Népszava, 2006. március (133. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-01 / 51. szám
4 Intés Áder Jánosnak rossz véleménye van a miniszterelnökről. Tudja már mindenki, az is, akit nem érdekel Áder véleménye, de az is, aki csak híreket hallgat, minthogy a véleményekből elege van. A közszolgálati rádió is tudja ezt valószínűleg, és nem szeretné, ha valaki lemaradna a fideszes politikus véleményéről. Ezért a vezető hírek között fontosnak tartja közölni azt a véleményt, aminek még egy véleményműsorban sem volna helye a Krónika által megjelenített formában: „a Fidesz frakcióvezetője szerénységre intette a miniszterelnököt” . Szeretnénk feltételezni, hogy csak a tehetségtelenség, a rosszindulat és a butaság vezeti hasonló esetekben a szerkesztő kezét, de az anyagok egymásutánja és a szóhasználat kizárja ezt a lehetőséget. „A jogfosztottak és jogsértettek oldalán áll Gyurcsány Ferenc kormánya” - halljuk a miniszterelnök hangján, majd a bemondó hozzáteszi: Kóka János, a kormány tagja ott volt az eseményen. Azaz Suzuki-ügyben ellentmond a főnökének, de hát amilyen fejetlenség van ebben a kormányban, nem is csodálkozunk. Nyomban ezután hangzik a mondat Áder „ intéséről”. A sunyiság minősített esetével állunk szemben. Csodálkozzunk? Meddig még? figyelő- Demszky változtatási tilalmat akar Változtatási tilalmat kimondó rendelet megalkotását kezdeményezte a főpolgármester a főváros belső városrészeire annak érdekében, hogy a kerületek ne bonthassanak el olyan épületeket, mint a műemlékkörnyezetben álló VI. kerületi Hild-ház - közölte Demszky Gábor helyettese. Ikvai-Szabó Imre (képünkön) szerint mielőbb egy rehabilitációs program elfogadására lenne szükség az egységes városkép megőrzése érdekében. Az Óvás! Egyesület képviselői fényképekkel bizonyították, hogy az épületet még azt követően is bontották, hogy visszavonták az erre vonatkozó engedélyt. (MTI) Hatályban a felsőoktatási törvény Mától hatályos az új felsőoktatási törvény, amely lehetővé tette, hogy életbe léphessen az oktatási reform. Ez alapvetően öt pilléren nyugszik. Az első az angolszász típusú képzés átvétele, vagyis a 3 éves alapképzést követően diplomával a munkaerőpiacon is elhelyezkedhetnek a diákok vagy tovább folytathatják tanulmányaikat a 2 éves mesterszakon, ahonnan szintén visz az út a munkaerőpiacra vagy tovább a 2 éves doktori képzésre. A további négy pillér a finanszírozási garanciák beépítése, az egyetemek nagykorúsítása, a hallgatói lehetőségek bővítése és a magántőke bevonását is lehetővé tevő infrastruktúrafejlesztési program. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Alkotmánybírósághoz fordult, mert sérelmezi, hogy a hallgatóknak nincs részvételi joguk a gazdasági tanácsokban. (Népszava) Közmeghallgatás Tubes-ügyben Közmeghallgatást tart a pécsi közgyűlés március 9-én a Tubesre telepítendő lokátor ügyében - közölte a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője. Boros János tájékoztatása szerint Toller László polgármester (képünkön) azt követően írta ki a közmeghallgatást, hogy a civilek értesítették: három hét alatt összegyűjtötték a szükséges aláírásokat. Az aláírók kifejezték akaratukat a demokratikus párbeszéd kialakítása mellett, jelezték, hogy szükség van egy olyan fórumra, ahol a lakosság az üggyel kapcsolatban kérdezhet és elmondhatja véleményét. (MTI) Belviszályok az OCÖ-ban Elnapolta az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) közgyűlését Kolompár Orbán elnök, mert a képviselők egy csoportja nem szavazta meg az előzetesen meghirdetett napirendi pontokat - adta hírül a Roma Sajtóközpont. Sárközi Károly, az OCÖ képviselője elmondta: egyes képviselők azért döntöttek így, mert az egyebek témakörében tárgyalták volna a személyi kérdéseket. Az ülést követően rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amelyen ellenzéki képviselők úgy döntöttek: egy általuk készített költségvetést juttatnak el a Fővárosi Közigazgatási Hivatalhoz, és a grémium 26 képviselőjével megvonják a bizalmat Kolompár Orbántól. Ugyanakkor rendkívüli ülést csak az elnök hívhat össze, és ahhoz kétharmados többség szükséges. (Népszava) BELFÖLD 2006. MÁRCIUS 1., SZERDA NÉPSZAVA A fővárosi fiatalok negyede rendszeresen kábítószerezik - Egyre korábban kezdik a drogozást A lányok nyugtatóznak, a fiúk füveznek A 15 éves diákok 15 százaléka használt egy éven belül cannabist az ENSZ legfrissebb jelentése szerint. A hazai drogjelentésből viszont az derül ki, hogy a kábítószert használó fiatal lányok a recept nélkül kapható nyugtató- vagy altatószerekkel oldják a feszültséget, a fiúk szívesebben használnak marihuánát. A diákok egyre fiatalabb korban, 14-15 évesen próbálnak ki valamilyen tiltott szert, a fővárosban élők negyede pedig rendszeresen drogozik. A cannabis a leggyakrabban használt kábítószer Európában, de nő a kokainhasználók köre is - ez derül ki az INCB, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerve tegnap ismertetett éves jelentéséből. A bécsi székhelyű szervezet rámutatott, hogy az Európai Unióban egy év alatt a 15 éves diákok 15 százaléka használt cannabist. Felvinczi Katalin kábítószerügyi miniszteri biztos a tájékoztatón elmondta, hogy Magyarországot két alkalommal említi meg a jelentés, ez azt mutatja, hogy a nemzetközi szervezet megítélése szerint hazánkban nincsenek drámai folyamatok. A legfrissebb hazai drogjelentés szerint a 16 éves lányok az orvosi recept nélkül megvásárolható nyugtatóval, a fiúk a marihuánával kábítószereznek leggyakrabban. A fiatalok általában 14-15 éves korban ismerkednek meg a tiltott szerekkel. A kutatás arra is rámutat, hogy a 15-29 éves fiatalok 24 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, a magasabb iskolai végzettségűek és a városban élő fiatalok veszélyeztetettebbek, mint a kistelepülésen élők. Budapesten a 17-18 éves gimnazisták csaknem fele kipróbált már valamilyen „anyagot”, 20 százalékuk pedig rendszeresen drogozik. A marihuána a legnépszerűbb szer, országos szinten a megkérdezettek 15,8 százaléka legalább egyszer kipróbálta; nyugtatót a fiatalok 16 százaléka használt már. Az iskolások helytelenítik a kemény drogok rendszeres használatát, a könnyű drogok alkalmi fogyasztásával szemben viszont elnézőek. Felvinczi Katalin kábítószerügyi miniszteri biztos lapunknak elmondta: kedvező változás, hogy a legveszélyeztetettebb korosztálynál, vagyis a középiskolásoknál mérséklődött a kipróbálás kockázatának növekedése. Szintén kedvező tendencia, hogy a marihuánán kívül más - veszélyesebb - drogokkal kapcsolatba került diákok aránya 1999-től nem növekedett, és a rendszeres fogyasztók aránya sem emelkedett. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy egyre fiatalabbak próbálják ki a szereket; a 9-10. évfolyamosok mintegy fele 14 évesen vagy annál fiatalabb korban használt először drogot, melyet általában barátoktól, ismerősöktől kaptak. Felvinczi Katalin a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet: szerinte azok a leghatékonyabb programok, ahol az előadók személyesen találkoznak a fiatalokkal, a tanár vagy a prevenciós szakember ugyanis hiteles a meggyőzésben. Valószínű, hogy a kipróbálást kevésbé tudják megakadályozni, viszont eredményesek lehetnek a gyakori vagy problémás droghasználat kialakulásának megelőzésében. Fonás: A Nemzeti Oros Fókuszköipont jelentése/Elekes, Paksi 2003b A Lévay Miklós, Felvinczi Katalin és Topolánszky Ákos által ismertetett ENSZ-jelentés szerint hazánkban nem drámai a droghelyzet Fotó: Vajda József Muhari Judit Új vezetőt választ az ügyvédek budapesti érdekvédő szervezete Olcsó, szolgáltató, érdekvédő és látható kamarát, valamint a kis ügyvédek fokozottabb támogatását sürgette néhány nappal az elnökválasztás előtt a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) egyik elnökjelöltje. Réti László - aki a jelöltállításkor a legtöbb ajánlást szerezte meg - lapunknak reményét fejezte ki, hogy a csaknem ötezres tagságból minél többen vesznek részt a választáson. Emlékeztetett arra, hogy az eddigi választásokon alig félszáz, nagyrészt „régi” ügyvéd volt ott, és ez inkább lojalitási gesztus, mint közéleti akaratnyilvánítás volt. Pedig fontos bevonni a munkába azokat, akik 1990 után léptek a pályára és érdekeltek egy látható és fejlődő testületben. Elmondta azt is, hogy az elnökségért szintén induló Bárándy Péter főtitkárként, illetve később elnökségi tagként, Szűcs Andrea pedig elnökhelyettesként eddig is a vezetéshez tartozott. Ezért is szólhat szemléletváltásról, illetve generációváltásról a hét végén esedékes voksolás. Az elnökjelölt reményét fejezte ki, hogy a kampányidőszak ellenére nem kerül politika a választásba, és emlékeztetett arra, hogy az ügyvédi kar sem átpolitizált