Népszava, 2014. október (141. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

A magyarországi jogörökös magához vette a hagyatéki anyag egy részét Útra kelt a Bartók-örökség Visszavette magához a Bartók Béla-hagyatéki anyagot a jogörökös Vásárhelyi Gábor, ifjabb Bartók Béla unokaöc­­­cse. Mindez azért is kü­lönös, mivel a magyar­­országi Bartók-jogok jö­vőre már elévülnek. P. SZABÓ DÉNES A magyarországi Bartók-jog­­örököshöz, Vásárhelyi Gá­borhoz került hagyatéki anyag részét képezi a Bartók Archívumnak, amelyet az I. ke­rületi MTA Zenetudományi In­tézetben (ZTI) találhat a kuta­tó. Az archívum viszont várha­tóan az új bölcsészettudományi kutatóházba költözne, ami még épül a főváros IX. kerületében, 2016-ra készül el. Tavaly nyá­ron kötötte meg a megállapo­dást a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány, ami­nek értelmében 8 milliárd fo­rintért elkészül az MTA Bölcsé­szet- és Társadalomtudomá­nyok Kutatóháza. Elvileg a Ze­netudományi Intézet is ebbe az épületbe költözne, de úgy tud­juk, még küzd azért, hogy to­vábbra is az 1750-ben épült Erdődy-Hatvani Palotában ma­radhasson. Az MTA titkárságának kom­munikációs főosztályától meg­tudtuk, hogy az Akadémia biz­tosította Vásárhelyit, hogy a Bartók Archívumot - beleértve a jogörökös hagyatéki anyagát - hosszú távra szóló, a világhí­rű zeneszerző emlékéhez és életművéhez méltóan helyezi el. Vásárhelyinek bemutatták az új, Soroksári úti épület tervdo­kumentációit, valamint a terve­ző szakértőkkel konzultációs lehetőséget is biztosítottak szá­mára. Vásárhelyi azonban még­is úgy döntött, magával viszi a hagyatéki anyagot. Döntését a jogörökös június 26-án az Akadémia elnökének, Lovász Lászlónak címzett leve­lében tudatta, ebben a felmon­dás jogával visszavette az MTA-val megkötött letéti szerződés­ben foglaltak szerint elhelye­zett hagyatéki anyagot. A Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke a tényt meglepődve és sajnálattal fogadta, ugyanis korábban már megpróbálta megnyerni Vásárhelyi támoga­tását, hogy a Bartók Archívum elhelyezésével egyidejűleg az új, ferencvárosi kutatóközpon­ti épületben majd folytatódó kutatási tevékenység tervezé­sébe is bevonja. Vásárhelyit az MTA elnöke arra kérte, hogy az elszállítás után is gondoskodjék az ingó­ságok biztonságos elhelyezésé­ről és jó karbantartásáról. Fon­tos továbbá, hogy Vásárhelyi továbbra is a kutatók rendelke­zésére bocsássa az anyagot. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a hagyatéki anyag - kották, kéziratok - a későbbiekben visszakerül majd az intézeti archívumba. Nem először fordul elő, hogy Vásárhelyi Gábor Bartók Béla örökségével kapcsolatban fel­hívja magára a nyilvánosság figyelmét. A jogörökös 2011- ben kifogásolta, hogy a zene­szerző egyik művének plakát­ja szerepelt egy Brüsszelben kihelyezett reklámszőnyegen, amit a magyar EU-elnökség idején helyeztek ki. Akkor Vá­sárhelyi a Hungarofest Non­profit Kft. ügyvezető igazgató­jának, Kálomista Imrének írt egy levelet, amelyben kifejtet­te, megalázónak tartja azt, hogy valaki a magyar kultúra jelképeit cipőjével illesse. Vá­sárhelyi akkor is kiemelte, hogy a Bartók Béla műveivel való megjelenés és reklámozás az ő engedélyéhez kötött, mivel ezek az alkotások szerzői jog­védelem alatt állnak. Később aztán kiderült, hogy plakát egy 1918-ban készült operahá­zi hirdetés, a fotó pedig az Or­szágos Széchényi Könyvtár­bn­ Továbbra is napirenden van a Zenetudományi Intézet, beleértve a Bartók Archívum esetleges költözése a Budai Várból fotó:tóth Gergő Vásárhelyi Gábor: a feltételek bizonytalanná váltak Vásárhelyi Gábort megkérdeztük, milyen okok motiválták abban, hogy magához ve­gye a hagyatéki anyagot. A