Népszava, 2012. június (139. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-09 / 134. szám
Szűkül a rehabilitáltak munkalehetősége MUHARI JUDIT Beruházást is igénylő új minősítés és folyamatosan csökkenő állami támogatás - ez vár azokra a foglalkoztatókra, akik védett munkahelyen alkalmazzák a rehabilitálhatónak minősített megváltozott munkaképességűeket. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke szerint ez a szigorítása ellehetetleníti a foglalkoztatókat, emiatt a jövőben nem vállalkoznak majd a több tízezer ember alkalmazására. Hegedűs kijelentette, ő ugyan támogatja a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedést, ám ott jelenleg is 32 ezer megváltozott munkaképességű ember keres sikertelenül munkát. Emlékeztetett arra, hogy hazánkban így is rendkívül alacsony, mindössze 10 százalékos a sérültek alkalmazása, ami az unióban átlagosan 40 százalékos. Eközben a kormány a pályakezdőkön is spórolna. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a Duna Tv-ben arról beszélt: 24 ezer szakképzetlen pályakezdőn segítenének úgy, hogy lehetővé tennék, a foglalkoztatók a minimálbérnél kevesebb összegért alkalmazzák a fiatalokat. Érvként azt hozta fel, hogy az unió 20 tagállamában van jelenleg minimálbér, több országban sikerrel alkalmazták ezt a módszert. Arról nem beszélt, hogy Románia és Bulgária kivételével szinte mindenhol magasabb ez az összeg, mint Magyarországon, és akad olyan ország, ahol a többszörösét keresi meg az, aki a legkisebb összegért dolgozik. Arról sem tett említést, hogy a Központi Statisztikai Hivatal napokban közzétett adatai szerint a létminimum összege egy egyedülállónak 83 ezer 941 forint. Aki ennyi pénzt keres, ehet húst és zöldséget, telefonálhat, és minimális rezsiköltséget is képes fizetni. De amire a fiatalok többségének pluszban költenie kell, például albérletre vagy lakástörlesztésre, már nem jut belőle. Többek között ez is lehet az oka annak, hogy a Tárki felmérése szerint minden második 30 év alatti magyar felnőtt azt tervezi, külföldre költözik. Ez viszont felborítja a kormány másik tervét, amit Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be: „világossá kell tennünk, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed.” Ha elmennek a fiatalok, nem lesz, aki befizesse a járulékot. Kirúgták a Sukoró-ügy egyik gyanúsítottját Nengyel Tibor Távozik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től a 2008-as telekcsere egyik szereplője. Ő a vádemelés előtt álló Sukoró-ügy egyetlen olyan gyanúsítottja, aki eddig állásában maradt az MNV-nél. Úgy tudjuk, Váry András tulajdonosi ügyekért felelős igazgató volt az elmúlt hetek elbocsátási hullámának utolsó áldozata. A közelmúltban több, a Sukoró-ügyben ugyan nem érintett, de az MNV felső vezetésébe tartozó személytől - köztük az általános vezérigazgató-helyettestől és két főigazgatótól vált meg a vagyonkezelő. A bíróság nem fogadta el Váry nyilatkozatait Váry helyzete különleges volt, hiszen a kormányváltáskor is az MNV-nél dolgozott, ráadásul igazgatói posztját azután is megőrizhette, hogy 2011 januárjában a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) a Sukoróügyben bűnsegédként gyanúsította meg. Váry az ominózus telekcsere előkészítésében kulcsszerepet játszott, a döntési javaslat egyik készítője volt, azt aláírásával jegyezte. Várynak a vádemelés előtt álló büntetőügyben tett vallomásai ugyan nem ismertek, ám mint tanú többször nyilatkozott a sukorói telekcsere semmisségéről szóló, Székesfehérváron tavaly decemberben első fokon lezárult - másodfokon várhatóan a jövő héten végződő - polgári perben. Ez semmisnek mondta ki az államot képviselő MNV és Joav Blum közötti telekcserét. Megírtuk, a bíróság annak ellenére döntött így, hogy a megállapodást két nappal korábban az alperes Blum felmondta, így elvileg nem volt miről dönteni. A távozó igazgató polgári perben tett nyilatkozatait a bíróság nem fogadta el, sőt tanúként a szavahihetőségét is megkérdőjelezte. Hogy miért, azt a Sukoró-ügyben szintén gyanúsított volt MNV-vezérigazgató, Tátrai Miklós blogjában úgy foglalta össze: Váry olyan nyilatkozatokat tett, melyek erősítenék a gyanút a büntetőeljárás többi gyanúsítottjával szemben, pedig „soha meg nem történt találkozókra hivatkozott, soha el nem hangzott belső ellenvéleményeket, senki által fel sem vetett észrevételeket fűzött bele mondanivalójába”. A polgári per és a büntetőügy közti kapcsolatra utalt tegnapi írásában a Népszabadság. Mint írták, noha a büntető- és a polgári pernek egymástól függetlenül kellene zajlania, a gyanúsítottként Gyurcsány Ferencet is „felvonultató” Sukoró-ügy büntetőperéhez alighanem a polgári perrel akartak „megágyazni”, és az MNV-t az sem zavarta, hogy közben azt kockáztatják: kártérítési pert akaszt az állam nyakába Joav Blum. Bár jogi következménye nincs a büntetőperben annak, ha június 13-án a polgári per másodfokú ítélete is úgy találja, hogy az értékaránytalanság miatt semmis a szerződés, maga az értékaránytalanság kimondása „jól jönne” Gyurcsányék ellen. Ezt a forgatókönyvet erősítheti, hogy a büntetőügyben tegnap a KNyF - kihasználva a törvény adta összes lehetőséget - újabb egy hónappal meghosszabbította a nyomozati határidőt, vagyis a vád-előkészítési szakaszt kitolva a vádemelési javaslattal „bevárhatja” a polgári per jogerős döntését. Tátrai lapunknak azt mondta, a határidő-hosszabbítás ezt a forgatókönyvet erősíti, máskülönben miért nem tud az ügyészség immár több mint két hónapja dönteni a vádemelésről. BELFÖLD NÉPSZAVA, 2012. JÚNIUS 9., SZOMBAT A TASZ szerint a kulcsszó a közszereplés Némaságra ítélt bírói kar Szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a bírók véleménynyilvánítási szabadságát a Kúria elnökének belső utasítása. Ez legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja Darák Péter főbíró első rendelkezéséről, amelyre hivatkozva korábban megtagadta lapunk kérelmét, hogy a Kúriára beosztott volt főbírók nyilatkozhassanak. A TASZ tovább vizsgálja, milyen jogorvoslati lehetőség lehetséges az ügyben, ám a bírók korlátozásának kérdése messzebb mutat Baka András és Lomnici Zoltán elhallgattatásánál. BÍRÓ MARIANNA Kiadta a hivatalba lépése óta hozott elnöki utasításokat a TASZ közérdekű adatigénylési kérelmére Darák Péter főbíró. A Kúria elnöke a lapunknak segítséget nyújtó jogvédő szervezettel így azt a dokumentumot is ismertette, melyre hivatkozva korábban megtagadta a Népszava nyilatkozatkérelmét. A belső utasítás szerint „a Kúria igazgatásáról, ítélkező és jogegységi tevékenységéről - ideértve a folyamatban levő vagy befejezett ügyeket is - a nyilvánosságot a sajtó útján a Kúria elnöke, a Kúria elnökhelyettese, a Kúria Sajtótitkárságára beosztott munkatársak vagy a kijelölt kollégiumi szóvivők tájékoztatják. (...) A Kúria más vezetője, bírája vagy igazságügyi alkalmazottja tájékoztatási feladatot, továbbá sajtóban közszereplést az elnök előzetes engedélye vagy utasítása alapján láthat el, illetve vállalhat.” Az utasítást megvizsgálva a TASZ közölte: a bírák szólásszabadsága szűk körben korlátozható, legitim érdek fűződik ahhoz, hogy politikai véleményt vagy folyamatban lévő eljárást érintő nyilatkozatot ne fogalmazzanak meg. Ezek törvényi szinten megfelelően tilalmazottak is, a Darák-utasítás azonban „szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot. Ennek értelmében ugyanis a bíró semmilyen közszereplést nem vállalhat, nem beszélhet magánéletéről, ad absurdum megtiltható, hogy elmenjen a Legyen ön is milliomosba szerencsét próbálni” - fogalmaztak a jogvédők. A TASZ szerint a kulcsszó a közszereplés, ami még egy bíró esetében sem szűkíthető le kizárólag a bírói tevékenységre. Miután azonban egy belső szervezeti utasítás ügyében nem - és állampolgárként egyébként sem lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a TASZ jelenleg vizsgálja, milyen jogorvoslati lehetőség van az ügyben. Mint lapunkkal közölték: nem csupán a bírák szabad véleménynyilvánítása sérül, de így a sajtó sem tudja betölteni tájékoztatási küldetését, hiszen nem jut elég információhoz. Egyébként a jogi szakértők álláspontja az, hogy a bírói véleményszabadság ügyében maguknak az érintetteknek kellene tenniük, és miután a bírói kar egésze érintett az ügyben, nemcsak a Kúriára beosztott bírók - bármelyikük élhetne alkotmányos lehetőségeivel, s az Ab-hoz fordulhatna, vagy éppen ombudsmani beadvánnyal is élhetne jogai érvényesülése érdekében. Megírtuk: miután Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter levélben tett javaslatot Darák Péternek a bírói ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatára, a Kúria elnöke nem tiltakozott