Népszava, 2012. július (139. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-02 / 153. szám

Messzire kerül az orvos a páciensétől az új ellátási rendben - Az MSZP szerint a hozzátartozókat, a szülőket is büntetik Túráztatja a betegeket a kormány Elsősorban a nehezen szállítható betegeket, a vá­randósokat, valamint az ország másik felében ke­zeltek hozzátartozóit érintheti rosszul a tegnap el­indult új betegellátási struktúra. Az agyonhallga­tott reform, illetve az azzal megszűnő kórházak, osztályok és ágyak miatt súlyosbodó lakossági ter­h­ekről nem tájékoztatták megfelelő időben és mó­don a közvéleményt. E­gyelőre tájékozódnak az új beutalási rendről, az új honlap ugyan segíthet, de így sem biztos, hogy elegendő lesz az egy hónapos felkészülé­si idő - ez a véleménye több há­ziorvosnak a tegnap indult be­tegellátási rendszer körüli káoszról. Noha a kabinet sze­rint minden a legnagyobb rend­ben, és még átmeneti időszakot is beiktattak, a lakosság és a dolgozók nincsenek meggyő­ződve az új szabályok előkészí­tettségéről, vagy akár arról, hogy ésszerűen tervezték meg az új, kötelező betegutakat. Megírtuk: az egészségügyi ál­lamtitkárság mindössze két nappal az új rendszer indítása előtt, csütörtök este küldte ki a betegek irányításában közpon­ti szerepet játszó háziorvosok­nak a tájékoztatókat arról, mostantól hová küldhetik kór­házba pácienseiket. Ráadásul, a lapunknak beszámoló szak­emberek szerint az alapellátást nemhogy nem tájékoztatták megfelelő időben, szinte teljesen ki is hagyták az új szisztéma előkészítéséből. Eközben a kor­mány állítja: a mentőszolgála­tot megfelelően felkészítették a változásokra, forrásaink sze­rint azonban egyelőre ők is a régi rend szerint járnak el, az új szabályok miatt pedig hatal­mas a bizonytalanság. Például a mentős diszpécserek még nem tudják, hova kell irányíta­niuk ezután a kocsikat egy-egy speciális beteggel. Mert noha a sürgős esetek a kiadott „pa­rancs” szerint mindenhol el­sőbbséget kapnak, rengeteg he­lyen szűnnek meg a sürgősségi ellátásban elengedhetetlen, il­letve ahhoz tartozó kórházi pro­filok. Eközben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) által üzembe helye­zett portál a háziorvosoknak, kórházi orvosoknak, mentősök­nek és a lakosságnak szóló tá­jékoztatókat is közöl arról, hogy az ország egyes településein élő betegek hol kapják meg a szük­séges ellátásukat. A térképek­ből egyértelmű, hogy a most megvalósuló többszintű ellátás esetenként nagyon hosszú uta­zásokra kényszeríti majd a be­tegeket. Bizonyos ellátásokért ugyanis a pécsieknek Kecske­métre vagy Budapestre kell majd menniük, a Győr-Moson-Sopron megyeiek pedig a fővá­rosiakhoz hasonlóan csak Sze­geden vehetnek majd igénybe egy másik ellátást. A több uta­zást a kabinet szerint ellensú­lyozza, hogy állítólag magasabb színvonalon, biztonságosabb körülmények között kezelik majd a betegeket, mint koráb­ban. Csakhogy az is könnyen elő­fordulhat, hogy az érintettekkel nem utazhatnak majd együtt szeretteik, a dolgozó szülők pe­dig nehézkesen látogatják majd meg gyermeküket az ország másik felén. Miután pedig a „reformmal” 15 kórházban szű­nik meg a hagyományos sebé­szet, szülészet, belgyógyászat, súlyos problémát okozhat a jö­vőben a megfelelő színvonalú és egyenlő esélyeket nyújtó szülé­szeti ellátás is. Míg ugyanis Bu­dapesten vagy egy nagyobb vá­rosban általában negyed órán belül egy megfelelő intézmény­be jut egy szülő nő, a vidéken élők között lesz, aki legalább 50 kilométer autózással juthat majd csak kórházba, hogy meg­felelő körülmények között hoz­za világra gyermekét. Éppen ezek miatt az MSZP tiltakozott az ellen, hogy az ed­dig is nehezen elérhető egész­ségügyi ellátásokat az Orbán­­kormány még messzebb vitte a lakosságtól, a dolgozók egy jó részének pedig „azzal kedves­kedett” Semmelweis-nap alkal­mából, hogy sokuknak meg­szűnik az állása. Havas Szófia, a fővárosi közgyűlés egészség­­politikai bizottságának