Népszava, 2016. október (143. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-14 / 242. szám

2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2016. OKTÓBER 14., PÉNTEK Milliókat érő fogpótlás jut a nyugati vendégeknek, orvoshiány a magyaroknak Kétféle fogorvos dolgozik A fogorvosi közellátás helyzete rosszabb, mint a háziorvosi alapellátásé, a kispénzű magyarok foga­zata és szájürege rémisztő állapotban van. A szak­ma tiltakozik az alacsony finanszírozás miatt, jövő­re talán ők is kaphatnak letelepedési és praxisvá­sárlási támogatást. Közben virágzik a gazdagok­nak a fogászati biznisz. GULYÁS ERIKA K­ivert kutyák vagyunk a magyar egészségügyben - foglalta össze indulato­san az önkormányzatokkal szerződött közfinanszírozásból élő fogorvosok helyzetét a keszt­helyi Nagy Ákos. Hozzá hason­lóan valamennyi társa, sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának vezető­je is úgy látja, az utóbbi másfél évtizedben valamennyi kor­mány rosszul számolt, amikor arra hivatkozva adott a házior­vosokhoz képest feleannyi tá­mogatást erre a területre, mert egyes fogorvosi beavatkozáso­kért térítési díjat lehet kérni, a magánpraxisok bevételei pedig kiváló megélhetést biztosítanak ennek a körnek. A kamarai vezető, a Semmel­weis Egyetem rektorhelyette­seként is ismert Hermann Péter sem fukarkodott a jelzőkben, amikor a fogorvosi szakma helyzetének értékelésére kér­tem. Se lenyelni, se kiköpni nem tud bennünket a magyar egészségügy - érvelt a szakem­ber, hozzátéve, hogy egyetért a vidékről indult aláírásgyűjtés céljaival, a kamara nevében ő is folyamatosan bombázza a szak­ma változást sürgető kéréseivel a mindenkori államtitkárokat. Utolsó levelét épp egy hónapja küldte el Ónodi-Szűcs Zoltán­ Alulfinanszírozott háziorvosoknál is kevesebbet kapnak a fogorvosok­nak, de sokadszorra most sem kapott választ a felvetésre, hogy már majdnem 250 tartósan be­töltetlen fogorvosi körzet van az országban, vidéken több helyen már nem tudják megoldani a helyettesítéseket, nincs iskola­fogászat sem, lépni kellene az államnak. Tárgyalás helyett egy tegna­pi fogászati kiállításon az ál­lamtitkár ugyan bejelentette, hogy az alapellátásban dolgo­zó fogorvosok is pályázhatnak jövőre letelepedési és praxisvá­sárlási forrásokra, de a hír nem hozta lázba a terület szakembereit. Az egyszeri tá­mogatás ugyanis szerintük nem biztosít tartós hátteret egy fiatal fogorvos számára, márpedig ha nem tud megélni és családot alapítani a vállal­kozása bevételeiből, akkor in­kább elmegy dolgozni a hazai magánpraxisok valamelyikébe vagy külföldre. A kamarai vezető szerint, ha a fogászati körzetekben is meg­kapták volna az utóbbi évtized­ben a háziorvosoknak kiutalt állami támogatásokat, most 17 milliárd forinttal több pénz len­ne a fogorvosi rendszerben, vagyis helyesek a tiltakozó ak­ciót kezdeményező kollégái szá­mításai. A korszerű eszközök­höz szükséges finanszírozási többlet elmaradását napiren­den tartó keszthelyi doktor ta­valy tavasszal az alapellátó or­vosok zalakarosi találkozóján vetette fel a szakma gondjait, azóta egy szakmai portálon és a saját levelezésében gyűjti a tiltakozó aláírásokat. Eddig a 2059 alapellátó vál­lalkozásból 557 orvos írta alá a petíciót, s ha a szám túllépi az ezres