábban cáfolta, hogy köze lenne a kiadványhoz. A sajtóterméket előállító nyomda tulajdonosának meghallgatásából kiderült, hogy Martonosi októberben kért ajánlatot a Polgári Szó elkészítésére, amelynek költségeit máig nem térítették meg. Az ügyben az országgyűlési képviselőt nem hallgatták ki, a Makói Városi Ügyészség ugyanakkor bekérte az ügy iratait és fokozott ügyészi felügyeletet jelentett be. Népszava-információ MINT KORÁBBAN BESZÁMOLTUNK RÓLA, tévedett Deutsch Tamás, az Országgyűlés fideszes alelnöke, amikor úgy nyilatkozott: tanúként rabosították Martonosi György fideszes országgyűlési képviselő két munkatársát a makói szórólap miatt indított eljárás során. A jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy tanúról fényképet készítsenek és ujjlenyomatot vegyenek. A rendőrség azt közölte: az eljárás alá vont személyek meggyanúsítása után történt a rabosítás, ami viszont jogszerű. 3 Támogatja a kormány a nemzetpolitikai alkotmánymódosítást Hivatalos négypárti egyeztetést kezdhet a kormányfő felhatalmazása alapján Avarkeszi Dezső kormánymegbízott és Petrétei József igazságügyminiszter arról az alkotmánymódosításról, aminek keretében megfogalmaznák, hogy a határon túli magyarok a történelmi hagyományok és a kulturális gyökerek alapján részei a magyar nemzetnek. A kormány tegnapi ülésén ugyanis elfogadta az erről szóló alkotmánymódosítási javaslatot - jelentette be Batiz András kormányszóvivő. Értesüléseink szerint az ülésen a szabad demokrata miniszterek fenntartásukat fogalmazták meg az alkotmánymódosítás kapcsán, és azt nem is támogatták. Úgy tudjuk, hogy a kisebbik koalíciós párt vezetése egyébként erről előre írásban értesítette a kormányfőt. A szabad demokratáknak nem a tervezett módosítás szövegével van gondjuk, hanem úgy vélik, hogy az alkotmány, amely jelenleg a határon túli magyarokkal kapcsolatban mindössze annyit tartalmaz, hogy a magyar állam felelősséget érez az ő sorsuk iránt, megfelelően rendezi a határon túli magyarok státusát. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott kérdésünkre közölte, várhatóan ma születik döntés arról, hogy mikor kerül sor a négypárti egyeztetésre, illetve, mikorra hívják össze a határon túli magyarok szervezeteivel az újabb megbeszélést. Avarkeszi megerősítette a kormányszóvivő azon bejelentését is, hogy a kormány képviselői több ízben egyeztettek a köztársasági elnöki hivatallal, a javaslat tartalmában bírja Sólyom László elnök támogatását. A kormányfő a szabad demokraták különvéleményének dacára azért támogatja a négypárti tárgyalásokat, mert az alkotmánymódosítás lehetőséget nyújtana arra, hogy a határon túl élőknek a magyar állam jogokat és támogatásokat biztosítson anélkül, hogy automatikusan meg kelljen mindenkinek adni a kettős állampolgárságot. Cs. R. Döntés a bizottsági összegzésekről A képviselők a legjobb úton haladnak afelé, hogy úgy tegyenek végleg pontot Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor gazdagodását vizsgáló bizottságok munkájának végére, hogy arról összegzés ne szülessen. A testületek jelentést nem fogadtak el, kivéve az Orbánbizottság kormánypárti többsége, mely részjelentést nyújtott be a parlamentnek. Az ügyrendi bizottság tegnap egyhangúan úgy döntött, hogy a jelentések helyett benyújtott három, a munkákat összegző egyéni indítványt nem engedi a parlament elé. A tegnapi ügyrendi bizottsági ülésen Dávid Ibolya (MDF) (képünkön) ügye kapcsán úgy foglaltak állást, hogy törvényhozó munkájában csak személyesen járhat el. Dávid ugyanis egy alkalmazottját hatalmazta meg arra, hogy nyújtson be írásbeli választ igénylő kérdést a kormányfőnek. Tette ezt azért, hogy így fejezze ki ellenvéleményét Polt Péter legfőbb ügyész korábbi állásfoglalása miatt, mely szerint egy képviselő nevében annak tudtával más is aláírhat egy javaslatot. (Népszava) Választási pénzekről tárgyaltak Legfeljebb 6610 millió forint áll majd rendelkezésre a jövő évi választások lebonyolítására. A belügyminiszter által előterjesztett határozati javaslat - amelyet tegnap tárgyalt a parlament - azt is tartalmazza, hogy ebből a kampányra fordítható költségvetési támogatás 100 millió forint, ami a Belügyminisztérium előirányzatán belül használható föl. A határozati javaslat szerint a választás lebonyolítására a választási hivatal 6510 millió forintot költhet el. (Népszava) Program a ferihegyi nyugalomért Nyugodt Együttélés Programja címmel intézkedési tervet dolgozott ki Simon Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP országos választmányának elnöke (képünkön) a Ferihegy és vonzáskörzetében élők nyugalma, a területen jelentkező környezeti károk csökkentése érdekében. Mint ismert, a környéken élők többször tiltakoztak amiatt, hogy elviselhetetlennek tartják a Ferihegyre tartó vagy onnan induló repülőgépek zaját. Simon programja szerint szakértők és a lakosság bevonásával zajmunkacsoportot alakítanak ki, mobil zajmérőket alkalmaznak, kidolgozzák a szükséges jogszabály-módosítások szakmai hátterét, valamint kármentesítő programot hoznak létre a zajterhelés miatti lakossági igények orvoslására. (Népszava)