Népszava, 2013. május (140. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-04 / 103. szám

Megkezdődtek az idei érettségi vizsgák - 520 új iskolaigazgatót keres a kormány Ballagás a bizonytalanságba Idén először érettségiz­nek az államosított kö­zépiskolákban tanuló diákok, így újra bizo­nyíthat az általános is­kolai beiratkozásokkal már felsült állami intéz­ményfenntartó. A vizs­gázók száma idén is csökkent, bár jóval ki­sebb mértékben, mint a felsőoktatási jelentke­zők száma. Tehát hamis a kormány azon állítása, miszerint demográfiai okokból apadt 2010 óta 45 ezerrel a felvételizők száma. MOLNÁR RICHÁRD A nemzetiségi nyelv és iro­dalom, valamint a nemze­tiségi nyelv írásbeli vizs­gáival tegnap megkezdődött a 2013-as tavaszi érettségi idő­szak. Ezzel párhuzamosan teg­nap elkezdődtek a középiskolai ballagások is, amelyek egyes intézményekben ma zajlanak. Idén összesen 133 225-en érett­ségiznek - köztük 84 588 vég­zős középiskolás tesz „rendes” érettségit, míg a többiek ismé­telt, szintemelő vagy előrehozott vizsgát tesznek­­ valamelyik tárgyból, emelt vagy középszin­ten, amelynek eredményei egy­ben a felsőoktatási felvételi pontszámok alapját is képezik majd. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 6. és 13., a kö­zépszintű szóbeli vizsgák pedig június 17. és 28. között zajla­nak majd. Az érettségizők száma 2011 óta folyamatosan csökken, akkor még mintegy 142 ezren vizsgáztak. A csökkenés leg­főbb oka demográfiai változás, hiszen ezt a generációt is érinti a folyamatos születésszám­­csökkenés. Az oktatási kor­mányzat azonban szándékosan ugyanezzel a demográfiai mély­hullámmal indokolja, hogy a felsőoktatási felvételizők száma a 2010-es kormányváltás óta 45 ezer fővel csökkent, holott az érettségiző korosztály lét­számcsökkenésének mértéke jócskán elmarad a felvételizők számának apadásától. Az ada­tokból egyértelműen látszik, hogy a felvételizők száma 2011- ről 2012-re csökkent a leg­­drasztikusabb mértékben - mintegy 30 ezer fővel -, éppen akkor, amikor az Orbán-kor­­mány egyszerre több tízezer hellyel csökkentette a teljesen államilag finanszírozott felső­­oktatási képzési helyek számát. Ugyanebben a jelentkezési idő­szakban emelkedtek jelentősen a tandíjak az előző évi költség­­térítéses szakok tandíjaihoz ké­pest, illetve ekkor kellett elő­ször az állami ösztöndíjas sza­kokra készülő diákoknak vál­lalniuk, hogy beiratkozáskor „hallgatói szerződést” írnak alá. Ezzel vállalták, hogy diplomá­juk megszerzése után a képzé­si idejük kétszeresének meg­felelő ideig Magyarországon vál­lalnak munkát vagy vállalkoz­nak. A röghöz kötést az idén érettségizők sem ússzák meg, mivel az alaptörvény negyedik módosításával lehetővé vált - az Alkotmánybíróság által koráb­ban megsemmisített - hallgatói szerződés intézményének beve­zetése. Az Országgyűlés kor­mánypárti többsége által vár­hatóan május 13-án vagy 14-én elfogadásra kerülő felsőoktatá­si törvényjavaslat csak két je­lentős változást hoz a szerző­désben: az egyik a neve, szer­ződésről „nyilatkozatra” válto­zik, a másik a ledolgozandó idő hossza. Utóbbi a képzési időnek felel majd meg. Más változásokat is tapasz­talhatnak az idei érettségizők. Idén „vizsgázik” az érettségi problémamentes lebonyolításá­ból a januárban államosított iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) is. A rendszerváltás óta ugyan több „érettségi botrány” is volt - tételek, feladatsorok ki­szivárgása­­, azonban a Klik ál­tal idén először koordinált álta­lános iskolai beiratkozások mi­atti zűrzavar nem sok jót ígér. Mindenesetre a „fejcserék” már megkezdődtek az önkormány­zatiból államivá váló általános és középiskolákban is: országo­san 520 új iskolaigazgatói posz­tot hirdetett meg a szaktárca, a pályázatokat július 31-ig bírál­ják el. Az intézményvezetőket a miniszter nevezi ki, megbíza­tásuk öt évre szól. Korábban többször beszámoltunk olyan - kormánypárti