alelnö­­ke és Gurmai Zita, az Európai Parlament nőjogi és esélyegyen­lőségi bizottságának tagja kö­zölte: az új struktúra, amit az egészségügyben kialakítottak, totális káoszt fog eredményez­ni, méghozzá az ész nélkül megszüntetett szülészeti és gyermekosztályok, valamint a betegutak racionalizálását cél­zó, valójában pedig a betegeket és hozzátartozóikat elképesztő „utazásokra” kényszerítő dön­tések miatt. B. I.M. Szerencséje lesz annak, aki a lakóhelyéhez közel juthat ellátáshoz - másokra sok utazás vár fotó: vajda József Hálapénz: sokan engedik Tegnap óta a kórházi dolgozók csak a munkáltató beleegyezésével fogadhatják el a hálapénzt. A Munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint ugyanis a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik. Több kórház­­igazgató nehezményezte, hogy erről nekik kell dönteniük, és továbbra is az egészségügyi állam­­titkárság, illetve az államosított kórházak új fenn­tartója, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minő­ség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) ál­lásfoglalására várnak, amely a jövő hétre várható. Eközben Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke a múlt csütörtökön el­sőként már kiadta az utasítást arról, hogy nála a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Őt követve egyre több kórházigazgató döntött er­ről, így felmentést ad a hálapénz elfogadásának tilalma alól a budapesti Szent János Kórház, az Uzsoki utcai Kórház, Pest megyéből a váci kór­ház, a nagyatádi kórház, a kaposvári kórház, a kecskeméti kórház, a kalocsai Szent Kereszt Kór­ház, a nyíregyházi Egészségügyi Holding Zrt. tagkórházai, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház, a miskolci egyetemi kórház, a békéscsa­bai Réthy Pál Kórház, valamint a gyulai Pándy Kálmán Kórház vezetősége is (utóbbi főigazgató­ja Kovács József, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke - a szerk). Enge­déllyel el lehet fogadni a hálapénzt Szegeden, az egyetemi klinikákon, a hódmezővásárhelyi Er­zsébet kórházban, a makói Diósszilágyi Sámuel Kórházban, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kór­házban, a tatabányai Szent Borbála Kórházban, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban, a marcali kórházban és várhatóan az egri Markhot Ferenc Kórházban is. Egyelőre a központi állás­­foglalásra vár az engedély kiadásával a Vas Me­gyei Markusovszky Kórház vezetője, ahogy a sió­foki kórház főigazgatója is. BELFÖLD 1 NÉPSZAVA 3 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ I Az Ab-hez került az inzulinrendelet A cukorbetegek inzulinellátásával kapcsolatban a vonatkozó mi­niszteri rendelet egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte az Al­kotmánybíróságtól (Ab) az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint a cukorbetegek analóg inzulinhoz jutását szabályozó rendelkezések sértik az egészséghez való alapjogot és a hátrá­nyos megkülönböztetés tilalmát, továbbá formai szempontból sem felelnek meg az alaptörvénynek. Mint megírtuk: negyed­évente ellenőrzik a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását egy „vércukorteszten" - mely a vizsgálatokat megelőző nyolc hét át­lagát mutatja ki és minden olyan diabéteszestől, aki két egy­más utáni vizsgálaton 8 százalék fölötti gliko-hemoglobin érté­ket produkál, megvonják a korszerűbb analóg inzulint. Hatályba lépett a „rabszolgamunka törvénykönyve" - a vasasok fekete zászlót tűztek ki a székházukra Könnyen pórul járhatnak a munkavállalók Egymást érték a tiltakozások a hét végén a vasárnap életbe lé­pett új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt. A jogszabály nyo­mán könnyebb lesz kirúgni a dolgozókat, és a szabadságu­kat is megrövidítheti a mun­káltató. Egyebek mellett meg­szűnik a délutános műszak­­pótlék, kaució fizetésére köte­lezhetik a pénzzel foglalkozó munkatársakat, és a kisgyer­mekeseknek felmondhatnak a gyerek hároméves kora előtt