Népszava, 2015. szeptember (142. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-01 / 204. szám

Tovább harcol társaiért és a betegekért a fekete ruhás ápolónő, de már nem a Péterfy Sándor Utcai Kórházban Sándor Máriának elege lett Felmond munkahelyén Sándor Mária, mert nem akar tovább kiszol­gálni egy hazug kor­mányzati rendszernek behódoló kamarát, de az egészségügynek nem fordít hátat. A Füg­getlen Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) a kötelező szakdolgozói kamarai tagdíj meg­szüntetését szorgal­mazza. GULYÁS ERIKA E­gész pályáját meghatáro­zó lépésre szánta el magát a fekete ruhás ápolónő, amihez a végső lökést az egész­ségügyi államtitkár lemondása adta. Reális a félelem, hogy az államtitkári széket egy „Bólo­gató Jánosnak” adják, aki nem érti vagy nem akarja majd érte­ni a szakma jogos anyagi és el­látási elvárásait, hanem kiszol­gálja a kormány akaratát - mondta lapunknak Sándor Má­ria azután, hogy döbbenetes bejelentést tett az ATV-ben. A fekete ruhás ápoló ma reggel, az éjszakai műszak végén, 20 év után beadja felmondását a Péterfy Sándor Utcai Kórház­ban. Sándor Mária, aki hónapok­kal ezelőtt akciókat, demonst­rációkat indított az egészség­­ügyi szakma jobb megbecsülé­séért, Zombor Gábor távozása után úgy látja, az utolsó olyan vezető lépett ki a kormányból, aki megértette az ápolók és or­vosok biztonságos betegellátá­sért érzett aggodalmát. A szak­képzett csecsemőápoló lapunk­nak úgy fogalmazott: a kor­mány ahelyett, hogy szembe­nézne az egészségügy legfonto­sabb kihívásaival, az elvándor­lással, az alacsony bérekkel, az eszköztelenséggel, változatlanul sikerpropagandát folytatva fél­revezeti az embereket. Most pél­dául béremelésről beszél, ami­kor csak a nekik járó bérpótlé­kot fizeti ki (lásd keretes össze­foglalónkat - a szerk.). Sándor szerint a legkorrek­tebb az lenne, ha senki nem vállalná el az ágazat vezetését, bár tudja, hogy ennek nincs re­alitása. Ő mindenesetre nem akar tovább a kiszolgálója len­ni ennek a rendszernek - tette hozzá. A lemondott államtitkár­nak rajta keresztül üzennek or­vosok, vezető ápolók, hogy kö­szönik a munkáját - mondta la­punknak, hozzátéve, nemcsak a következő egészségügyi veze­tővel szemben bizalmatlan, ha­nem azzal az ápolási kamará­val szemben is, amely egy évti­zed alatt nem tudott érdemi előrelépést kiharcolni az ágazat dolgozóinak. A Péterfy néhány vezetője épp a kamarai szabá­lyokra hivatkozva folyamatosan próbálta őt ellehetetleníteni a munkahelyén, de Sándor azt mondta: elég volt, nem akar rettegésben élni, inkább olyan munkahelyet keres, ahol nem kell a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) tagjának lenni. Ezért azt terve­zi, hogy idősek ápolásával foly­tatja munkáját, amire nincs szakképesítése, vagyis segéd­ápolóként vállalja a kemény fi­zikai munkát, csak ne kelljen függenie a kamarától. Arra a kérdésre, mit szólt a családja a döntéshez, amellyel a 140 ezer forintos szakápolói fizetése helyett legfeljebb 80-90 ezer forintot visz majd haza. Sándor Mária felnevetett: „is­mernek, tudják, hogy szeretek dolgozni, mint ahogy azt is, so­ha nem hagyom el az egészség­ügyet. Ha kell, takarítást válla­lok kiegészítésként vagy gye­rekfelügyeletet, de hazaviszem azt a pénzt, amit eddig.” Hozzátette, sok munka várja a Független Egészségügyi Szakszervezettel (FESZ) is: vi­déki nagyvárosokban, elsőként csütörtökön Kecskeméten szer­veznek „Szegénykórház” flash­­mobot, hogy a sikeres fővárosi program után helyben is felhív­ják a lakosság figyelmét az • Elveszett a bizalom - Sándor kilép • A FESZ elégedetlen s folytatja akcióit egészségügy tarthatatlan hely­zetére. Közben pedig segít a migránsokat támogató civilek­nek is. Tegnap éjjel például egy háromhetes csecsemőhöz hív­ták, aki születése óta nem ka­pott semmilyen egészségügyi ellátást. Maga szerzett tolmá­csot, megkereste a szír csalá­dot, vitt nekik ételt és italt, megnyugtatta őket, hogy a kis­lány teljesen egészséges, csak több folyadékra van szüksége. Ezeknek a munkáknak, a rá­szorulókon való segítésnek sok­kal több értelmét látja, mint hogy gerinctelen emberekkel harcoljon - fogalmazott Sándor Mária. Csak bérpótlékot emeltek Idén júniusig a 2012-es alapbérek bizonyos szá­zalékával számolva állapították meg a kórházi dolgozók mozgóbéreit, de júliustól rugalmasab­bá tették a rendszert, vagyis a számításnál a min­denkori - tehát az idő közben megemelt - alap­béreket veszik alapul. Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) számításai szerint a 43 ezer szakdolgozó átlagosan bruttó 5-15 ezer forinttal kaphat több pénzt, a 18 ezer ágy mellett dolgo­zó orvos jövedelme pedig 20-25 ezer forinttal le­het több havonta. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) tegnap délelőtti elnökségi ülése után a szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a mozgóbérek csak az ágy mellett dolgo­zókat érintik, nem jelentenek tényleges alapbér­­emelést, ráadásul az ágazat többi munkavállaló­ja nem kap egy fillért sem. Harmincezer ember, a gazdasági és műszaki területen foglalkoztatot­tak, továbbá az oktatási intézményekben, a vas­­út-egészségügyben, a foglalkoztatás-egészség­ügyben vagy a szociális ágazatban dolgozó tár­saik tarthatatlan helyzetére emlékeztetett Kiss László. A FESZ elnöke a Népszavának úgy fogal­mazott: sajnálják Zombor államtitkár lemondá­sát, de emberileg megértik azt, és gyógyulást kí­vánnak neki. Elmondása szerint az elnökség tá­mogatásáról biztosította a szakszervezethez tar­tozó Sándor Mária bátor egyéni lépését, de úgy döntöttek, senkit nem szólítanak fel arra, hogy kövesse őt. Jogi úton fogják szorgalmazni ugyanakkor a szakdolgozóknak jelenleg kötele­ző kamarai tagdíjfizetés megszüntetését. A FESZ nem tartja elégségesnek az eddigi kormányzati intézkedéseket, és folytatják az akciókat az egészségügy megmentéséért. Drágább az állami sportcsatorna SZÁNTHÓ PÉTER Közpénzért vetíti az állami rek­lámokat az M4 Sporton a Mé­­diaszolgáltatás-támogató és Va­gyonkezelő Alap (MTVA), holott a közmédia idén mintegy 80 milliárd forint közpénzből gaz­dálkodhat. Lapunk megkeresé­sére az MTVA sajtóosztály kö­zölte, jelenleg egy kormányzati megrendelés fut a sportadó rek­lámblokkjain, összesen 5,37 millió forint plusz áfa értékben - ez 481 megjelenést jelent. Arról is érdeklődtünk az MTVA-nál, hogy pontosan mennyibe került az M4 létreho­zása, illetve havi szinten men­­nyit költenek a sportcsatorna fenntartására. A sajtóiroda szűkszavú válaszában tudatta: az M4-hez kapcsolódó beruhá­zások 1,25 milliárd forintba ke­rültek - bár megkeresésünkben kértük, ezeket nem részletez­ték. Emellett a csatorna fenn­tartása 1,199 milliárdba kerül havonta, műsorterjesztésre 75 millió, gyártási és humán erő­forrási költségekre 1,121 milli­árd forint (ebből 772 millió a jogdíj), illetve üzemeltetési és IT-költségekre 3 millió megy el. Tehát az M4 fenntartása idén mintegy 6 milliárdba kerül, a „titkos” beruházásokkal együtt 7,25-be. Ez viszont lényegesen több, mint a korábban közölt 5,4 milliárdos összeg, melyet az MTVA a sportcsatorna létreho­zására és idei fenntartására szánt. Korábban megkérdeztük a köztévét arról is, hogy miért ad­ják le az M1 „egyperces híradó­it” az M4 Sport reklámszüneté­ben, hiszen az nemigen illik be­le egy sporttematikájú csator­na profiljába. Válaszukban most kifejtették, szerintük igen­is profilba illő az „egyperces”, és úgy hiszik, hogy a nézők szeretnének egy sportesemény szünetében is gyorsan, sokol­dalúan tájékozódni. A rövid hí­rek nézettségi adataiból állás­pontjuk szerint kitűnik, hogy felvetésünk „nem állja meg a helyét” - bár nem tudni, mi kö­ze van egy csatorna tematiká­jához a nézettségnek. A közté­vé az idén megszerezte legran­gosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jo­gait, emellett a magyar labda­rúgó NB I meccseit is kizárólag az MTVA vetíti. Vannak, akik szerint azért gyűjthették be a népszerű sportokat a közmédi­ába, hogy így azokhoz a sport­­rajongókhoz is eljussanak a kormány hírei és üzenetei, akik a közmédia többi