Népszava, 2012. július (139. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-02 / 153. szám
Messzire kerül az orvos a páciensétől az új ellátási rendben - Az MSZP szerint a hozzátartozókat, a szülőket is büntetik Túráztatja a betegeket a kormány Elsősorban a nehezen szállítható betegeket, a várandósokat, valamint az ország másik felében kezeltek hozzátartozóit érintheti rosszul a tegnap elindult új betegellátási struktúra. Az agyonhallgatott reform, illetve az azzal megszűnő kórházak, osztályok és ágyak miatt súlyosbodó lakossági terhekről nem tájékoztatták megfelelő időben és módon a közvéleményt. Egyelőre tájékozódnak az új beutalási rendről, az új honlap ugyan segíthet, de így sem biztos, hogy elegendő lesz az egy hónapos felkészülési idő - ez a véleménye több háziorvosnak a tegnap indult betegellátási rendszer körüli káoszról. Noha a kabinet szerint minden a legnagyobb rendben, és még átmeneti időszakot is beiktattak, a lakosság és a dolgozók nincsenek meggyőződve az új szabályok előkészítettségéről, vagy akár arról, hogy ésszerűen tervezték meg az új, kötelező betegutakat. Megírtuk: az egészségügyi államtitkárság mindössze két nappal az új rendszer indítása előtt, csütörtök este küldte ki a betegek irányításában központi szerepet játszó háziorvosoknak a tájékoztatókat arról, mostantól hová küldhetik kórházba pácienseiket. Ráadásul, a lapunknak beszámoló szakemberek szerint az alapellátást nemhogy nem tájékoztatták megfelelő időben, szinte teljesen ki is hagyták az új szisztéma előkészítéséből. Eközben a kormány állítja: a mentőszolgálatot megfelelően felkészítették a változásokra, forrásaink szerint azonban egyelőre ők is a régi rend szerint járnak el, az új szabályok miatt pedig hatalmas a bizonytalanság. Például a mentős diszpécserek még nem tudják, hova kell irányítaniuk ezután a kocsikat egy-egy speciális beteggel. Mert noha a sürgős esetek a kiadott „parancs” szerint mindenhol elsőbbséget kapnak, rengeteg helyen szűnnek meg a sürgősségi ellátásban elengedhetetlen, illetve ahhoz tartozó kórházi profilok. Eközben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) által üzembe helyezett portál a háziorvosoknak, kórházi orvosoknak, mentősöknek és a lakosságnak szóló tájékoztatókat is közöl arról, hogy az ország egyes településein élő betegek hol kapják meg a szükséges ellátásukat. A térképekből egyértelmű, hogy a most megvalósuló többszintű ellátás esetenként nagyon hosszú utazásokra kényszeríti majd a betegeket. Bizonyos ellátásokért ugyanis a pécsieknek Kecskemétre vagy Budapestre kell majd menniük, a Győr-Moson-Sopron megyeiek pedig a fővárosiakhoz hasonlóan csak Szegeden vehetnek majd igénybe egy másik ellátást. A több utazást a kabinet szerint ellensúlyozza, hogy állítólag magasabb színvonalon, biztonságosabb körülmények között kezelik majd a betegeket, mint korábban. Csakhogy az is könnyen előfordulhat, hogy az érintettekkel nem utazhatnak majd együtt szeretteik, a dolgozó szülők pedig nehézkesen látogatják majd meg gyermeküket az ország másik felén. Miután pedig a „reformmal” 15 kórházban szűnik meg a hagyományos sebészet, szülészet, belgyógyászat, súlyos problémát okozhat a jövőben a megfelelő színvonalú és egyenlő esélyeket nyújtó szülészeti ellátás is. Míg ugyanis Budapesten vagy egy nagyobb városban általában negyed órán belül egy megfelelő intézménybe jut egy szülő nő, a vidéken élők között lesz, aki legalább 50 kilométer autózással juthat majd csak kórházba, hogy megfelelő körülmények között hozza világra gyermekét. Éppen ezek miatt az MSZP tiltakozott az ellen, hogy az eddig is nehezen elérhető egészségügyi ellátásokat az Orbánkormány még messzebb vitte a lakosságtól, a dolgozók egy jó részének pedig „azzal kedveskedett” Semmelweis-nap alkalmából, hogy sokuknak megszűnik az állása. Havas Szófia, a fővárosi közgyűlés egészségpolitikai bizottságának alelnöke és Gurmai Zita, az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságának tagja közölte: az új struktúra, amit az egészségügyben kialakítottak, totális káoszt fog eredményezni, méghozzá az ész nélkül megszüntetett szülészeti és gyermekosztályok, valamint a betegutak racionalizálását célzó, valójában pedig a betegeket és hozzátartozóikat elképesztő „utazásokra” kényszerítő döntések miatt. B. I.M. Szerencséje lesz annak, aki a lakóhelyéhez közel juthat ellátáshoz - másokra sok utazás vár fotó: vajda József Hálapénz: sokan engedik Tegnap óta a kórházi dolgozók csak a munkáltató beleegyezésével fogadhatják el a hálapénzt. A Munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint ugyanis a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik. Több kórházigazgató nehezményezte, hogy erről nekik kell dönteniük, és továbbra is az egészségügyi államtitkárság, illetve az államosított kórházak új fenntartója, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) állásfoglalására várnak, amely a jövő hétre várható. Eközben Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke a múlt csütörtökön elsőként már kiadta az utasítást arról, hogy nála a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Őt követve egyre több kórházigazgató döntött erről, így felmentést ad a hálapénz elfogadásának tilalma alól a budapesti Szent János Kórház, az Uzsoki utcai Kórház, Pest megyéből a váci kórház, a nagyatádi kórház, a kaposvári kórház, a kecskeméti kórház, a kalocsai Szent Kereszt Kórház, a nyíregyházi Egészségügyi Holding Zrt. tagkórházai, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, a miskolci egyetemi kórház, a békéscsabai Réthy Pál Kórház, valamint a gyulai Pándy Kálmán Kórház vezetősége is (utóbbi főigazgatója Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke - a szerk). Engedéllyel el lehet fogadni a hálapénzt Szegeden, az egyetemi klinikákon, a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórházban, a makói Diósszilágyi Sámuel Kórházban, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban, a tatabányai Szent Borbála Kórházban, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban, a marcali kórházban és várhatóan az egri Markhot Ferenc Kórházban is. Egyelőre a központi állásfoglalásra vár az engedély kiadásával a Vas Megyei Markusovszky Kórház vezetője, ahogy a siófoki kórház főigazgatója is. BELFÖLD 1 NÉPSZAVA 3 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ I Az Ab-hez került az inzulinrendelet A cukorbetegek inzulinellátásával kapcsolatban a vonatkozó miniszteri rendelet egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól (Ab) az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint a cukorbetegek analóg inzulinhoz jutását szabályozó rendelkezések sértik az egészséghez való alapjogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, továbbá formai szempontból sem felelnek meg az alaptörvénynek. Mint megírtuk: negyedévente ellenőrzik a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását egy „vércukorteszten" - mely a vizsgálatokat megelőző nyolc hét átlagát mutatja ki és minden olyan diabéteszestől, aki két egymás utáni vizsgálaton 8 százalék fölötti gliko-hemoglobin értéket produkál, megvonják a korszerűbb analóg inzulint. Hatályba lépett a „rabszolgamunka törvénykönyve" - a vasasok fekete zászlót tűztek ki a székházukra Könnyen pórul járhatnak a munkavállalók Egymást érték a tiltakozások a hét végén a vasárnap életbe lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt. A jogszabály nyomán könnyebb lesz kirúgni a dolgozókat, és a szabadságukat is megrövidítheti a munkáltató. Egyebek mellett megszűnik a délutános műszakpótlék, kaució fizetésére kötelezhetik a pénzzel foglalkozó munkatársakat, és a kisgyermekeseknek felmondhatnak a gyerek hároméves kora előtt is. A kormány a jövőben akár területenként eltérő minimálbért vezethet be, így előfordulhat, hogy ugyanaz a cég ugyanazért a munkáért az ország különböző pontjain más-más össszeget fizet a dolgozóknak. Sőt a munkáltató akár azt is megszabhatja, hol és hogyan szórakozhat alkalmazottja. Ezért is nevezték el „dolgozóellenesnek” a kódexet, és ezért tiltakoztak sokan annak elfogadása ellen. Az MSZP a hét végén az Mt. nőkre vonatkozó részeit, illetve a kormányzat abortusztablettával kapcsolatos magatartását bírálta. Bangóné Borbély Ildikó, a párt elnökségi tagja azt kifogásolta, hogy megszűnik az anyák védettsége, amennyiben nem jelentik be azonnal terhességüket munkaadójuknak, továbbá beteg gyermekük otthoni ápolása idején is felmondhatnak nekik. A szocialista politikus kritizálta, hogy a kormány a 2013-as költségvetési javaslat szerint befagyasztja a szociális támogatásokat, közben pedig milliárdokat költ más célokra. Kormos Kata, a párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy a Munka törvénykönyve még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat, és mind ez, mind az abortusztabletta körüli „huzavona” csorbítja az emberek jogait. Gúr Nándor, a foglalkoztatási bizottság szocialista elnöke az MSZP szombati választmányi ülésén azt mondta: mostantól a munkavállalók tömegének többet kell dolgoznia kevesebb pénzért. A délutáni műszakpótlék eltörlése, az éjszakai műszakpótlék csökkentése, illetve az, hogy a szabadság alatt nem átlagkereset, hanem távolléti díj jár majd, mind ezt eredményezi. Kijelentette, a törvénykönyv kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozókat, csorbítja a munkavállalói jogokat, kizárja, hogy az állami cégeknél a kollektív szerződés kedvezően térjen el a kódex általános szabályaitól, a regionális minimálbér bevezetése pedig a Kelet-Magyarországon élőket sújthatja. A politikus szerint az egész „tudatosan kitervelt nemzetrombolás”. „Orbán Viktor és kormánya, a kormányzó pártok egytől egyig felelősek ezért az alávaló gazemberségért. Személyesen is, egytől egyig felelni fognak érte 2014-ben. A nép nem felejt” - fogalmazott tegnapi közleményében Gúr Nándor. A vasasok fekete zászlót tűztek ki székházukra az Mt. hatályba lépése napján. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint az új Mt. a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek egyaránt hátrányos. Balogh Béla bízik abban, hogy a kormány és a munkaadók velük egyeztetve döntenek a munka világát érintő kérdésekről. A vasárnap életbe lépett Mt. ellen szombaton több párt és szervezet tiltakozott. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál tartott rendezvényen egy iratmegsemmisítővel vágták szét az Mt. egy példányát, és a mintegy 100 résztvevő sárga csekkekkel ragasztgatta tele a minisztérium bejáratát. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője a rabszolgamunka törvénykönyvének nevezte a jogszabályt, amely szerinte teljes kiszolgáltatottságba taszítja a munkavállalókat, megsemmisíti a jogvédelmüket, és egy olyan „kaszárnyakapitalizmus” felé viszi az országot, amely az alacsony képzettségű, olcsó munkaerővel próbál versenyezni. A kormányszóvivői iroda a demonstrációra azzal reagált, hogy alaptalanok a vádak, és a kormány „elkötelezett a családokat és a dolgozni vágyókat támogató új Munka törvénykönyve”, az adópolitika és egy kiszámítható költségvetés mellett. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az új Mt. néhány rendelkezése • Könnyebb lesz kirúgni a dolgozókat • Az életkor alapján már csak pótszabadság jár, ami csökkenthető • Területenként vagy akár korosztályonként differenciálhatják a minimálbért • Az évi, legfeljebb 200 túlóra 250-re, majd januártól 300-ra nő • Megszűnik a délutáni műszakpótlék, a pótlékra jogosító idő 4 órával rövidül • A dolgozó által fizetett kártérítés mértéke a sokszorosára nő • A kisgyerekeseknek felmondhatnak a gyerek hároméves kora előtt is