Népszava, 2015. június (142. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-16 / 139. szám
8 NÉPSZAVA VILÁG 2015. JÚNIUS 16., KEDD Nagyon kevés idő maradt a hitelezők és a görög kormány közötti megállapodásra Csak a csoda segíthet? Egyre kevesebb idő maradt a görög kormány és a hitelezők közötti megállapodásra. A tárgyalások vasárnap esti felfüggesztése után ráadásul felmerül a kérdés, lehetséges-e egyáltalán a megegyezés. A két fél egymást okolta a megállapodás újbóli elmaradásáért. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az év végéig sikerül megoldást találniuk, feltéve persze, ha az athéni kabinet többet tesz a reformokért, s a politikai akarata is meglesz a hitelezőkhöz való közeledéshez. Juncker tegnap kifejtette, „ha valami újdonság történne, nagyon örülnénk annak, ha közvetítőkként léphetnénk fel” - hangoztatta. Tegnap azért valamiféle elmozdulás történt a görög álláspontban. Athén állítólag hajlandó elfogadni a hitelezők követelését, hogy az elsődleges, az adósság nélkül számított többlet idén elérje a GDP egy százalékát. A görög kormány eredetileg 0,75 százalékot javasolt. Mintha a görög kormány sem lenne egységes a jövő kérdéseit illetően. Panosz Kammenosz védelmi miniszter például azt közölte sajtóértekezletén, hogy hazája „nem hajlandó feladni szuverenitását”. Gavriil Szakellaridisz kormányszóvivő azonban egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a kabinet megegyezésre törekszik. „Nem akarunk arról beszélni, hogy zsákutcába jutottak a tárgyalások. A kormány egyedüli terve az, hogy megegyezésre jusson a hitelezőkkel” - fogalmazott. Előzőleg még sokkal keményebben nyilatkoztak a görög kabinet illetékesei arról, kit is terhel felelősség a tárgyalások vasárnapi felfüggesztése miatt. A kormány egyik tagja az AFP- nek név nélkül azt mondta, hogy a tárgyalások mindössze háromnegyed órán át tartottak. Azt is közölte, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselt „merev és a kompromisszumokat elutasító” álláspontot. Az IMF ugyanis továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány csökkentse a nyugdíjakat, s megváltoztassa az eddigi áfarendszert. Az Európai Unió képviselői nehéz tárgyalásokról számoltak be. Brüsszelben nem fogadták túl nagy örömmel,hogy a görög küldöttség Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Alekszisz Ciprasz kormányfő pénteki erről szóló megállapodása ellenére nem nyújtotta be írásban is javaslatait. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke továbbra is lehetségesnek tartja a megállapodást. Szerinte egyelőre nincs szó arról, hogy zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. Az ARD-nek elmondta, nem is félbeszakadtak a megbeszélések, csak felfüggesztették őket. Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos témákban nem történt közeledés a felek között, de akadtak olyanok is, amelyekben látott előrelépést. Schulz kifejtette, hogy az euróövezeti csoport, az Eurogroup soron következő csütörtöki üléséig folytatódnak a megbeszélések. A német szociáldemokraták vezetése felelőtlennek nevezte a görög kormány magatartását. Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára azonban figyelmeztetett arra, beláthatatlan következményei lennének annak, ha az ország kiszorulna az euróövezetből. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter azt közölte, szerinte most a hitelezők kerültek lépéskényszerbe. „Szép napunk van ma. Az ügy teljesen világos. Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a partnereinknek konkrét döntést kell hozniuk” - jelentette ki a kormánypárt, a Sziriza rádiójának, a Szto Kokkinónak. A német Ifo gazdaságkutató intézet szerint Athén jobban járna a drachma bevezetésével. Hans-Werner Sinn, a müncheni intézet elnöke szerint szociális szempontból ez a legjobb út. Úgy vélte, a nemzeti valuta 50 százalékos leértékelését „hamar kiheverné” a gazdaság. A professzor utalt arra, hogy az ország külső adóssága az eltelt öt év alatt 48 milliárdról 330 milliárd dollárra emelkedett. R.T. A görög kormány sem tűnik egységesnek Merevnek nevezte Athén az IMF-et Ragaszkodnak a nyugdíjrendszer átalakításához Ciprasz kormányfő még népszerű hazájában, de hamar ellene fordulhatnak az emberek fotó europress/gettyimages/sean gallup www.nepszava.hu vilag@nepszava.hu Terroristavezért öltek meg az amerikaiak Az Egyesült Államok légicsapást hajtott végre Líbia ellen, s megölte az egyik legkeresettebb iszlamista vezetőt, az algériai Mohtar Belmohtart - közölte a nemzetközileg is elismert tobruki kormányzat. Belmohtar a kilencvenes években Afganisztánban harcolt, később pedig több afrikai országban, köztük Maliban. Az elmúlt években többször ment híre annak, hogy megölték, ehelyett azonban újabb és újabb terrorakciókkal jelentkezett. Ő tervelte ki a 2013 elején az algériai Amenaszban végrehajtott terrorakciót, amelynek során egy gázmezőn számos külföldit ejtettek túszul, s összesen 38 személyt gyilkoltak meg. Belmohtar kapcsolatban állt az al-Kaidával, illetve ő irányította a terrorszervezet magrebi szárnyát, az AQIM-et. Később az al-Mourabitoun nevű dzsihadista csoport vezetője lett. Ez a terrorszervezet egy algériai és egy mali terrorcsoport egyesüléséből jött létre. Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma is megerősítette, hogy a légierő egy, „az al- Kaidához köthető célpontot” támadott meg Líbiában. A Pentagon szóvivője azonban arról nem beszélt, hogy ki volt az akció célpontja. Csupán annyit tett hozzá, hogy kiértékelik a légitámadás eredményeit. Washington még 2013-ban ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki Belmohtar fejére. A torbuki kormányzat beszámolója szerint több dzsihadista vesztette életét a támadás során. Azt is közölték, hogy az akciót az ideiglenes kormányzattal való egyeztetést követően hajtották végre. A torbuki kormányfő, Abdullah al-Tani üdvözölte a légitámadást, amely egy „nemzetközi segítség” része volt - értékelt a Facebookon. Az amerikai gépek egy farmot támadtak Adzsdabijában, amely mintegy 160 kilométerre található a kelet-líbiai Bengázitól. Belmohtar itt találkozott más szélsőséges csoportok tagjaival - közölték. Itt tartózkodott például az Anszar al-Saría vezetője is, ezt a csoportot szintén terrorszervezetként tartják nyilván. A CNN a Pentagont idézve azt közölte, hogy az akciót nem pilóta nélküli géppel hajtották végre. Líbiát a teljes káosz fenyegeti szűk négy évvel a néhai forradalmi vezető, Moamer el-Kadhafi halála után. Az ország egy részét a szélsőséges iszlamisták, a másikat a Nyugat által is elismert kormányzat tartja ellenőrzése alatt. Ugyanakkor jelentős területeken a helyi törzsek uralkodnak. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Kemény bírálatok Dél-Afrikának Omar al-Basir szudáni elnök elhagyta Dél-Afrikát, közölte hétfőn egy minisztere, annak ellenére is, hogy ezt a Nemzetközi Büntetőbíróság megtiltotta. Ügyében hétfőn született volna döntés, háborús bűnökkel, népirtással, a darfúri fegyveres konfliktusban való részvétellel vádolják. A konfliktusban az ENSZ adatai szerint több mint 300 ezren vesztették életüket, és milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Al-Basir az Afrikai Unió csúcstalálkozójára utazott az országba. A Dél-afrikai Köztársaságnak a hágai bíróság döntését tiszteletben kellett volna tartania, s le kellett volna tartóztatnia az államfőt. A kormánypárt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) viszont arra hivatkozott, hogy elnökként mentességet élvez, s részt vehetett az Afrikai Unió rendezvényén. Az ANC meg is kérdőjelezte a hágai bíróság létjogosultságát. Hasonlóképp foglalt állást Jacob Zuma dél-afrikai elnök is, aki szerint az Afrika Unió csúcsán részt vevő politikai vezetők mentességet élveznek. Miután Pretoria nem teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, bírálattal illették az ENSZ és az Egyesült Államok részéről is. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt közölte, nagyon komolyan kell venni az emberiség ellen elkövetett háborús bűntényeket. Kiemelte azt is, ragaszkodik hozzá, hogy az aláíró országok tartsák be a büntetőbíróság rendeleteit. 2009-ben és 2010- ben is elrendelték Basir őrizetbe vételét, de ő már akkor sem ismerte el a nemzetközi bíróság illetékességét. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Ruanda módosítaná az alkotmányt A jelenleg kormányon lévő Ruandai Hazafias Front bejelentette, alkotmánymódosítást indítványoznak, hogy elnökük, Paul Kagame harmadszor is indulhasson posztjáért. Petíciójukat több millióan írták alá, de a média arról számolt be, hogy sokakat erőszakkal kényszerítettek erre. Maga Kagame az ezzel kapcsolatos a vádakról annyit mondott, ha igazak a híresztelések, az „aggodalomra ad okot". Arról nem beszélt, hogy amennyiben bebizonyosodik az állítás, akkor is indulna-e újra az államfői tisztségért. Áprilisban még az alkotmánymódosítások ellen szólalt fel, de ahogy mondta, „nyitott" a változtatásokra. ► népszava Észak-koreai katona szökött Délre Egy tizenéves észak-koreai katona megadta magát a dél-koreai hatóságoknak, miután áttört a két ország határán. A hírt a szöuli hadügyminisztérium is megerősítette. A katonát hétfőn meghallgatták a dél-koreai hatóságok. A két ország közötti határ 248 kilométer, ugyanakkor egy legalább négy kilométer széles ütközőzóna választja el őket egymástól. Beszámolók szerint egyre nehezebb elhagyni Észak-Koreát a megerősített határvédelem miatt. ► népszava Vita Berényi és Bugár között? Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnökei közötti vitafórum is szerepel az idei Gombaszögi Nyári Tábor még nem véglegesített programtervében. A tábort - amely a szlovákiai magyar fiatalok egyik komoly hagyományokra visszatekintő nyári rendezvénye -július 14. és 20. között rendezik. ► MTI Gerillavezér halála Kolumbiában A kolumbiai hadsereg végzett a Marquitosként ismert lázadóvezérrel, aki a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű gerillaszervezet vezetője volt. Marquitos, valódi nevén Jose Amin Hernandez tűzharc során vesztette életét az ország északnyugati részén. Juan Manuel Santos, Kolumbia elnöke Twitteren adott hírt a hadsereg sikeres akciójáról, amelyre több hónapig készültek. ► NÉPSZAVA Rendeljen Népszava-emléklapot! JbvrifjEunípAmtíftá & frodrífs,wmnepszava.hu e mjetdpp +36/1/477 9030