Népszava, 2013. május (140. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-04 / 103. szám
Megkezdődtek az idei érettségi vizsgák - 520 új iskolaigazgatót keres a kormány Ballagás a bizonytalanságba Idén először érettségiznek az államosított középiskolákban tanuló diákok, így újra bizonyíthat az általános iskolai beiratkozásokkal már felsült állami intézményfenntartó. A vizsgázók száma idén is csökkent, bár jóval kisebb mértékben, mint a felsőoktatási jelentkezők száma. Tehát hamis a kormány azon állítása, miszerint demográfiai okokból apadt 2010 óta 45 ezerrel a felvételizők száma. MOLNÁR RICHÁRD A nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint a nemzetiségi nyelv írásbeli vizsgáival tegnap megkezdődött a 2013-as tavaszi érettségi időszak. Ezzel párhuzamosan tegnap elkezdődtek a középiskolai ballagások is, amelyek egyes intézményekben ma zajlanak. Idén összesen 133 225-en érettségiznek - köztük 84 588 végzős középiskolás tesz „rendes” érettségit, míg a többiek ismételt, szintemelő vagy előrehozott vizsgát tesznek valamelyik tárgyból, emelt vagy középszinten, amelynek eredményei egyben a felsőoktatási felvételi pontszámok alapját is képezik majd. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 6. és 13., a középszintű szóbeli vizsgák pedig június 17. és 28. között zajlanak majd. Az érettségizők száma 2011 óta folyamatosan csökken, akkor még mintegy 142 ezren vizsgáztak. A csökkenés legfőbb oka demográfiai változás, hiszen ezt a generációt is érinti a folyamatos születésszámcsökkenés. Az oktatási kormányzat azonban szándékosan ugyanezzel a demográfiai mélyhullámmal indokolja, hogy a felsőoktatási felvételizők száma a 2010-es kormányváltás óta 45 ezer fővel csökkent, holott az érettségiző korosztály létszámcsökkenésének mértéke jócskán elmarad a felvételizők számának apadásától. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a felvételizők száma 2011- ről 2012-re csökkent a legdrasztikusabb mértékben - mintegy 30 ezer fővel -, éppen akkor, amikor az Orbán-kormány egyszerre több tízezer hellyel csökkentette a teljesen államilag finanszírozott felsőoktatási képzési helyek számát. Ugyanebben a jelentkezési időszakban emelkedtek jelentősen a tandíjak az előző évi költségtérítéses szakok tandíjaihoz képest, illetve ekkor kellett először az állami ösztöndíjas szakokra készülő diákoknak vállalniuk, hogy beiratkozáskor „hallgatói szerződést” írnak alá. Ezzel vállalták, hogy diplomájuk megszerzése után a képzési idejük kétszeresének megfelelő ideig Magyarországon vállalnak munkát vagy vállalkoznak. A röghöz kötést az idén érettségizők sem ússzák meg, mivel az alaptörvény negyedik módosításával lehetővé vált - az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített - hallgatói szerződés intézményének bevezetése. Az Országgyűlés kormánypárti többsége által várhatóan május 13-án vagy 14-én elfogadásra kerülő felsőoktatási törvényjavaslat csak két jelentős változást hoz a szerződésben: az egyik a neve, szerződésről „nyilatkozatra” változik, a másik a ledolgozandó idő hossza. Utóbbi a képzési időnek felel majd meg. Más változásokat is tapasztalhatnak az idei érettségizők. Idén „vizsgázik” az érettségi problémamentes lebonyolításából a januárban államosított iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) is. A rendszerváltás óta ugyan több „érettségi botrány” is volt - tételek, feladatsorok kiszivárgása, azonban a Klik által idén először koordinált általános iskolai beiratkozások miatti zűrzavar nem sok jót ígér. Mindenesetre a „fejcserék” már megkezdődtek az önkormányzatiból államivá váló általános és középiskolákban is: országosan 520 új iskolaigazgatói posztot hirdetett meg a szaktárca, a pályázatokat július 31-ig bírálják el. Az intézményvezetőket a miniszter nevezi ki, megbízatásuk öt évre szól. Korábban többször beszámoltunk