Népszava, 2017. február (144. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-10 / 35. szám
• • Fiút akarsz? Üsd a nejed! csepelyi.adrienn@nepszava.hu A kormány nem politikai PR-akciókkal van elfoglalva, jegyezte meg az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén Vas Imre alelnök. Ízlelgetem a mondatot, miközben kormányunk legutóbbi plakátkampányának gyöngyszeme (vö.: Magyarország erősödik) mellett periférikusan rálátok egy gigantikus Budapest 2024-es molinóra is a buszmegállóból. Vas Imre az Isztambuli Egyezmény ratifikációjáról szóló ülésen mondta ezt a velősét, s ha mindez nem lett volna elég ahhoz, hogy hirtelen komoly statikai gondok lépjenek fel az ülésterem födémében, egyértelműsítette is, mire gondol. Hogy tudniillik a nőjogi aktivisták, akik az épület előtt demonstrálva igyekeznek felhívni a figyelmet a ratifikáció fontosságára, valamint Szél Bernadett és Szelényi Zsuzsanna képviselők, akik újabb meg újabb beadványokkal harcolnak az ügyért, saját PR-céljaikra használják a családon belüli erőszak témakörét. Nos, nem tudom, mennyit fizetnek a tudjukkik manapság a magyar feminista aktivistáknak egyórányi havas esőben ácsorgásért. Ezek szerint sokat, ha már píárra is van miből költeniük. Gondolom egyébként, ezek a nők mindannyian arra vágytak kiskorukban, hogy elgémberedett ujjakkal táblákat lóbálhassanak a Parlament előtt, hangszálgyulladást kapjanak a megafonba kiabált beszédeiktől, amelyek úgy szállnak el a jeges szélben, mint egy jókora pofon az egyszeri magyar háztartásban. Nyilván az volt az életcéljuk, hogy - krízislakások és megfelelő védelmi háló híján - titkos Facebook-csoportokban szerveződve, saját költségükön, magánéletüket feláldozva menekíthessék a bántalmazás áldozatait. Hogy mindenki bolondnak nézze őket, amiért vég nélkül hajtogatják: az egyenjogúság mindannyiunk érdeke, s csak a barbárok hunynak szemet a bántalmazás fölött. Hogy minden héten dühtől reszketve olvassák a kíméletlenül érkező hírt, amely így kezdődik: „szerelemféltésből” megölte feleségét, barátnőjét, élettársát. A családon belüli, illetve a nők elleni erőszak megelőzését és felszámolását célzó Isztambuli Egyezményt 2011- ben fogadta el az Európa Tanács. Noha Magyarország 2014-ben írta alá az egyezményt, a ratifikálás, azaz a jogilag kötelezővé tétel máig késik. Döntéshozóink persze azzal érvelnek, hogy az aláíróknak csupán mintegy fele ratifikálta már az egyezményt, csak épp azt nem teszik hozzá, hogy ráérünk még, nem kell nekünk elöl tolongani, fontosabb dolgaink is vannak ennél. Közben pedig hetente meghal egy nő párkapcsolati családi erőszak miatt. Amellett, hogy az Isztambuli Egyezmény deklarálja: a női egyenjogúság fontosságának megértése - társadalmi megértetése - elengedhetetlen az erőszak felszámolásához, átfogó megoldási munkaterv kidolgozását is célul tűzi ki. Szakpolitikai, bűnüldözési, jogi és oktatási teendők is kapcsolódnak hozzá. Ez pedig nem csupán pénzt, de komoly szakértői munkát is igényel. A Fidesz oldalán látható videón Vas Imre rezzenéstelen arccal ecseteli: a párt támogatja az Isztambuli Egyezmény kihirdetését, mi több, évek óta folyik a ratifikáció előkészítése. Hogy milyen nőjogi szervezetektől kértek segítséget ehhez a munkához, rejtély. Az iratok titkosak. Nyilván nem akarnak neki nagy hírverést csapni, hiszen a kormány nem politikai PR-akciókkal van elfoglalva. Elnézést, félrenyeltem a teámat. Vas Imre rezzenéstelen arccal ecseteli: a Fidesz támogatja az Isztambuli Egyezmény kihirdetését Azt írja az orosz Komszomolszkaja Pravda: a bántalmazott nőknek büszkén kell viselniük sebeiket. Nekifutok újra meg újra, de sokadszorra is ugyanolyan