Népszava, 2014. október (141. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2014. OKTÓBER 1., SZERDA Az ombudsman beszámolóját - fideszes kezdeményezésre - zárt ülésen fogadta el a parlamenti bizottság Új tű kell Székely leszúrásához A Legfőbb Ügyészsé­gen feljelentést tett, de az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálatát is kezdeményezte Székely László a józsefvárosi tű­csereprogramról ké­szült jelentés kapcsán a Magyar Nemzethez ki­­szivárgott belső hivatali levelezés miatt. Az om­budsman nemcsak az Országgyűlés illetékes bizottságának számolt be, de hivatala honlap­ján nyilvánosságra hoz­ta belső vizsgálata ös­­­szefoglalóját. A fideszes többségű igazságügyi bizottságnak „beletört a tűje" Székelybe, kér­dés, indítanak-e újabb támadást ellene. BÍRÓ MARIANNA J­ogosulatlan adatszerzés bűntettének gyanújával, is­meretlen tettessel szemben feljelentést tett Székely László ombudsman a hivatala belső levelezőrendszeréből kiszivár­gott információk miatt. „Nem­csak az esetet tartom súlyos­nak, de ilyen bűncselekmények gyanújával kötelességem is fel­jelentést tenni” - mondta la­punknak az alapvető jogok biz­tosa. Székely nyilvánosságra hozta a józsefvárosi tűcsere­programmal kapcsolatos, a Ma­gyar Nemzethez kiszivárgott belső levelezés ügyében indított hivatali belső vizsgálat össze­foglalóját, mert számára az el­ső számú szempont a transz­­parencia. A dokumentumból kiderül, a belső levelezés ille­téktelenekhez kerülése, illetve a körülmények feltárása ér­dekében nemcsak a Legfőbb Ügyészségen tett büntetőfelje­lentést, de kezdeményezte az Alkotmány­védelmi Hivatal vizs­gálatát is. Többféle, súlyos bűn­­cselekmény gyanúja merült ugyanis fel, például a jogosu­latlan adatszerzésé, amellyel kapcsolatban egyelőre tisztá­zatlan, hogy érte-e külső táma­dás az ombudsmani hivatal in­formatikai rendszerét - vetette fel. Mindezek miatt Székely és munkatársai - mint fogalma­zott - addig nem lehetnek nyu­godtak, amíg az illetékes ható­ságok ki nem vizsgálják az ügyet. Székely kérdésünkre, hogy ugyan tegnap azt nyilatkozta, nem fog lemondani, felmerült-e benne a lemondás az utóbbi na­pokban, azt válaszolta: ha iga­zak lettek volna azok a súlyos vádak, amelyeket bizonyos saj­tóorgánumok, illetve politiku­sok megfogalmaztak az általa vezetett intézménnyel kapcso­latban, akkor nem lenne kér­dés, már napokkal ezelőtt le­mondott volna. De mivel nem igazak, nem merült fel. „Ha egy ombudsman lemond, annak az a súlyos üzenete is van, hogy ellehetetlenült az alapjogok vé­delmének rendszere Magyaror­szágon, de álláspontom szerint jelenleg nem ez a helyzet” - fo­galmazott. Felvetésünkre, hogy az utóbbi napok durva támadá­sai nem éppen ezt jelzik, Szé­kely azt mondta: „bármilyen szikrázóan éles támadásoknak is legyen kitéve személyem, ne­kem ezt állnom kell, egyébként nem lennék alkalmas a hivata­lom betöltésére”. Az ombudsmant tegnap hall­gatta meg az Országgyűlés igazságügyi bizottsága, mely megállapította, nem történt szabálytalanság a józsefvárosi tűcsereprogramról szóló jelen­téssel kapcsolatban. Székely meghallgatását azért kezdemé­nyezte Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke, mert a Magyar Nemzet „A TASZ irá­nyítja a hivatalt” címmel arról írt, az ombudsmani hivatal egyeztetett egy civil szervezet­tel, a TASZ-szal, mely azt akar­ta volna elérni, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalát az önkormányzati kampányra idő­zítsék, és ebben szerintük a hi­vatal egyik munkatársa kész volt segíteni. Csakhogy az ombudsman által indított belső vizsgálat megállapította, a kor­mánypárti lap által bizonyítá­sul közölt levél a hivatal zárt le­velező rendszeréből származik, és sem feladóként, sem címzett­ként nem szerepel rajta a TASZ. A Magyar Nemzet később köz­zétett egy másik levelezést is, melyben valóban a TASZ mun­katársa érdeklődik a jelentés várható megjelenéséről a hiva­tal munkatársától. A főosztály­­vezető válaszában azt írta, re­méli, tudnak segíteni az ügy­ben, amiből a lap levonta a kö­vetkeztetését. Erre reagálva Ko­csis Máté fideszes józsefvárosi polgármester azt mondta, „be­fészkelte magát a droglobbi az ombudsmani hivatalba”, Lázár János Miniszterelnökséget ve­zető miniszter pedig azt, ha