olyan - kormánypárti önkormányzatok által kezdeményezett - igazgatóváltásokról, ahol politikai alapon neveztek ki vezetőt. Sok helyen már tegnap elbúcsúztatták a végzősöket fotó vajdajózsfe „Fidesz közeli” rektor Debrecenben A Debreceni Egyetem által többször is elutasított és alkalmatlannak tartott személyt szeretne az intézmény élére állítani Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, aki a napokban terjesztette fel Áder János köztársasági elnöknek a rektorjelöltek neveit - írta a hvg.hu. A hírportál szerint az egyetemi szenátusban Szilvássy Zoltán a voksok 33 százalékát kapta, egyedüli ellenfele, Paragh György-akinek támogatására szólított fel Fábián István, a jelöltségtől korábban visszalépett korábbi rektor - viszont a kétharmadát. Szilvássy várható kinevezése - aki hírek szerint jó kapcsolatban van Kósa Lajos debreceni polgármesterrel - a Fideszt, illetve a pártközelinek tartott értelmiséget is megosztja. Ez az első olyan miniszteri jelölés ugyanis, amely nem veszi figyelembe az egyetemi vezetők döntését, amellyel a felháborodott tanárok szerint Balog megsértette az egyetemi autonómiát. Az Oktatói Hálózat szerint a szenátus véleményének semmibevétele ellentmond annak a januári miniszteri ígéretnek is, miszerint a kormány biztosítani fogja a visszatérést a rektorválasztás korábbi rendszeréhez. Ezért arra szólították fel Áder Jánost, hogy ne írja alá Szilvássy kinevezését. Magának adott igazat a bizottsági elnök Cser-Palkovics András, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke szerint Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság elnöke törvényesen vonta meg a szót áprilisban az MSZP-s Harangozó Tamástól. Az erről szóló állásfoglalást várhatóan hétfőn fogadja el a kormánypárti többségű testület. A fideszes politikus a bizottság április 15-i ülésén vonta meg a szót a szocialista frakcióvezető-helyettestől, aki azért ment el a testület ülésére, hogy arról az országgyűlési határozattervezetről beszéljen, amelyet a márciusi hó okozta katasztrófát követően Mesterházy Attilával közösen terjesztettek a Ház elé. Bevezetőjében Harangozó Tamás egyebek mellett arról beszélt, miért tartja indokoltnak, hogy parlamenti bizottság vizsgálja a rendkívüli időjárás következtében kialakult katasztrófahelyzet körülményeit. Hozzászólását követően mások mellett Papcsák Ferenc fideszes bizottsági alelnök kapott szót, majd a vita végén ismét az előterjesztő beszélhetett. Az MSZP frakcióvezető-helyettese ekkor kijelentette: Papcsáktól nem várta el, hogy szakmai szempontból értékelje az akkori helyzetet, de azt igen, hogy az alkotmányügyi bizottság alelnökeként olyan „butaságokat” ne mondjon, hogy a rendészeti bizottság elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter hókatasztrófáról szóló jelentését. A mondatot azonban a szocialista képviselő nem fejezhette be, mert Cser-Palkovics megszakította és arra figyelmeztette, hogy el fogja tőle venni a szót. A „butasággal” volt baj? - kérdezte Harangozó, ekkor azonban a vizsgálóbizottság felállításáról folytatott vita véget ért, mert a testület fideszes elnöke valóban megvonta a szót az MSZP-s honatyától és lezárta a napirendet. Ezt követően a szocialistáknak Cser-Palkovicshoz kellett fordulniuk, kérve: állapítsa meg, hogy Cser- Palkovics jogszabályt sértett. Harangozó lapunknak elmondta: az országgyűlési törvény értelmében a házszabályellenes ügyekben az alkotmányügyi bizottság dönt, a kormánypárti többség azonban arról elfelejtett külön rendelkezni, hogy a testületben történt esetleges jogszabálysértéseket ki bírálja el, ezért mentheti fel saját magát a testület elnöke. F.