Népszava, 2006. június (133. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-01 / 127. szám
2 Könnygáz kínozta az elnök asszonyt Legkevesebb 725 személyt vettek őrizetbe tegnap a chilei hatóságok, miután a latin-amerikai ország több városában összesen mintegy félmillióan vonultak az utcára. Két hete diákok kezdték a demonstrációsorozatot, a tüntetésekhez rövidesen csatlakoztak a tanulók szülei és egyetemi hallgatók is. Santiagóban, a fővárosban 26-an sérültek meg legutóbb a hatóságokkal vívott összecsapásokban. A tüntetők olcsóbb diákjegyeket követelnek a tömegközlekedési eszközökön, továbbá az egyetemi felvételik ingyenessé tételéért és az Augusto Pinochet diktátor idejében kidolgozott oktatási rendszer reformjáért szálltak síkra. Michelle Bachelet elnök asszony és a tüntetők képviselőinek tárgyalását azért kellett félbeszakítani, mert a találkozónak otthont adó santiagói nemzeti könyvtárba is beszivárgott a rendőrség által a tiltakozók ellen bevetett könnygáz. Képünkön egy fiatal tüntetőt vesznek őrizetbe a rendőrök. (Népszava) Kínos felfedezések Bulgáriában A bolgár parlament két alelnöke és az egyik parlamenti párt vezetője együttműködött a kommunista rendszer titkosszolgálatával - közölte szerdán Rumen Petkov belügyminiszter a bTV bolgár televízióval. Unal Lutfi, a kormánykoalícióban részt vevő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) török nemzetiségi párt adta parlamenti alelnök információval látta el a hírszerzést és a kémelhárítást - állítja a miniszter. (MTI) Dúl a hatalmi harc Kelet-Timoron Teljes lángon ég a kelet-timori hatalmi háború Xanana Gusmao államfő és Mari Alkatiri miniszterelnök között. A délkelet-ázsiai szigetország függetlenségének kivívása érdekében tett erőfeszítéseiért Szaharov-díjjal kitüntetett Gusmao kedden bejelentette: átveszi a biztonsági erők (hadsereg és rendőrség) irányítását. A miniszterelnök válaszul tegnap közleményt adott ki, amelyben leszögezte: a védelem és a belső biztonság fenntartása - akárcsak korábban - továbbra is a kormányzat feladata. Márpedig a kabinetnek ő, azaz Alkatiri a feje. A már több mint egy hete zajló súlyos zavargások következtében mind többen menekülnek el otthonaikból. Nemzetközi segélyszervezetek becslései szerint legkevesebb hetvenezren, azaz a főváros lakosságának fele távozott Diliből. Az otthonaikat elhagyók a randalírozó suhancbandáktól rettegnek. Képünkön egy bandatag sújt le áldozata fejére egy bozótvágó késsel. (Népszava) Titkos tervet készít az ENSZ Az ENSZ a legnagyobb titokban tervet készített több tízezer menekült befogadására arra az esetre, ha Koszovó elnyerné függetlenségét - írta a Politika című belgrádi napilap. A lap szerdai számában szemelvényeket közöl a birtokába jutott, április 1-jei keltezésű „belső és bizalmas” ENSZ-dokumentumból, amely részletesen taglalja azt, hogy a világszervezet ügynökségeinek mit kell tenniük Szerbiában és Montenegróban abban az esetben, ha a koszovói státustárgyalások a dél-szerbiai tartomány függetlenségéhez vezetnének. (MTI) Nem mérgezték meg Milosevicset Nem mérgezés, természetes okok idézték elő Szlobodan Milosevics halálát, de a biztonsági szabályok áthágásával a volt jugoszláv elnöknek lehetősége volt az öngyógyszerezésre - állapította meg a hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán közzétett belső jelentése. „Semmit sem találtunk, amely alátámasztotta volna a média egy részében Milosevics meggyilkolásáról, elsősorban megmérgezéséről elhangzott állításokat” - hangsúlyozza a törvényszék scheveningeni börtönében márciusban elhunyt volt jugoszláv államfő halálának körülményeiről készült jelentés. (MTI) VILÁG 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Washington bizonyos feltételekkel hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni Teheránnal Irán nem Az iráni atomprogram nem jelent közvetlen veszélyt a világra - jelentette ki Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség (IAEA) igazgatója. Egy, a kaliforniai Montereyben tartott tanácskozáson úgy foglalt állást, hogy még sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a kutatások eredményre vezessenek. El-Baradei egyértelműen az Irán elleni katonai beavatkozással szemben foglalt állást, hiszen kijelentette: nem ismételheti meg a világ az Irakban elkövetett hibákat. Ma Bécsben az ENSZ BT állandó tagjai és Németország külügyminisztere tanácskozik az iráni atomprogram ügyéről. „Nem szabad túllőni a célon. Alapos elővigyázatossággal kell értékelni minden információt” - fogalmazott az IAEA első embere. Megfogalmazása szerint Irak vérzivataros jelene tanulságként kell hogy szolgáljon a diplomácia számára. George W. Bush amerikai elnök 2003-ban arra hivatkozva indította meg a háborút Irakkal szemben, hogy Szaddám Huszein rezsimje tömegpusztító fegyvereket rejteget. Ám ilyen fegyvereket mégsem találtak. „Naponta teszem fel magamnak a kérdést: ez a legjobb módszer arra, hogy megszabaduljunk egy diktátortól?” Mint mondta, egyelőre nem világos, hogy Irán atomkutatását atomfegyver kifejlesztésére használja-e fel. Ám nyilvánvaló, hogy Teherán részéről nem beszélhetünk közvetlen nukleáris fenyegetésről - közölte Mohamed el-Baradei. Mindeközben a teheráni külügyminisztérium közölte, hogy Irán nem hajlandó urándúsítási programjának feladására - közölte Hamid Reza Aszefi, az iráni külügyminisztérium szóvivője. Ma Bécsben az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, illetve Németország külügyminisztere arról tanácskozik, miként lépjenek fel Teherán ellen amiatt, hogy az ország nem adja fel atomprogramját. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter asszony szerint Washington hajlandó lenne kétoldalú tárgyalásokat folytatni Teheránnal, de csak abban az esetben, ha az ország felfüggeszti urándúsítását. Népszava-információ jelent közvetlen veszélyt Valóságos politikai tüntetéssé változott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök apjának tegnapi temetése fotó: Reuters Hetedik fejezet nélkül engedett az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában folyó kemény diplomáciai alkudozásban, és így az Iránról készülő határozat a The New York Times szerdai számának értesülése szerint mégsem hivatkozik a világszervezet alapokmányának a 7. fejezetére, amely utat nyitna a szankcióknak, végső soron pedig a katonai erő alkalmazásának is. A lap tudomása szerint a határozattervezet a 7. fejezet egésze helyett kizárólag annak a 41. cikkére utal, amelyben nincs utalás a katonai erő alkalmazásának a lehetőségére. Washington ezzel az engedménnyel Oroszország támogatását szeretné elnyerni. Elutasították a montenegrói ellenzék összes panaszát A hivatalos végeredmény alapján megerősítette szerdán a montenegrói függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiától való különválásról rendezett referendumon a montenegrói népszavazási bizottság (RRK). Frantisek Lipka, az Európai Unió által az RRK élére kijelölt szlovák diplomata másfél héttel a május 21-i népszavazás után közzétette a referendum hivatalos végeredményét, amely szerint a népszavazáson részt vevők elegendő többsége, 55,50 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen, és 44,50 százaléka ellene szavazott. A részvétel 86,49 százalékos volt. A végleges eredmény egyezik a népszavazás után közzétett előzetes adattal, az RRK ugyanis elutasította az ellenzéki unionisták összes panaszát. Az előzetes adatok közlése után a montenegrói unionisták bejelentették, hogy nem ismerik el az eredményt. Összesen 241 panaszt nyújtottak be az RRK-nak, de a testület hétfő estére elutasított minden folyamodványt. MTI-információ Lemondott a litván kormányfő Benyújtotta lemondását szerdán Algirdas Brazauskas litván miniszterelnök, miután a kormánykoalíció egyik tagja, a Munka Párt visszahívta öt miniszterét, kormányválságot idézve elő. Mint Gediminas Kirkilas védelmi miniszter közölte, a szociáldemokrata miniszterelnök egy szerdai találkozón tájékoztatta Valdas Adamkus államfőt a lemondásáról, miután a korrupcióval vádolt Munka Párt bejelentette kilépését a kormányból. Hivatalos bejelentés később, a szerda