mindez igaz, akkor Székelynek mennie kell. Sem a jelentés tartalmára, sem az időzítésre nem volt ha­tása annak, hogy hivatala leve­lezett a hozzá beadvánnyal for­duló szervezettel - hangsúlyoz­ta Székely meghallgatása után. A parlamenti bizottság ugyan­is a Fidesz kezdeményezésére zárt ülésen hallgatta meg őt. Székely ennek ellenére beszá­molt arról, a TASZ-szal valóban leveleztek, de ez hozzátartozik a normális ügymenethez, sőt, az ombudsmani törvény is elő­írja. Kiemelte: a jelentés kiadásá­nak időpontját és tartalmát a hivatal egyetlen munkatársa sem egyeztethette előzetesen sem a TASZ-szal - amely in­kább azt akarhatta, hogy még augusztusban, a tűcsereprog­ram leállása előtt megjelenjen a dokumentum­­, sem mással, már csak azért sem, mert a je­lentés aláírásának időpontját kizárólag az ombudsman dönti el. Székely szerint a hivatal ab­ban hibázott, hogy az egyik munkatársa azt a látszatot kel­tette, képes felgyorsítani az ügymenetet, továbbá azt közöl­te a TASZ-szal, hogy a vizsgá­lat eredménye „biztató”. Ezért a hibát elkövető munkatárssal szemben fegyelmi eljárás in­dult. Székely László (balról az első) az igazságügyi bizottsági meghallgatáson. Nem találtak fogást rajta a zárt ülésen sem futó tóthgerge Az alapvető jogok biztosa • Őrködik az alapjogok érvényesülése felett, különösen a gyer­mekek, a nemzetiségek, a jövő nemzedéke és a leginkább ve­szélyeztetett társadalmi csoportok védelmében • Az állampolgárok panaszbeadvánnyal fordulhatnak hozzá, ha valamely alapjoguk sérelmet szenvedett • Javaslatot tehet az alapvető jogokat érintő jogszabályok mó­dosítására, megalkotására • Normakontrollt kezdeményezhet az Alkotmánybíróságon, ha álláspontja szerint alaptörvény-ellenesség áll fenn • Figyelemmel kíséri és értékeli nemzetközi szerződéseink ma­gyar joghatóság alá tartozó érvényesülését RÖVIDEN Védi is KGBélát Vona, meg nem is A lehető leghamarabb vizsgálják ki a hatóságok Kovács Béla ügyét, és ha vannak bizonyítékok, tárják a nyilvánosság elé - mondta Vo­na Gábor, aki szerint ebben az esetben egyértelműen lépni fog­nak, mert „a Jobbikban nincs he­lyük ügynököknek". A Jobbik EP- képviselőjéről nemrég az Index írta meg, hogy feleségének pár­huzamos házasságai voltak, és az egyik összekötő kapocs közöttük az orosz titkosszolgálat, a KGB. „Akármilyen ország ügynöke az illető személy, akár orosz, akár amerikai, akár izraeli, ki az ügynö­kökkel a magyar pártokból" - mondta Vona, hozzátéve: Kovács ügyével próbálnak nyomást gya­korolni a pártra. ► MTI Ákosék cége egyre jobban teljesít Az előző évieknél jóval nagyobb bevételt termelt Kovács Ákos családi cége, a Fehér Sólyom Rt. 2013-ban 285 milliós nettó árbe­vétel mellett 107 milliós adózott nyereséggel zárta az évet. A na­pi.hu szerint az árbevétel 50 mil­lióval haladja meg a 2012-es és 130 millióval a 2011-es számokat. Az 1992-ben alapított cég kül­tagja a Kossuth-díjas előadó fe­lesége, a cégnek egyetlen alkal­mazottja van, akinek bére mint­egy 1,4 millió forint volt. Ákos év végi koncertjét a Magyar Tele­kom támogatja, korábban az MVM Zrt.-t is szponzorai között tudhatta. Ezenfelül a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a Balassi In­tézeten keresztül 10 millió forin­tot fizetett ki neki júliusban a Karcolatok című műsor párizsi, moszkvai és római bemutatására­­ meghívásos pályázaton. Az NKA más pályázatain Ákos mű­sora nyerte a legtöbb pénzt, kül­földi koncertekre, ► népszava Készülnek Újpesten az időközi voksolásra A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén jelölőszerve­zetként nyilvántartásba vette az MSZP-t és a Magyar Demokráciá­ért és Hazáért Pártot a novem­ber 23-i újpesti időközi ország­­gyűlési képviselő-választásra. Eddig öt párt jelezte részvételi szándékát a Kiss Péter szocialista képviselő halála miatt kiírt vok­soláson. Korábban az NVB a Ma­gyar Liberális Párt, a Magyar Munkáspárt és a Zöldek Pártja regisztrációs kérelméről már döntött, amit Schmuckot a Fidesz segítette? Közokirat-hamisítás, választás rendjének megsértése és szemé­lyes adatokkal való visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést is­meretlen tettes ellen a baloldali ellenzék a főváros VI. kerü­letében. Kiss Róbert közös pol­gármesterjelölt szerint