Népszava, 2008. július (135. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-14 / 163. szám
8 Ezerből most harmincöt kilométer A legnagyobb terhelésnek kitett fővárosi fenntartású mintegy 1000 kilométernyi fő- és tömegközlekedési útvonal apránkénti foltozgatása után 2005-ben vettek nagyobb lendületet a rekonstrukciók. Az elmúlt három évben - 2005 és 2007 között - a kormányzati és önkormányzati közös finanszírozású programban ennek az 1000 kilométernyi úthálózatnak a 40 százaléka újult meg. Az eredeti megállapodás úgy szólt, hogy a kormány minden, a főváros által útfelújításra költött forinthoz hozzátesz még egyet. Ez az első évben működött is, 2006- ban már voltak nehézségek, mert a központi költségvetés a tervezettnél kevesebbet adott, a hiányzó 1 milliárdot a főváros állta. Mivel a piaci versenynek is volt némi ármérséklő hatása, a tempó tartható volt. A 2005-ös 80, majd a 2006-os 200 kilométer után tavaly eredetileg 156 kilométernyi út megújításával számolt a főváros. Csakhogy a tervezett állami rész ismét kevesebb lett, így csak 100 kilométernyi újult meg. Még tavaly decemberben döntött a fővárosi közgyűlés a program folytatásáról. Az újabb hároméves tervben 2008 és 2010 között további 300 kilométernyi út felújítása szerepel. Miután ebből az idén csak 35 kilométerrel végeznek, kérdéses, hogy tartható lesz-e ez a menetrend. HÍR ÉS HÁTTÉR 2008. JÚLIUS 14., HÉTFŐ A július elejére tervezettnél csaknem két héttel később, a napokban kezdődnek az idei útfelújítások Budapesten. Az idén csupán 35 kilométernyi út felújítására lesz elég a 4,5-5 milliárd forint. Dugóból így sem lesz kevesebb, mert 58 útszakaszt bontanak fel és építenek újjá november végéig a város szinte minden pontján. Sok helyen előbb a közműfelújítások gátolják majd a közlekedést, s csak azután jön az útburkolat javítása. A főváros és az állam ezúttal is közösen állja a költségeket. Belehúznak az idén Budapesten az útfelújítást végző cégek. Erre szükség is lesz, mert a tervezett július elsejénél csaknem két héttel később tudnak nekifogni a rekonstrukciónak. A késlekedés oka, hogy a felújításokhoz állami támogatást biztosító Pro Régió Kht. úgynevezett befogadó nyilatkozatának kiállítása nehézkesen haladt. A pályázati kiírás és a beadási határidő közötti idő rövidsége miatt utólag kellett a fővárosnak pótolni bizonyos dokumentumokat, így kitolódott az elbírálás időpontja, márpedig a pályázati támogatás odaítélése előtt nem lehet hozzálátni az útfelújításokhoz, mert a központi költségvetésből érkező támogatást a már megkezdett munkák kifizetésére nem lehet felhasználni. Az állam egyébként a várakozások szerint mintegy 1,5-1,7 milliárd forinttal járul hozzá a fővárosi fenntartású úthálózat egy részének rekonstrukciójához. Ez a korábbi évekhez képest igen szűk mozgásteret enged a fővárosnak, főleg azzal együtt, hogy az önkormányzat saját - igencsak feszes - költségvetéséből erre fordítható pénze sem haladja meg a 3 milliárd forintot, így nem csoda, ha a tervezettnél jóval kevesebb útszakaszt tudnak megújítani. A fővárosi közgyűlésben decemberben elfogadott éves programban még 60 kilométernyi út felújítása szerepelt, júniusban viszont Demszky Gábor főpolgármester és szocialista helyettese, Hagyó Miklós csak 35,5 kilométernyi útszakasz rekonstrukcióját jelentette be. A fővárosi önkormányzat 58 út felújítását tervezi, két ütemben - tudtuk meg a Városháza közlekedési ügyosztályának vezetőjétől. Kerényi László Sándor elmondta: az első ütemre a közbeszerzési eljárás lezárult, a tervek elkészültek. A most kezdődő munkák - vagyis az első 38 útszakasz - kivitelezője a Colas Eger Zrt. 24 szakasz esetében közműmunka előzi meg az útfelújítást. A második ütemben felújítandó 20 út kivitelezőjét várhatóan szeptemberben választják ki. Az ügyosztályvezető szólt arról is, hogy az igénybe vehető központi forrásokat csak bizonyos munkákra, például aszfaltburkolat-marásra, aszfaltozásra, szegélyjavításra lehet fordítani, valamint a teljes támogatási összeg legfeljebb 5 százalékának erejéig elszámolhatók a tervezés, a lebonyolítás költségei. Állami pénz nem, csak önkormányzati saját forrás fedezheti viszont az útfelújítások kiegészítő beavatkozásainak költségeit, mint például a forgalomkorlátozásét, az útszélesítését, a járda építését, valamint kapubehajtók, KRESZ-táblák kihelyezését. A szakember megnyugtatta az autósokat, hogy minden útszakasz rekonstrukciójánál igyekeznek a legkevésbé zavarni a forgalmat. A munkákat ezért rendszerint nem teljes lezárás, hanem szűkítés és ideiglenes forgalomkorlátozás mellett végzik. A legtöbb útfelújításra a III., a VIII., a IX., X., valamint a