is. A kormány a jövőben akár te­rületenként eltérő minimálbért vezethet be, így előfordulhat, hogy ugyanaz a cég ugyanazért a munkáért az ország különbö­ző pontjain más-más össszeget fizet a dolgozóknak. Sőt a mun­káltató akár azt is megszabhat­ja, hol és hogyan szórakozhat alkalmazottja. Ezért is nevez­ték el „dolgozóellenesnek” a kó­dexet, és ezért tiltakoztak so­kan annak elfogadása ellen. Az MSZP a hét végén az Mt. nőkre vonatkozó részeit, illetve a kor­mányzat abortusztablettával kapcsolatos magatartását bí­rálta. Bangóné Borbély Ildikó, a párt elnökségi tagja azt kifo­gásolta, hogy megszűnik az anyák védettsége, amennyiben nem jelentik be azonnal terhes­ségüket munkaadójuknak, to­vábbá beteg gyermekük ottho­ni ápolása idején is felmondhat­nak nekik. A szocialista politi­kus kritizálta, hogy a kormány a 2013-as költségvetési javaslat szerint befagyasztja a szociális támogatásokat, közben pedig milliárdokat költ más célokra. Kormos Kata, a párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy a Mun­ka törvénykönyve még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat, és mind ez, mind az abortusztabletta körü­li „huzavona” csorbítja az em­berek jogait. Gúr Nándor, a foglalkoztatá­si bizottság szocialista elnöke az MSZP szombati választmá­nyi ülésén azt mondta: mostan­tól a munkavállalók tömegének többet kell dolgoznia kevesebb pénzért. A délutáni műszakpót­lék eltörlése, az éjszakai mű­szakpótlék csökkentése, illetve az, hogy a szabadság alatt nem átlagkereset, hanem távolléti díj jár majd, mind ezt eredmé­nyezi. Kijelentette, a törvény­­könyv kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozókat, csorbítja a mun­kavállalói jogokat, kizárja, hogy az állami cégeknél a kollektív szerződés kedvezően térjen el a kódex általános szabályaitól, a regionális minimálbér beveze­tése pedig a Kelet-Magyarorszá­­gon élőket sújthatja. A politikus szerint az egész „tudatosan ki­tervelt nemzetrombolás”. „Or­bán Viktor és kormánya, a kor­mányzó pártok egytől egyig fe­lelősek ezért az alávaló gazem­berségért. Személyesen is, egy­től egyig felelni fognak érte 2014-ben. A nép nem felejt” - fogalmazott tegnapi közlemé­nyében Gúr Nándor. A vasasok fekete zászlót tűz­tek ki székházukra az Mt. ha­tályba lépése napján. A Vasas Szakszervezeti Szövetség sze­rint az új Mt. a munkavállalók­nak és a szakszervezeteknek egyaránt hátrányos. Balogh Béla bízik abban, hogy a kor­mány és a munkaadók velük egyeztetve döntenek a munka világát érintő kérdésekről. A va­sárnap életbe lépett Mt. ellen szombaton több párt és szerve­zet tiltakozott. A Nemzetgazda­sági Minisztériumnál tartott rendezvényen egy iratmegsem­misítővel vágták szét az Mt. egy példányát, és a mintegy 100 résztvevő sárga csekkekkel ra­­gasztgatta tele a minisztérium bejáratát. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője a rabszol­gamunka törvénykönyvének nevezte a jogszabályt, amely szerinte teljes kiszolgáltatott­ságba taszítja a munkavállaló­kat, megsemmisíti a jogvédel­müket, és egy olyan „kaszár­nyakapitalizmus” felé viszi az országot, amely az alacsony képzettségű, olcsó munkaerő­vel próbál versenyezni. A kor­mányszóvivői iroda a demonst­rációra azzal reagált, hogy alaptalanok a vádak, és a kor­mány „elkötelezett a családokat és a dolgozni vágyókat támoga­tó új Munka törvénykönyve”, az adópolitika és egy kiszámítha­tó költségvetés mellett. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az új Mt. néhány rendelkezése • Könnyebb lesz kirúgni a dolgozókat • Az életkor alapján már csak pótszabadság jár, ami csökkenthető • Területenként vagy akár korosztályonként differenciálhatják a minimálbért • Az évi, legfeljebb 200 túlóra 250-re, majd januártól 300-ra nő • Megszűnik a délutáni műszakpótlék, a pótlékra jogosító idő 4 órával rövidül • A dolgozó által fizetett kártérítés mértéke a sokszorosára nő • A kisgyerekeseknek felmondhatnak a gyerek hároméves kora előtt is

Next