csatornájára nem kapcsolnának oda. RÖVIDEN Ellenkormányinfót indít Tarlós? Sajtótájékoztató-sorozatot indít Tarlós István. A főpolgármester az Origónak kifejtette, a Lázár Já­nos Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfójához ha­sonló esemény főbb témái a fő­város aktuális ügyei lesznek, emellett Tarlós az előző napi kormányinfón elhangzottakat is pontosítaná. A főpolgármester arra reagálhatott így, hogy a múlt heti kormányinfón Lázár azt mondta, a 3-as metró szerel­vényeinek felújítása nem a kor­mány döntése volt, hanem a fő­város határozott úgy, hogy nem új járműveket vásárol. Csakhogy az erről szóló kormányhatározat szövege és Tarlós is cáfolta a mi­nisztert. A főpolgármester azt is elmondta, a sajtótájékoztató-so­rozat már az előző ciklusban is felvetődött a Városházán, de most látták elérkezettnek az időt rá. A „premier" e hét pénteken lesz. ► NÉPSZAVA Mindent vitt Tapolcán a Jobbik Tapolca mindkét választókerü­letében a Jobbik jelöltje nyerte az időközi önkormányzati képvi­selő-választást - tájékoztatott a helyi önkormányzat jegyzője. Ughy Jenőné elmondta, a 3-as választókerületben a jobbikos Pass Sándor nyert a szavazatok 58 százalékával, az 5-ösben pe­dig az ugyancsak a Jobbik színei­ben indult Décsey Sándor nyerte a voksolást 52,4 százalékkal. Az eredmények tükrében Tapolca képviselő-testületében öt fide­szes, öt jobbikos, egy szocialista és egy független képviselő dol­gozik majd. Mindkét választóke­rületben a korábbi képviselő le­mondása miatt kellett időközi önkormányzati választást kiírni. A szélsőjobboldali párt közölte: „jelöltjei pártszínekben győzték le a Fidesz színeit fel nem vállaló, függetlenként induló kormány­párti jelölteket". ► NÉPSZAVA Kövér a honosítással kampányolt A gazdasági válságot követő fel­lendülés idején az elhalasztott társadalmi igények kielégítése van napirenden, ám ha a kor­mány növeli az egyik társadalmi csoport jövedelmét, akkor az a többségben elégedetlenséget vált ki - mondta Kövér László a New York-i Magyar Házban. A fideszes házelnök hozzátette: így az ellenzéknek nagyobb lehető­sége nyílik arra, hogy „újabb és újabb olyan követelésekkel áll­jon elő, amelyek visszhangra és támogatásra találnak a különbö­ző társadalmi csoportokban". Az Országgyűlés elnöke arról is be­szélt, hogy a nemzetpolitikai kormányzat célkitűzése az, hogy 1 millió új állampolgárt „szerez­zen vissza" a ciklus végére. Eddig 750 ezren adtak be honosítási kérvényt, és 700 ezren már le is tették az állampolgársági esküt -tudatta. Kövér az egykori Gyur­­csány-kormánynak is odaszúrt: szerinte a kedvezményes hono­sítással és a szavazati jog mag­adásával jelentős mértékben si­került enyhíteni a fájdalmat, amelyet a „gyalázatos kampány okozott" a 2004. december 5-i népszavazás előtt. ► népszava Nem lesz népszavazás a nyugdíjról? Megtámadták az Alkotmánybí­róságon (Ab) a Kúriának azt a döntését, amely zöld utat adott a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló nép­­szavazási kezdeményezésnek­­közölte az alkotmányjogi pa­naszt benyújtó Dessewffy Alice ügyvéd. A panasz lényege, hogy a sikeres népszavazás következ­ménye sértheti az alaptörvény rendelkezéseit, amely szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkriminá­ción keresztül valósul meg. Idén áprilisban Bodnár József, a Vas­utasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánem­berként kezdeményezett nép­szavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munka után. A Nemzeti Választási Bi­zottság áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költ­ségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértel­mű. Ezt felülbírálta ugyanakkor a Kúria, melynek döntése nyomán a népszavazás kiírásához szüksé­ges 200 ezer aláírás összegyűjté­sére július 8-a és november 5-e között van lehetőség. Dessewffy állítása szerint alkotmányjogi pa­naszát magánszemélyek és nő­szervezetek megbízásából nyúj­totta be, kérve egyúttal a Kúria döntésének felfüggesztését is az Ab határozathozataláig. ► MTI FOTÓ: NÉPSZAVA

Next