az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme ellen. De sokáig a főbíró válaszlevele sem volt ismert, azt végül a múlt héten közérdekű adatigénylésünkre kiadták. Mivel a Kúria-elnök elődei - Solt Pál, Lomnici Zoltán és Baka András - mérlegelés nélkül, határozottan visszautasítottak minden, Navracsicséhoz hasonló beavatkozási kísérletet, mérvadónak véltük a volt főbírók álláspontját, és kértük, hogy a jelenleg a Kúrián dolgozó Lomnici és Baka nyilatkozhasson. Csakhogy Darák elutasította kérelmünket, mondván: „a kúriai bírák igazgatási jellegű kérdésekről nem nyilatkozhatnak.” A főbíró a politikai tevékenység törvényi tilalmára hivatkozott, ám a jogszabály nyilatkozattételre vonatkozó passzusai úgy szólnak: „a bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.” Márpedig a Népszava egyetlen konkrét perről sem kívánt kérdéseket feltenni. A hivatkozott elnöki utasítás eközben nem volt elérhető a nyilvánosság számára, ám szakértők már akkori is kérdésesnek nevezték, hogy a Kúria elnöke ilyen jogállami kérdésben megtagadhatja-e egyáltalán a volt főbírók véleménynyilvánítását, korlátozhatja-e őket alkotmányos alapjoguk érvényesítésében. Többek szerint ráadásul a Navracsics-ügyben, személyes érintettsége okán valamennyi bírónak joga lenne megszólalni, az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy két volt főbíró véleménynyilvánítási szabadságát korlátozzák. A helyzet pikantériája, hogy Baka András - tavaly decemberben, mandátuma félidejében menesztett - főbíró maga is hozott hasonló tartalmú elnöki utasítást, amit Darák nagyrészt szó szerint vett át. Csakhogy a konkrét ügy nem is az elnöki engedélyhez kötöttségről, hanem az utasítás alkalmazásának módjáról, a tilalomról szól. Nem fizetett az állam a vörös csillag miatt Hiába mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, az Orbán-kormány nem hajlandó végrehajtani a Magyarországra kötelező érvényű ítéletet. Mint ismert, Fratanolo János, a Munkáspárt 2006 korábbi elnöke egy 2004-es televízió-nyilatkozatában ötágú vörös csillagot viselt, az emiatt, egy magánszemély bejelentése alapján indított büntetőeljárás végén megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely tavaly novemberben jogsértőnek minősítette az ítéletet, így a magyar államnak 4000 euró kártérítést kell fizetnie Fratanolónak, sőt, a bíróság 2400 euró perköltség megfizetésére is kötelezte hazánkat, június 8-ig, azaz tegnapig. Ezt a kabinet nem tette meg, amire ugyanakkor lehetett számítani, hiszen miután márciusban az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete jogerőre emelkedett, áprilisban Navracsics miniszter határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek, mely szerint a kormány kitart a vöröscsillagviselés tilalma mellett és nem ért egyet a strasbourgi ítélet végrehajtásával, a példátlan ellenkezéshez pedig az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Noha a parlament máig sem tárgyalt a határozati javaslatról, a Fidesz-kabinet nem vett tudomást a határidőről, s nem fizetett. Sőt, múlt pénteken Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: „bármifajta nemzetközi nyomás is nehezedik Magyarországra ezzel kapcsolatban, sem azoknak, akik vörös csillagot hordtak magukon, mi kártérítést, amíg polgári kormány van Magyarországon, fizetni nem fogunk, sem a Büntető törvénykönyvből, mint önkényuralmi jelképet kivenni nem fogjuk, a sarló-kalapáccsal együtt". Olyan már előfordult, hogy egy-egy európai ítéletnek nem örült valamely tagállam, s addig húzta-halasztotta annak végrehajtását, amíg lehetett, a Navracsics-féle lépés azonban teljesen példátlan. Ráadásul jogilag értelmezhetetlen, hiszen Magyarország az emberi jogok európai egyezményének aláírásával kötelezettséget vállalt a strasbourgi bíróság döntéseinek végrehajtására. Ezt azonban a Fidesz-kabinet most megtagadta, így a strasbourgi bíróság a fizetendő összeget kamatokkal terheli majd meg, a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága és közgyűlése pedig nemcsak napirendjére veszi a témát, hanem diplomáciai eszközöket vehet igénybe az ítéletben foglaltak kikényszerítése érdekében. Az ügy így már nem csak ET-tagságunkra, hanem az európai uniós ügyeinkre is hatással lehet. Sokak szerint elfogadhatatlan, hogy a Kúriára beosztott két volt főbíró véleménynyilvánítási jogát korlátozzák fotó: Kieuk István