szervezet. Bár jelenleg is ellátja alapvető feladatait a kamara, ám az ügyvédi kar a korábbinak nyolc-tízszeresére nőtt, így sokan nem tudják, mit is csinál pontosan a szervezet - sorolta a megújulás melletti érveket kéti. Szerinte az ügyvédi kar minden csoportjában vannak gondok. A nagy létszám a kis irodák helyzetét rontja és a minőség színvonalát érinti, de gond a fokozódó konkurencia az európai integráció miatt. Az ügyvédeknek az eddigi pozíciók megőrzésén túl „új tereket kell nyerni”, ezért fontos az érdekvédőbb és szolgáltatóbb kamara. Az elképzelések között megtalálható például egy, a karon belül működő „ügyvéd ombudsman” létrehozása, a létszám bővülése miatti feladatok felmérése, az ügyvédi munkadíjak vizsgálata, szakirányú továbbképzések bevezetése vagy éppen az informatikai reform elindítása. A kamarát 1992 óta vezető Bánáti János nem indul újra a tisztségért, ő az országos kamara elnökeként dolgozna tovább a nyugdíjba vonuló Horváth Jenő utódjaként. Réti szerint az országos és a fővárosi új elnököknek arra kell törekedniük, hogy megőrizve a régi struktúra több jó elemét, a következő ciklus végén egy szabályozási környezetében, funkciójában és működésében megújult, XXI. századi kamarát adjanak át utódaiknak. M. Cs. A generációváltásról is szól az ügyvédi kamara elnökválasztása Nehezen múlik a lelki függőség A drogok hatása alatt megélt világ nem a valóság - erre figyelmeztet a Kék Pont Drogkonzultációs Köz pont és Ambulancia. Lencse Menyhért, a központ munkatársa korábban elmondta, hogy a droghasználat veszélye kettős: lelki és fizikai függőséget okoz. A partidrogoktól, stimulálószerektől megnő a testi, lelki teljesítőképesség, felszabadítják a szervezet tartalékenergiaforrásait, megszűnik a veszélyérzet, az éhség, a szomjúság és a fáradtság. Amikor a szer kiürül a szervezetből, fáradtságot és levertséget, szorongást, érdektelenséget érez a használó. A függőség ilyenkor alakulhat ki, a fogyasztó ugyanis, hogy vágyakozását csökkentse, könnyen nyúl újabb adag szer után. Az opiátok - ópium, morfiumkészítmények, heroin - lelassítják a testi és lelki folyamatokat. A használók körében komoly függőség alakul ki, kezelésre szorulnak, gyógyításuk többéves folyamat. A testi függőség rövidebb idő alatt gyógyítható, mint a lelki. A szer hiányától súlyos, egész testre kiterjedő fájdalom, rosszullét, hányinger jelentkezik, túladagolásuk viszont halált okozhat. Az orvosok egy része elkerüli a szankciókat A kamara nem szigorítana az orvosi továbbképzésen Ha a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javasolná, az egészségügyi miniszter nem zárkózna el az orvosi továbbképzés szabályainak szigorításától - a szervezet szerint azonban ez szükségtelen. Rácz Jenő azt mondta: tavaly zárult le az első ötéves kötelező továbbképzési ciklus, így a tapasztalatokat levonva lehet csiszolni a jelenlegi rendszeren. A változtatás amiatt került előtérbe, mert bár tavaly áprilisig kellett teljesíteni az öt év alatt begyűjtendő, a folyamatos szakmai fejlődést igazoló továbbképzési pontokat, a feltételeket nem teljesítő orvosok zömét máig nem sújtják szankciók. A mulasztás miatt a doktorokat törlik a kamarai nyilvántartásból, ezt követően pedig csak felügyelettel dolgozhatnak. A legtöbben ezt elkerülhetik, ha fellebbeznek előbb a kamaránál, majd a bíróságon. Az eljárás halasztó hatályú, így ha időközben az érintettek pótolják elmaradásukat, nem kell mentorral dolgozniuk. A MOK főtitkára lapunk kérdésére elmondta, hogy eddig 1500-1600 orvos fellebbezett a kizáró döntés ellen. Gyenes Géza ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mai továbbképzési rendszer elfogadható, az orvosoktól pedig nem lehet elvitatni a fellebbezés jogát. Úgy fogalmazott: a bírósághoz fordulók nem visszaélnek a lehetőségekkel, hanem jogaikat érvényesítik. Szerinte a továbbképzés szabályain nem szigorítani kellene, hanem átgondolni, hogy az állam által kötelezően előírt, drága továbbképzési programokon például a nyugdíjas orvosok - akik nehezen tudják ezeket kifizetni - hogyan tudnak ingyen részt venni. A főtitkár szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a magyar orvosok 90 százaléka teljesítette az előírt feltételeket, miközben más országokban 65-70 százalék ugyanez az arány. L. G. A miniszter még csiszolna az orvosi továbbképző rendszerenFotó: Vajda József