Népszava, 2016. június (143. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-10 / 135. szám
A béremelésből kimaradt műszaki és gazdasági dolgozók sztrájkot fontolgatnak Foghíjas egészségügyi tervek Egy sor régóta lebegtetett döntést megint nem hozott meg a kormány az egészségügyben, de megszületett a megállapodás az orvosi és szakdolgozói béremelésekről: a szakorvosok bruttó 107 ezer forinttal többet kapnak szeptembertől. A kancelláriaminiszter megerősítette a 3+1 fővárosi sürgősségi centrum létrehozásának hírét. GULYÁS ERIKA Hivatalosan is ismertette a szokásos heti kormánytájékoztatón Lázár János kancelláriaminiszter a korábban már kiszivárgott híreket, hogy Budapest északi részén a Honvédkórházat erősítik meg, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház biztosít majd ellátást, Dél-Budán pedig új szuperkórházat építenek Kelenföld térségében. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban új kórház létesülhet - tette hozzá. A fővárosi fejlesztéseket ismertetve kissé zavarosan hozzátette, hogy aktív ágyaknak nem szabad megszűnniük a fővárosban, kórházat nem zárnak be, a Szent János és a Péterfy funkcióváltása az új beruházások megvalósulásával együtt történik. Egy elejtett félmondatból derült ki, hogy a Sportkórház feladatai is a fejlesztés előtt álló Kútvölgyibe kerülnek. A tegnapi Kormányinfón bebizonyosodott, hogy az ágazat legégetőbb gondjainak megoldására készült további javaslatok még kidolgozatlanok. Homályos ígéretek hangzottak el arról, hogy a kormány szeptembertől új népegészségügyi programot hirdet, amelynek keretében minden nagyobb lakótelepen multifunkciós sportpályákat építenek (bármit jelentsen is ez), folytatódik a mindennapi testnevelés, továbbá fejlesztési szövetséget akarnak kötni a hazai orvosképzőkkel, a Semmelweis Egyetemet például a világ legfejlettebb egyetemei közé akarják emelni. A háziorvosokról, az egyéves születésnapjára készülő alapellátási törvény végrehajtási rendeleteiről, a mentősök jövőjéről és pláne a kórházak önállóságát felszámoló kancellárok kinevezéséről, de még a szociális ágazatnak átadni tervezett kórházi ágyakról sem esett szó a kormányülésen. A nyár talán elég lesz ezeknek a stratégiai kérdéseknek az eldöntésére -hangzott az ígéret. Lázártól is megtudhattuk a szerda késő este megszületett bérmegállapodás részleteit, amelyeket tegnap reggel rendkívüli sajtótájékoztatón a humántárca vezetője is ismertetett. Az idén szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forintos alapbéremelést kapnak, jövő novembertől pedig további bruttó 100 ezer forintra számíthatnak, és akkor a rezidensek és a szakvizsga előtt álló gyógyszerészek bérét is megemelik bruttó 50 ezer forinttal. A szakdolgozók új bértáblát kapnak szeptembertől, ami átlagosan 26,5 százalékos béremelést jelent, jövő novembertől újabb bruttó 12 százalékkal, 2018 novemberétől, végül pedig 2019 novemberétől 8-8 százalékos differenciált alapbéremelés jön. Az ágazat tárgyalási joggal rendelkező szakszervezetei és szakmai kamarái javaslatára a megállapodás része, hogy az állami kórházakban dolgozók kamarai tagdíjait már július 1- jétől átvállalja az állami kórházfenntartó. Biztos és kiszámítható megoldást kínált az egészségügyi államtitkárság - érvelt a Népszavának Éger István, hogy miért fogadták el a kormány ajánlatát, hiszen a hét első felében még ragaszkodtak a rezidensösztöndíj után a legfiatalabb szakorvosoknak már elérhető 151 ezer forintos támogatás kiterjesztéséhez valamennyi szakorvos számára. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy számolt, hogy a másfél év alatt elérhető összesen 207 ezer forint jobb kilátást kínál ennél, a rezidensek bevonása pedig további eredmény, amit hiba lett volna elszalasztani. Ráadásul az ország gazdasági kilátásai nem túl biztatóak, tehát ha most nem írják alá a jövő évi költségvetésben fedezettel rendelkező megállapodást, félő, hogy később ennél rosszabb lehetőségeket tudott volna csak ajánlani a kormány. Éger István azt is hozzátette, 2018-ban újra áttekintik az ágazat bérhelyzetét. Balogh Zoltán megkeresésünkre azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) május 24-én tett javaslata került bele a megállapodásba, tehát a köztestület elégedett az egyezséggel, különösen, mert az új bértábla helyreállítja azt a differenciálást, amely a minimálbér-emelések következtében az utóbbi években eltűnt a rendszerből. A köztestület elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatalok nem kapnak sokat, de a magasan képzett és régóta az egészségügyben dolgozó szakdolgozók őszi béremelése elérheti az 50-60 ezer forintot is. Nem ilyen elégedett az 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke, aki arra emlékeztette lapunkat, hogy egy évvel ezelőtt az egészségügyi államtitkárnak átadott munkavállalói követelésekben 50 százalékos azonnali béremelés, 2018-ra pedig a mostani fizetések megduplázása szerepelt. Kiss László szerint a mostani megállapodás 2019-re ígéri a V4 országok egészségügyi béreihez történő felzárkózást, de nem számol azzal, hogy közben a környező országok is előbbre lépnek. A radikális szakszervezet vezetője kételkedik, hogy a bérmegállapodás elég lesz a szakápolók hazacsábítására vagy elvándorlásuk megállítására. A legfelháborítóbbnak azt tartja Kiss László, hogy a műszaki és gazdasági dolgozók kimaradtak a megállapodásból. „Ostoba, pozícióvédő balfékeknek” nevezi az egyezséget aláíró szakszervezeti vezetőket egy tegnapi Facebook-bejegyzésében, mert beleálltak egy ennyire „gyenge bérmegállapodásba”. Szerinte azért történhetett ez meg, mert „elterelték” maguk mellől azokat, akik erőt tudtak felmutatni és tárgyalási pozícióba segítették őket. Cser Ágnes mellett üzenete a kamarai vezetőknek is szól - tette egyértelművé. Az 5.12 elnöke kijelentette, hogy július 1-jén, a Kossuth térre tervezett demonstráción a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetével (ReSzaSz) közösen felhívást tesznek közzé a bérmegállapodásból kirekesztett 20 ezernél is több dolgozó érdekében. Kiss László nem zárta ki, hogy a műszaki és gazdasági területen dolgozó egészségügyi alkalmazottak munkabeszüntetéssel válaszolnak mellőzésükre. • „Ostoba, pozícióvédő balfékek" • Nyár végére minden kiderülhet • Nem elégedett az 5.12 szakszervezet A CÖF rárontott a Népszava „bértollnokaira” Reagált csütörtöki cikkünkre a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű szervezet, amelynek a háttérben álló - támogatóiról nem sokat lehet tudni. Közleményüket változtatás nélkül közöljük: „A CÖF támogatásáról folyamatosan visszatérő mesékkel traktálja a Népszava az olvasóit, arról azonban nem szól, hogy az alapítvány kizárólag hazai támogatású, szemben a Soros- és norvég pénzek által megfizetett, Népszava-típusú bértollnokokat alkalmazó médiumokkal. A civil törvényt pedig a szerkesztőknek csak egyszer kellene elolvasni, és rögtön megírhatnák olvasóiknak, hogy az kizárja Csizmadia Lászlót a NEA-ból (Nemzeti Együttműködési Alap - a szerk.), pályázat alapján elnyerhető pénzek elbírálásából, s annak bármiféle osztásából. A NEA elnöke 50000 Ft költségtérítés mellett a szervezet működését koordinálja. A több ezer civil szervezet partnerségét és együttműködését élvező alapítványunk folyamatosan növeli közösségét, példa erre a közel 15 ezer Csizmadia László fotó:népszava Csak ennyi... 7. Nem állítottuk, hogy a CÖF külföldi pénzt kap. Ellenkezőleg, azt állítjuk, hogy homályos magyar forrásokból, többnyire kormányzati pénzt (közpénzt) költ kormányzati kampányokra (is). 