Népszava, 2016. május (143. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-04 / 104. szám
Miközben a kormány a jegybankelnököt védelmezi, a pénzszórás egyre kínosabb Műkincsbiznisz közpénzből Noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága szerint minden rendben, a szakértők elégedetlenek a jegybank által két éve életre hívott Értéktár Programmal, amelynek keretében az intézmény nagyszabású műkincsvásárlásba kezdett. Sajtóértesülések szerint titokban eladták az államosított MKB Bank híres képzőművészeti gyűjteményének több értékes festményét, de a bank határozottan tagadja, hogy a képek az MNB-hez köthető alapítványokhoz kerültek. Bozóki András politológus szerint a probléma az, hogy Matolcsy György jegybankelnök közpénzből költ, Martos Gábor művészeti szakíró pedig az intézmény Értéktár Programja okozta, műkincspiacra leselkedő veszélyekről számolt be. Matolcsy nemcsak e hivatalos programban költekezik, a jegybank hat, botrányos alapítványa is jelentős közpénzeket fordított és fordít műtárgyakra, elsősorban vitatott művészek képsorozataira. Rogán Antal kabinetminiszter mindennek ellenére védelmébe vette Matolcsyt. HÁTTÉR A 13. OLDALON Szabad a vásár - csak tessék választani az értékes festmények közül és szólni a jegybanknak fotó: mti/kovács attila A nép szavára kíváncsi Rogán miniszter Meg kell hallgatni a nép szavát, fajsúlyos kérdésekben mindig az emberek döntöttek, így volt a NATO- vagy az EU-csatlakozáskor is. - fogalmazott lapunk kérdésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Rogán Antal szerint a kvótaellenes referendumra azért van szükség, hogy a kormány fel tudja mutatni a társadalmi véleménynyilvánítást Brüsszelben és ezzel saját pozícióit erősítse. A referendumnak tegnap adott zöld utat a Kúria. A miniszter azt állította, a kormány kérdését a bevándorláspárti szocialisták és a liberálisok támadták meg. Rogán úgy vélte, az Unió folyamatosan dolgozik a kényszerbetelepítések ügyén, Brüsszelben „egyre őrültebb javaslatok látnak napvilágot”, ezért fontos, hogy a népszavazást ősszel megtartsák. A kabinet szeretné, ha az Országgyűlés akár már a jövő héten határozna a népszavazás elrendeléséről. RÉSZLETEK A 3. OLDALON Két asszony, két eset Hogy mi a közös a két asszony - „Cirmos” és P. Mónika - esetében? Mindketten befektetési trükkökkel húzták csőbe ügyfeleiket, több száz milliós csalást elkövetve, s mindkettőjüket különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják. A becenéven emlegetett nő előzetes letartóztatásba került. P. Mónika, aki Keresztes Imre főügyész „hölgyismerőse” idáig egy napot sem töltött rács mögött. Öt éve tart ellene az eljárás, de még tárgyalást sem tűztek ki. CIKKÜNKA 16. OLDALON Meglepetésekkel teli a készülő költségvetés Jól lehúzták a készülő 2017-es költségvetést az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésére a meghívott gazdaságkutatók. A jövő évi büdzsé lazítást jelent az előző évekhez képest, emellett nem javult a törvényjavaslat átláthatósága sem, túl optimistának mondható a felvázolt makrogazdasági pálya, és több tételének, elsősorban a társasági adó és az általános forgalmi adó bevételeknek a megalapozottsága kérdéses - sorjázták kifogásaikat. Tegnap bejelentették, hogy elkészült a jövő évi adócsomag. Meglepetés az üzemanyagok jövedéki adójának feltételes emelése: ez a világpiaci kőolajár változásától függően jelenthet pluszbevételt a költségvetésnek. A szintén most benyújtott évi költségvetési „salátatörvény” pedig a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat gyakorlatilag kivonja az információszabadság hatálya alól. BŐVEBBEN A 3. ÉS A 4. OLDALON az alázat csak akkor működik a törvényalkotásban, ha a kedves vezető úgy akarja Sebes György írása a 7. oldalon Megszűnő folyóiratok A kultúraközvetítést és az értékteremtést számolják fel a folyóiratok támogatásának megvonásával - vélekednek azok az írószervezetek, amelyek szakmai összefogásra szólítanak fel az MMA által megszállt NKA döntése nyomán. Olyan nagymúltú műhelyek szűnnek meg a szűkkeblű, politikailag motivált döntés miatt, mint a Színház, a Beszélő, a Muzsika vagy a 2000. ► 12. OLDAL NAPI KÉRDÉS Igazat mondott Lázár az uniós pályázatok magas költségéről? VARJÚ LÁSZLÓ, a DK alelnöke Nagyot lódított Lázár János kancelláriaminiszter, amikor azt mondta, hogy 2010 előtt az uniós pályázatok 45 százalékos költségelszámolással „működtek”. Ennek töredéke volt a többek között a pályázatírók díjából, a menedzsmentköltségekből, valamint az építőmérnökök díjából képzett költség. A Fidesz a pénzügyi ciklus 2010 utáni végrehajtásában játszott szerepéről akarja elterelni a figyelmet - sikertelenül.