a helyi választási bizottságba delegált Kékesi Tibor mintegy 270 olyan, a Fidesz-KDNP-t és a Schmuck Andor által vezetett Szociálde­mokraták Magyar Polgári Pártját támogató aláírást talált, ame­lyeknél az adatok egyeztek, de az aláírások szerinte nem ugyan­attól a személytől származnak. Az index.hu úgy tudja, a baloldal gyanakvását az keltette fel, hogy Schmuckék jelöltjei nagyon gyorsan össze tudták gyűjteni az aláírásokat. a népszava Garabits-ügy: elemzik a hangfelvételt A Központi Nyomozó Főügyész­ség a nol.hu szerint egyelőre elemzi azokat a hangfelvétele­ket, amelyeken a Magyar Nem­zet szerint Garabits Károly kor­rupcióban szerzett „profizmusá­val", illetve azzal dicsekszik, hogy „jó barátja" három kerületi rendőrkapitány és három külön­böző rendőrigazolványa van. Bár az MSZP és Garabits is manipulá­ciónak nevezte a felvételeket, a rendőrség nyomozást rendelt el. Garabits is bejelentette, ismeret­len tettes ellen feljelentést tesz, és vizsgálatot kér. ►népszava FOTÓ: FACEBOOK www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Ma vizsgázik Navracsics az EP-ben HEGYI GYULA (BRÜSSZEL) Ma délután hallgatják meg az Európai Parlament (EP) illeté­kes szakbizottságai Navracsics Tibort. Az EU kulturális és ok­tatási biztosi posztjára jelölt fi­deszes politikusnak három­órás ülésen kell számot adnia európai elkötelezettségéről, függetlenségéről és a tárcája (uniós szóval portfoliója) isme­retéről. A meghallgatások - melyek az interneten követhetők - technikai lebonyolítása egysze­rű: a jelöltek előzetesen öt írás­beli kérdést kapnak, kettőt a parlamenti bizottságok elnöke­inek tanácsától, amelyek a le­endő biztosok európai elkötele­zettségére és függetlenségére vonatkoznak. Az illetékes szak­­bizottság pedig három kérdést intéz hozzájuk arról, hogy mit tartanak szakterületük priori­tásainak és milyen céljaik van­nak hivatali idejükre. Navra­csics - akire az EP oktatási és kulturális bizottságában, vala­mint (az európai közös kutatá­si központok révén) az ipari szakbizottságában kíváncsiak - az előzetesen hozzá intézett kérdésekre egyebek közt azt vá­laszolta: tanári családba szüle­tett, ő maga is évek óta egyete­mi professzor, és ezért „öröm­mel tölti el”, hogy ezért a terü­letért lehet felelős, ha megbíza­tásában megerősítik. A magyar jelölt szerint a portfoliójának „alkotóelemei közötti szinergia” jól kifejezi a rábízandó terület „emberközpontúságát”. Az uni­ós intézményekkel és más biz­tosokkal való együttműködés kapcsán egyebek között azt ígérte, hogy az EP illetékes tag­jaival mindenkor minden aktu­ális dokumentumot és munka­anyagot megoszt. A biztosi függetlenségét érin­tő kérdéseknek Navracsics az­zal ment elébe, hogy leszögezte: bizottsági munkájára való fel­készülése érdekében magyaror­szági kormányzati megbízatá­sáról lemondott, és ha feladatá­ban megerősítik, biztosként azon lesz, hogy elősegítse a tag­államoknak az európai érté­kekhez és szabályokhoz törté­nő igazodását. A jelölteknek egyébként mind­össze 15 percük van az előzetes kérdések szóbeli megválaszolá­sára és egy általános nyilatko­zat megtételére, ezt követően az egyes frakciók tagjai és a füg­getlen képviselők tehetnek fel kérdéseket. A meghallgatás után a bizottság elnöke és a bi­zottságban képviselt frakciók vezetői zárt ülésen értékelik tel­jesítményét. Ha nem tudnak egyetérteni alkalmasságáról, akkor az elnök soron kívüli bi­zottsági ülést hívhat össze, s ha ott sem születik konszenzus, a bizottság titkos szavazással dönt az értékelés pozitív vagy negatív jellegéről. Az állásfogla­lást 24 órán belül nyilvános­ságra hozzák, vagyis csütörtök estig kiderül, hogyan értékeli az EP Navracsics teljesítmé­nyét, függetlenségét és európai elkötelezettségét. Noha az EP továbbra is csak a teljes biztosi listáról szavazhat - egyetlen szavazattal kell elfogadnia vagy elutasítania az összes jelöltet­­, a meghallgatások rendszere lehetőséget ad a legproblemati­kusabb jelöltek kiszűrésére. Ha ugyanis a bizottsági elnök (je­lenleg a megválasztott Jean- Claude Juncker) úgy látja, hogy egy-két személy miatt bukhat az egész lista, akkor a bizottsá­gi meghallgatások alapján le­cserélheti néhány jelöltjét. Erre már többször is volt példa az EU történetében.

Next