Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-04 / 104. szám

Gyurcsány volt sógorának szakdolgozatát állítólag megtalálták, de ez nem bizonyít semmit Előhúzták a Rozs-verziót Állítólag előkerült a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) Gyurcsány volt sógora elveszettnek hitt szak­­dolgozata, ami miatt a Hír Tv plágiummal gyanúsí­totta meg a volt kormányfőt. A PTE által nem kom­mentált „felfedezés" aligha visz előbbre, az egye­temi vizsgálóbizottságnak ugyanis nincs összeha­sonlítási alapja, mivel a volt kormányfő szintén el­vesztett dolgozata még nem került elő. A Pécsi Tudományegyetemen a hírek szerint előkerült az az 1980-as szakdolgo­zat, melyet a Hír Tv állítása sze­rint 4 évvel később a szerző Rozs Szabolcs sógorává lett Gyurcsány Ferenc lemásolt és ugyanazzal a címmel - A Bala­­ton-felvidék szőlészete és borá­szata - adott le. A dolgozatok összevetése nélkül megfogal­mazott plágiumvádat a volt kor­mányfő tagadta és az ATV Egyenes beszéd című műsorá­ban szerdán kijelentette: sem részben, sem egészben nem másolta más munkájáról a dol­gozatát. Azt is mondta: elképzelhető, hogy az ő - általa otthon nem talált másodpéldányú - szak­­dolgozata alapján, utólag állí­tották össze a Hír Tv-ben mun­kaverzióként bemutatott Rozs­példányt, ismerve a volt kor­mányfő 1984-es diplomamun­kájának bírálatát, az abban megfogalmazott hibákat, hiá­nyosságokat. Megjegyezte, sze­rinte az ő és sógora szakdolgo­zatát is ellopták az egyetemről, legalábbis nehezen hihető, hogy véletlenül épp ez a kettő tűnt el, miközben az adott évekből az összes többi megvan. Azzal egyébként, hogy most előkerült Rozs dolgozatának egyetemi példánya - amelyről korábban éppen az intézmény állította, hogy elveszett -, a plá­giumvádat még mindig nem le­het bizonyítani, mivel az ugyan­csak a PTE-n őrzött Gyurcsány­­dolgozat is eltűnt. Ezért is van nehéz helyzetben az intézmény­ben az elveszett diplomamun­kák és a plágiumgyanú kivizs­gálására alakult vizsgálóbizott­ság, hiszen továbbra sem tudja mivel összevetni Rozs szakdol­gozatát, hogy ellenőrizhesse az esetleges egyezést. Egyelőre a PTE még azt sem kommentálta, hogy igaz-e a Pé­csi Újság állítása arról, megke­rült a volt sógor diplomamun­kája. Kottász Gergely, az egye­tem sajtószóvivője lapunk kér­désére azt mondta, sem meg­erősíteni, sem megcáfolni nem kívánja a hírt. Hozzátette: az ügyről addig még ilyen részin­formációt sem adnak, amíg be nem fejezi a munkát a tényfel­táró bizottság. A testületről megírtuk: elvileg 30 nap áll rendelkezésére a vizsgálat lezá­rására, de várhatóan ennél ha­marabb végeznek. A PTE szóvi­vője nem kommentálta kérdé­sünket, hogy a „megtalált” Rozs-dolgozathoz csatolva elő­került-e annak bírálata. Ennek azért van jelentősége, mert a Népszava kiderítette: az egye­tem tanulmányi és vizsgasza­bályzata szerint a dolgozatok­hoz kell csatolni azok bírálatát­­ ahhoz tartozó iratként kell kezelni­­, így ahol megvan az egyik, ott kell legyen a másik is. Ezért nem tudni, hogyan juthatott a Hír Tv birtokába Gyurcsány bírálati lapjának másolata, ha az eredeti példány és az ellopott szakdolgozat hol­létéről nincs tudomásuk. Lapunk érdeklődésére szinte minden egyetemen és főiskolán kitérő válaszokat adtak vagy nem nyilatkoztak a szakdolgo­zati bírálati lapok kezelésével kapcsolatban. Az ELTE egyik - név nélkül nyilatkozó - főosz­tályvezetője viszont elmondta: nemcsak intézményenként, ha­nem karonként és tanszéken­ként is eltérően kezelhetik a bí­rálati lapokat. Egyes intézmé­nyekben például elektronikus levélben küldik el a diákoknak a bírálatokat. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A volt miniszterelnök szakdolgozata még nem került elő, csak a bírálati lap másolata van meg­­ a Hír Tv-nél fotó: K2 press Szabadságon a volt feleség Kerestük az ügyben Gyurcsány Ferenc volt feleségét, Rozs Sza­bolcs testvérét is, de nem jártunk sikerrel. Megírtuk, Rozs Beatrix Pécsett dolgozik, a fideszes Páva Zsolt által vezetett polgármes­teri hivatal hatósági főosztályának általános igazgatási csoport­ját vezeti. Kérdésünkre azonban munkahelyén kollégái csak annyit közöltek: hétfőig szabadságon van. RÖVIDEN Kiderülnek a Falco KC pénzügyei Egy jogerős ítélet szerint ki kell adni a szombathelyi Falco KC ko­sárlabdacsapatot működtető, ön­­kormányzati tulajdonú gazdasá­gi társaságnak azokat a gazdál­kodási adatokat, melyek a bíró­sági döntés szerint közérdekű­nek számítanak. A Szombathelyi Törvényszék ítéletéről a Nyugat. hu portált képviselő TASZ szá­mol be. A hírportál egy 2010-es feljelentés alapján indult nyomo­zás miatt kért adatokat a cégtől, hiába. Az ítélet szerint azonban ezeket ki kell adni. Azt is, miért és mennyi pénzt utalt a Falco a Popgyákunik és Bozzay Ügyvédi Irodának. A feljelentésről a Nép­szava is beszámolt. Megírtuk, az ügy kulcsa Popgyákunik Péter le­het, aki a többségi önkormány­zati tulajdonú sportegyesületet „segíti", és állítólag a politikától sem áll távol, most a Fidesz hát­térembereként emlegetik. A fel­jelentés szerint az ügyvédi irodá­nak tízmilliókat utalt a Falco. An­nak idején Popgyákunik azzal ér­velt, az átutalt pénz a külföldi já­tékosok ügynökeinek a jutaléka volt, ők csak közvetítettek. Érde­kes, hogy az ügyvédi iroda neve felbukkant a Sukoró-ügyben is. Az Egyenlítő TV blog korábbi anyaga szerint Popgyákunik iro­dája ingyen, „társadalmi munká­ban" dolgozott Joáv Blum izraeli befektetőnek, aki a Sukoró-per egyik gyanúsítottja. ► népszava A Hír Tv-től érkezett az új szóvivő Új kommunikációs igazgatót ne­vezett ki Böröcz István, a Média­­szolgáltatás-támogató és Va­gyonkezelő Alap vezérigazgató­ja. A korábban a köztévénél, a TV2-nél, majd 2002-től a Hír Tv­­nél dolgozó Tóth István Zoltánra esett a választás. A szakember az első Orbán-kormány idején az Országimázs Központ vezetője volt. A kiadott közlemény szerint az új kommunikációs igazgató azt mondta, „ennek a sokrétű és izgalmas szakmának mindig is a közszolgálati média volt és ma­radt az alfája és ómegája". ► NÉPSZAVA „Összedolgozást" lát az MSZP Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint „összedolgozik" a Fidesz és a Jobbik Budapesten, Horváth Csaba (képünkön) erre példa­ként a Fővárosi Cigány Önkor­mányzat (FCÖ) támogatási szer­ződésének ügyét hozta fel. A szocialista politikus közleménye szerint a „városvezetés előítéle­tes gondolkodása múlt héten új szintre lépett"; a Fővárosi Köz­gyűlés ülésén annak ellenére megszavazták volna a cigány ön­­kormányzat szerződésbontását - amelyet végül az előterjesztő visszavont a napirendről hogy állítása szerint az érintettek an­nak alapját világosan cáfolták, és érdemi vizsgálat nem zajlott. „Az ilyen döntési kísérletek egy­értelmű összekacsintások a min­den kisebbséget megbélyegző, kirekesztő Jobbikkal és más szél­­sőjobbosokkal" - fogalmazott Horváth Csaba, aki példaként hozta az Új Színház ügyét, illetve egyes köztéri szobrok eltávolítá­sát is. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA BKV: csak ígéret van, nem garancia­ ­ LENGYEL TIBOR Néhány héten belül derülhet csak ki, állja-e szavát a kor­mány és megadja-e az állam a végleges garanciát a BKV mint­egy 63 milliárd forintnyi adós­ságának megújítására. Az ATV Egyenes beszéd című műsorá­ban szerdán Tarlós István az állami kezességvállalásról is beszélt, és hazugságnak nevez­te lapunk múlt heti írását, melyben megállapítottuk, hogy a kormány nem vállalt az adós­ságkonszolidációhoz kapcsoló­dó kezességet. A főpolgármester szerint vállalt, sőt erről kor­mányhatározat is van. Ám ez az április 3-i határozat csak elvi lehetőségről ír. A szöveg szerint a kormány „támogatja”, hogy a BKV hitelei­re a közgyűlés által március végén vállalt önkormányzati készfizető kezesség mögé az ál­lam is garanciát vállaljon - mi­után nyilvánvaló, hogy az ön­­kormányzat ennyi