jogörökös e-mailben az alábbi nyilatkozatot juttatta el lapunknak, melyet kérésére változtatás nélkül közlünk. „Az MTA BTK Zenetudomá­nyi Intézete Bartók Archívumában elhelye­zett hagyatéki iratokat és egyéb ingóságo­kat nagybátyám, ifjabb Bartók Béla he­lyezte ingyenes letétbe több mint 50 évvel ezelőtt, 1961-ben. Akkor az intézmény még önálló Bartók Archívumként alakult meg, a Budai Várban egy másik épületben. A Bartók Archívum alapjaira építve hozták létre később a Zenetudományi Intézetet (éppen 40 évvel ezelőtt) mely éppen 30 éve költözött a jelenlegi épületébe. Ifjabb Bartók Béla halálát követően az ingyenes letétben tartást magam is meghosszabbí­tottam és kibővítettem. A Zenetudományi Intézet épületét az elmúlt 10 évben kor­­szerűsíttette az MTA és alakíttatta át a je­lenlegi intézményi feladatok ellátásához szükséges belső struktúrával. Ennek az át­alakításnak a keretében a Bartók Archívum is új, korszerű és minden tárolási paramé­tert kielégítő trezor helyiséget kapott az épületben. A Bartók Archívumot a világ legrangosabb öt archívuma között tartja számon a tudományos szakma. A letétben­ tartásnak a tudományos kutatás elősegíté­­­e a célja. Ennek személyi, anyagi, bizton­sági, és méltó helyszínen történő elhelye­zési feltételeinek biztosítása a Tudomá­nyos Akadémia szerződésileg vállalt fel­adata. E feltételek azonban a közelmúlt­ban, a jövőt tekintve, bizonytalanná váltak .Az Archívumban kevés az állandó kutatói státusz, elképzelhető, hogy a Zenetudo­mányi Intézetnek el kell költöznie, a méltó helyszín és a szakszerű tárolás feltételei csorbulhatnak­, és így a további letétben tartás értelme és lehetősége is kérdésessé vált. Azonban én a magam részéről, mind­ezek ellenére, továbbra is bízom abban, hogy végül a józan ész felülkerekedik a je­lenlegi bizonytalanságot okozó döntési té­nyezőkön, és így a Zenetudományi Intézet és benne a Bartók Archívum is a jelenlegi helyén és a jelenlegi intézményi struktúrá­ban tovább működhet a jövőben, ezzel to­vábbra is biztosítva a letétben tartás értel­mét és lehetőségét." MTI-INFORMÁCIÓ Őze színészként maradna Őze Áron 2015. január 1-jétől adja át a Pesti Magyar Színház irányítását az új vezetőnek, Za­lán Jánosnak. Őzének az át­adás-átvétel elősegítése, a szín­ház folyamatos munkájának biztosítása a célja a következő fél évben. Az igazgató tegnap arról beszélt, hogy lejár egy igazgatói ciklus, és nem tör­vényszerű, hogy ő vezesse to­vább a színházat, a fenntartó választása másra esett. „Amit mi itt elvégeztünk, az nem fog elmúlni nyom nélkül” - hang­súlyozta. Elmondta: az őszre tervezett 3 bemutatót biztosan megtartják. Az általa vezetett fél évben higgadt munkát kért a társulattól, amelynek színész­ként a tagja maradna. KÖZELKÉP Jézus átka M­ásfél év alatt 100 vers. Ez áll Simor And­rás Jézus Átka című kis kötetének alcí­mében. S még ott az írások születésé­nek ideje is: 2013-2014. Tekintettel arra, hogy a kötet anyagát legkésőbb valamikor a nyár közepén le kellett adni, erre az időszakra már csak fél évet lehet számolni. Nem lehet tehát Simor Andrást lustasággal vádolni, hiszen vannak költők, akik öt év vagy akár egy egész élet alatt nem írnak száz verset. Ráadásul Simor közben egy nagyon izgalmas folyóiratot is szerkeszt, az Ezredvéget. Korábban ketten tették ezt, de szerkesztőtársa, legjobb barátja áprilisban itt hagyott valamennyiünket. Nem véletlen tehát, hogy a százból jó néhány költe­mény éppen Tabák Andrásra emlékezik. „Mit ér a vers barát nélkül, / mit ér a reggel, és mit ér a nap, / mit ér tervezni, tépelődni, / ha nincs kivel, az emlék szétszakad!”, írja a halál nap­ját idéző - 2014 április 23.