rémisztő: valaki képes volt leírni azt a mondatot, másvalaki pedig jóváhagyni és nyomdába engedni, hogy az áldozatoknak büszkélkedniük kell a kék-zöld foltjaikkal. A vonatkozó cikk azt hivatott beharangozni, hogy Putyin elnök aláírta a családon belüli erőszakot dekriminalizáló - nevezzük már nevén: legalizáló - törvényt. Értik, ugye? A jóváhagyástól egyetlen lépés a direktpíár. A cikkíró egy japán evolúciós pszichológus, bizonyos Satoshi Kanazawa kutatási eredményeire hivatkozik, amelyek szerint a partnerük által gyakran bántalmazott nők nagyobb valószínűséggel adnak életet fiúutódoknak. Már látom is magam előtt a reklámplakátot a buszmegállóban: Fiút akarsz? Üsd a nejed! Apró szépséghiba, hogy ugyanennek a Satoshi Kanazawának olyan megbízható, precíz és elfogulatlan elméletei vannak emellett, mint hogy az afrikaiak azért éheznek, mert alacsony az IQ-juk, az afroamerikai nők pedig objektíve kevésbé vonzóak. No, de ne ragadjunk le apróságoknál, amikor olyan nemes cél lebeg hazaszeretettől elhomályosult szemeink előtt, mint a köz érdekében fontos és szükséges reprodukció. Valahogy csak össze kell hozni azt a 90 százaléknyi férfit, aki a magyar politikában olyan, általa jól ismert és értett ügyekben felelősen határoz majd, mint az abortusz, az anyák szülés utáni visszaintegrálásának segítése, az üvegplafon betörése, a párkapcsolaton belüli szexuális erőszak, netán az, hogy szüléshez kössük, ki mennyi nyugdíjat kap majd. Apró lépések vezetnek az aláírástól a ratifikációig, ahogyan a vak komondortól addig a pontig is - csak ellenkező irányba -, amelyen orosz mintára mi is azt kezdjük hirdetni: azért ver, mert szeret. Remélem, az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának előkészítésén dolgozó titkos munkacsoport nem Satoshi Kanazawa tanulmányait használja szakirodalomként. Cinkelt lapokkal Cinkelt lapokkal játszani kaszinóban, kicsiben súlyos következményekkel járhat az elkövetőre nézvést. Ugyanez nagyban óriási vagyont, befolyást, hatalmat jelent. Legalábbis Magyarországon, és persze főképpen akkor, ha az illető közeli cimborája vagy strómanja a krupi..., oh pardon, a miniszterelnöknek. A kettőt nem könnyű megkülönböztetni egymástól, és szerintem többnyire átfedés van a két jövedelmező foglalkozás között. Nem tudom, hogy Andy Vajna András György (nem kívánt törlendő) melyik státuszt tölti be, esetleg mindkettőt, de az egykori szingapúri vagy hongkongi fodrász-parókakészítő, mozis, majd sikeres hollywoodi producer mára amerikai mértékkel mérve is jelentős vagyonra tett szert. No nem éppen hajszobrászi, de még csak nem is állami filmbiztosi minőségében tollasodott tovább Magyarországon, hanem kaszinótulajdonosként. Szerencséje van a szerencsejátékgurunak, süthető el a kétségtelenül némiképpen erőltetett tréfa, de még igaz sem lenne. Mert Mészáros Lőrinchez hasonlóan Vajna is elmondhatná a kamerák előtt, ha szóba állna a sajtóval, hogy a sikerben benne van „barátsága” a miniszterelnökkel. Nehéz mással magyarázni, hogy a 2012-ben egy hétvége alatt felszámolt játékgép piac hagyatékát Vajna és a debreceni focicsapat tulajdonosa, Szima Gábor kapta, a hivatalos megfogalmazás szerint mint „megbízható szerencsejáték szervezők”. A több ezer ember megélhetését arra hivatkozva lehetetlenítette el a kormány - ami alatt persze Orbán Viktort kell érteni -, hogy meg akarják óvni az embereket a játékszenvedély okozta lelki és anyagi nyomortól. Vajnáék esetében erről nyilván szó sem lehet. A miniszterelnököt gyakran vádolják azzal is, hogy érzéketlen mások gondjaival szemben. A kaszinóügy ennek ellenkezőjét bizonyítja. Orbán, szerintem tekintettel Vajna idős korára, hiszen