önkormányzatok által kezdeményezett - igazga­tóváltásokról, ahol politikai ala­pon neveztek ki vezetőt. Sok helyen már tegnap elbúcsúztatták a végzősöket fotó vajdajózsfe „Fidesz közeli” rektor Debrecenben A Debreceni Egyetem által többször is elutasított és alkalmatlan­nak tartott személyt szeretne az intézmény élére állítani Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, aki a napokban terjesztette fel Áder János köztársasági elnöknek a rektorjelöltek neveit - írta a hvg.hu. A hírportál szerint az egyetemi szenátusban Szilvássy Zoltán a voksok 33 százalékát kapta, egyedüli ellenfele, Paragh György-akinek támogatására szólított fel Fábián István, a jelöltségtől korábban visszalépett korábbi rektor - viszont a kétharmadát. Szilvássy várható kinevezése - aki hírek szerint jó kapcsolatban van Kósa Lajos debreceni polgármesterrel - a Fi­deszt, illetve a pártközelinek tartott értelmiséget is megosztja. Ez az első olyan miniszteri jelölés ugyanis, amely nem veszi fi­gyelembe az egyetemi vezetők döntését, amellyel a felháboro­dott tanárok szerint Balog megsértette az egyetemi autonómiát. Az Oktatói­­ Hálózat szerint a szenátus véleményének semmibe­vétele ellentmond annak a januári miniszteri ígéretnek is, misze­rint a kormány biztosítani fogja a visszatérést a rektorválasztás korábbi rendszeréhez. Ezért arra szólították fel Áder Jánost, hogy ne írja alá Szilvássy kinevezését. Magának adott igazat a bizottsági elnök Cser-Palkovics András, a par­lament alkotmányügyi bizott­ságának fideszes elnöke szerint Cser-Palkovics András, az al­kotmányügyi bizottság elnöke törvényesen vonta meg a szót áprilisban az MSZP-s Harangozó Tamástól. Az erről szóló állás­­foglalást várhatóan hétfőn fo­gadja el a kormánypárti több­ségű testület. A fideszes politikus a bizott­ság április 15-i ülésén vonta meg a szót a szocialista frak­cióvezető-helyettestől, aki azért ment el a testület ülésére, hogy arról az országgyűlési határo­zattervezetről beszéljen, ame­lyet a márciusi hó okozta ka­tasztrófát követően Mesterházy Attilával közösen terjesztettek a Ház elé. Bevezetőjében Ha­rangozó Tamás egyebek mellett arról beszélt, miért tartja indo­koltnak, hogy parlamenti bi­zottság vizsgálja a rendkívüli időjárás következtében kiala­kult katasztrófahelyzet körül­ményeit. Hozzászólását követően má­sok mellett Papcsák Ferenc fide­szes bizottsági alelnök kapott szót, majd a vita végén ismét az előterjesztő beszélhetett. Az MSZP frakcióvezető-helyettese ekkor kijelentette: Papcsáktól nem várta el, hogy szakmai szempontból értékelje az akko­ri helyzetet, de azt igen, hogy az alkotmányügyi bizottság al­­elnökeként olyan „butaságokat” ne mondjon, hogy a rendészeti bizottság elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter hó­katasztrófáról szóló jelentését. A mondatot azonban a szocia­lista képviselő nem fejezhette be, mert Cser-Palkovics meg­szakította és arra figyelmeztet­te, hogy el fogja tőle venni a szót. A „butasággal” volt baj? - kérdezte Harangozó, ekkor azonban a vizsgálóbizottság fel­állításáról folytatott vita véget ért, mert a testület fideszes el­nöke valóban megvonta a szót az MSZP-s honatyától és lezár­ta a napirendet. Ezt követően a szocialistáknak Cser-Palko­­vicshoz kellett fordulniuk, kér­ve: állapítsa meg, hogy Cser- Palkovics jogszabályt sértett. Harangozó lapunknak elmond­ta: az országgyűlési törvény ér­telmében a házszabályellenes ügyekben az alkotmányügyi bi­zottság dönt, a kormánypárti többség azonban arról elfelej­tett külön rendelkezni, hogy a testületben történt esetleges jogszabálysértéseket ki bírálja el, ezért mentheti fel saját ma­gát a testület elnöke. F.