XII., XIII., XV. és a XVI. kerületben lehet számítani. A legfontosabb útvonalak, melyek lezárása várhatóan jelentős nehézségeket okoz a közlekedésben: az V. kerületi Alkotmány utca, a IX. kerületi Haller utca és a Mester utca, a X. kerületi Kada utca, a XI. kerületi Hegyalja út és Németvölgyi út, továbbá a XIV. kerületi Stefánia út, a XVI. kerületi Baross Gábor utca. Nem indulnak a munkák - a hídlezárások miatt a szokottnál is nehezebb lesz Budapest, 2008: útfelújítás, kis pénzből nagy felfordulás könnyíti meg az autósok dolgát az sem, hogy már június elején lezárták a Budai alsó rakpart Lágymányosi híd és az Erzsébet híd közötti szakaszát a csepeli szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó főgyűjtőcsatorna építése miatt. Nem sokkal később pedig már a Műegyetem rakparton is leállt a közlekedés a 4-es metró Gellért téri állomásának építése miatt. Ráadásul augusztus elsejétől a Margit hídtól északra eső alsó rakpartszakaszt is lezárják. (Ebből komoly vita volt a főváros és a III. kerület között, mert lehetetlennek tűnt az augusztus elejei Sziget Fesztivál megközelítése, végül úgy tűnik, az lesz a megoldás, hogy egy rövid rakpartszakaszt nyitva hagynak az egyhetes rendezvény idejére.) Augusztus végétől pedig - várhatóan október végéig - a budai alsó rakpart Erzsébet híd és Margit híd közötti részén lesz építkezés, illetve útlezárás. A metróépítkezés miatt az Etele tértől a Baross térig mind a tíz állomáson párhuzamosan dolgoznak, emiatt a legtöbb helyen elterelések, útszűkületek nehezítik a forgalmat. Lengyel Tibor Hol kell számítani őszig útfelújítás miatti korlátozásra vagy lezárásra? Ötmilliárd forintba kerül a Szabadság híd felújítása Az idei útfelújítási szezonban különösen nehézkessé teszi az autósok dolgát, hogy egyszerre több hídon is csak korlátozottan vagy egyáltalán nem lehet közlekedni. A Szabadság híd teljes lezárása még tart, a munkákkal várhatóan október végére, november elejére végeznek. A hidat tavaly nyáron zárták le az autóforgalom elől; az ötmilliárd forintos, műemléki jellegű felújítással teljesen helyreállítják az 1896-ban épült átkelőt, s a kivitelezők szerint 30 évig nem lesz majd szükség újabb munkára. A tervek szerint október elején kezdődik a Margit híd felújítása is, s bár ez idén még nem jár az autósok teljes kiszorításával, az átkelőn már most is van forgalomkorlátozás: biciklisáv kialakítása miatt leszűkítették az utat. Az átépítés és a műemléki rekonstrukció mintegy 12 milliárd forintba kerül, az összeg felére európai uniós támogatást vár a főváros. A 4-6-os villamosok és a BKV-buszok viszont a forgalom jövő januári leállítása után is közlekednek majd az átkelőn. Az autósok pedig várhatóan 2010 májusában hajthatnak fel ismét a hídra. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Lánchidat most nyáron sem lehet hétvégenként használni - egészen augusztus végéig. NÉPSZAVA Figyelni kell a szabályos költésre! Érdemes lesz a fővárosnak körültekintően elkölteni a pályázaton kapható állami pénzt, ugyanis az önkormányzatnak az idén mintegy 554 millió forintot kellett visszafizetnie a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak a budapesti útfelújításokra még 2006-ban kapott központi költségvetési támogatásból, mert szabálytalanul használta fel a pénzt. Beszámoltunk arról: a regionális pályázatok ellenőrzését végző Pro Régió ügynökség 2007-ben jelezte: 126-ból 55 útszakasznál kifogásolható a pénzköltés. Budapest vitatta az ellenőrzési és elszámolási eljárás módszertanát, illetve a pénz felhasználásának kritériumrendszerét is. Ugyanis egyes útszakaszoknál többet számolt el a főváros, mint amennyit teljesített, de megesett ennek fordítottja is: több munkát végeztek el, mint amennyit az ügynökség végül elismert. Ez úgy lehetséges, hogy az útfelújításra kapott pénzből a főváros több helyen járdákat, illetve kapcsolódó forgalomtechnikai létesítményeket (parkolásgátló oszlopokat, burkolati jeleket) is javított. A tisztánlátás érdekében - a Pro Régió és a főváros elszámolása mellett - készült két másik ellenőrzés is. Ám nem egyezett a korábbiakkal sem az igazságügyi szakértő vizsgálati eredménye, sem pedig a Műszaki Egyetemé. Négyféle eredmény lett, ezek egyes tételeknél a fővárost, másoknál az ügynökség által feltárt szabálytalanságot igazolták. A megoldás végül az lett, hogy a főváros azon útszakaszok esetében fizette vissza a teljes összeget, ahol a teljesítés mértéke biztosan 75 százalék alatti. Pest megyében egyébként csaknem tucatnyi önkormányzatnak volt hasonló vitája az elszámoláskor, többen közülük - például Visegrád - azóta ugyancsak visszafizették a kérdéses összeget.