­­ című versében. Egy másik költeményében, a Másnapban így fogalmaz: „A szerda rossz. Tabákhoz nem me­gyek. / Utolsó versét már nem írja le. / Azt kel­lene tudni, hogyan tovább, / ha többé nem be­szélhetek vele.”Igaz, sok a négysoros vers is a kötetben, sőt, kétsorosok is akadnak, de akár­hány sorral, most is egyértelmű Simor politikai elkötelezettsége. Nagyon nehezen viseli el a mai állapotokat. A legkegyetlenebbül talán a kötetnek is címet adó Jézus átkában fogalmaz: „Ki­tűröd ezt / és mit se szólsz/ villámaid is al­szanak/ vedd átkomat/ ima helyett.” Simor költői lírája a legjobban talán mégis a termé­szetet idéző verseiben kap hangot. Kései ter­més című sorait például így fejezi be: „Őszidő ez, a tél is eljön. / Készül a fügelekvár. / Vén­­asszony nyár hever egy felhőn, / fityiszt mu­tat, és elszáll.” Száz vers másfél év alatt talán sok, de a művészetekben a mennyiség és a mi­nőség között nincs egyenes korreláció, megha­tározható összefüggés. ► BERNÁTH LÁSZLÓ KULTÚRA NÉPSZAVA 5 2014. OKTÓBERI., SZERDA gedélyével készült. Vagyis nem Bartók Béla „alkotása”, így Vá­sárhelyi fellépése alaptalan volt. Emlékezetes eset volt, ami­kor 2005-ben Vásárhelyi Alföl­di Róbert ellen kelt ki. A jogörö­kös megtiltotta, hogy a miskol­ci Bartók+ Nemzetközi Opera­­fesztiválon a premiert követően továbbra is előadják Alföldi ren­dezésében A kékszakállú her­ceg várát. Vásárhelyi 2006-ban Bozsik Yvette rendezésével kap­csolatban fejezte ki nemtetszé­sét. Ekkor a balettművész-ren­­dező egyik Bartókkal kapcsola­tos rendezését tiltotta le. A Tra­fóban bemutatandó Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesz­tára című kompozíció koreográ­fiai változata Bartók Béla szü­letésének 125. évfordulójára ké­szült. Vásárhelyi korábban is kritizálta Bozsik Yvette-et, ami­kor a koreográfus együttműkö­dött Mészáros Márta filmrende­zővel. A csodálatos mandarin tervezett filmváltozata emiatt nem is készült el. • Az MTA elnöke meglepődve és sajnálattal fogadta a történteket • Remélik, hogy a hagyaték visszatér majd az archívumba • Vásárhelyi Alföldi ellen is kikelt már Vásárhelyi a hagyaték rá eső részét ifjabb Bartók Bélától, a zeneszerző idősebb fiától örö­költe meg, mivel Vásárhelyi if­jabb Bartók Béla unokaöccse. A Bartók-hagyaték másik része Floridában található, a művész második házasságából, Pászto­­ry Dittától született fiánál, a ki­lencvenéves Bartók Péternél. Ő 1942-ben utazott ki az Egye­sült Államokba, ahol a haditen­gerészetnél szolgált. Magyarországon a szerzői jo­gok hetven év után elévülnek, így jövőre Vásárhelyi már nem rendelkezhet a Bartók-örökség e részének jogával. Vele ellen­tétben Bartók Péter örökösi jo­gai csak 2020-ban járnak le, ugyanis az USA törvényei a szerző halála után 75 évig vé­dik a szerzői jogokat. MINDEN SZERDÁN, ESTE 9-KOR ÉLŐBEN A FIX TV MŰSORÁN! Az október 1-jei vendég: Komlósi Gábor sportriporter A népszerű sportriporter, Komlósi Gábor, aki hosszú idő után visszatért a képernyőre, a Béta Café vendége október 1-jén, szerda este 9 órától a FIX Tévén. Olyanok számára is izgalmasan, sok humorral, anekdotával tud beszélni a sportról, akiknek nem ez a fő érdeklődési területük. Ok­tatási stúdiót vezet, internetes napilap főszerkesztője. Bóta Gábor élő, online szintén nézhető műsorában hívhatják őt a 445-1349-es számon, és a tv.fixed Skype címen ugyancsak hozzászólhatnak az adáshoz. A leg­felkészültebb kérdezőket ezúttal is színházjeggyel ajándékozzuk meg. mm A FIX TV megtalálható a UPC digitális alapcsomagban, valamint a Digi Kábel országos digitális és budapesti analóg hálózatán. A műsor SD és az országban egyedülállóan HD felbontásban is elérhető a világhálón online http://www.fixtv.hu/, de nézhető Android és iPhone okostelefonnal is.

Next