pénzt képte­len visszafizetni. A kormány­­rendelet második pontja szól a „valódi” garanciáról: ez felhívja „a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1. pont szerinti egyedi állami kezességvállalásról szó­ló előterjesztést nyújtsa be a kormány részére” 2012. június 20-ig. Ez utóbbi pedig még nem került a kormány elé. Vagyis egyelőre ígéret van csak a garanciára, bár az igaz, hogy ezt az ígéretet Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter is megismételte a múlt héten Tarlóssal aláírt megálla­podásban. Utóbbit Bagdy Gá­bor pénzügyi főpolgármester­helyettes erősítette meg la­punknak. Azt valóban pontat­lanul írtuk, hogy az aláírás előtt a kormány „kihúzta” a megállapodás ezen fontos pont­ját - egy másikat húztak ki. Azt ugyanakkor, hogy a Tarlós ál­tal hivatkozott kormányhatáro­zat nem végleges, hanem elvi, a főpolgármester technikai jelle­gűnek nevezte. Magyarázata szerint április elején a BKV-nak hitelező ban­kokkal csak úgy tudták átme­netileg, június végéig meghos­­­szabbítani a lejáró hiteleket, hogy addigra a főváros és a kormány is vállalta az elvi ga­ranciát, a végleges garanciát pedig a fővárosnak és az állam­nak­­ minden újrakötendő hitelmegállapodáshoz - újra meg kell adnia június végéig. Addig ugyanis, hogy a kölcsö­nök megújítása jogszerű legyen, közbeszerzési eljárást kell le­folytatni. Arra, hogy a tender végigvihető-e a hátralévő két hétben, Bagdy azt válaszolta: „ezen dolgozunk most is”. Kije­lentette: a kormánnyal folyta­tott tárgyalások alapján a fővá­rosban „fel sem merült”, hogy a kabinet nem váltaná végleges garanciára az elvi döntését. Tarlós várja, hogy a kormány betartsa vállalását fotóuóth Gergő Az UD Zrt. több mint 265 milliót kap Nem a Magyar Nemzet által ko­rábban megírt 200-250 millió forintot, hanem összesen 265 millió 740 ezret kap kártérítés­ként a magyar államtól az UD Zrt. - erről a Belügyminiszté­rium (BM) tájékoztatta lapun­kat. Ugyan - mint írták - a sze­mélyiségi jogi perből a Fővárosi Törvényszék (FT) „elbocsátotta” a BM-et, az Alkotmányvédelmi Hivatalt felügyelő miniszté­riumként közölni tudják, hogy az összeget „négy egyenlő rész­ben, 2013. október 30-ig” fizeti ki az állam a vagyonvédelmi társaságnak, valamint az UD Zrt. helyett a 150 ezres perkölt­séget is ők állják. Mint arról beszámoltunk, az UD-ügyhöz kapcsolódó bünte­tőperben egy hete felmentő íté­letet hozott a Pesti Központi Ke­rületi Bíróság Szilvásy György volt titokminiszter, Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő, Dávid Ibolya volt MDF-elnök és párttársa, Heré­nyi Károly szerepével kapcso­latban. Néhány órával később az FT közölte, a cég „egyezséget kötött” az általa akkor már két éve 1,8 milliárdra perelt állam­mal. A társaság a 2008 őszén kirobbant lehallgatási botrány után 2010 februárjában nyúj­totta be polgári keresetét arra hivatkozva, hogy Laborc Sán­dor, az NBH egykori főigazgató­jának feljelentése, és az emiatt indult nyomozás miatt elvesz­tette ügyfeleit. A cég elleni nyo­mozást később megszüntették. A megegyezés tartalmát tit­kolták, mivel - mint az FT ko­rábban lapunkkal közölte - szolgálati, illetve államtitkot tartalmaz. Mostani válaszában a BM kitért arra is, ha nem si­került volna megállapodni, a bíróság akár a 2 milliárd fo­rinthoz közelítő összeget, „de legalább” az - egyébként idén márciusban született - igazság­ügyi szakvéleményben foglalt 391 millió forintot is megítélhe­tett volna, amit a magyar ál­lamnak kellett volna megfizet­nie. A szakértő szerint ugyanis ekkora kár sújtotta a céget. A BM azt is hangsúlyozta: az egyezségnek „semmi köze nem volt” a felmentő ítélethez. Eközben Vadai Ágnes, a De­mokratikus Koalíció politikusa a miniszterelnökhöz és a bel­ügyminiszterhez fordul annak érdekében: hozzák nyilvános­ságra az UD Zrt.-ügy dokumen­tumait, illetve a cég és az állam közötti kártérítési perben létre­jött megállapodást is. B.L.N.

Next