Népszava, 2012. május (139. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-04 / 104. szám
Gyurcsány volt sógorának szakdolgozatát állítólag megtalálták, de ez nem bizonyít semmit Előhúzták a Rozs-verziót Állítólag előkerült a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) Gyurcsány volt sógora elveszettnek hitt szakdolgozata, ami miatt a Hír Tv plágiummal gyanúsította meg a volt kormányfőt. A PTE által nem kommentált „felfedezés" aligha visz előbbre, az egyetemi vizsgálóbizottságnak ugyanis nincs összehasonlítási alapja, mivel a volt kormányfő szintén elvesztett dolgozata még nem került elő. A Pécsi Tudományegyetemen a hírek szerint előkerült az az 1980-as szakdolgozat, melyet a Hír Tv állítása szerint 4 évvel később a szerző Rozs Szabolcs sógorává lett Gyurcsány Ferenc lemásolt és ugyanazzal a címmel - A Balaton-felvidék szőlészete és borászata - adott le. A dolgozatok összevetése nélkül megfogalmazott plágiumvádat a volt kormányfő tagadta és az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerdán kijelentette: sem részben, sem egészben nem másolta más munkájáról a dolgozatát. Azt is mondta: elképzelhető, hogy az ő - általa otthon nem talált másodpéldányú - szakdolgozata alapján, utólag állították össze a Hír Tv-ben munkaverzióként bemutatott Rozspéldányt, ismerve a volt kormányfő 1984-es diplomamunkájának bírálatát, az abban megfogalmazott hibákat, hiányosságokat. Megjegyezte, szerinte az ő és sógora szakdolgozatát is ellopták az egyetemről, legalábbis nehezen hihető, hogy véletlenül épp ez a kettő tűnt el, miközben az adott évekből az összes többi megvan. Azzal egyébként, hogy most előkerült Rozs dolgozatának egyetemi példánya - amelyről korábban éppen az intézmény állította, hogy elveszett -, a plágiumvádat még mindig nem lehet bizonyítani, mivel az ugyancsak a PTE-n őrzött Gyurcsánydolgozat is eltűnt. Ezért is van nehéz helyzetben az intézményben az elveszett diplomamunkák és a plágiumgyanú kivizsgálására alakult vizsgálóbizottság, hiszen továbbra sem tudja mivel összevetni Rozs szakdolgozatát, hogy ellenőrizhesse az esetleges egyezést. Egyelőre a PTE még azt sem kommentálta, hogy igaz-e a Pécsi Újság állítása arról, megkerült a volt sógor diplomamunkája. Kottász Gergely, az egyetem sajtószóvivője lapunk kérdésére azt mondta, sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánja a hírt. Hozzátette: az ügyről addig még ilyen részinformációt sem adnak, amíg be nem fejezi a munkát a tényfeltáró bizottság. A testületről megírtuk: elvileg 30 nap áll rendelkezésére a vizsgálat lezárására, de várhatóan ennél hamarabb végeznek. A PTE szóvivője nem kommentálta kérdésünket, hogy a „megtalált” Rozs-dolgozathoz csatolva előkerült-e annak bírálata. Ennek azért van jelentősége, mert a Népszava kiderítette: az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint a dolgozatokhoz kell csatolni azok bírálatát ahhoz tartozó iratként kell kezelni, így ahol megvan az egyik, ott kell legyen a másik is. Ezért nem tudni, hogyan juthatott a Hír Tv birtokába Gyurcsány bírálati lapjának másolata, ha az eredeti példány és az ellopott szakdolgozat hollétéről nincs tudomásuk. Lapunk érdeklődésére szinte minden egyetemen és főiskolán kitérő válaszokat adtak vagy nem nyilatkoztak a szakdolgozati bírálati lapok kezelésével kapcsolatban. Az ELTE egyik - név nélkül nyilatkozó - főosztályvezetője viszont elmondta: nemcsak intézményenként, hanem karonként és tanszékenként is eltérően kezelhetik a bírálati lapokat. Egyes intézményekben például elektronikus levélben küldik el a diákoknak a bírálatokat. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS A volt miniszterelnök szakdolgozata még nem került elő, csak a bírálati lap másolata van meg a Hír Tv-nél fotó: K2 press Szabadságon a volt feleség Kerestük az ügyben Gyurcsány Ferenc volt feleségét, Rozs Szabolcs testvérét is, de nem jártunk sikerrel. Megírtuk, Rozs Beatrix Pécsett dolgozik, a fideszes Páva Zsolt által vezetett polgármesteri hivatal hatósági főosztályának általános igazgatási csoportját vezeti. Kérdésünkre azonban munkahelyén kollégái csak annyit közöltek: hétfőig szabadságon van. RÖVIDEN Kiderülnek a Falco KC pénzügyei Egy jogerős ítélet szerint ki kell adni a szombathelyi Falco KC kosárlabdacsapatot működtető, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak azokat a gazdálkodási adatokat, melyek a bírósági döntés szerint közérdekűnek számítanak. A Szombathelyi Törvényszék ítéletéről a Nyugat. hu portált képviselő TASZ számol be. A hírportál egy 2010-es feljelentés alapján indult nyomozás miatt kért adatokat a cégtől, hiába. Az ítélet szerint azonban ezeket ki kell adni. Azt is, miért és mennyi pénzt utalt a Falco a Popgyákunik és Bozzay Ügyvédi Irodának. A feljelentésről a Népszava is beszámolt. Megírtuk, az ügy kulcsa Popgyákunik Péter lehet, aki a többségi önkormányzati tulajdonú sportegyesületet „segíti", és állítólag a politikától sem áll távol, most a Fidesz háttérembereként emlegetik. A feljelentés szerint az ügyvédi irodának tízmilliókat utalt a Falco. Annak idején Popgyákunik azzal érvelt, az átutalt pénz a külföldi játékosok ügynökeinek a jutaléka volt, ők csak közvetítettek. Érdekes, hogy az ügyvédi iroda neve felbukkant a Sukoró-ügyben is. Az Egyenlítő TV blog korábbi anyaga szerint Popgyákunik irodája ingyen, „társadalmi munkában" dolgozott Joáv Blum izraeli befektetőnek, aki a Sukoró-per egyik gyanúsítottja. ► népszava A Hír Tv-től érkezett az új szóvivő Új kommunikációs igazgatót nevezett ki Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója. A korábban a köztévénél, a TV2-nél, majd 2002-től a Hír Tvnél dolgozó Tóth István Zoltánra esett a választás. A szakember az első Orbán-kormány idején az Országimázs Központ vezetője volt. A kiadott közlemény szerint az új kommunikációs igazgató azt mondta, „ennek a sokrétű és izgalmas szakmának mindig is a közszolgálati média volt és maradt az alfája és ómegája". ► NÉPSZAVA „Összedolgozást" lát az MSZP Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint „összedolgozik" a Fidesz és a Jobbik Budapesten, Horváth Csaba (képünkön) erre példaként a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) támogatási szerződésének ügyét hozta fel. A szocialista politikus közleménye szerint a „városvezetés előítéletes gondolkodása múlt héten új szintre lépett"; a Fővárosi Közgyűlés ülésén annak ellenére megszavazták volna a cigány önkormányzat szerződésbontását - amelyet végül az előterjesztő visszavont a napirendről hogy állítása szerint az érintettek annak alapját világosan cáfolták, és érdemi vizsgálat nem zajlott. „Az ilyen döntési kísérletek egyértelmű összekacsintások a minden kisebbséget megbélyegző, kirekesztő Jobbikkal és más szélsőjobbosokkal" - fogalmazott Horváth Csaba, aki példaként hozta az Új Színház ügyét, illetve egyes köztéri szobrok eltávolítását is. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA BKV: csak ígéret van, nem garancia LENGYEL TIBOR Néhány héten belül derülhet csak ki, állja-e szavát a kormány és megadja-e az állam a végleges garanciát a BKV mintegy 63 milliárd forintnyi adósságának megújítására. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerdán Tarlós István az állami kezességvállalásról is beszélt, és hazugságnak nevezte lapunk múlt heti írását, melyben megállapítottuk, hogy a kormány nem vállalt az adósságkonszolidációhoz kapcsolódó kezességet. A főpolgármester szerint vállalt, sőt erről kormányhatározat is van. Ám ez az április 3-i határozat csak elvi lehetőségről ír. A szöveg szerint a kormány „támogatja”, hogy a BKV hiteleire a közgyűlés által március végén vállalt önkormányzati készfizető kezesség mögé az állam is garanciát vállaljon - miután nyilvánvaló, hogy az önkormányzat ennyi pénzt képtelen visszafizetni. A kormányrendelet második pontja szól a „valódi” garanciáról: ez felhívja „a nemzetgazdasági minisztert, hogy az 1. pont szerinti egyedi állami kezességvállalásról szóló előterjesztést nyújtsa be a kormány részére” 2012. június 20-ig. Ez utóbbi pedig még nem került a kormány elé. Vagyis egyelőre ígéret van csak a garanciára, bár az igaz, hogy ezt az ígéretet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is megismételte a múlt héten Tarlóssal aláírt megállapodásban. Utóbbit Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármesterhelyettes erősítette meg lapunknak. Azt valóban pontatlanul írtuk, hogy az aláírás előtt a kormány „kihúzta” a megállapodás ezen fontos pontját - egy másikat húztak ki. Azt ugyanakkor, hogy a Tarlós által hivatkozott kormányhatározat nem végleges, hanem elvi, a főpolgármester technikai jellegűnek nevezte. Magyarázata szerint április elején a BKV-nak hitelező bankokkal csak úgy tudták átmenetileg, június végéig meghosszabbítani a lejáró hiteleket, hogy addigra a főváros és a kormány is vállalta az elvi garanciát, a végleges garanciát pedig a fővárosnak és az államnak minden újrakötendő hitelmegállapodáshoz - újra meg kell adnia június végéig. Addig ugyanis, hogy a kölcsönök megújítása jogszerű legyen, közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Arra, hogy a tender végigvihető-e a hátralévő két hétben, Bagdy azt válaszolta: „ezen dolgozunk most is”. Kijelentette: a kormánnyal folytatott tárgyalások alapján a fővárosban „fel sem merült”, hogy a kabinet nem váltaná végleges garanciára az elvi döntését. Tarlós várja, hogy a kormány betartsa vállalását fotóuóth Gergő Az UD Zrt. több mint 265 milliót kap Nem a Magyar Nemzet által korábban megírt 200-250 millió forintot, hanem összesen 265 millió 740 ezret kap kártérítésként a magyar államtól az UD Zrt. - erről a Belügyminisztérium (BM) tájékoztatta lapunkat. Ugyan - mint írták - a személyiségi jogi perből a Fővárosi Törvényszék (FT) „elbocsátotta” a BM-et, az Alkotmányvédelmi Hivatalt felügyelő minisztériumként közölni tudják, hogy az összeget „négy egyenlő részben, 2013. október 30-ig” fizeti ki az állam a vagyonvédelmi társaságnak, valamint az UD Zrt. helyett a 150 ezres perköltséget is ők állják. Mint arról beszámoltunk, az UD-ügyhöz kapcsolódó büntetőperben egy hete felmentő ítéletet hozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szilvásy György volt titokminiszter, Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő, Dávid Ibolya volt MDF-elnök és párttársa, Herényi Károly szerepével kapcsolatban. Néhány órával később az FT közölte, a cég „egyezséget kötött” az általa akkor már két éve 1,8 milliárdra perelt állammal. A társaság a 2008 őszén kirobbant lehallgatási botrány után 2010 februárjában nyújtotta be polgári keresetét arra hivatkozva, hogy Laborc Sándor, az NBH egykori főigazgatójának feljelentése, és az emiatt indult nyomozás miatt elvesztette ügyfeleit. A cég elleni nyomozást később megszüntették. A megegyezés tartalmát titkolták, mivel - mint az FT korábban lapunkkal közölte - szolgálati, illetve államtitkot tartalmaz. Mostani válaszában a BM kitért arra is, ha nem sikerült volna megállapodni, a bíróság akár a 2 milliárd forinthoz közelítő összeget, „de legalább” az - egyébként idén márciusban született - igazságügyi szakvéleményben foglalt 391 millió forintot is megítélhetett volna, amit a magyar államnak kellett volna megfizetnie. A szakértő szerint ugyanis ekkora kár sújtotta a céget. A BM azt is hangsúlyozta: az egyezségnek „semmi köze nem volt” a felmentő ítélethez. Eközben Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordul annak érdekében: hozzák nyilvánosságra az UD Zrt.-ügy dokumentumait, illetve a cég és az állam közötti kártérítési perben létrejött megállapodást is. B.L.N.