Á. RÖVIDEN Őszre eldől, ki lesz a „vezéralak" Szeptemberig eldől, hogy ki lesz a demokratikus ellenzék 2014-es választási szövetségének a „vezéralakja". Ezt tegnap Mesterházy Attila mondta a Szabolcs megyei Győrteleken, részletekbe azonban az MSZP elnökfrakcióvezetője nem bocsátkozott. A politikus szólt arról, hogy a 2014-es választáson összefogó demokratikus ellenzéknek lesz válasza az országban egyre nagyobb szociális válság megoldására. Azt mondta: jelenleg négymillióan élnek a létminimum alatt, 500 ezer gyermek éhezik és további négymillió ember pedig feléli tartalékait a „lecsúszása" megakadályozása érdekében. Mindez - állította - a Fidesz-KDNP rossz gazdaságpolitikájának a következménye. A 2014-es választásokon győztes demokratikus ellenzék visszaállítja majd a jogállamiságot is Magyarországon, amit lebontott a jelenlegi hatalom - hangsúlyozta. ► MTI Aggályok a sajtó szabadsága körül Magyarországot bírálta az Európai Kiadók Tanácsának vezérigazgatója, Angela Mills Wade a sajtószabadság világnapja alkalmából közzétett nyilatkozatában. „Ezt a szabadságot nem tekinthetjük eleve adottnak. Mint látjuk Magyarország példáján, Európában is van olyan rezsim, amelynek az a szándéka, hogy korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot" - fogalmazott. Mesterházy Attila pedig egyebek mellett arról beszélt a világnap alkalmából, hogy „a sajtószabadságot nem csupán a véleménynyilvánítás szabadságán, hanem a tájékoztatáshoz és a tájékozódáshoz való állampolgári jogok maradéktalan érvényesülésén is lemérhetjük". Az MSZP elnök-frakcióvezetője hozzátette, pártja elvárja a kormánytól, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint a médiatanács élére kerülő személyről ne politikai, hanem szakmai alapon, az ellenzéki, az érdekvédelmi és a civil szervezetek teljes bevonásával szülessen konszenzusos döntés. ► MTI Együtt ünnepelnének a békenapon Az Együtt 2014-PM szövetség, a Demokratikus Koalíció, az LMP, a MSZDP, a Szövetségben Együtt Magyarországért és a Liberális Párt vezetőit, tagjait is meghívták a szocialisták a május 9-i békenapra. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, fővárosi frakcióvezetője tegnap kijelentette: olyan emberek vezetik Magyarországot és Budapestet, akik „hol egyértelműen, hol összekacsintva a szélsőjobbal hajlamosak nyitottságot mutatni radikális nézetek" felé. A politikus szerint a békenap a csendes többségnek szól, akik nem akarják, hogy az országot a szélsőségek felbukkanása fémjelezze a világban, és elvágják az országot Európától. Molnár Zsolt, a szocialista párt budapesti elnöke azt hangsúlyozta: 2014-hez közeledve különösen fontos, hogy a demokratikus erők közösen tegyenek hitet az antifasizmus és az európai elkötelezettség mellett, ezért kezdeményezték, hogy a demokratikus ellenzék pártjai közösen vegyenek részt a második világháború európai befejezésének napja alkalmából rendezendő fáklyás felvonuláson. ► MTI Elégedettek a nyugdíjazással Az összesen 1906 továbbfoglalkoztatási kérelemből 1848 esetben a kormányzat is támogatta a továbbfoglalkoztatást - közölte az egészségügyi államtitkárság az ágazati dolgozók kaotikus kényszernyugdíjazásának ügyében. A szaktárca úgy értékelte ezt az „eredményt", hogy „ezáltal mindazokon a területeken, ahol az egészségügyi ellátás biztosításához szükséges a nyugdíjas dolgozók alkalmazása, a továbbfoglalkoztatás lehetővé válik. Arról már nem ejtettek szót, hogy idén összesen 6500 egészségügyi dolgozó volt érintett a kormányzati döntésben, kétharmaduk tehát inkább a nyugdíjat választotta. ► népszava Diákok ismerkedtek a Délvidékkel A Bethlen Gábor Alapkezelő által meghirdetett Határtalanul pályázat keretében háromnapos utazáson vettek részt a Délvidéken a zuglói Dr. Mező Ferenc Általános Iskola 7. évfolyamos diákjai. Az utazás célja volt, hogy a diákok megismerkedjenek a határon túli területek magyarok lakta vidékeivel, bejárják a Vajdaság legszebb területeit. Meglátogatták Szabadkát és Újvidéket, jártak Karlócán, Zentán, Palicson és Bácstopolyán is. ► népszava FOTÓ: NÉPSZAVA