2. Csizmadia úrnak be kellene bizonyítania, hogy a Népszava Soros- vagy norvég pénzeket kap. Nem sikerülne neki. Sajnos. 3. Sajnáljuk a NEA elnökét, hogy 50 ezer forintért kénytelen koordinálni a szervezet működését, amely a civileknek jutó állami pénzeket elosztja. Sajnáljuk azért is, hogy ebbe nincs beleszólása, bár ezt - a törvény ellenére -nem hisszük el neki. 4. A CÖF nyilvános adatközlésre kötelezett civil szervezet (mint a többi is). Mi is a CÖF honlapján közzétett adatokból idéztünk. A Népszava ezzel szemben magánkézben lévő gazdasági vállalkozás. Tájékozódásra ajánljuk a cégbíróság nyilvános adatbázisát, ahol már a 2015. évi zárómérlegről is informálódhat Csizmadia úr. (A szerk.) Szupercsütörtök a szocialistáknál Mind a négy szocialista elnökjelölt ismertette programját tegnap délután a Villányi úton, az MSZP budapesti jelölőgyűlésén. Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester, Szanyi Tibor EP-képviselő és Tóbiás József jelenlegi elnök 10-10 percben vázolta fel elképzeléseit, majd kérdésekre válaszolt. Ismert, az MSZP június 25-én tartja tisztújító kongresszusát, amelyen a négy politikus indul az elnöki tisztségért fotó: népszava RÖVIDEN Hatalmasat zuhant a Fidesz Jelentősen, nyolc százalékkal csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága az elmúlt hónaphoz képest; a kormánypártok népszerűségének csökkenéséből leginkább a kisebb baloldali pártok profitáltak - derül ki a Republikon Intézet májusi, reprezentatív közvélemény-kutatásából. A kormánypártok áprilisban még a pártválasztók 51 százalékának támogatását tudhatták maguk mögött, májusra ez az arány 43 százalékra olvadt. Ugyanebben a kategóriában a megkérdezettek 20 százaléka az MSZP-t, 18 százaléka pedig a Jobbikot támogatja - mindkét párt 1-1 százalékkal növekedett. A Demokratikus Koalíció (DK) az áprilisi 5 százalékról 8 százalékra növelte népszerűségét. Gyurcsány Ferenc pártját az LMP (5 százalék) és az Együtt (3 százalék) követi, 1-1 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött a Magyar Liberális Párt (MLP) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) - utóbbi népszerűsége májusban először érte el a mérhető szintet. ► népszava Kiperelnék helyéről a PTI-t Az állam perrel távolítaná el a Politikatörténeti Intézetet jelenlegi helyéről, a Néprajzi Múzeummal közösen használt Kossuth Lajos téri épületből, amelyet a Kúriának adnak vissza. A levéltárként is funkcionáló PTinek 4000 négyzetméterre van használati joga a 12 ezer négyzetméteres épületből. Az állami tulajdonban lévő műemlékre az MSZP még 1989-ben jegyeztetett be használati jogot az intézet jogelődje, a Párttörténeti Intézet számára. A PTI tulajdonosa jelenleg az MSZP által alapított Politikatörténeti Alapítvány. A perben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azt kéri, hogy a PTI 30 napon belül hagyja el az épületet. ► NÉPSZAVA Hómant nem rehabilitálja az MTA Elutasította a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Hóman Bálint történész, 1930-as, 1940-es években közoktatási miniszter és országgyűlési képviselő akadémiai tagságának visszaállítására benyújtott keresetet. A bíró szerint nem jogi, bíróságokra tartozó kérdés, hogy Hóman nyilas volt-e, ez a történelemtudományra tartozik. ► MTI szellemi honvédőnk is. A CÖFCÖKA minden évben szabályosan, a törvényi előírásoknak megfelelően a honlapján közli pénzügyi elszámolását, amit bírósági letétbe helyezett. Felszólítjuk a Népszavát, nyilvánosan sorolja fel tulajdonosi hátterét, pénzügyi támogatói nevét és az onnan kapott összegeket, hogy olvasói lássák, miből finanszírozhatja álságos írásait. Addig is a szerkesztőség szíves figyelmébe ajánljuk azt a közmondást, miszerint a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.” NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