határt, akkor a csat­lakozók a tervek szerint 30 na­pig csak sürgős esetekben vé­geznek beavatkozásokat. Így akarják ráirányítani a humán­tárca figyelmét a közfinanszí­rozott ellátást igénylő magyar betegeket hátrányosan érintő megkülönböztetésre és az alapellátási koncepcióban megfogalmazott célra, hogy zárni kell a háziorvosi és az önkormányzatokkal szerződött fogorvosi praxisok finanszíro­zási ollóját. Nagy Ákos lapunknak meg­erősítette, hogy vállalkozó or­vosként nem sztrájkolhatnak, nem alapíthatnak szakszerve­zetet, tehát csak ilyen önszer­veződő akciókban gondolkod­hatnak céljaik elérése érdeké­ben. Hermann Péter, a MOK Fogorvosi Tagozatának vezető­je arra emlékeztetett, hogy az idén nagy nehezen megítélt 2 milliárd forintos fejlesztés foly­tatására a jövő évi költségvetés­ben nincs egyetlen fillér forrás sem. Márpedig pénzügyi refor­mokra nemcsak az ágazat 85 százalékát kitevő fogorvosi alap­ellátásban lenne szükség, a szakellátás talán még rosszabb helyzetben van - mutatott rá mindkét fogorvos. Az OEP finanszírozású fog­szabályozásra sokszor éveket kell várni, a fogágybetegségek ellátását végző speciális köz­pontok jószerével megszűntek, de Hermann professzor szerint a legmostohább körülmények között a szájsebészetek dolgoz­nak. Ha a kormány továbbra is mostohán kezeli a közfinanszí­rozással működő rendelőket, a betegeket a magánellátás felé tereli, aminek következménye­ként a magyar emberek szájá­ban látható mostani tragikus állapotok tovább romlanak. A felnőtt lakosság fogazatának és szájüregének betegségei okoz­ták a legnagyobb megdöbbe­nést a svájci finanszírozású Alapellátási Modellprogram ke­retében végzett egészségfelmé­réseken is - amiről épp a héten számoltak be a háziorvosok a páciensek adatait tartalmazó törzskarton szakmai vitájá­ban. Ha a fájdalom nem múlik fotó: europress/thinkstock Rálátás távolból Miközben a magyar kormány hagyja lepusztulni a kispénzű embereknek elérhető közpénzen fenntartott fogorvosi ellátó­­rendszert, a luxusfogászatokból hatalmas turisztikai bevétele­ket remélnek. Egy fiatal amerikai oknyomozó újságíró épp idén tavasszal megjelent könyve mutatott rá, hogy az egyébként si­keres és jövedelmező üzleti modell szervezésében kiemelke­dő szerepet játszik Orbán Viktor egykori fogorvosa. Bátorfi Bé­la 1992 óta kezeli a miniszterelnök fogazatát, 2010 óta koordi­nálja az egészségügyi és fogászati turizmust és vezeti a Magyar Triatlon Szövetséget is. A kérdéssel az egészségügyi államtitkár is foglalkozott a Budapesten zajló nemzetközi fogászati szakki­állításon és konferencián, ahol kijelentette, hogy Magyaror­szág Európában a második helyen áll az egészségturizmusból származó bevételeket nézve. A sikersztori árnyoldalától azon­ban a Hungexpo területén rendezett programon sem szaba­dulhatott az államtitkár: egy alapellátásban dolgozó budapesti gyermekfogorvos átadott egy levelet Ónodi-Szűcs Zoltánnak, amelyben kollégáival együtt azt kifogásolják, hogy a bérezésü­ket közalkalmazotti jogviszony, és nem az egészségügyi bér­tábla szerint kapják, holott egészségügyi diplomával rendel­keznek. RÖVIDEN Kiakadtak Balogra az evangélikusok Nagy felzúdulást keltett evangé­likus körökben Balog Zoltán In­dexnek adott interjúja. Ebben a minisztert Bayer Zsolt egyik megjegyzéséről is megkérdez­ték. A Magyar Hírlap főmunka­társa ugyanis a menekültválság és a terrorizmus összetett okairól beszélő Ferenc pápa szavait a blogján úgy kommentálta: „a pá­pa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pá­pai poszt betöltésére, vagy egy gazember". A református lelkész, humánminiszter Balog válasza erre ez volt: „Bayer evangélikus. Olvassák el, miket mondott Lu­ther Márton a pápáról. Azokhoz képest ezek nagyon szelíd meg­fogalmazások­" Balicza Iván, a budavári gyülekezet nyugalma­zott evangélikus lelkésze az In­dexnek azt írta: a miniszter ré­széről nagyon meggondolatlan és barátságtalan gesztus volt ez a mondat. Foglalkozik az üggyel Béres Tamás, az Evangélikus Hit­­tudományi Egyetem professzora is. Ő a Kötőszó című evangélikus blogon azt közölte: „Balog Zol­tánnak ezzel a válasszal sikerült jóval felülmúlnia Bayer rosszin­dulatát." ► NÉPSZAVA Nem zárták ki Móricz Esztert Nem zárta ki az MSZP fegyelmi bizottsága a pártból Móricz Esz­ter rákospalotai képviselőt - ér­tesült az Index. Az ellenzéki párt XV. kerületi önkormányzati kép­viselője, volt országos elnökségi tagja a kvótakampány közepén nyilvánosan a nemmel szavazás mellett buzdított. Móricznak ez­után az elnökség előtt kellett magyarázkodnia, és a párt etikai fegyelmi vizsgálatot indított elle­ne, annak lezárultáig pedig felfüggesztették a párttagságát. Móricz akkor közleményt is ki­adott, amelyben sajnálkozását fejezte ki, és közölte, hogy „októ­ber 2-án nem veszek részt a nép­szavazáson, nem segítem szava­zatommal Orbán Viktor politiká­ját." Majd ezek után az ATV-nek a szavazás után azt mondta, hogy mégiscsak elment szavazni, és lelkiismerete szerint szavazott. ► NÉPSZAVA Önállóan ünnepel az Együtt és az LMP Az Együtt és az LMP is önállóan ünnepel október 23-án, nem csatlakozik az MSZP, a DK, a Pár­beszéd és a MoMa Mossuk le a gyalázatot! tüntetéséhez. Az Együtt az előválasztáson kíván együttműködni a többi ellenzéki párttal, nem rendezvényszerve­zésben" - mondta Szigetvári Vik­tor elnök a Magyar Időknek. Szél Bernadett is arról tájékoztatta a lapot, hogy az LMP távol marad. Bár az MSZP elfogadta a meghí­vást, de Molnár Gyula pártelnök azt javasolja a szervezőknek, az Astoria helyett válasszanak má­sik helyszínt. ► MTI A Bibó Társaság '56-os konferenciája Lázadó értelmiség, 1956 címmel konferenciát rendez a Bibó Ist­ván Közéleti Társaság, vasárnap délután 2 órai kezdettel a Hun­gária City Centerben, Budapest, Rákóczi út 90. Előadók: Kende Péter, Széchenyi Ágnes, Huszár Tibor, Rainer M. János, Márton László, Pomogáts Béla, Stan­­deisky Éva és Sándor Iván. ► NÉPSZAVA Felszívódott Matolcsy? Napok óta nem látták Matolcsy Györgyöt abban a házban, amelynek luxuslakását használ­hatta - ezt Facebook-oldalán írta a felfüggesztett Népszabadság egyik újságírója. Mivel a lap már nem jelenik meg, a szerző a kö­zösségi oldalon tesz közzé adalé­kokat korábbi cikkekhez, ame­lyekben a jegybankelnök ügyei­vel foglalkoztak. Ugyancsak itt számolt be arról, hogy Matolcsy 2010-ben, már miniszterként megjelent a szegedi egyetem gazdaságtudományi karának diplomaosztóján, de nem hiva­talos minőségében, hanem a családtagok és más meghívottak közt. Ekkor kapta diplomáját Vaj­da Zita, akit előtte két nappal vettek fel a minisztériumhoz, majd amikor Matolcsy jegybank­­elnök lett, követte az MNB-hez, ahol a legjobban fizetett dolgo­zók közé került. ► népszava www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Rehabilitálták Nagy Imrét és társait Nyilvános ülésen meghozott végzésével igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával ki­végzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek sem­misségét a Kúria. Bár Nagy Im­rét és kivégzett mártírtársai­nak koncepciós ítéleteit már 1989-ben rehabilitációjuk so­rán hatályon kívül helyezték, a Kúria most ismételten semmis­nek nyilvánította az 1958-as verdiktet. A forradalom 60. év­fordulója előtt meghozott dön­tés alapvetően szimbolikus gesztus, hogy van-e bármi jogi relevanciája, az szakmai körök­ben is vitatott. Az újabb sem­misségi döntést nem családta­gok, hanem Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte. A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítvá­nyának most helyt adott, így igazolást adnak az 1958. júni­us 15-én halálra ítélt Nagy Im­re, Gimes Miklós és Maléter Pál, valamint a börtönbüntetés­sel sújtott Kopácsi Sándor, Donáth Ferenc, Tildy Zoltán, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós, és egy másik eljárás­ban az év tavaszán halálra ítélt Szilágyi József ügyében. A Kú­ria indoklása szerint a mostani határozat annyival megy to­vább a korábbinál, hogy azt is leszögezte: a két 1958-as dön­tés csak formáját tekintve bírói ítélet, valójában nincs közük az igazságszolgáltatáshoz. MTI-INFORMÁCIÓ Újabb halasztás a PTI ügyében December 6-ra halasztotta a tegnapra meghirdetett tárgya­lást a Fővárosi Törvényszék a Politikatörténeti Intézet szék­háza kapcsán a Magyar Nem­zeti Vagyonkezelő Zrt. által in­dított perben. Mint korábban a Népszava is megírta: az MNV azután indított pert a Politika­­történeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ellen a jelenleg a Néprajzi Múzeummal közösen használt ingatlan használati jogának ügyében, hogy eldőlt, az etnográfiai gyűjtemény Vá­rosligetbe költözése után a Kú­riának adná a kormány az épü­letet. A levéltárként is funkcio­náló PTI-nek 4000 négyzetmé­terre van használati joga a 12 ezer négyzetméteres épületből. Az eljáró bíró csütörtökön újabb dokumentumokat, illetve nyi­latkozatokat kért be az ügyben a peres felektől. A per kezdemé­nyezőit például arra szólította fel, hogy 15 napon belül nyújt­sák be az ingatlan értékére vo­natkozó értékbecslést, valamint a teljes tulajdoni lapot, „az ös­­­szes bejegyzéssel”. Az alperese­ket pedig arra, hogy - mivel az ingatlan-nyilvántartási doku­mentumok most hiányosnak tűnnek - nyilatkozzanak, tet­­tek-e kísérletet korábban hasz­nálati jog bejegyzésére. Ugyan­csak nyilatkozatot kért az alpe­resektől a bíró a felperes által vitatott jogutódlás kapcsán. Az állami tulajdonban lévő műemlékre az MSZP 1989-ben jegyeztetett be használati jogot a Párttörténeti Intézetnek, amely a PTI jogelődje. A PTI tu­lajdonosa az MSZP Politikatör­téneti Alapítványának. Az inté­zet főigazgatója, Földes György azt mondta a Népszavának, hogy a PTI csak akkor hajlan­dó elköltözni, ha az állam biz­tosít másik, megfelelő helyet és állja a költözés költségeit is. cs. i.z.

Next