túl van már a hetvenen. immár a hazai online szerencsejáték joga is a megbízható kezekben került nem akarta kitenni őt a verseny okozta stressznek, így az öt budapesti kaszinót kizárólag az ő cégei üzemeltethetik. És lám, évről évre szépen növekvő nyereséget ér el az Andyból Andrássá visszamagyarult Vajna. Kétségtelen, ebben volt némi szerepe az adóhatóságnak is, amelyik nem okvetetlenkedett online pénztárgépekkel a kaszinók háza táján. Valószínűleg volt elég gondja a kereskedőkkel, taxisokkal, masszőrökkel, plasztikai sebészekkel, autószervizekkel és a többi adóeltitkolásra hajlamos társasággal. Egy olyan becsületes, luxemburgi bejegyzésű offshorecég-tulajdonossal, aki korrektül évente a csöppnyi nagyhercegségbe utalja a profitját, nem is terheli magát a hatóság. És íme, a keményen dolgozó kisember a munkaalapú társadalomban elnyeri méltó jutalmát. Magyarország erősödik, és ez a Vajna-féle siker az embereknek is köszönhető. A legfelsőbb elismerés nem is maradt el: immár a hazai online szerencsejáték joga is a megbízható kezekben került. Ezentúl Vajna osztja a virtuális lapokat is, ő gurítja a rulettgolyót. Persze valóságos pénzt söpör be érte. Mi pedig megtehetjük tétjeinket. De tudnunk kell: végül mindig a bank nyer. Meg a „bankár”. Igaz, cinkelt lapokkal. biharit@nepszava.hu Magyar munka Addig is, míg elkezdődik az évértékelés, vizsgáljuk meg egy konkrét példán, hogyan is működik ez az erősödő és minden ponton a magyar nemzeti érdek köré szervezett magyar állam a gyakorlatban. Hogy mi a nemzeti érdek, azt mifelénk Orbán Viktor miniszterelnök mondja meg. Munkaügyben már meg is mondta: a nemzet azt szeretné, ha nem jönnének ide mindenféle idegenek, és nem vennék el a magyarok munkáját. Az Orbán-kabinet gazdasági minisztere, Varga Mihály mondjuk másképp gondolja - ő éppen ukrán vendégmunkásokat importálna abba a magyar gazdaságba, ahol egyrészt már csaknem megvalósult a teljes foglalkoztatottság, azaz munkaerőhiány van, másrészt viszont az egész EU egyik legalacsonyabb foglalkoztatottsági mutatójával szerénykedünk. (Az ellentmondás csak látszólagos, a kormány az inaktív, esélytelen tömegeket már nem tartja nyilván álláskeresőként.) De ez mindegy, a lényeg mindig az, amit Orbán mond. A tisztánlátást csak minimálisan nehezíti Kiss Szilárd volt moszkvai agrár(?)diplomata ügye, aki éveken át ezerszámra osztogatott beutazási vízumokat az orosz fel- és alvilág legsötétebb figuráinak, Szijjártó Péter külügy- és Fazekas Sándor agrárminiszter máig tartó védelmét élvezve. A kérelmezők párórás átfutással jutottak hozzá az áhított papírhoz, akkor is, ha csak a vak nem látta, hogy a bejövetelük valódi célja a prostitúció vagy a pénzmosás fellendítése. Arra viszont végképp nincs elfogadható indoklás, hogy miközben Svájcba tartó orosz örömlányok és észak-kaukázusi valutanepperek akadály nélkül juthattak be a magyar állam és az Európai Unió területére a magyar külügy éves engedélyével, miért kell hónapokig tartó bürokratikus tortúrán átesniük egy egyhetes vízumért - például azoknak a kárpátaljai vasmunkásoknak, akik az iparunk büszkeségének számító német autógyárakba jönnek próbamunkára, nyilván a tartós foglalkoztatás reményében. Bármit állít a kormány, nem olyan egyszerű eldönteni, hogy egy olyan komplex gazdasági probléma esetében, mint a munkaerőimport, mi is pontosan a magyar érdek. Ám az, hogy mi ellentétes az érdekeinkkel, általában világosan látszik - talán a Kiss Szilárd meghatalmazását aláíró Orbán Viktor is el tudná dönteni. HARGITAI MIKLÓS hargitai.miklos@nepszava.hu PÁPAI GÁBOR RAJZA Momentum E gyre közelebb jutunk a február 18-iki határidőhöz, amikor eldől, sikeres