délutáni rendkívüli kormányülés után várható, ahol Brazauskas tájékoztatja döntéséről és indokairól a minisztereket - mondta Kirkilas. A most 73 éves Brazauskas, a Litván Kommunista Párt egykori első titkára volt a balti köztársaság első elnöke Litvánia függetlenné válása után. 2001 júliusában miniszterelnöknek nevezték ki, azóta két kormány élén állt. Mostani kabinetje - a független Litvánia 13. kormánya - már áprilisban az összeomlás szélére került, amikor a szociálliberális Új Szövetség felmondta a koalíciós megállapodást, miután vezetőjét, Arturas Paulauskast elmozdították a házelnöki tisztségből. Az Új Szövetséggel két miniszter távozott a kormányból, köztük Antanas Valionis külügyminiszter. A populista Munka Párt - a koalíció legerősebb pártja - szerdán jelentette be távozását és összes miniszterének visszaléptetését a kormányból. A Viktor Uspaskich orosz származású milliárdos vezette párt a belügyi, a gazdasági, az igazságügyi és a kulturális tárcát irányította a tizennégy fős kormányban. Loreta Grauziniene, a Munka Párt ügyvivő elnöke elhatározásukat Adamkus államfő legutóbbi bírálatával indokolta, amellyel a kulturális és az egészségügyi minisztert illette. MTI-információ Brazauskas távozik Fotó: Népszava-archív NÉPSZAVA Bush méltó büntetést ígér Irak új Egyesült Államokba akkreditált nagykövete, Szamir al-Szumajadaje súlyos vádakkal állt elő. A diplomata a CNN-nek adott nyilatkozatában kijelentette: több jel utal arra, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő amerikai katonák válogatás nélkül és „szándékosan” tüzeltek irakiakra tavaly november 24-én, Hadíszában. Mint mondta, unokatestvérét is alaptalanul lőtték le 2005 nyarán ugyanebben az iraki városban egy házkutatás alkalmával. Az amerikai haditengerészek novemberi akciója alkalmával 24 polgári személy vesztette életét. Egytől egyig lőtt seb okozta mind a 24 polgári személy halálát tavaly novemberben az iraki Hadíszában, nem pedig az út szélén elrejtett pokolgép, amint azt amerikai tengerészgyalogosok állították - közölte szerdai számában a The New York Times. Washingtoni közlés szerint George W. Bush amerikai elnök csak a médiumokból értesült a drámai hadíszai eseményekről. Tony Snow fehér házi szóvivő szerint első ízben a Time magazin újságírója foglalkozott a kérdéssel. Az amerikai Nemzeti Biztonsági Tanács egy szóvivője a lap február 10-i számában tett említést a tavaly novemberi történésekről. Maga az elnök közölte, megdöbbentették az események, s méltó büntetést ígért az elkövetőknek. Ugyancsak súlyos vádakkal, illette az amerikaiakat Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök. „Semmi sem indokolja, hogy kiirtsanak egy családot a terrorizmussal szembeni küzdelem jelszavával” - nyilatkozta a BBC-nek. Egyben közölte, alaposan kivizsgálják a november 19-én történteket. Népszava-információ Tegnap folytatódott Szaddám Huszein pere. Az egykori iraki diktátor és hét vádlott-társa ügyvédei hamis vallomás tételével vádolták a vád egyik tanúját Fotó: Reuters Rendet tenne Nicolas Sarkozy Nicolas Sarkozy belügyminiszter, a francia kormánypárt, az UMP elnöke szigorítaná a fiatalokat érintő büntetőszabályozást. Mindezt azután jelentette ki, hogy Párizs északi külvárosaiban fiatalok ismét autókat gyújtottak fel s összecsaptak a rendőrökkel. „Ha ilyen sok fiatal követ el erőszakot, az arra utalhat, hogy úgy érzik, büntetlenül követhetnek el bűncselekményt” - fogalmazott a magyar gyökerekkel rendelkező politikus. A szerdára virradó összecsapásokban hat rendőr sebesült meg, tizenhárom fiatalt őrizetbe vettek. A zavargások ugyanazokban a körzetben törtek ki, mint tavaly ősszel. Kedden este Montfermeil-ben három rendőrtisztviselő sebesült meg, amikor összetűzésbe keveredtek egy rendőrőrsöt kővel dobáló fiatalokkal. Clichy-sous-Bois és Montfermeil határán négy rendőrre gyújtottak rá egy gépkocsit. Ugyancsak Montfermeilben éjfél körül egy rendőrjárőrt dobáltak meg. A feldühödött fiatalok legalább egy tucatnyi gépkocsit gyújtottak fel - közölte a helyi rendőrség. Népszava-összeállítás