Á. RÖVIDEN Őszre eldől, ki lesz a „vezéralak" Szeptemberig eldől, hogy ki lesz a demokratikus ellenzék 2014-es választási szövetségének a „vezéralakja". Ezt tegnap Mesterházy Attila mondta a Sza­bolcs megyei Győrteleken, rész­letekbe azonban az MSZP elnök­frakcióvezetője nem bocsátko­zott. A politikus szólt arról, hogy a 2014-es választáson összefogó demokratikus ellenzéknek lesz válasza az országban egyre na­gyobb szociális válság megoldá­sára. Azt mondta: jelenleg négymillióan élnek a létmini­mum alatt, 500 ezer gyermek éhezik és további négymillió em­ber pedig feléli tartalékait a „le­csúszása" megakadályozása ér­dekében. Mindez - állította - a Fidesz-KDNP rossz gazdaságpo­litikájának a következménye. A 2014-es választásokon győztes demokratikus ellenzék vissza­állítja majd a jogállamiságot is Magyarországon, amit lebontott a jelenlegi hatalom - hang­súlyozta. ► MTI Aggályok a sajtó szabadsága körül Magyarországot bírálta az Euró­pai Kiadók Tanácsának vezér­­igazgatója, Angela Mills Wade a sajtószabadság világnapja alkal­mából közzétett nyilatkozatá­ban. „Ezt a szabadságot nem te­kinthetjük eleve adottnak. Mint látjuk Magyarország példáján, Európában is van olyan rezsim, amelynek az a szándéka, hogy korlátozza a véleménynyilvání­tás szabadságát és a sajtó­­szabadságot" - fogalmazott. Mesterházy Attila pedig egye­bek mellett arról beszélt a világ­nap alkalmából, hogy „a sajtó­­szabadságot nem csupán a véle­ménynyilvánítás szabadságán, hanem a tájékoztatáshoz és a tá­jékozódáshoz való állampolgári jogok maradéktalan érvényesü­lésén is lemérhetjük". Az MSZP elnök-frakcióvezetője hozzá­tette, pártja elvárja a kormány­tól, hogy a Nemzeti Média és Hír­­közlési Hatóság, valamint a mé­diatanács élére kerülő személy­ről ne politikai, hanem szakmai alapon, az ellenzéki, az érdekvé­delmi és a civil szervezetek teljes bevonásával szülessen konszen­zusos döntés. ► MTI Együtt ünnepelnének a békenapon Az Együtt 2014-PM szövetség, a Demokratikus Koalíció, az LMP, a MSZDP, a Szövetségben Együtt Magyarországért és a Liberális Párt vezetőit, tagjait is meghívták a szocialisták a május 9-i béke­napra. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, fővárosi frakcióvezetője tegnap kijelentette: olyan embe­rek vezetik Magyarországot és Budapestet, akik „hol egyértel­műen, hol összekacsintva a szél­sőjobbal hajlamosak nyitottsá­got mutatni radikális nézetek" felé. A politikus szerint a békenap a csendes többségnek szól, akik nem akarják, hogy az országot a szélsőségek felbukkanása fémje­lezze a világban, és elvágják az országot Európától. Molnár Zsolt, a szocialista párt budapesti elnö­ke azt hangsúlyozta: 2014-hez közeledve különösen fontos, hogy a demokratikus erők közö­sen tegyenek hitet az antifasiz­­mus és az európai elkötelezett­ség mellett, ezért kezdeményez­ték, hogy a demokratikus ellen­zék pártjai közösen vegyenek részt a második világháború európai befejezésének napja alkalmából rendezendő fáklyás felvonuláson. ► MTI Elégedettek a nyugdíjazással Az összesen 1906 továbbfoglal­koztatási kérelemből 1848 eset­ben a kormányzat is támogatta a továbbfoglalkoztatást - közölte az egészségügyi államtitkárság az ágazati dolgozók kaotikus kényszernyugdíjazásának ügyé­ben. A szaktárca úgy értékelte ezt az „eredményt", hogy „ezál­tal mindazokon a területeken, ahol az egészségügyi ellátás biz­tosításához szükséges a nyugdí­jas dolgozók alkalmazása, a to­vábbfoglalkoztatás lehetővé vá­lik. Arról már nem ejtettek szót, hogy idén összesen 6500 egész­ségügyi dolgozó volt érintett a kormányzati döntésben, kéthar­maduk tehát inkább a nyugdíjat választotta. ► népszava Diákok ismerkedtek a Délvidékkel A Bethlen Gábor Alapkezelő által meghirdetett Határtalanul pá­lyázat keretében háromnapos utazáson vettek részt a Délvidé­ken a zuglói Dr. Mező Ferenc Ál­talános Iskola 7. évfolyamos di­ákjai. Az utazás célja volt, hogy a diákok megismerkedjenek a ha­táron túli területek magyarok lakta vidékeivel, bejárják a Vajda­ság legszebb területeit. Megláto­gatták Szabadkát és Újvidéket, jártak Karlócán, Zentán, Palicson és Bácstopolyán is. ► népszava FOTÓ: NÉPSZAVA

Next