volt-e a Momentum Mozgalom kezdeményezése, sikerült-e kiíratni a népszavazást a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázat ügyében. Egyetlen hónap alatt kell 138 ezer budapesti lakos aláírását összegyűjteni. Egyelőre nehéz megjósolni, lesz-e ennyi csatlakozó, de az biztos, hogy izgalmasnak ígérkezik a befutó. A hatalom egyre inkább kényelmetlenül érzi magát, és aki fél, hajlamos rosszul reagálni. Kifejezetten rossz reakció volt, hogy a Határ úti metróállomáson rendőrök akadályozták meg az aláírásgyűjtést. Pontosabban nem akadályoztak semmit, hiszen senkinek sem tiltották meg a voksolást, csak „véletlenül” úgy sorakoztak fel - miközben illegális árusokat igazoltattak -, hogy nem lehetett tőlük hozzáférni a szavazópulthoz. Már ez is elég nyomorúságos volt, de a magyarázat ezt is alulmúlta, hiszen fényképeken látszik a sorfal, ami a rendőrség szerint nem létezett. Igaz, meglehet, rendőri körökben más a kifejezés értelmezése. A futballban például a nemi szervüket védve egymás mellett álló játékosok csoportját szokták sorfalnak nevezni - ilyen értelemben nem beszélhetünk rendőrsorfalról, az egyenruhások ugyanis nem tették a kezüket maguk elé, hanem vonalba rendeződtek a pult előtt. Talán ezt a BRFK sem cáfolja, amely szerint mindössze két egyenruhás intézkedett, annak ellenére, hogy a fotók mást mutatnak... Máshol meg egy szippantós kocsi bűzével igyekeztek elvenni a kedvet az aláírásgyűjtéstől, és akkor azt nem is számoltuk, hogy hány helyen borították fel a pultot, illetve naponta hány megjegyzést kapnak az aktivisták. Mindenkinek az (lenne) az érdeke, hogy tisztán lásson: milyen előnyökkel és hátrányokkal járna egy budapesti olimpia- és paralimpia-rendezés. Elbírja-e a lakosság a játékokkal járó plusz adóterheket, a különböző beruházások következtében eluralkodó még nagyobb káoszt a jelenleg sem túl acélos fővárosi közlekedésben? A válaszok megismerése után lehetne felelősen dönteni. A tisztánlátás viszont kizárná a zavarosban halászást, az állami százmilliók, milliárdok eltüntetésének lehetőségét. És ez fáj igazán a tűz közelében lévőknek, nem a népszavazási kezdeményezés. bernaup@nepszava.hu NÉPSZAVA FEJTŐ FERENC 1909-2008 Főszerkesztő: NÉMETH PÉTER Felelős szerkesztő: HORVÁTH GÁBOR ANDRASSEW IVÁN 1952-2015 • Szerkesztők: FRISS RÓBERT, HARGITAI MIKLÓS, RÓNAY TAMÁS, Rovatvezetők: BALOGH GYULA (kultúra), BERNAU PÉTER mb. (sport), BÍRÓ MARIANNA (belpolitika), MUZSLAI KATALIN (mozaik), N. KÓSA JUDIT (publicisztika), RÓNAY TAMÁS (külpolitika), SZALMÁS PÉTER (fotó), TÖRŐ ANDRÁS (gazdaság), OLASZ ANDREA (online), KISPÉTER CSABA (művészeti vezető) Főmunkatársak: BÁRSONY ÉVA, CZENE GÁBOR, DANÓ ANNA, ELEKES ÉVA, FAZEKAS ÁGNES, SIMON ZOLTÁN, VERESS JENŐ • Vezető tördelőszerkesztő: ZSIGOVICS ZSOLT Kiadja a XX. Század Média Kft. • Felelős kiadó: a kft. vezetője • Szerkesztőség: 1066 Budapest, Jókai utca 6. • Telefon: 477-9000, központi telefax: 477-9020 • Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu • Hirdetés: hirdetes@nepszava.hu, telefon: 489-8813,999-9528 • Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu • Terjeszti árusításban a LAPKER. Zrt., előfizetésben a Magyar Posta Zrt. Megrendelés és reklamáció: 06/1 -767-8262 • Kiadói megrendelés, reklamáció: 477-9008, 477-9000/008,508, telefax: 477-9025. • Előfizetési díj egy hónapra 3500 Ft, negyedévre 9900 Ft, fél évre 19 800 Ft, egy évre 39 600 Ft. Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft. • Felelős vezető: BERTALAN LÁSZLÓ nyomdaigazgató • www.mediaworks.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN Vidék 0237-3785 • A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti